Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-30 / 209. szám

Tervezi a DTif is, a BElf is Családi házak panelból Programindítás: 1984-ben Színhely: Bolgár-köz? Nemrégiben mutattuk be a Dél-dunántúli Tervező Vállalat új panelterveit, amelyek sze­rint épülnek — nagy valószí­nűséggel — 1986-tól a pécsi lakóházak. A 30 darabból álló kínálatnak — átmeneti laká­soktól a többgenerációsig min­denfajta van közte — mintegy a „melléktermékeként" pane­les családi házak is szerepel­nek a gyűjteményben. Ez az első alkalom, hogy hivatalosan is megjelent a DTV-nél a ter­vezőasztalon a panelból épít­hető családi ház. Gyors és végleges Lassan évtizedes téma már, hogy a panelelemeket fel le- he‘n“ —• kellene! — használni családi házak éoítésére is. Az első példányok itt-ott meg is jelentek már, kellő hírverésben sem volt hiány, ám az egész ügy valahogy nem akart úgy mozdulni, amint az várható volt. A paneles családiház­építés maradt a kísérlet szint­jén. Vajon miért? Erdélyi Zoltán, a DTV mű­szaki igazgatóhelyettese rög­tön kijelenti: nem a hátrányo­kat akarja kiemelni, hiszen nekik is érdekük lenne a mód­szer elterjesztése, népszerűsíté­se, mégis elsősorban azokra kell utalnia. — A hagyományosnál négy­zetméterenként 2—3 ezer fo­rinttal drágább, ezért nem tű­nik versenyképesnek. Az is so­kat nyom a latban, hogy nehe­zen — vagy sehogysem! —fej­leszthető. Egy hagyományos családi házat toldani lehet, a falat át lehet törni, nyílászáró­kat máshová helyezni, netán a válaszfalat is az új igénynek megfelelően áthelyezni ... Minderre a panelháznál nincs lehetőség; ami megépül, az végleges, változtathatatlan. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az építtető nem formál­hatja a saját képére. Mindez egy többszintes panelházban levő lakásnál nem gond, de . HÉTVÉGE családi háznál igen. — Előny? — Természetesen a gyorsa­ság is beleférhet egy nagy fel­szereltség ű kivitelező vállalat kapacitásába is — sorházként történő építési formában. Nyilvánvalóan ebből ered, hogy a hét darabból álló kíná­lat egyike sem egyedi családi ház, hanem sorház — azt kí­vánja a gazdaságosság, a gé- pesíthetőség. Viszont mind­egyik kétszintes és elegendő helyiségből áll ahhoz, hogy generációk éljenek benne egy fedél alatt. Az alapterületek bőven meghaladják a 100 négyzetmétert. Mielőtt továbbmennénk, any- nyit azért még mondjunk el, hogy a DTV készített már pa­nel családiház-terveket Kapos­vár és Szekszárd számára, tényleges ház azonban nem lett ezekből — drágának találtat­tak. A mostani tervek sorsa érde­kel viszont bennünket. — A hetedik ötéves terv lakástervei kapcsán foglalko­zunk ezzel mintegy mellék­munkaként — folytatja Erdélyi Zoltán. —1 Hogy lesz-e belőle valami? Ez a fajta családiház­építés ott megy, ahol egy vál­lalat úgy veszi kézbe, mint Debrecenben a helyi ÁÉV. BÉV: saját tervek szerint Arról nem tud a DTV, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat „kézbe vette" volna a terveket. Ezért aztán Medvetzky Antalhoz, a BÉV-pártbizottság titkárához fordultunk, az ügy lelkes felkarolójához: — A DTV-tervektől függet­lenül belső pályázatot hirdet­tünk a mi tervezőink számára, s a pályamunkák alapján már készülnek a kiviteli tervek. A meglévő elemkészlet felhaszná­lásával akarunk minél kedve­zőbb feltételek mellett családi házakat építeni, s ezt a prog­ramot 1984-ben indítanánk. Ennyi az, amit ma mond a BÉV; bővebbet majd ősszel, amikor már kész terveik lesz­nek. Tehát jövőre . . . Dr. Molnár Zoltán városi tanácselnök-he­lyettestől tudjuk, hogy a város pártfogolja a BÉV szándékait, s előkészített területet — fel­tehetően a rácvárosi Bolgár- közben — bocsát majd az új családi ház építési módszer rendelkezésére. Nagyobb induló tőke Ebben az írásban is elhang­zott, de egyébként sem titok: ma a paneles családi ház drá­gább a hagyományosnál. Az Erdélyi Zoltán által mondott 2—3 ezer