Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-23 / 202. szám
Előrehaladásunk kulcsa a műszaki fejlődés meggyorsítása Üj gyártmányok a cserkúti MEZŐGÉP-néi Új termékek kifejlesztésébe fogott a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat. Műszaki fejlesztési osztályának 11 fejlesztője öt év alatt 25—30 féle élelmiszeripari komplex gépet alakít ki. A profilváltással járó újdonságok kikísérletezése 1980-ban vette kezdetét. A modulrendszerű mosó, a masszakocsimosó valamint az anyagmozgató rendszer null- sorozatgyártása még az idén megkezdődhet. A prototípusok kialakítására a három év alatt nyolcmillió forintot fordítottak. Vukovics Mihály osztályvezető szerint az új gyártmányokat várja az élelmiszer-, ezen belül is főként a húsipar. Közrejátszik ebben az is, hogy a külföldi változataik drágák, nehezen szerezhetők be. A Cserkúti MEZŐGÉP importpótló berendezéseit egy éve már a pécsi vágóhídon és a Kaposvári Húskombinátban próbálják ki. Vajon állják-e a versenyt olyan nyugatnémet, dán és francia cégekkel, amelyeket kitűnő elektronikával, gépelemgyártással rendelkező háttéripar szolgál ki? Képesek-e a nélkülözhetetlennek tűnő tőkés alapanyagokat, alkatrészeket kiváltani? Az egyik legsúlyosabb feladatnak épp az importkiváltás tűnt. A sajáterős megoldást választották, pedig jó pár nyugateurópai gépgyártó licenceket ajánlott fel. Kiszámították, hogy így olcsóbb az előállítás, sőt, a minőségi színvonal megüti a.világpiacét. A KGST keretében egyetlen ország sem foglalkozik élelmi- szeripari komplex gépek ilyen jellegű előállításával. A vállalás komoly, hiszen egyedi, kis szériában készülő gépeket kell szállítani. Ugyanígy dolgoznak a már említett külföldi vállalatok is. Eközben megérttették a magyar kereskedelemmel, amely azonnal kérte az újdonságokat, hogy a 2—3 éves kifejlesztési időre mindenképpen szükség van. Ha előbb produkálják a prototípust, akkor a minőség kerül veszélybe. A legtöbb szellemi energiát a megfelelő automatizáltság kialakítása igényelte. Nem volt mindegy, hogy milyen mosószert választanak ki, hogyan adagolják azt, menynyi ideig lesz hatásos. Ebben az esetben is a takarékosság, oz önköltségcsökkentés jött számításba. Olyan automatikát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a folyamatos működést. Egy-egy berendezés kialakításánál legalább százféle közgazdasági, műszaki, technológiai, vegyészeti, kezelési, bakteroló- giai szempontot vettek figyelembe. Az élelmiszeripari gépújdonságok iránt a megrendelőkön kívül érdeklődik Csehszlovákia, az NDK, a KGST illetékes bizottsága, valamint a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Az 1968-ban létrehozott műszaki fejlesztési osztály, amelynek a jelenlegi tagjai többségükben nemrég kerültek ki az egyetemről, kitűnően látják el az új feladatokat. Jelen vannak a szakmunkásokból, technikusokból álló kísérleti műhelyben a prototípus megalkotásánál, odafigyelnek az ugyanilyen céllal bedolgozó MEZŐGÉP Fejlesztő Kísérleti üzem és a La- josmizsei Ipari Szövetkezet munkájára. Rendszeresen tájékozódnak a legfrissebb német, angol, orosz nyelvű szakiroda- lomból. Most a vágóhídi pneumatikus szállítórendszer, az élelmiszer- ipari hőkezelő-rendszer, a húsipari pácolóberendezés, a tankos fejőgép, a rekeszmosó prototípusának a kifejlesztésén dolgoznak. Csuti János Szomjaznak a gyümölcsösök A hosszú ideje tartó szárazság a gyümölcsösöknek sem kedvez. A fák gyökérzete ugyan általában a mélyebb talajrétegekbe nyúlik, ahol még biztosíthatja nedvességszükségletének egy részét, a csapadék- hiány azonban így is károkat okoz. Különösen az almaültetvények szomjaznak víz után. Sok helyen öntözéssel gondoskodnak a nedvesség-utánpótlásról, elsősorban a szabolcsi állami gazdaságokban, tsz-ekben. A nagy meleg miatt a még fejletlen gyümölcs egy része így is lehullott. A nyári alma döntő hányada azonban jól beérett, mennyiségben uqyan kevesebb termett, ám íze kitűnő. Szokatlan módon már most pirosodik a téli alma; a bőséges napsütés és az állandó magas hőmérséklet sietteti az érést. Más évekhez képest két-három héttel korábban, előreláthatóan már augusztus 20-a körül megkezdődhet a szüret. Ez pedig nem csupán az exportidőszak előrehozatalát