Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-02 / 181. szám
Alkotó kapcsolat minden városlakóval Az ügy szolgálatában Beszélgetés Szentirányi Józseffel, a Pécs városi Pártbizottság első titkárával a Központi Bizottság „félidős" határozatairól A Társadalmi Szemle a Központi Bizottság áprilisi ülése után azzal a kéréssel fordult a vezető pártmunkásokhoz, mondják el véleményüket a két kongresszus közötti, úgynevezett „félidős” ülésszak és határozatainak jelentőségéről, fogadtatásáról és a határo- zatbóli következő — saját területükön megoldandó — feladatokról, illetve a határozat végrehajtásával kapcsolatos elképzeléseikről, tér. veikről. Az alábbiakban Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság első titkárával! folytatott beszélgetést közöljük. Á megújulás mellett — A Központi Bizottság április 12—73-/ számvetése nem vágyálmokat fogalmazott meg, hanem azt, ami van, és ami teendő ebből lakad. Milyen visszhangot váltott ki az emberekből, hogy a párt vezető testületé megerősítette a 12. kongresszuson elhatározott irányvo. nalat? — A határozat egyértelműen leszögezi: a kongresszuson és a VI. ötéves tervben kitűzött célok jobb munkával teljesíthetők, az elért életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása lehetséges. A párt ezúttal is állást foglalt néhány fontos kérdésben. A legfontosabb talán a társadalomirányítás továbbfejlesztése, az alkotó megújulás melletti egyértelmű kiállás, amely egyszerre jelent elhatárolódást mind a „reform reformja” hangzatos jelszavától, mind azok felfogásától, akik nem látják, hogy a fejlődés szükségszerűen írja elő a pártirányítás módszerének a fejlesztését, s még a nehezebb helyzetben sem léphetünk vissza a vállalati és helyi önállóság csökkentése, a recentralizálás irányában. A határozat közérhetősége, egyértelműsége és az a tény, hogy teljes egészében nyilvánosságra hozták, jó visszhangot váltott ki. Pártunk a politikában tiszta fogalmakkal dolgozik, és ezt a közvélemény méltányolja. Igen jó, ha egy pártdokumentum az eredmények minősítésében szerénységre, következetességre int, de önbizalmat is ad, amikor kimondja, hogy nagyobb összefogással, jobb munkával, a szocialista nemzeti egység erősítésével a hibák, a nehézségek leküzdhetők. Csak tisztességes munkával! — A határozat egyértelmű választ adott a gazdaságunk szocialista fejlődésével összefüggő problémákra. Ezekkel kapcsolatban számíthatnak további kérdésekre? — Igen. A kisvállalkozásokat például általában elfogadják, de az ott szerezhető jövedelmekről továbbra is várható vita. Sokan újra fölvetik: miért nem tudtuk a már létező keretek között megkeresni és megtalálni azokat a megoldásokat, amiket most a kisvállalkozások töltenek be. Aztán a lakásvásárlás, a lakásokhoz jutás kérdésében is újra válaszolnunk kell. Mivel állami erőből nem tudunk any- nyi lakást építeni, ahány jogos igény van, támogatjuk a magánerőt és számítunk arra, hogy akik anyagilag megtehetik, ezt a megoldást választják. Magyaráznunk kell a munka- fegyelem javításának egyéni és közösségi összefüggéseit. Csak a lógósnak jó, ha ugyanúgy megkapja a pénzét, mint az, aki becsületesen dolgozik, de a közösség, a társadalom szempontjából semmiképpen sern jó. Társadalmunkban megfogalmazott cél, hogy csak tisztességes munkával lehessen érvényesülni. De nálunk ma még nem mindig az él jobban, aki becsületesen dolgozik. Néhány nemkívánatos jelenség ellen, amelyekkel a határozat is foglalkozik — fel kell mélyes felelősségének fontosságát hangsúlyozom. Egy vállalatunk igazgatóját le kellett váltani, mert vezetési módszere — bár hozott eredményeket is — inkább taszította az embereket, mintsem vonzotta. Egy másik szabálytalanságok árán is biztosítani szerette volna az eredményességet. A határozottságot összekeverte a durvasággal, a tisztességes kereskedelmi tárgyalást és üzletet az lépnünk. Elsőként a vezetői példamutatásnak, a vezetők sze- eszem-iszommal. Ezek a jelenségek ellenérzést váltanak ki, és az irányítástól a határozottabb fellépést követelik meg. Azt hiszem, több figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy az érdekeltséget sokan -— gyakran mi magunk is — egyoldalúan csak anyagi érdekeltségként fogjuk fel és kezeljük. Nemrégiben például műszakiak százait kérdeztük meg helyzetükről, megbecsülésükről. Arra a kérdésre, beszél-e nyelveket, a többségnek csak annyi válasza volt: „anyagilag nem vagyok érdekelt a nyelvtanulásban”. De idézhetném a pécsi ingatlankezelő dolgozóit is, akik — miközben jelentős közösségi vagyonért felelősek — azt mondják: „nem érdekeltek” anyagilag a kint levő több millió forintos lakbértartozás behajtásában. — A határozat követelményként állítja elénk, hogy mindenki tegyen eleget kötelezettségeinek. Mit tehetnek a párt- szervezetek a fegyelem, a kötelességtudat, a személyes felelősség javításáért? — Nem szabad elfogadni azt a nézetet," hog'y az emberek eleve fegyelmezetlenek. A környezet, a körülmények és az emberek saját igényszintje önmagukkal szemben mind a mai napig kevéssé figyelembe vett tényezői a munkahelyi, a társadalmi, az állampolgári fegyelemnek. Ha a dolgozók nem érzékelik maguk körül a rendet, a szervezettséget, ha nincs pontos követelményrendszer, vezetői igényesség, mindenkivel szemben érvényes erkölcsi norma, és ha ezek következtében anyagilag sem találják meg a számításukat, mindezek együtt a fegyelem lazulásához vezetnek. Ráolvasással nem megyünk előbbre. Hathatósabb módszerekkel kell a munkahelyeken belüli pozitív szokások, normák kialakítására és betartására törekednünk. Ahol az emberek jól érzik magukat, ahol alkotó, normális munkatársi légkör alakul ki, onnan akár magasabb bérért is ritkán kívánkoznak el. Ahol viszont az embereket csak munkaerőnek tekintik, és nem vesznek részt ténylegesen a vállalatok gazdálkodásával kapcsolatos elgondolások előkészítésében, döntések alakításában, a közösségi motívumok erősítésében, az emberi erőforrások mozgásba hozatalában, szocialista értékeink meghozatalban is, ott eleve lemondanak bizonyos tartalékok hasznosításáról, a munkaversenyben, a brigádmozgalomban rejlő lehetőségekről. Minden szinten többet kell törődnünk a dolgozókkal, és nemcsak azzal, ami a munkahelyen belül, hanem azzal is, ami azon kívül foglalkoztatja az embereket. A pártszervezeteknek éppen e téren, a kollektív szellem kiés erkölcsi normáink megőrzésében, fejlesztésében van kiemelkedő szerepük. Ehhez persze alapfeltétel, hogy a párt- olapszervezetben is rend, szervezeti fegyelem, cselekvési egység legyen. Vállalkozó szellemű vezeiést! — A Központi Bizottság mostani határozata is aláhúzta, hogy a hatékonyabb pártirányítás meghatározó feltétele, döntő eleme a színvonalas kádermunka. Milyen gyakolati tapasztalatok vannak ezen a téren? — Az a törekvésünk, hogy a kádermunka a megyei, járási, városi pártszervektől az alapszervezetekig legyen elvszerűbb, felelősségteljesebb. Elfogadhatatlan például az a félelem, ami egyébként rátermett, ki-^ próbált, de még fiatal emberek előléptetésekor, kinevezése előtt olykor tapasztalható. Igaz, a felfedezésen, a megbízáson túl energiát, figyelmet igényel a fiatal káder nevelése, felkészítése, munkájának folyamatos értékelése, segítő bírálata a munkahelyi kollektíva és felsőbb vezetés részéről egyaránt, de adott helyre és feladatokra alkalmas, megfelelő vezetőt csak alapos, a szubjektivizmust a lehetőségig kiküszöbölő kádermunkával nyerhetünk. . Ebben a munkában az alapszervezeteknek is nagy részt kell vállalniuk. -Azért, mert a felelősen kezdeményező, vállalkozó szellemű, a fegyelmet megkövetelő tehetséges jelöltek és már funkcióban levő vezetők mindenekelőtt a helyi pártszervezettől kaphatnak elvi alapon nyugvó védettséget, segítő szándékú kritikát és gyakorlati támogatást is. Hozzáteszem: a szubjektivizmust, a