forintos többlet egy minimum 100 négyzetméteres alapterületű, tehát e kategó­riában még átlagosnak sem mondható ház esetében 200— 300 000 forintnyi többletköltsé­get jelent, amit mindenképpen lefelé kellene szorítani, hogy a kívánatos versenyképesség meglegyen. Az építtetők ide­genkedését Pálmai István, a DTV építésze még másban is látja: — Ha valaki hagyományos módon épít magának családi házat, éveken át gyűjtögetheti az anyagot, családtagokkal, barátokkal együtt építkezhet, s a munkát úgy ütemezheti, ahogy az anyagiakból futja. A panelnál? Itt bizony hirtelen jelenik meg a nagy költség, és ez egészen másfajta elő- készlüeteket igényel, hiszen OTP-hitellel ez aligha fedez­hető. Ma még korainak tűnik Pé­csett a hitelfeltételekről beszél­ni paneles családi házak ese­tében, de ha az 1984-es indí­tásra vonatkozó elképzelésekre gondolunk, talán kicsit későn is ejtünk szót erről. Dér László, az OTP Baranya megyei igaz­gatóságának az osztályveze­tője: — A takarékpénztár építési technológiától függetlenül 250 —400 000 forint összegű hi­telt nyújt családiház-építéshez. Egy többszintes házban levő panellakást mi ma 11 700 fo­rint négyzetméterenkénti árral számolunk, a családi ház faj­lagos költsége ennél csak ma­gasabb lehet, s ezt a hitel ösz- szegével valóban nem követ­hetjük. De aki így építkezik, az bizonyára számít arra, hogy a gyorsaságnak ilyen ára is van: nagyobb saját tőkére van szükség és kevesebb saját élőmunkára. Nos, 1983 nyarán ezt tudjuk mondani a pécsieknek a pa­neles családiház-építésről. Hársfai . István KISELEJTEZETT MOZDONYOK A MEZŐGAZDASÁGBAN. A MÁV által kiselejtezett mozdonyok kazánjai kitűnően hasznosíthatók fűtésre, illetve gőztermelésre. Ezért Bács-Kiskun megyében ez ideig 50 mezőgazdasági üzem vásárolt ilyen mczdonyt, mivel ezek ára — a felújítási költsé­geket is beszámítva - még mindig jelentősen olcsóbb az új kazánénál. További előnyük az is, hogy a drága olaj helyett földgázzal, szükség esetén szénnel, vagy egyéb mezőgazdaság; hul­ladékanyaggal is fűthetök. Falun mégiscsak más? Rönkvár - csata Martiniék udvarában. Szünidőben Palotabozsokon Palotabozsokon nincs nyári napközi. Nem volt rá igény. A 132 iskolásból az ebédeltetést is mindössze 4—5 gyermek szü­lei leérték. Ők az óvodával 'kö­zös iskolai konyháról naponta hazavihetik. Mivel töltik az iskolai szüne­tet a bozsoki gyerekek? Ki gon­doskodik, róluk, vigyáz rájuk, hova utaznak, merre mennek üdülni, jönnek-e a városi gye­rekek falura nyaralni? Három kislány sétál a falu főutcáján. Jégkrémet nyalogat­nak. Dél körül jár az idő, a Leo az ebéd utáni csemegéjük. — Mi ketten testvérek va­gyunk — mutat a legkisebbre Martini Mónika, — ő a nagy unokatestvérünk, Kerner Anita. — Voltatok-e már nyaralni? — Harkányban egy hétig, au­gusztusban pedig Bécsbe me­gyünk anyuékkal — válaszol Mónika. Ő a szóvivő. Tőle tu­dom, hogy mindhárman jó ta­nulók, hogy most a nagyma­mától jönnek, ott ebédeltek, és épp a lakodalmas házhoz igye­keznek, mert ott vannak a ját­szótársaik is. Velük tartanánk, de előbb jó lenne megtudni valakitől, hogy mennek-e tábo­rozni a palotabozsoki gyerekek, ki mit meséit a tanító néniknek az év vége felé: hol nyaral a szüleivel, melyik az a ház, aho­va érdemes bekopogni, mert ott minden nyáron vannak nagy­mamánál nyaraló gyermekek? Az iskolaigazgatót Horváth Józsefet, keressük. A Tavasz ut­ca közepén lévő családi ház autókijáró kapuja nyitva, a ko­pogásra senki sem jelentkezik. A mellette lévőnél viszont két asszony beszélget. — Elmentek a Horváthék a Balatonra. Ott van a kisfiúk, le­het, hogy ma hozzák haza — mondja az idősebb készségesen. — És a néni gyerekei? — Nekem már unokám van. A nagyobb a lányoméknál, Szekszárdon. Várom is őket. Ha legközelebb jönnek, már nem viszik haza Adrient, itt marad nálunk augusztus végéig. A 4 éves Scherdán Adrien, Ébert Józsefék unokája, 8 hónapos kora óta