Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-27 / 176. szám

NYÁRI MAGAZIN IBI NYÁRI MAGAZIN IBI NYÁRI MAGAZIN _________________________________ Harkány mindenkinek: elektroterápia és gyógytornaterem, fürdőmedencék és o szauna izzasztója Läufer László felvétele Harkány, a vendégcsalogató Egy héttel a HDN-gőzöselőtt Masszázs, szauna, tangentor Múzeum Vőrsön Riadó!... Indul a falusi önkéntes tűzoltók „vészvonata". (Ko­rabeli rajz.) Tűzvédelem a századfordulón Ötvenkét változat fenyő veszélyben Gundel és Festetics kertésze volt Szegfű Horthynak és a magyar narancs Azt gondolná az ember, hogy ilyen gyönyörű, .verőfé­nyes napon, mint a tegnapi, egymásba ér a fürdőzők háta a harkányi strandon. Ezzel szemben már a kerítésen kí­vülről is látszik, hogy a ké­sőbb ébredőknek is jut bőven hely az árnyas fák alatt, s a medencékben. Huszonkét hek­táron fekszik a harkányi gyógy­fürdő, ilyen nagy területen oszlik el a hétvégén hét­nyolcezerre is felszaporodó vendégsereg. Miközben az „ügyeletest", Varga István csoportvezetőt ke­resem, van időm szétnézni a fürdőbirodalomban. A három gyógymedencében inkább az idős korosztály képviselői ül­dögélnek. Nem csoda, a víz 38 fokos, úszni, labdázni nem lehet (éppen a pihenni vágyók nyugalma érdekében). A fia­talság a hidegvizes úszóme­dencét részesíti előnyben, de csak jól úszóknak ajánlatos idejönni, mert ebben a me­dencében faltól falig „magas a vízállás”. Aki pedig sem úszni, sem a végtagjait áztat­ni nem akarja, az a strand­medencék 34—35 fokos vizé­ben lubickolhat. Időközben a stúdió segítsé­gével előkerül a csoportvezető is. Sorolja a fürdő állandó szolgáltatásait; San Franciscóban ma, június 27- én rendezik meg az ottani opera­ház évadzáró előadását. A föld­gömb másik felén lévő nagy zenés színház a Bohém élettel fejezi be az évadot, melyben Mimi szere­pét ma este Tolcody Ilona, a Ma­gyar Állami Operaház tagja énekli. Lisolette Pulver játszotta a fősze­repét Camoletti: Boeing—Boeing cí­mű fergeteges bohózatának, szom­baton este, a bécsi televízióban. A Camolettit ugyanis évtizedek után ismét felfedezték a színpad világá­— Pedikür, manikür, fodrá­szat, masszázs, szauna, tangen­tor áll vendégeink rendelkezé­sére. Reggel nyolctól délután hatig tart a nappali fürdőzés, aki ez alatt az idő alatt meg­éhezik, nem kell, hogy kimen­jen a fürdőből: helyben meg tud ebédelni a büfékben, biszt­rókban. Újságot és könyvet is be lehet szerezni a kerítésen belül. Pingpongfelszerelés, sakk-készlet bérelhető, van len­gőtekénk, játszóterünk és ter­mészetesen jól felszerelt köl­csönzőnk. — A medence szélén színes tévét láttam . . . — Az esti vendégek néz­hetik mór hét órától. — Esti fürdőzés? — Régi szolgáltatásunk. Hét órától tizenegyig tart, termé­szetesen külön fürdőjeggyel. Ezt csak azért említem, mert ha a HDN-vonat utasai közül valaki nem kíván korán haza­menni, este is szívesen látjuk. — Hogyan alakul az ide­genforgalom? — Az előző évekhez képest kevés a jugoszláv. Nyugatné­metek voltak sokan az elmúlt hetekben, de most az ő szá­muk is csökkent. Persze, a nyár dereka még visszavan. S