hatalommal való visszaélést vagy a helytelen vezetői magatartást is elsőként a pártszervezet közössége fedheti fel és szállhat vele szembe elvtársi bírálattal, de ha kell pártfegyelmivel is. Nem lenne szabad megvárni — valamiféle rosszul értelmezett óvatosságból, betyárbecsületből, kényelmességből —, amíg a helyzet elfajul. A közelmúltban egy tanácsi vállalatnál azért fordult elő ilyen eset, azért mérgesedtek el a problémák, mert a pártszervezet nem tett semmit. Igaz, lehetne számos példát hozni arra is, hogy hatott az időben elhangzott jelzés, a határozott elvtársi szó. Ha a pártszervezet az ilyen ügyekben tétlen, az embereknek. — teljes joggal — úgy tűnik, mintha a visszaélések a pártszervezet, sőt a felsőbb irányítás egyetértésével történnének, és ez a párt egyetemes megítélésének is sokat árthat. Ugyancsak el kell oszlatnunk azt az egyes vezetőkben még mindig megtalálható tévhitet, hogy a munkájukkal kapcsolatos kritika, panasz, bejelentés — személyük elleni támadás. S különösen megengedhetetlen, ha ezt különféle retorziókkal próbálják megtorolni. Ez rendkívüli károkat okozhat. Az ilyen negatív jelenségekkel szemben határozottabban kell fellépni. Sok okos, előrevivő vélemény — Az emberek közézetét, felfogását nagymértékben befolyásolja saját üzemük, munkahelyük gazdasági eredményessége, lakóhelyük fejlődése. Három év tükrében hogyan állnak Pécsett a dolgok? — A vállalatok, szövetkezetek munkája alapvetően eredményes, bár az ipari termelés növekedési dinamikája lelassult. Az importkorlátozás, a külpiaci viszonyok főleg a könnyűipar termelését és értékesítését érintették kedvezőtlenül. Az országos tendenciáktól eltérően a megyében — s Pécsett is — nagyobb a fizetőképes kereslet, mint amit az építőipar ki tud elégíteni, és ez feszültséget okoz. Tennivalók vannak a szervezettségben, a fegyelemben, a minőségben. A várospolitikai feladatok megoldására rendelkezésre álló költségvetési fedezet ugyan valamelyest csökkent, de a város fejlődése nem állt meg. A VI. ötéves terv első két évében 3169 lakás készült el, hatvannal több a tervezettnél. Üj diákotthon, egészségügyi létesítmények, tantermek, kereskedelmi, vendéglátó és szolgálta, tó egységek épültek. Ha a kelleténél lassabbqn is, de halad a belváros rekonstrukciója, a régebben épült lakások felújítása. A város víz-, gáz- és vil- lamosenergia-ellátása alapvetően meg van oldva. Szeretnénk, ha vállalataink még jobban beépülnének a várospolitikai tennivalók megoldásába. Most tanulmányozzuk annak a lehetőségét, hogyan kapcsolódhatna be egy-egy vállalat, * szövetkezet a felújítási munkálatokba. Nem építőipari alaptevékenységet végző szervezetre gondolunk, hanem olyan üzemekre, amelyeknek saját kis karbantartó részlegük van, és vállalnák — természetesen nem saját anyagból — egy-egy lakóház külső felújítósát, és így érdemben működhetének közre a városkép alakításában. Ezenkívül jobb, alkotóbb kapcsolatot kívánunk teremteni minden városlakóval. Az értelmiségtől, a pedagógusoktól, mint meghatározó vélemény- formálóktól azt várjuk, hogy velünk együtt vegyenek részt a döntések kialakításában. A viták során arra törekszünk, hogy ne a hatalmi pozíció döntse el a polémia végső kimenetelét, hanem az előrevivő, okos vélemény. Ehhez persze állandó módszerbeli megújulásra, nem a hatalmi helyzetből, hanem az ügy szolgálatából fakadó cselekvésre van szükség. Úgy lesz valóság az elhatározásokból, ha a jó döntéseket minél több ember meggyőződésévé, saját ügyévé tudjuk tenni. Ezt látom ma a legfontosabb feladatnak. Csikós Józ sef Júniusra ígérték Két teljesítés - két csúszás Úgy ahogy ígérte, június 12-én felavatta az üszögpusztai éttermet és minibárt a Pécsi Állami Gazdaság. Április elején azt írtuk a Dunántúli Naplóban, hogy a gazdaság helyben szeretne főzni a kastélyfogadójukban megszálló hazai és külföldi vendégeknek. Ennek érdekében a kastély mellett lévő, használaton