rendszere­sen hetei a nagyszülőknél. A bölcsődében sokat betegeske­dett, hát inkább a nagymama gondozta. A fiatalok szinte minden hétvégét itt töltik. Adrien nem mindig akar ha­zamenni, hát néhány napot marad. A nyár pedig szeren­csére hosszú ... — Van egy félliteres bögré­je, tele tölti kukoricával, aztán szórja a csirkéknek, meg a malacoknak. A nyulakat is etetheti. A takaros udvar közepén a füves rész" mellett ott a homo­kozó, a hinta, a tornácon a dömper, az autó, a babák és még egy csomó játék . .. Három házzal arrébb lakik az iskola úttörőcsapatának ve­zetője, de őt is hiába keres­sük, épp a sikondai úttörőtá­borban van a bozsoki gyere­kekkel. Megyünk hát a lako­dalmas házhoz. Ma még csak csütörtök van, de a szombat; ünnep előkészü­letei már megkezdődtek. Az udvar Ihátsó részében fedett fészer, ott ülik körbe az asszo­nyok a hatalmas asztalt, tisz­títják a zöldséget, és ott for­golódnak körülöttük a gyere­kek. Itt vannak a Martini kis­lányok és Kerner Anita is. Hel­lebrand Ferencéknél vagyunk, az ő fiúk esküvőjére készül a rokonság. A lányuk három gyermeke, a 9 éves Roland, a 6 éves Adrien és a 4 hónapos Attila is itt van a nagyszülők­nél, két másik rokon gyermek­kel, a sombereki Ulrich Rená­tával és Gyulával együtt. —■ Nem lesz olyan nagy la­kodalom, háromszázötven ven­déget hívtunk a nászomékkal — szerénykedik a háziasszony. — De jöttek volna holnap, ak­kor lenne ám itt sok gyerek! Ma még csak a kuglófot süt­jük, de pénteken már töltjük a hurkát, kolbászt, készül sok aprósütemény és a torta, lesz itt gyerek bőven I — Nem zavarják a munkát? — Ők a közönség! Akármi­lyen nagy a falu, gyorsan hí­re megy a lakodalomnak és a gyerekek már előtte odajárnak. Ez olyan lakodalmi szokás er­refelé. — Tudják-e, hogy a' peda­gógusok közül kit találunk itt­hon? — Na ugorj csak, Roland fiam, mutasd meg, hol lakik az Edit néni — inti közelebb unokáját Hellebrandné. Az utca — amin végigautó­zunk — házai közül szinte minden harmadik új, vagy most épül. Zápor söpör végig a falun, mindenki fedél alá húzódik. A kerítésnek, fának támasztott kis biciklik, a ho­mokozók, hinták magukra ma­radnak ... A régi ház közepén lévő aj­tón át jó ízléssel berendezett lakásba lépünk. A nagyszülők emelte vastag falak, padló- szőnyeges, modern bútorokkal berendezett szobákat takar­nak. Fehér, négerbarna és ho­mok szín variálódik a lakás­ban harmonikusan, zöld és na- rancssá/rga színű dísztárgyak­kal. Mártonná Juhász Edit az iskola testnevelő tanára félbe­hagyja a vasalást. — Egy hetet Balatonlellén töltöttek a gyerekeink, nemrég jöttek haza. — Huszonötén nyaraltak a sombereki terme­lőszövetkezet üdülőjében juta­lomként, mert ők voltak a leg­jobbak a tanulásban, az úttö­rőmunkában. A tsz minden év­ben elviszi gyermekeink egy csoportját az üdülőjébe, má­sok pedig a tsz-ben dolgozó szüleikkel együtt nyaralhatnak ugyanott, vagy a harkányi tsz-üdülőben. A sikondai és a zánkai úttörőtáborban is van­nak palotabozsoki gyerekek. Az egyik őrsünk idős embere­ket patronál, és rendszeresen fotózzák a találkozásaikat. A felvételekből albumot készítet­tek. Ezzel az albummal egyhe­tes zánkai nyaralást nyertek. A tanárnőtől azt is megtu­dom, hogy a faluban élő fiata­labb szülők nemcsak nyaralni, hanem országjárásra és kül­földre is viszik a gyermekeiket. Jordán Józsefék és Szabó Ist­vánok minden évben együtt utaznak. Két évvel ezelőtt Tö­rökországban és Görögország­ban, tavaly Észak-Európában jártak. Jordánéknak három, Szabóéknak két gyermekük van. Trunk Józsefék a héten in­dultak három gyermekükkel 10 napra az NDK-ba. Július közepétől pedig érkez­nek Palotabozsokra a városban lakó, az iskolai kiránduláso­kon, táborozáson már túllévő gyermekek a nagyszülőkhöz. Bogosék Pécsett laknak, de a gyermekeik mindig itt nyaral­nak, A Martini nagyszülők Mo­hácsról várják az unokát... Török Éva

Next

/
Thumbnails
Contents