vigyázz, Harkány, ha jön a HDN-vonat! ban, s a jövő évadban négy ma­gyar színház játszik Camoletti-bohó- zatot. Lenni, vagy nem lenni címmel Shakespeare-balettet mutatnak be az idei Veronai játékokon. A világhí­rű római kori arénában ugyanis- ezen a nyáron Shakespeare-soroza- tot rendeznek, s ebben a Macbeth és a Ili. Richard mellett az említett balettet játsszák. A fesztivál jú­lius 5-én nyílik meg. F. D. Az önkéntes tűzoltókat szo­kás volt megmosolyogni. Sisa­kos-díszes egyenruhájuk, kac- kiós bajszuk, s a falusi bálo­kon, ünnepségeken zenélő réz­fúvósaik lehet, sugallmazták is a korabeli „cikizést". Mindad­dig, amíg föl nem röppen va­lahol a szérűben, zsúpfedeles házon a „vörös kakas” . . . önzetlen, áldozatos és sok­szor veszélyes munkájuk köz- megbecsülést vívott ki már a múlt század utolsó harmadá­ban, amikor a tűzoltás Ma­gyarországon is szervezetté vált, s a falvak többségében megalakultak az önkéntes tűz­oltó egyletek. Elsősorban az ő emlékezetükre, s a tűzoltás mindenkori társadalmi jelentő­ségére hívja fel a figyelmet június 23. óta a Balaton-kö- zeli Vörs községben (Somogy megye) a számottevő társadal­mi munkával felújított tűzoltó­szertár. Csütörtök óta ez a mú­zeum és kiállítóhely szerepét is betölti, számítva az idegen- forgalom érdeklődésére. A vörsi tűzoltó szertár kiállí­tása a hazai tűzvédelem tör­ténetének a századfordulóra eső részét mutatja be. A tár­lókban hajdani tűzvédelmi esz­közöket, fölszereléseket láthat­ni. (Egyenruhák, zászlók, szol­gálati emlékérmek, rézhangsze­rek, s más dokumentumok). A falusi önkéntes tűzoltózeneka- rolt báljai valaha fogalommá váltak. Ebből, s a különböző tagsági díjakból, egyleti be­vételekből fedezték a korabeli tűzvédelem költségeit. Meg kellett vásárolniok ugyanis a tűzoltás szereit. Ilyenek voltak a lófogatú kézifecskendő, víz­tároló Iáit, a szerkocsi. Vörsön a századfordulón (1883-tól) három tiszt és 31 fős csapat látta el a tűzvédel­met. A fejlődés lemérhető a kiállítóhelyiségből is jól lát­ható mai, modern szereken, eszközökön. Friss nyári rózsákkal kopog­tatok be Manyikához. Mielőtt vízbe tenné őket, levág kicsit a fél órája szedett virágok szúró­ból. A friss vágáson át köny- nyehben szívódik fel a táp­anyag. Manyika, azaz Franke Mária, aki ma nyolcvanévesen is kerékpáron jár be a keszthe­lyi akadémia kertészetébe, igazi titkók tudója. Ö a második nő Magyorországon, aki a kertész szakmát kitanulta, és az a gya­núm, hogy ért a virágok nyel­vén . . . — Egészségügyi okból küld­tek kertésznek a szüleim, akik mind a hetünket kitaníttattak valamilyen szakmára. Eszter­gomban, a városszépítő egyesü­let főkertésze, Sziklai Ödön volt a mesterem. Vele fásítottuk 1919-ben dz esztergomi Duna- partot, a Bazilika környékét, a Komáromi-telepet. Ma is meg­simogatom a platánokat, ha arra járok. Ma már ketten sem érik körül őket . . . Manyikának, mint egyetlen- leányhallgatónak, nem kellett tanonciskolába járnia, magán­úton tanulhatott, és ha szerszá­mokkal cioekedett a városban, mindig akadt gavallér, aki se­gített. Végzősként 1922-ben ő is kapott egy hirdetést a magyar kertészek lapjában, és az egyik álláskínálatra, Iványos Ferenc mellett kezdett dolgozni Hatvan közelében. — Már ekkor szállítottunk pri­mőröket Gundel Károly számá­ra, aki aztán elhívott bennünket a budafoki kertészetébe. Ez ott volt a Gundel-villa mellett, így sokszor eldajkáltam a Gundel- unokákat. köztük Latinovics Zol­tánt is. Őszibarackkal, virágok­kal foglalkoztunk itt a primőrök mellett és négy aranyérmet nyertünk Gundelnek salátával mea őszibarackkal az országos kiállításokon. — Hogyan került Manyika a Festetics-herceghez Keszthelyre? — Festetics György egyszer februárban evett Gundelnél uborkasalátát, és amikor meg­tudta, hol termett, elcsalt a fő­nökömmel együtt Keszthelyre. Ez 1936-ban történt, mikor apja halála után már övé volt a ma­jorátus és átvette a gazdaságot. Ebben az időben újította fel Iványos Ferenc, a főnököm a hévízi parkot, telepítette a keszthelyi temetőben a Festeti­csek mauzóleuma körüli, sajná­latosan pusztuló arborétumot az 52 változat fenyővel. Ezekből fontam annak idején koszorút Széchenyi Zsigmond ravatalá­ra .. . — Mi volt a kertészek felada­ta egy hercegi kastélyban? — Minden délben és este friss asztaldíszt kellett készíteni. Ezt a hercegasszonnyal beszél­tük meg, aki maga is agrármér­nök volt, és bizony senki sem tudta átejteni. Ha vendégek voltak, minden férfinak naponta kitűzőszekfűt kellett készíteni. Horthy egy ízben nem tudta ho­vá tenni a virágot a sok kitün­tetésétől, és az inasát kérdezte, mitévő legyen ... A parkban — ami most újra szép —, színes arabeszkeket hoztunk létre a zöldek között — Festetics György o mák különféle fajtáit szerette , és itt is folytatódott a zöldséghaitatás, szállítottunk továbbra is Gundeléknek és az előkelő pesti virágüzleteknek. Ezen túl a városból is bejártak vásárolni" a hercegi kertészetbe. A kastélyt a háború alatt ki­fosztották a németek, átvonult rajta a front, és mivel egy évig gazdátlan volt a kertészet, az akadémia végül egy romhal­mazt kapott kézhez. Az egye­tem növénynemesítő, magter­mesztő programjaiban vett részt ezután Manyika Jeszenszky pro­fesszor mellett. — Rákosi akkor sózta az akadémiára a hírhedt narancs­kísérleteket. A világ minden tá­járól hozott márkás szőlőket ir­tottak ki a cserszegi hegyoldal­ban, mégiscsak olyan narancs termett itt, mint a biliárd­golyó . .. Az utolsó harminc évben mus­kátlival is foglalkozott Keszthely nagytekintélyű kertészasszonya, 130 változatot gyűjtött össze gyalog, kerékpáron járva a fal­vakat, és három új fajtát állí­tott elő beporzás útján. A vá­rosi kertészet vette át ezt a gyűjteményt, és Manyika most krizantémokkal foglalkozik — pont olyan derűsen, varázsló kezekkel, mint mindig az eltelt 60 évben. Kedvezményes menettérti szelvény Felhasználható július 2-án Pécs-Harkány-Pécs útvonalon Indulás 7 óra 25 perckor, visszaindulás 16 óra 35 perckor. Jegyváltáskor, a pécsi vasúti pénztárnál a szelvényt szíveskedjen lebélyegeztetni1 • Érvényes négy személyre, mely a harkányi strandon kedvezményes belépésre jogosít. H. J. Művészeti hírmagazin W. E. Góllos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents