Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-23 / 202. szám

A Baranya Táncegyüttes Finnországban A Baranya Táncegyüttes tagjai Joutsában, a folklórfesztivál megnyitó ünnepségén. Zene, tánc, barátság Pécs és Lahti testvérvárosi kapcsolata régi hagyományok­kal rendelkezik. Sok féle együttműködés alakult ki az évek során, kölcsönösekké vál­tak a politikai szervezetek kép­viselőinek, a kultúra, a tudo­mány és sport művelőinek lá­togatásai, tapasztalatcseréi, bemutatkozásai. Mindezekről rendszeresen beszámoltunk la­punkban, s eközben mind szé­lesebb képet igyekeztünk nyúj­tani Finnországról, testvérvá­rosunkról, Lahtiról. így most egy néhány napos utazás után nemigen nyílik lehetőség arra, -hogy új információkkal szol­gáljak. Július első felében a Bara­nya Táncegyüttest hívták meg vendégszereplésre Finnország­ba. Megyénkben jól ismerik ennek az együttesnek értékeit, művészeti színvonalát, sokan látták műsoraikat, szeretik, kedvelik, becsülik őket. Közis­mertek azok a sikerek, melyek bemutatkozásaikat kísérik ha­zánkban és külföldön egyaránt, így hát erről az együttesről is nehéz újat írni. Mi marad akkor az együt­test kísérő újságíró számára? Válogatni az utazás néhány emléke között, közreadni a nyolcnapos útról készült né­hány fényképet, mely felidézi a látogatás hangulatát, lég­körét. • A Baranya Táncegyüttest egy hagyományos népi ünnep­ségre, vidám rendezvényre hívták meg Joutsába. Ez a kis városka mintegy kétszáz kilo­méterre van északra Helsinki­től. Minden év júliusának má­sodik hétvégéjén itt rendezik -meg az úgynevezett „Henyélő napok" ünnepségsorozatot, melyet egy folklórfesztivállal kapcsolnak egybe. A háromna­pos programban, háromszor adott műsort Joutsában az együttes. A lapok úgy méltat­ták szereplésüket, hogy „meg­hódították a közönséget", de a program szervezői azt mond­ták, hogy az újságírók nem találták meg a megfelelő sza­vakat, jobban megfelelt volna a valóságnak, ha azt írják, hogy „elbűvölték" a nézőket. Ügy vélem, ez már csak az elismerés fokozása volt, a tény kétségtelen az, hogy az együttes zenekara, a zenekar szólistái, a lányok üveges tán­ca, a fiúk kalapos tánca, a szólótáncosok, a baranyai és dél-dunántúli táncok bemuta­tása valóban nagy sikert ara­tott a fesztiválon. Természetesen a vendéglá­tók azt szerették volna, ha mi­nél többen láthatják az együt­tes műsorát, ezért a joutsai bemutatkozásokon kívül több fellépést szerveztek számukra. Lchtiban, testvérvárosunkban három alkalommal, eléggé szo­katlan és újszerű körülmények között szerepeltek. Egyszer a város modern, új kórházának előcsarnokában, ahol a nézők a betegek és az intézmény dolgozói közül voltak. Másod­szor a déli órákban a város- központban lévő piactér volt a fellépés színhelye, ahol mint­egy kétezer ember nézte meg műsorukat. Felléptek Mukku- lában, Lahti kemping- és üdü­lőközpontjában is, egy mozgó színpadon, melyről úgy véle­kedtek, hogy leginkább a ha­jón való szereplésre emlékez­tetett folyamatos ringásóval. Joutsából való továbbutazás előtt egy terven felüli búcsú­előadásra került sor a város igen szép, reprezentatív étter­mében, ahova azok jöttek el, még egyszer megnézni az együttes műsorát, akik tag­jaival az ottlétük alatt köze­lebbi ismeretségbe kerültek. Végül szólni kell arról is, hogy az együttes bemutatta műsorát az ország sportiskolái központ­jában, mely nem messze Hel­sinkitől Hailguide-bén van. Itt a sportolók, a továbbképzés­ben részt vevő sportvezetők és testnevelő tanárok, az ország különböző részeiből érkezett szabadegyetemi hallgatók te­kintették meg bemutatkozásu­kat, melyre a sportiskola fő­épülete előtti téren került sor. Az utazás rövid áttekintésé­ből is kiderül, hogy ugyan a joutsai fesztivál „jelképes figu­rája" egy lusta ember volt, melyet minden plakáton, meg­hívón és belépőjegyen, aján­déktárgyon látni lehetett, sőt egy helyi lakost be is öltöztet­tek ebbe a ruhába — a Bara­nya Táncegyüttes nem igen he­nyélt! Ugyanakkor maradt idő arra is, hogy sok barátot sze­rezzenek maguknak, új isme­retségeket kössenek. Kezdő­dött ez már az első nap, ami­kor a hosszú utazás után rövid pihenés következett a Lahti előtti Orimattilan-ban lévő if­júsági táborban, szaunázással, fürdéssel egybekötve, majd a közös vacsora után a pécsiek magyar táncokra, a tábor la­kói pedig finn népi táncokra tanították meg egymást. Ez­után az estét és az éjszakát finn családoknál töltötték az együttes tagjai, hosszú beszél­getéseket folytatva, vidám órá­kat eltöltve. Ezek az első is­meretségek a nyolc nap során tovább erősödtek, amikor együtt léptek fel finn együtte­sekkel a különböző műsorok­ban, amikor találkozhattak a Finn—Magyar Baráti Társaság különböző vezetőivel és tagjai­val. Kellemes érzés volt, hogy akár merre is jártunk, mindig találkozhattunk olyan embe­rekkel, akik tudtak néhány szót magyarul, valamikor már jártak hazánkban, sőt Pécsett is, emlegették itteni ismerő­seik neveit, azokat a helyeket, ahol voltak, melyekre oly jól emlékeznek. Sokak jövőbeni utazási terveiben szerepel, hogy újra, vagy talán első íz­ben Magyarországra látogas­sanak. A Baranya Táncegyüttes fel­lépéseivel, a különböző talál­kozókon való részvételével, eredményesen járult hozzá a két nép, a két testvérváros to­vábbi kapcsolatainak erősíté­séhez. Kép és szöveg: Mitzki Ervin A joutsai fesztivált „Henyélő napok” jelszó alatt rendezték meg. Ezzel emlékeztek arra a szokásra, hogy valamikor a finn parasz­tok a mezőgazdasági termékek betakarításával végezve napokig pihentek, vigadoztak. A városkában a fesztivál idején mindenütt látható volt a henyélő ember rajza, s szinte valamennyi rendez­vényen ott volt a képen látható, sajátos öltözetű, lusta ember. Valamennyi műsorban, nemcsak a táncosok zenei kíséréséről gon­doskodott az együttes zenekara, hanem önálló számaikkal, szó­listáik bemutatkozásával is bizonyították tehetségüket, mellyel mindig gondoskodtak a jó hangulat megteremtéséről. A Lahtiban működő finn népi együttes tagjaival többször is fel­léptek egy műsorban a Baranya Táncegyüttes tagjai, melynek során jó barátság alakult ki közöttük. Mindenütt nagy sikert aratott a lányok üveges tánca. Képünkön a 'finn központi sportiskolái fel- Az utolsó fellépésre Lahtiban, a város közepén lévő piacon került sor, ahol a déli órákban igen lépésükön láthatók. sok nézője volt az együttesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents