Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-01 / 150. szám
1983. június 1., szerda Dunántúli napló 5 A lucernaszénát takarítják be a siklási termelőszövetkezet terehegyi területén. Läufer László felvétele Délszláv kongresszusi küldött- választó gyűlés Pécsett A választógyűlés első felében két beszámoló hangzott el nemzetiségi politikánk eredményeiről, gyakorlati érvényesüléséről, a délszláv nemzetiségi állampolgárok életkörülményeiről, különös tekintettel a pécsi helyzetre. Először Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára szólt magyar nyelven a korábbi nemzetiségi kongresszus óta eltelt időszakról. A Pécsett élő nemzetiségi dolgozók politikai hangulata Aratás előtt Hamarabb lesz vágásérett az őszi árpa „Ne csak boruljon, de essen isi”. így fogalmazott az időjárásról május 31-i határjárásunk alkalmával Bognár László, a görcsönyi tsz elnöke. Megjegyzését mottóul szántuk keddi mezőgazdasági körképünkhöz, mert esőért szomjaznak a Mecsektől délre húzódó tsz-földek. Pár milliméter néha lehull, van úgy, hogy hirtelen 10—25 milliméteres csapadék esik, de alig látszik az eredménye. Ugyanis erős a nappali felmelegedés. A jó meleg érleli a gabonákat, de egy pár napos esőre mindenképpen szükség lenne. A meglátogatott üzemekben aratás előtti hangulat fogadott minket. A görcsönyiek június 17-re tervezik dz aratási gépszemlét, és addig a most hiányzó 10— 15-féle kombájnalkatrészt mindenképpen beszerzik, elsősorban a BKR szakembereinek segítségével. A gabonatárolót és -tisztítót teljesen felújították és egy minőségi előtisztítót is beépítettek. JDrülnek. hogy nem dőlt meg a búza. Szakszerűen nitrogénműtrágyáztak, de még most is, ahol kell, sor kerül erre. Diósviszlón jól jött a csapadék, épp búzavirágzáskor, azonban pár napja már kellemetlenséget okozott a Túlsórész nevű földeken, ahol jég verte a napraforgót, a kukoricát és a búza egy részét is. Schubert Ferenc növénytermesztési ágazatvezető mégis nyugodtan fogalmaz, hogy másfél-két héttel hamarább vágásérett lesz az őszi árpa és így az aratása után rögtön száznapos kukoricát vethetnek. Terven felüli átlagokat jósol a növényi kultúrák esetében. Sose gondolták volna, de idén százszázalékosan kikelt a szója is. A dinnyének és a legelőknek nagyon kellene az eső. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz harkányi gépüze- ben Kasza János üzemvezetővel beszélgettünk, akitől megtudtuk, Ihogy a kombájnok 75—80 százalékát előkészítették, az IKR- től megkaptak minden alkatrészt. A június 15-i gépszemle után szinte azonnal indulnak az ősziárpa-táblákbon. Erre készül már Simon Ferenc traktoros és két rakodótársa is, akik a Tere- hegy alatt találkozásunkkor lucernaszénát rakodtak. A szalón- tai kollektíva véleményét Kiss László termelési elnökhelyettes tolmácsolta. Bár jelenleg 60— 80 milliméteres a csapadékhiány a határunkban, mégis hamarább kezdhetik a gabonabetakarítást. Folynak az előkészületek a június 17-i gépszemlére. (Tavaly június 25-én volt a szemle.) Nincs gabonadőlés, mert a szárszilárdító vegyszereket időben használták. A bel- várdgyulai tsz gabonaföldjein jelentős a vetésfehérítő kártétele, de nagy erővel végzik szinte teljes területen a vetőgépes és a helikopteres védekezést. A hét kombájnt most készítik fel az aratásra, de bizonyos alkatrészek hiánya még gondot <\koz. A Pécs reménypusztai tsz-ben az IKR aratógépsort szemlézik. Nemrég vásároltak egy újabb Claas Dominátort, így már néggyel rendelkeznek. A szerelők. akik jelenleg javítják a gépéket, hamarosan a kombájnnyeregbe ülnek. Érdekeltek a felelősségvállalásban, hogy tényleg hibátlanul álljanak munkába a kombájnok. Cs. J. A Hazai Fésűsfonó méteráru mintaboltja nyílt meg tegnap Pécsett, új helyén, a Bajcsy-Zs. út 6-ban. A boltban, amelyet a pécsi Centrum Aruház üzemeltet, férfi divatárut és fehérneműt is árusítanak. Erb János felvétele Cseres Tibor Kossuth-díjas író Az író—olvasó találkozók sorában rövid délelőttnyi szünet: Cseres Tibor a Csontváry Múzeumot nézné meg ezalatt. Kísérem a vendéget a pénztárhoz: szerkesztőségünk vendégeként szeretném végigkalauzolni az írót a híres képek előtt. A hölgy — miután még egyszer megkérdezi, ki ez az idős férfi a társaságomban — sajnálkozva közli: önnek nem kell fizetni, bemehet az újságíró-igazolvánnyal, de a másik úr... öt forint a belépőjegy ... Cseres Tibort nem zavarja a dolog, csak egy óra múlva, műveinek hatásáról beszélgetvén jegyzi meg: — Hiúság volna azt hinni, hogy regényeimnek széles körű visszhangja van. Néhány ezer példányban megjelenő kötetek ezek, kevesekhez jutnak el. Igaz, ha több példányban adnák ki, a raktárban maradnának. Én mindig igyekeztem közérthetően megírni a munkáimat. — Leghíresebb regényeiből, a Hideg napok, a Parázna szobrok és az Én, Kossuth Lajos című kötetekből kivehető, melyek azok a kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatják. Hogyan jutott el ezekhez a témákhoz, s ezt a pályaívet milyen művekkel kívánja kiegészíteni? — A magyarság történetének legutóbbi százötven esztendeje foglalkoztat. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalomnak nincsen nemzettudata, ezt a kiegyezés táján elveszítettük, amikor választani kellett a nemzeti függetlenség és a fejlődés, a kapitalizálódás között. És mivel nincs nemzettudatunk, nincs veszélyérzetünk sem. Nem érezzük meg azokat a veszélyeket, amelyek az európai magyarságot például anyanyelvhasználatával kapcsolatban fenyegetik. Az Én, Kossuth Lajos című regényem az 1810 és 1890 közötti éveket tárgyalja, közte a reformkort, amelyből — véleményem szerint — a mai Magyarország helyzete is megérthető. Most egy olyan regényen dolgozom, amelynek cselekménye az 1850-es évektől 1930-ig játszódik, tehát itt kapcsolódnék időben a Parázna szobrok mondanivalójához. — Évekkel ezelőtt vita dúlt írók és történészek között a történetírás szakszerűségéről, a tényfeltáró irodalomról. Nemes- kürty István munkáinak megítélésére gondolok elsősorban, de említhetnénk a Hideg napok körüli vitákat is. A Parázna szobrokban pedig tömegével találni olyan történeti hitelességű mozzanatokat, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem tesznek említést a szakkönyvek. Milyennek látja a történészek és az írók mai viszonyát? — Az elmúlt évtizedben számos kitűnő, olvasmányos történeti munka jelent meg. Ez csökkentette a távolságot a „szakma" és az irodalom között. Az ellentét tulajdonképpen csak látszólagos. Az írót azok a forráselemek is érdekelhetik, amelyek a történészek számára periférikusak, mert ők nem a részletekre, hanem az alapvonalakra kíváncsiak. Amikor a Kossuth-regényemhez gyűjtöttem anyagot, azt is följegyeztem, milyen volt a kormányzó kísérete, „udvartartása". Miért foglalkozott volna ezzel egy történész? Ez a fajta munkamegosztás a műfajból következően — természetes. Havasi János jó, hívei a szocialista társadalomnak, egyetértenek a nemzetiségi politika irányvonalával, örülnek eredményeinek — állapította meg a városi népfrontbizottság titkára, majd részletesen elemezte e nemzetiségi politika egyik legfontosabb törekvésének, a művelődési egyenjogúság biztosításának pécsi helyzetképét, s ezen belül is nemzetiségi anyanyelvi oktatás formáit., „örömmel elmondhatjuk hogy Pécsett a közoktatás minden fokozatában, az óvodától a felsőoktatásig biztosított a remzetiségi anyanyelvi oktatás" — mondotta Gergely László. A beszámolóban számba vett nemzetiségi művelődési eredmények közül most csak két legfrissebb, s egymással összefüggő fejleményt emeljük ki: ez év őszétől kedvezőbb körülmények közé, az Acsády utcai iskolaépületbe költözik át a Horvát-szerb Tannyelvű Általános Iskola, s itt lehetővé válik gimnáziumi osztályok felmenő rendszerű indítására is. Horvát nyelven Popovics György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára tartott beszámolót. Szólt a nemzetiségi szövetség eddigi és a soron lévő kongresszusának jelentőségéről, értékelte a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, azt, hogy az MSZMP nemzetiségi politikájáank elveit, célkitűzéseit, valamint az alkotmányunkban biztosított nemzeiségi kollektív jogokat a gyakorlatban milyen tartalommal sikerült megtöltenie a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének. Külön elismeréssel emlékezett meg Popovics György a nemzetiségi anyanyelvi oktatásban és művelődésben elért pécsi eredményekről. A beszámolókat követő hozzászólások során Ruzsin Milán, a Horvát-szerb Tannyelvű Általános Iskola igazgatója oz intézményben folyó oktató-nevelő munka feltételeinek kiemelkedően jelentős mértékű javulásáról számolt be, Balogh Sán- dorné, az l-es számú Kertvárosi Általános Iskola pedagógusa a tanintézetben folyó délszláv anyanyelvi oktatást, körülményeit ismertette. A hozzászólások után került sor a küldöttválasztásra. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége IX. kongresszusának küldöttévé választották Ruzsin Milánt, a pécsi Horvát-szerb Tannyelvű Általános Iskola igazgatóját, Filá- kovity István újságírót, Vidáko- vics Antalt, a Baranya Tánc- együttes vezetőjét, Pavlovics János kisiparost, Bosnyák Márkné óvónőt, Barics Ernőt, a JPTE délszláv tanszékének tanszékvezetőjét és leránt Márkot, a PIK diszpécserét. A választógyűlést a Horvát- szerb Tannyelvű Általános Iskola művészeti együtteseinek bemutatója zárta. D. I. Veszélyes hulladékok három megyében Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, hogy felmérjék a veszélyes végtermékek keletkezési helyét, idejét és mennyiségét. Ennek érdekében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felmérőlapokat küldött ki a megyékben működő intézményeknek, vállalatoknak, üzemeknek és termelőszövetkezeteknek, hogy fel tudják mérni a környezetre veszélyes hulladékokat. A bejelentési kötelezettség május 15-e volt. Hasonló jellegű országos felmérés az ötvenes években történt, de csak a mérgeket térképezték fel. Az OKTH Dél-dunántúli Felügyelősége Baranya—Somogy és Tolna megyében közel kétezer termelőt szólított fel bírságolás terhe mellett, hogy az adatokat időben juttassák el címükre. Ennek ellenére csupán egyharmaduk tett eleget a kötelezettségeiknek. Talán sdkan nem veszik komolyan, hogy az 1981-ben megjelent veszélyes hulladékokkal kapcsolatos rendelet 1982 januárjától lépett hatályba. Egy év türelmi időt adott a felügyelőség, de azóta már több szabálysértőt megbírságoltak. Elsődlegesen természetes, hogy a kirívó szabálytalankodóknak kell a büntetést fizetni, de hamarosan a többiekre is sor kerül. A 12. sz. Volán komlói üzemében a kiemelten veszélyes akkumulátorsavat előkezelés nélkül a talajra öntözték. (Pedig előbb lúggal semlegesíteni kell, mert az ólommal szeny- nyezett kénsav tönkreteszi az élővizet.) Ezért 100 000 forint bírságot róttak ki rájuk. A boksái tsz sem kezelte megfelelően a galvániszapot. Csupán szikkasztó aknába gyűjtötték és utána dögkútba és más helyek, re szállították. A helyes kezelés az lett volna, ha víztelenítés után biztonságos körülmények között addig tárolják, míg Garé térségében véglegesen elhelyezhetik. Mivel nem így tettek, és a nehézfémekkel szennyezték a talajvizet, ezért 250 000 forint büntetés fizetésére kötelezték a tsz-t. Eddig közel egymillió forint büntetést fizettek a baranyai környezet- szennyezők. Somogy és Tolna megyében is hasonló a helyzet: általában a megyeszékhelyeken a budapesti vállalatok gyáregységei okoznak gondot. A Magyar Kábelművek 430 hordó pvc-lá- gyítót tartalmazó kábelmasszát adott át a nagykónyi tsz-nek megsemmisítésre. A tsz nem tudva, hogy mit vállal — a rakományt bedózerolta a földbe. RjSvid idő múlva a falu közeli kútjaiban megjelent a pvc-lá- gyító. Ezért a kutakat lezárta a KÖJÁL. Azóta az ügy megjárta a Legfelsőbb Ügyészséget, ahonnan kriminológiai vizsgálatot rendeltek el a vétkesek ellen. A hatóság intézkedésére a szennyezett több ezer köbméter földből az átvevőnek a helyszínen ki kell égetni o toxikus anyagokat. A tsz elnökhelyettese és társai pedig bíróság előtt felelnek tettükért. Somogy megyében most fejezték be a múlt évben a fo- nyódi móló környékén keletkezett olajszennyeződés vizsgálatát. Megállapították, hogy a vízijárművek olajfelvételi tartályából tavaly augusztusban 3000 liter olaj került a móló földjébe. Kitermeltették a 300 köbméter földet és a helyébe új agyagtalajt vitettek a gondatlan kezelőkkel. Mindezen eseteket figyelembe véve olyan döntés született, hogy az országban a veszélyes hulladékok tárolására nyolc regionális tározót építenek 1986-ig. Addig különböző megoldások kínálkoznak; így az olajos-zsíros iszapot megfelelő keverési aránnyal durva kerámiához alkalmazhatja a téglaipar. A galvániszapnól az újrafeldolgozás lesz a megoldás. Az dldószeriszapokat pedig desztillálással regenerálják. A végleges megoldás pedig az elégetésük, és ezáltal a má- sodlagos energia nyerése. Adóm Erika Vmutégtlnk volt: Ez év végén tartják meg a magyarországi nemzetiségi szövetségek soron következő kongresszusukat, így a Magyarországi Dél. szlávok Demokratikus Szövetsége is a IX. kongresszusát. Tegnap délután a pécsi Ifjúsági Ház színháztermében küldöttválasztó gyűlést tartottak a megyeszékhelyen élő horvát-szerb anyanyelvi nemzetiségiek. A gyűlést, amelyen részt vettek a megye és a város párt- és állami, társadalmi szerveinek képviselői, Pirisi János, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának aleínöke nyitotta meg.
