Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-29 / 178. szám

1983. június 29., szerda Dunántúli napló 5 hát eleve keveset, vagy új re- ceptúra alapján megpróbálunk olcsóbban beszerezhető nyuga­ti és mind több hazai alap­anyagból és hazai receptura alapján elegendő mennyiségű és sok úi ü^'őt előállítani. Az utóbbi mellett döntöttünk. A Pannónia Söravár a köz­kedvelt Gyöngy család tagja­ként tavaly már a következőket gyártotta: orange, citrom, grape fruit, tonik, szőlő, meggy és szamóca. Idén ehhez jött a már említett Mecseki gyöngy keserű és az alma. ~ Hogyan váltják ki a tőkés alapanyagokat? — A citrusfélék recepturáját módosítjuk, hoay csökkenthes­sük az importhányadot, aztán új, kedvezőbb beszerzési lehe­Nyári munka és az igazolás Az anyuka kezdte elveszíteni a türelmét és romjaiban hevert szépen felépített pedagógiai elve. Arra gondolt ugyanis, hogy a gyerek — kinőve az általános iskolából, a nyári szünetben töltsön el néhány napot munkával. Hadd lássa az így szerzett pénz értékét, segítse hozzá önmagát nyári tervei megvalósításához. A leendő munkáltató azon­ban — a számára kötelező rendelkezések értelmében — az iskolai igazolás meglétéhez kötötte az alkalmazást. Irány az általános iskola, amelyet ép­pen az idén fejezett be a gyermek. Ott nem adtak igazo­lást, hiszen már nem tartozik hozzájuk. Következő állomás a szakmunkásképző intézet, ahon. nan visszaküldték az általános iskolába, mondván, hogy bár felvették a gyermeket az inté­zetbe, a beiratkozás még nem történt meg, nem igazolhatják tehát, hogy az ő tanulójuk. E reménytelen, státus-nélküli helyzetnek tulajdonképpen vé­get vetett az, hogy tegnap már elintézhették a beiratást, jogos a papír, kezdődhet a munka. A kérdés csupán az, hogy ha az igazolás célja a 14. életév betöltésének dokumentálása — ez a feltétele annak, hogy fia­talkorú munkát vállaljon — akkor miért nem elegendő eh­hez a személyi igazolvány? K. Gy. Sátorbontás Orfűn A diákok hangulata tegnap délelőttre a mélypontra zuhant; mi tagadás, maradtak volna még. A táborzárás egy kicsit mindig keserves dolog, főleg ha jó is volt az a tábor. Az országjáró diákok 16. találko­zójáról pedig egyöntetűen ki­alakult a vélemény, minden ko­rábbinál nagyszerűbb sereg­szemle volt. Himer László, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára a rendezők nevében bi­zonyára örömmel fogadta a gratulációkat, melyekből kiju­tott bőven. Az orfűi sátorbon­tás előtt — kedden délelőtt indultak haza az ország külön­böző vidékeiről érkezett fiata­lok — megtartották az utolsó megye-vezetői értekezletet, ahol a 19 megye plusz Budapest küldöttség-vezetői vettek részt. Itt fogalmazódott meg: Orfű, a maga környezetével ideális hely az ilyen országos találkozók számára. E mellé a rendezők kitűnő programokat szerveztek, s ami egyáltalán nem közöm­bös: kitűnő ellátást is biztosí­tottak. Az ODOT konyhája előtt le a kalappal; az ellátást biz­tosító-segítő katonák jelesre vizsgáztak. Így aztán a közel 1700 táborozó könnyen a szívé­be zárhatta Mecsekünk e kies vidékét. Jövőre, a 17-dik ODOT Sal­gótarjánban lesz, de mielőtt végleg búcsúznánk az ország­járó diákoktól, tegnapi ígére­tünkhöz híven közöljük a tábor versenyeinek eredményeit. A megyei és városismereti ver­senyben öten azonos pontszá­mot értek el — a szintidő dön­tött —, s így alakult ki a Haj­dú, Vas, Nógrád, Heves és Ba­ranya sorrend. A természetjáró akadályversenyben az egyes pályán a veszprémi lányok és a baranyai fiúk végeztek az élen, a kettes pályán a bara­nyai lányok és a szabolcsi fiúk, a hármas pályán pedig a Fejér megyei lányok és a csongrádi fiúk nyertek. Az ODOT tájéko­zódási futóversenyében bara-, nyai, Vas megyei, Szabolcs me­gyei, vasi, győri, csongrádi, bé­kési, és borsodi győzteseket avattak a nemenként és kor­rxnnnrtnnkónr kiírt vptólkpdőn. A kényszer cselekvésre késztet Új üdítő italokat készít a Pannónia Sörgyár Idegen­forgalom Naponta halljuk, mégis igaz: a gazdasági kényszer egy bizo­nyos határig serkenti a gondol­kodást. Mint például az üdítő italok gyártásában. A Pécsi Pannónia Sörgyár is a dollár­kontingensén belül maradva, a kényszer hatására hidalta át a nehézségeket, sőt.. . Az üdítő italok nyugati import alapanya­ga helyett mindinkább a hazai gyártmányút használja fel. Áp­rilis végétől a Mecseki gyöngy keserű és májustól a Gyöngy alma üdítővel jelent meg a pia­con a fogyasztók legnagyobb megelégedésére. A Pécsi [pari Vásárra hozzák forgalomba li­teres üveaben a diabetikus na­rancsot, citromot és grape frui- tot, s nem kell soká várni két újabb ízű üdítőre sem, a dél­szaki növényből készült mango és a maracuia is bizonyára ha­marosan kedveltté válik. Timár István, a Pannónia Sör­gyár főmérnöke a kényszerhely­zetről : — Tavaly a Pepsi Cola és a Gyöngy üdítőcsalád gyártásá­ban a tőkés alapanyagok be­szerzése miatt majdhogynem katasztrofálissá vált a helyzet. Gyártásukat abbahagyni' nem lehet, legfeljebb csak csökken­teni. Kevesebbet viszont nem gyárthatunk, mert a 275 ezer hektoliter sem elégíti ki mara­déktalanul az igényeket. Vá­laszút elé kerültünk: az adott dollárkontingensből annyit ké­szítünk, amennyit csak lehet, te­Kedvezően alakult az év első öt hónapjának idegenforgal-" ma: június 1-ig több mint két­millió külföldi látogatott ha­zánkba, 16 százalékkal több, mint a múlt év hasonló idősza­kában — jelentették be az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács szerdán, a velencei ifjúsági üdülő- és kiránduló központban megtartott ülésén. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter el­nökletével tartott eszmecserén egyebek mellett az idegenforgal­mi idényre való felkészülés ta­pasztalatairól, feladatairól, a vendégjárás várható alakulá­sáról . tanácskoztak. Elmondták, hogy a balatoni forgalomra va­ló felkészülés mellett kiemelt gondot fordítottak arra, hogy az ország egyéb üdülőterületeit is bekapcsolják a turistaforga­lomba, továbbá az országos és a városkörnyéki kiránduló- és üdülőközpontok i fejlesztésére, kereskedelmi és vendéglátóipa­ri ellátottságának javítására. ­Rakodják a Pannónia Sörgyárban az új literes alma és Mecseki keserű üditőket. tőséggel növeljük a hazai alap­anyagok részarányát. Jelentős mértékben megnőtt a hazai szőlő, szamóca, meggy, alma alapanyag termelés és a me­cseki kese'rűnél bátran nyúltunk a hazai gyógynövényeinkhez. Különleges igényünket mind jobban kielégítik a hazai gyár­tók — kiemelném a Szikrai Ál­lami Gazdaságot, a Szigetvári Konzervgyárat és a Szőlészeti Kutatóintézetet. Extra minőségű gyümölcslevet, koncentrátumot, aromát dolgozhatunk csak fel, és ezekből igyekszünk a söripa­ri vállalatoknál jó minőségű üdítőt előállítani. Tavaly már több mint 70-féle üditő volt forgalomban az országban, ez a választék termelői oldalon sok, a fogyasztók szerint pedig talán kevés. Télen is, de főleg nyáron jól­esik az üdítő. Nem mindegy, hogy mennyit és milyen deviza­értékű üdítőt iszunk. Legyen vá­laszték és valamennyi jóízű, kellemes itató legyen. M. L. Véget ért az ODOT 10. baranyai irodalomtanítási napok Tizedik alkalommal ren­dezi meg a megyei Peda­gógiai Intézet a baranyai irodalomtanítási 'napokat, az idei évben Eszékről és a Vajdaságból érkezett jugo­szláviai magyar pedagógusok részvételével is. Mellettük is­mét ott vannak az ország 'különböző megyéiből érke­zett magyartanárok, akik 1968 óta újra és újra eljöt­tek Baranyába, hogy az iro­dalomtanítás legfontosabb ké(rdése|iről beszélgessenek, vitatkozzanak. Különböző problémakörhöz kapcsoló­dott minden alkalommal egy- egy találkozó: foglalkoztak például a hazai és a külföl­di kortárs magyar irodalom­mal, a népköltészettel, a hagyományőrzés és az újító törekvések kapcsolatával. Emellett múzeumokat, kiállí­tásokat látogattak a részt­vevők és ismerkedtek Bara­nya kulturális életével. Mindezt Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője foglalta össze tegnapi kö­szöntőjében, a Nevelési Köz­pontban. Az idei három nap fő témája a drámai művek tanítása, tolmácsolása. Ma délelőtt 9 órakor Nagy Imre, a JPTE docense tart elő­adást a drámai műnem ér­telmezéséről, majd videofel­vételeken néznek meg Bara­nyában megtartott irodalom­órákat, az azokon folytatott drámaelemzéseket. Este fél 8-kor a Pécsi Nyitott Színpad mutatja be a Ságvári Műve­lődési Házban Örkény: Pisti a vérzivatarban című színmű­vét. A baranyai irodalomta­nítási napok valamennyi programja nyilvános, így az utolsó napon, csütörtökön zajló kerekasztal-beszélgetés is, melyen Földes Anna kriti­kus