kívüli épületet építőbrigádjuk eredeti formájában állította helyre. A bontást már tavaly elkezdték, idén pedig — Pelényi Margit tervei alapján — a földszinti részen konyhát és éttermet, illetve minibárt építettek. A munkát folytatják. Úgy tervezik, hogy jövőre az IBUSZ- szal közösen — 10 szobát, társalgót és tv-szobát alakítanak ki az épület emeleti részén. Nemcsak elkészült, hanem már üzemel is a mázaszász- váriak új postahivatala. Mint azelőtt, most is két postahivatala van a hosszan nyújtózó településnek. A változás mégsem jelentéktelen, hiszen a június elejétől működő hivatal egy régi, korszerűtlen körülmények közöttit váltott fel. A Pécsi Postaigazgatóság által biztosított 1 347 000 forintból a Sásdi Építőipari Szövetkezet építette az új hivatalt. A tervekhez képest kissé csúszik a belvárdgyulai termelőszövetkezet gépműhelyének átadása. A szövetkezetiek tavaly nyáron még úgy gondolták, hogy 1983 nyarán be tudják fejezni a munkát, de időközben meg kellett építeniük egy 400 vagonos terménytárolót. Emiatt később tudták elkezdeni és lassabban haladtak a gépműhely kialakításával. Most úgy vélik, hogy az év végére kész lesz a 28 millió forint értékű műhely. Az eredeti tervektől eltérően júniusban nem befejezni, hanem csak kezdeni tudja az ÉPGÉP mohácsi gyára a festőüzemük építését. A kezdés pénzügyi források tisztázatlansága, illetve a kellő tervdokumentáció hiánya miatt csúszott. A 10 millió forintot meghaladó értékű üzemet a mohácsi gyár részben saját, részben a debreceni gyár, illetve több alvállalkozó segítségével létesíti. Jelenleg az épület acélszerkezetének megerősítésén, illetve a tetőburkolat cseréjén dolgoznak. A tervek szerint az év végére befejezik a munkát. T. É. Felújítás a DELKO nagyharsányi üzemében Az úgynevezett puffertóroló, amelybe már beépítették a rezgőadagolót. Évi 230 ezer tonna mészkővel termelnek majd többet Leálltak a gépek június 1- én a DÉLKÖ nagyharsányi üzemében. Építő- és szerelő- munkások vették birtokukba a telepet, hogy néhány hónap múlva felújítva, évi 230 ezer tonnával megnövekedett kapacitással dolgozhasson újra a gyár. A munkálatok nem most kezdődtek el, ez csak az az időpont volt, amikor az üzem leállítása már elkerülhetetlen volt. Előtte hónapokon át fokozott tempóban fol^jt a termelés, hogy a kényszerű szünet ne okozzon gondot az iparnak. Fontos -népgazdasági érdek fűződik ugyanis e gyár folyamatos termeléséhez. A cukoripar és az acélipar épp a Szársomlyó hegy kiemelkedően jó minőségű, jura-, és krétakori, kemény, nagytömbös, kevés meddőt tartalmazó finom mészkövét igényli. A Dunai Vasmű konverteres acélművének technológiai garanciáit is a nagyharsányi mészkőre alapozták. Tavaly kezdődött a terep- rendezés, az építőipari felvonulás, az acélszerkezetek gyártása. Ekkor került sor az úgynevezett puffertóroló átépítésére is, amelyet sikerült az 1982-es nagyjavítási, karbantartási munkák idejére időzíteni. Két rezgő-adagolót szereltek be a rendszerbe, amelyek egyenletes teljesítményükkel jobb minőségű terméket adnak. Az idén az új utántörő késztermék-osztá- lyozó és -tároló, s az ezekhez szükséges szállítószalag-rendszer építését kezdték el, mígnem június elején hozzáláthattak az előtörő átépítéséhez, a szállító-, osztályozó- és tórolószerkezet korszerűsítéséhez. Ezeket az alapvető fontosságú munkákat várhatóan befejezik augusztus végére, s attól fogva újra termel majd a gyár. Ám a teljes rendszer üzembeállítása még egy hónapot várat magára: ekkor fejezik be az utántörő, osztályozó és készáruraktár építését. Ekkor végzik majd az utolsó simításokat az új üzemviteli épületeken is: a műhelyekben, a kazánházon, a szennyvíztisztítón. Az igazi hajrá 1984 márciusában lesz, amikor az építkezések miatt idén elmaradt nagyjavítások pótlása után a porelszívó-berendezések üzemüzembe helyezésével évi 950 000 tonna kapacitással kezdi meg munkáját újra a gyár. B.Zs. HÉTVÉGE 3.