jelenti, hanem c tárolási idő megnyújtását is, ami viszont a raktározás költségeit növeli majd. Más gyümölcsöknél gondot okoz az érési idő egybeesése, így volt ez a meggynél és a kajszinál, amelynél alig néhány hét alatt lefutott a- szezon. Jelenleg az őszibaracknál hasonló a helyzet. Négy-öt, eredetileg egymás váltására telepített, különböző fajta egyszerre érik be, ami a szedés, értékesítés munkájának nagyobb összhangját, körültekintő szervezését igényli az üzemektől. kis lépesekkel Baranya déli csücskében, helyenként oly szabályos rendben sorakoznak egymástól alig pár kilométeres távolságra az aprófalvak mint a vasalt ráncok a biklán, a híres ormánsági női (ruhadarabon. Közvetlen Harkány mellett — a fürdőhely társközségéként — négy ilyen aprófalu van: Ipacsfa, Kovács- hida, Drávaszerdahely és Drá- vacsepely. Ezek 'határában gazdálkodik a ikovácshiidai Búzakalász Tsz. 2300 hektáros földterületen. A „hogyan?" kérdésre a múltból és a jelenből egyaránt igen ellentmondásos tényeket, adatokat lehet fölsorolni. Nem feltétlenül a legérdekesebb, de mindenesetre jellemző; a gazdaság központja nem Kovácshi. dán van, hanem Drávaszerda- helyen. Az előbbi falu határában teljes erővel dolgozik — ottjárttunkkor, egy hétköznapi reggelen — a tőzegtelep, Szerdahely határában viszont „furulyázik" az esőre váró kukorica. Korántsem megnyugtató „zene” ez. Dávid Lajos elnök elmondja: az idén eddig a határban mindössze 213 milliméter eső esett, az éves szükséglet 700 lenne. Nagyon féltik tehát a tavaly nagyon jól hozó kukoricát, de elmondják azt is amire joggal büszkék: a szója méteresre nőtt — igaz, csak 80 hektáron —, búzájukat pedig a környék legjobbjának tartja a siklósi mcflom . . . Nyereség — de hogyan? Mi van a látszólag valóban , ellentmondásos benyomások, tények mögött? Egy újabb ellentmondás felvillantásával igyekszünk erre választ adni. Három veszteséggel termelő baranyai közös gazdaság hely. zetét elemeztük a közelmúltban, talpra állásuk esélyeit is megjelölve, latolgatva. A tsz- szövetség kimutatásában mindhárom neve — Hetvehely, Szentlászló, Diósviszló — mellett, a „mérleg szerinti eredmény” rovatban egy-egy mínusz-jel áll, jelezve hogy veszteségesek. Kovácshida adata viszont ugyanitt' több mint kétMegerősíteni a fordulat feltételeit A saját erő véges — külső segítség is kell A húshozamú vemhes üszők telepe Drávaszerdahelyen milliós nyereséget mutat ki. Azt jelzj ez, hogy a szövetkezet nem veszteséges ugyan, de nyeresége minimális: arra semmiképp sem elegendő, hogy — a hiteleket, s a további előrelépéshez nélkülözhetetlen fejlesztést figyelembe véve — gazdálkodósát hosszabb távon is megnyugtatónak tekinthessük. Ennek két fő okára mutat rá Dávid Lajos. Az egyik: földjeik minősége minimálisan ugyan, de épp túl van azon az értéken — 17 aranykoronán,—, ami mindmáig feltétele annak, hogy állami támogatásban részesüljenek. Ezt csak úgy tudták „kivédeni”, hogy — a másik ok — előre felélték elköltötték fejlesztési forrásaikat: az amor. tizációs alapok zömét korábbi hiteleik törlesztésére használták fel. A nyereség ugyan, ha kismértékben is, — 'de évről évre növekedett, a talpra álláshoz, a további, indokolt termelésbővüléshez azonban sohasem volt elég. Egyszerűbben és jobban Tény viszont az is, hogy a kockázatos de elengedhetetlen beruházásokkal termeltették az alapot az utóbbi évek javuló eredményeihez. A szárítóépítés, gépvásárlások mellett ugyan még kölcsöngépekre is szükség volt — a takarmány- gazdálkodásban az utóbbi két é\/ben kétmillióba került a bérmunka —, de a hagyományos ágazatok már tavaly is, azelőtt is többmilliós nyereséget hoztak, ami a mérleg szerinti vég- elszámolásban is megmutatkozott. Persze, más is van javuló eredményeik mögött. A sokféle növényt egyszerűen leradírozták a táblákról — ma már esek búzával, kukoricával, napraforgóval és szójával foglalkoznak. Sokat javult a termelés technológiai fegyelme is: idejében, ’szakszerűen végzik A drávacsepelyi juhászat Pillantás a versenykirakatokra A Pécsi Nyári Színház rendezvénysorozatához kapcsolódva a színház igazgatósága és a Magyar Reklámszövetség Baranya megyei szervezete az idén először kirakatversenyt hirdetett ci pécsi kereskedelmi vállalatok dekoratőrei, kirakat- rendezői részére. A verseny lezajlott, megkértük Miklós Györgyöt, a Magyar Reklám- szövetség által delegált zsűri- elnököt, értékelje a tapasztalatokat. Véleményét a következőkben foglalta össze: A felhívásra hat kereskedelmi vállalat kilenc kirakatával nevezett be. Úgy gondoljuk, ezzel a számmal nem lehetünk elégedettek, hiányoltuk például az egyéni érdekeltségű üzletek részvételét. Sajnálattal kellett megállapítani, a benevezett kilenc versenykirakatból este csak három volt megfelelően kivilágítva, s működtek benne az elektromotorokkal meghajtott elemek. A világítás a kirakat szerves része, a jól alkalmazott helyi világítás, vagy mozgás nagyban fokozza a kirakat hatását, felkeltve a járókelők figyelmét, akik különben a sötét kirakat mellett természetesen elmennek. Kára befektetett munkáért. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell. Javítani szükséges az előkészítő munkát is, hogy szükségtelenül ne forduljon elő egy téma ismétlődése több kirakatban. A Nyári Színház programja különben bőséges tárházát kínálta a témaválasztásnak. A verseny felkarolóinak, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályának, a Nyári Színház igazgatóságának és a Magyar Reklámszövetségnek az a törekvése, egy idő múlva váljék hagyománnyá a kirakatverseny, emelkedjék a színvonal és a résztvevők száma. A cél, hogy a verseny nyújtson lehetőséget az ott dolgozó dekoratőröknek, kirakatrendezőknek képességeik kifejtésére, teljesítményeik összemérésére, hozza közelebb egymáshoz az egyes dekorációk dolgozóit, hogy kicserélhessék szakmai és szervezési tapasztalataikat. Reméljük, ehhez a munkához a kereskedelem vezetőitől is fokozott megértést és támogatást kapnak, hiszen a magas színvonalú versenykirakat az illető üzlet ékességeként az egész üzlet színvonalát emeli, amit minden bizonnyal a vásárlók is érzékelnek. Egyébként az ilyen alkalmakkor az is elképzelhető, a versenykirakatokban elhelyezett árucikkekből kedvezményes vásárt rendeznek. Versenykirakat a pécsi Kodály Zoltán úti ABC-ben a növénytermesztési munkákat. Hasonló egyszerűsítés zajlott le az állattenyésztésben: a régi tehenészet megszűnt, tavaly óta a háztájiban nevelt borjakat vesznek, felnevelik, vemlhe. sitik őket, majd az állatokat a Baranya megyei ÁHV-val szerződött partnereknél helyezik ei. Juhászatu'k, amit szintén háztáji szerződéses formában tartanak fenn, nemcsak a legjövedelmezőbb ágazatuk, hanem megyei viszonylatban is állja az összehasonlítást. A melléküzemági tevékenységek közül tovább folytatnak néhány eddig is sikereset, másokat meg a közeljövőben vezetnek be. Zsírszalonnát és sertészsírt csomagolnak, bővülni fog a szarv- és pataüzem. Augusztustól — ugyancsak az ÁHV-val közösen — évente ezer vemheskocát állítanak majd elő, várhatóan bővül a tőzeg — és keverttrágyaüzem termelése, bérmunkában vállalnak állatszállítást. Fiatal vezetőgárdával Ha valahol, akkor itt, Kovács- hidán, igazán figyelmet érdemel ama bizonyos, sokat emlegetett „emberi tényező" ... A ré_ g i - rég i ormánsági gondokra is utalnak, de újabb településfejlesztésünk hibáit is kifejezik a környékbeli, mintegy 400 fős falvak lakói, mikor ezt mondják: „Aki tehette, elment innen . . .” Anélkül, hogy ennek összetevőit elemezhetnénk, megjegyezzük: abból is látszik ez. hogy jóformán nincs helybéli ágazatvezetője középvezetője a szövetkezetnek. Ám az utóbbi két évben, legalábbis a Búzakalász háza táján, egy ellentétes irányú, bíztató tendencia is kibontakozott. így azt is elmondhatjuk: fiatal, szakképzett mezőgazdászok, gépészek, állattenyésztők jöttek a közös gazdaság számos vezetői posztjára. Munkájuk eredménye egyre inkább megmutatkozik a szövetkezet javuló eredményeiben ám azt is érezniük kell, hogy érdemes is többet tenni, plusz-munkát vállalni az adott, a többinél mostohább körülmények között. A szövetkezetnek a rendkívüli rendezést célzó vizsgálatra vo- -natkozó, már korábban megfogalmazott igénye tehát — amit megyénk illetékes vezetői támogatnak — korántsem a hitelek „átütemezését”, további fejlesztési források megnyitását szolgálja csupán, hanem indokolt és jogos támasz lenne a felemelkedéshez egy „többszö'- rösen hátrányos" helyzetből. Varga János HÉTVÉGE 5.