részvételével az előző es­te látott előadást vitatják meg. Utána általános iskolai és középfokú szekcióüléseken foglalkoznak a drámai mű­vek tanításának kérdésével. Hogy az irodalomtanítás­nak, az irodalomtanárnak milyen' különleges szerepe van az iskola, a gyerekek életében, arra tegnap Gyü- rei Vera, az OPI osztályveze­tője hívta fel a figyelmet ér­dekes előadásában. Ő sem kerülte meg azokat a prob­lémákat, melyek ma általá­ban jellemzik a pedagógus- társadalmat és szinte minden fórumon szóba kerülnek, ahol iskoláról, pedagógiáról esik szó. Az irodalom tanításában is visszaköszönnek mind­azok a nehézségek, tenniva­lók, melyekkel meg kell bir­kóznia a tanárnak. Valószí­nű, hogy másfajta módsze­rekkel kell ma elérnie, hogy a műalkotás, az irodalmi mű a maga esztétikai értékeivel hasson és gazdagítsa a gye­rekek személyiségét. G. O. A Társalgót hallgatva Cl wICICICb 1Ql Gyakran vitatkoznak, nyilat­koznak a vidékről, a vidékiség- ről, arról, hogy számít-e, ki hol él és dolgozik, A vidéken élők számára nemegyszer kínosak ezek a viták, a győzködések ar­ról, hogy csak a létrehozott al­kotás a lényeges. Éppen az el­lentmondásos főváros-vidék- kapcsolat miatt volt jó hallgat­ni hétfőn este a rádióban Csorba Győző szavait erről a kérdésről. Csorba Győzőt a Ma­gyar Rádió egyik legkitűnőbb irodalmi műsora, a Társalgó kereste fel azúttal, hogy meg­kérdezze a Pécsett élő költő­től, vidéki-e, ha vidéken él a költő. Csorba Győző a kérdésekre úgy válaszolt, hogy egyszerűen elsorolta mindazt, am^ Pécs irodalmi életében 1941 óta tör­tént, amikor a Sorsunk című folyóirat megindulása idején maga is aktívan belekapcsoló­dott az itteni irodalmi mozgá­sokba. Két rangos folyóirat többek között ennek a négy évtizednek a terméke, az 1948- ig szerkesztett Sorsunk és a Je­lenkor, a kettő körül pedig írók, költők rajai keltek szárny­ra. Negyedszázada él a Jelen­kor, melynek színvonalát — mondotta a Társalgó szerkesz­tője sokak véleményét —, nem egy fővárosi irodalmi folyóirat is megirigyelheti. Ezeknek a szellemi műhelyek­nek volt köszönhető, hogy a dilettantizmus, a hozzá nem ér­tés Pécsett kompromittálódott, vele együtt provincializmus és vidékiesség is. Az így élő és dolgozó költő, az így működő folyóirat dolga persze jóval ne­hezebb, küzdelmesebb, mint a főváros szellemi közegében lé­tezőké. Szerepük őrtorony és az őrt álló katona szerepe, -ahogy azt Csorba Győző egy más alkalommal szavakba ön­tötte. Az interjú java részében azonban már nem is erről volt szó. Csorba Győző a modern irodalmi mű megközelítésének lehetőségéről, a sajátos, új költői nyelvről beszélt, amit meg kell ismernie az olvasó­nak. A műfordító dilemmájáról szólt, arról, hogy miként kell megőriznie az eredeti varázsát és kell érvényre juttatni észre­vétlenül a saját megoldásait.. . Arról, hogy ma az emberek igenis olvasnak, keresik a köny­veket . . . A vidékiségről, mint olyanról voltaképp kevés szó esett a Társalgó Csorba Győzővel foly­tatott beszélgetésében, és mi­ért is esett volna? A költő pá­lyája és vele együtt a Pécsett születő irodalomé is pontosan az ellenpéldáját jelenti annak. G. O. Tervek a szigetvári ivóvízhelyzet javítására Tudósitónktól A város vízgondjai megoldá­sának lehetőségeiről tanácskoz­tak tegnap többek között a Szi­getvár városi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának tagjai. A je­lenleg üzemelő vízmű a város pillanatnyi vízigényét is csak részben tudja kielégíteni. Szük­ség volt egy olyan tanulmány- tervre, melyből választ kophat­tak a megoldás lehetőségeire. A tanulmánytervet a MÉLYÉP- TERV dolqozta ki.. Ennek alap­ján döntöttek a végrehajtó bi­zottság tagjai a következőkről. A leqsürgetőbb feladat, hogy egy melléfúrással felújítsák az V-ös számú kútjukat, illetve meg kell furatni a város X-es számú kútját és év végéig mindkettőt rá kell kötni a vá­rosi vízműre. • A tanulmányterv távlatra szó­ló elképzelései közül a vb ál­lást foqlalt abban, hogy meg kell 'kezdeni az egyeztető tár­gyalásokat a rózsafai terület kutatófúrásainak tervezéséről, kivitelezéséről, illetve annak a tisztítóműnek a felépítéséről, amely segítségével mangánta- laníthatiák, vastalaníthatják az ivóvizet. K. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents