Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-25 / 174. szám

2 Dunántúlt napló 1983. június 25., szombat Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tott országokkal is, s követel­jük, hogy a pretoriai kormány hagyjon fel az Angola és Mo- zambik elleni nyílt fegyveres támadásokkal, és követeljük Namíbia függetlenségének ha­ladéktalan biztosítását. Szocialista építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünk­ben egyaránt meghatározó sze­repet játszik a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai sok. rétűek, együttműködésünk kiter­jed a politika, a gazdaság, az ideológia, a kulturális és a tu­dományos élet minden terüle­tére csakúgy, mint nemzetközi tevékenységünkre, békénk, biz­tonságunk, szocialista építő- munkánk védelmére. Rendsze­resek pártunk és kormányunk vezetőinek véleménycseréi az előttünk álló feladatokról. Ezt a jól bevált gyakorlatot de­monstrálják Kádár János elv­társ találkozói Jurij Andropov elvtárssal, az SZKP KB főtitká­rával. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít hazánk és a szomszédos szocialista orszá­gok kapcsolatainak fejleszté­sére. Itt különösen fontosnak tartjuk a nyílt és őszinte pár­beszédet, a felmerülő problé­mák közös leküzdését. A múlt­nak a haladó hagyományok mellett sajnos visszahúzó maradványai is vannak, ame­lyeknek az eltávolítása szocializ­must építő népeink közös ér­deke. A külügyminiszter szólt fej­lődő kapcsolatainkról a Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi országaival. A többi kö­zött megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai normálisan fejlődnek, pártunk, kormányunk, a magyar nép őszintén szolidáris a lenqyel testvérpártnak, a lengyel kor­mánynak, a lengyel hazafiak­nak a válság mielőbbi leküz­désére, a szocialista építőmun­ka meggyorsítására irányuló erőfeszítéseivel. Az utóbbi idő­ben bizonyos élénkülés tapasz­talható a Kínai Népköztársa­ság és több szocialista ország, köztük hazánk kapcsolataiban. A magunk részéről a kölcsö­nös előnyök és érdekek szem előtt tartásával változatlanul készek vagyunk a kétoldalú ál­lamközi kapcsolatok fejleszté­sére Kínával. A normális ál­lamközi kapcsolatok helyreállí­tására és fejlesztésére törek­szünk az Albán Népköztársa­sággal is. Púja Frigyes részletesen szólt a fejlődő világ országaival ki­alakult kapcsolatokról, vala­mint arról a tevékenységünk­ről, hogy a békés egymás mel­lett élés elve alapján megőriz­zük és bővítsük kétoldalú kap­csolatainkat a fejlett tőkés or­szágokkal. Ezen belül megkü­lönböztetett jelentőséget tulaj­donítunk hazánk és a fejlett tőkés államok vezetői szemé­lyes találkozásainak és közvet­len tárgyalásainak. Befejezésül megállapította: a Magyar Népköztársaság né­pünk áldozatos, megfeszített munkával, eddigi eredményei­vel megbecsült helyet és tekin­télyt vívott ki magának a nem­zetek nagy családjában. Dr. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem rektora a ma­gyar egészségügyi politikáról elmondotta, hogy az a világ­méretekben elfogadott elvek szerint az úgynevezett alapel­látás fejlesztését tekinti ki­emelt feladatának. Hozzáfűz­te: még a körzetek számának szaporításával sem érhető el egykönnyen, hogy épp ezeken a pontokon lényegesen ered­ményesebbé váljon az orvosi munka. A körzeti szolgálatnak a kórház rendelőintézeti egy­séggel való közvetlen szerveze­ti összekapcsolása volna a cél­szerű megoldás. A magyar kórházak gondjairól hangsú­lyozta: bár a fejlődés itt is jelentős volt, nagy gondokat okoz, hogy a régebbi kórház­és egyetemi klinikaépületek egy részének állapota aggasz­tóan romlik. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az egészségügyi építkezések gya­kori elhúzódása és a költsé­gek ebből eredő növekedése. Bores Sándor (Budapest, 1. vk.), az MTI nyugalmazott ve­zérigazgatója, az Interparla­mentáris Unió magyar csoport­jának elnöke végigtekintett a Szovjetunióra és a többi szo­cialista országra kényszerített fegyverkezési verseny több év­tizedes történetén. Felsorolta azokat a javaslatokat, amelye­ket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai tettek az enyhülésért, a leszerelésért, s amelyek túlnyomó többsége mindmáig válasz nélkül ma­ródi A jelenlegi megromlott nem­zetközi légkörben a magyar külpolitika fő feladata az — mondotta —, hogy a legked­vezőbb külső feltételeket biz­tosítsa a szocializmus építésé­hez. Törekvéseinkkel mi is igyekszünk hozzájárulni a fe­szültség csökkentéséhez. A kép­viselő egyebek között utalt a közelmúltban Budapesten meg­tartott IPU-tanácskozásra, amely azt bizonyította, hogy a nézetek különbözősége ellené­re is el lehet érni kompro­misszumos eredményt. Újvári Sándor (Zala megye, 7. vk.), a Zala megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a me­gyében a korábbi nagyarányú iparfejlesztés után az utóbbi években az ipari termelés üte­me lényegesen mérséklődött. Ének oka — a szűkülő bél­és külpiaci értékesítési lehető­ségek melle't — az is, hogy a gyórtmányszerkezet nem tu­dott megfelelően alkalmazkod­ni a változó igényekhez. A megye iparszerkezetére döntő­en a kis. és középüzemi mé­retek jellemzőek, s ez jó adott­ság — nagyobb rugalmassá­got tenne lehetővé —, de még nem használják ki kellően. A gyáregységek gazdasági önál­lóságának fejlesztése, érde­keltségük növelése további tar­talékokat tárhatna fel; és jobb feltételeket teremthetne to­vábbfejlődésükhöz. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun m., 11. vk.), a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetségének főtitkára felszóla­lásában kifejtette: a miniszter- elnöki beszámolóból és a kül­A Minisztertanács elnöke nagy jelentőséget tulajdonított annak a feladatnak — amiről a vitában is szó esett —, hogy a nagyvállalatokon belül kap­janak nagyobb mozgásteret a gyáregységek. A gazdálkodás minőségére, eredményességé­re ugyanis nagy hatással le­het, ha az eddiginél jobban hasznosítják a rendelkezésük­re álló szellemi és anyagi erő­ket. Sokan szóltak az anyagi ér­dekeltségről, a bérezés kérdé­seiről, a bérarányokról, a dif­ferenciálás lehetőségeiről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismételjem: most nem va­gyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, álta­lános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont van, hogy ilyen körülmények között is javítsuk bérezési rendszerün­ket, gyakorlatunkat, nagyobb mértékben éljünk a differen­ciálás eszközével. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifarendszert. Tesszük ezt azért, hogy még több teret adjunk az egyéni teljesítmé­nyek különbségeinek anyagi kifejezésére. Nem lehet azon­ban olyan bér- vagy tarifa- rendszert kidolgozni, amely fel­menti a vezetőt az alól, hogy ügyminiszteri felszólalásból egyaránt kiviláglott, hogy kül­politikánk egyértelműen elkö­telezett a szocialista országok közössége, a béke megvédése mellett. Keressük és támogat­juk azokat az erőket, amelyek hajlandók együttműködni a háborús veszély elhárítása ér­dekében. A Magyar Ellnállók, Antifasiszták Szövetségének nemzetközi kapcsolatai is erő­södtek — mondotta, hozzáté­ve. megfigyelhető, hogy az utóbbi időben erősödött a má­sodik világháború antifasiszta harcosainak tevékenysége, ha­tározott és közös fellépése a béke érdekében. Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár m. 20. vk.), a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei titká­ra a helyi tapasztalatokról, ^-ed menyekről számolt be., Egyebek között e'mondta, hogy a hatodik ötéves terv első két évében a megyében 13,8 milli­árd forint értékű beruházás va­lósult meg, s úgy tűnik, éssze­rűbb és szervezettebb tevé­kenységgel a tervidőszakra elő­irányzott új létesítmények fel­épülnek. Pethő István (Veszprém m. 5. vk.), a Mezőgép 8-as számú gyáregységének qépműhely-ve- zetője felszólalásában választó- kerülete, a 19 bakonyi telepü­lést magában foglaló tájkörzet eredményeiről beszélt. Elmond­ta: annak ellenére, hogy a Ba­kony vidéke nem a legideáli­sabb mezőgazdasági terület, a 20 ezer hektáron gazdálkodó három mezőgazdasági termelő- szövetkezet már évek óta a jó qazdaságok közé tartozik. Kedvező változások figyelhetők meg az ipari üzemeknél is, amelyekre nemcsak a mennyi­ségi növekedés, hanem a 'ha­tékonysági mutatók állandó ja­vulása is jellemző. Kovács Ferenc (Bp. 15. vk.), a Geofizikai Kutató Intézet osztályvezetője felszólalásában hangsúlyozta: az anyag- és energiatakarékosság terén to­vábbi jelentős eredmények vár­hatók a jobb hatásfokú, gazda­ságosabb gépek és termelő be­rendezések alkalmazásától, új, fej'ett technológiai és szervezé­si eljárások bevezetéséről, a ke­vésbé anyaq- és energiaigé­nyes termékszerkezet kialakítá­sától, a tudományos kutatások eredményeinek gyorsobb adap­tálásától. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondott zárszót. megmondja: ki dolgozik jól, ki rosszul, ki kapjon ezért több fizetést, s ki kevesebbet. Ilyen bérrendszer kidolgozását te­hát nem ígérhetem, olyanét vi­szont igen, amely a mainál is nagyobb lehetőséget fog adni a megfelelő vezetői magatar­tás érvényesítésére — mondot­ta. A gazdasági munkaközössé­gek kapcsán Lázár György megjegyezte: a kormány nem kötelezővé, hanem lehetővé tette a fővállalaton belüli gaz­dasági munkaközösségek ala­kítását. Azt tartjuk helyesnek, hogy csak ott és csak akkor alakítsanak ki ilyet, ahol azt a társadalom és az adott kollek­tíva igénye indokolja. A kor­mány kifejezetten kéri, hogy az érdekvédelmi szervek lépjenek fel minden esetben, ha netán olyan magatartást -tapasztal­nak, amely törvényeinkkel és a kormány szándékaival ellenke­zik. A lakásproblémákkal és az építőanyag-ellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észrevé­telekre válaszolva a miniszter- elnök ezeket mondta: Nem ígérhetjük a lakásgon­dok rövid távú megoldását. Azt viszont igen, hogy nagy következetességgel törekszünk a Központi Bizottság itt több­ször idézett határozatának vég­rehajtására, amely lehetővé teszi ezeknek a társadalmi gondoknak az enyhítését. Az építőanyag-hiány csökke­néséről szólva most hiába is­mertetném a statisztikát, amely szerint az elmúlt öt hónapban a legfontosabb építőanyagok termelése öt, nyolc, tíz száza­lékkal emelkedett. Ez — azok számára nem vigasz, akik épí­tőanyagot akarnak vásárolni, de nem jutnak hozzá. Azt vi­szont elmondhatom, hogy az Állami Tervbizottság áprilisban foglalkozott a témával. Bérpre­ferenciát, többletbért biztosí­tott arra, hogy ahol kihasznál­ható építőanyagtermelő kapa­citások vannak, ott ezeket tény­legesen nagyobb mértékben használják ki. Intézkedtünk, hogy a határmenti forgalom­ban és más módon is bővítsék a választékot, és külkereske­delmünk az alapvető építő­anyagokból is többet szerezzen be. Remélhető, hogy ezek a döntések a második félévben már éreztetik kedvező hatá­sukat. Az eddigi intézkedése­ken túl is folyamatosan figye­lemmel kísérjük a helyzet ala­kulását, és amennyiben szük­séges, még további" lépéseket teszünk arra, hogy ezt a való­ban fontos, általános társadal­mi törekvéseinkkel is egyező igényt kielégítsük, és az építő­anyag-ellátást kiegyensúlyo­zottá tegyük. Lázár György végül — meg­köszönve a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kor­mány azokat — az eddigi gya­korlatnak megfelelően — to­vábbi munkájában felhasznál­ja. Kérte, hogy az országgyű­lés a beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ fogadja el. Az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő Hetényi István pénzügyminiszter. Bevezetőben elmondta: a legfőbb adatokat tekintve a bevételek 485,8 mil­liárd forintot tettek ki, a ki­adások 498 milliárd forintot, a hiány tehát 12,2 milliárd forint volt, és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulás azt mutatja, hogy a népgazdaság számos területén végzett mun­kánk eredménye itt is értékel­hető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egy­aránt kereken 3-3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mu­tatja, hogy sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme el­marad a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növe­kedési ütemétől is. Ez azt jel­zi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újraelosztó sze­repe és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális ki­adások maradtak el. hanem a felhalmozás terén és a tá­mogatásokban sikerült megta­karítást elérni, s ez önmagá­ban is kedvező. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége összesen 9,192 mil­liárd forint, ez körülbelül más­fél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltéte­lek nehezedését mutatja, más­felől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltétele­ket ellensúlyozni, számos vál­lalatnak csökkent a nyeresége. Vannak nagyon iól működőek: a vállalatoknak körülbelül 15 százaléka igazán kiemelkedő eredményt, nyereséget hozott létre. Ezek között vannak je­lentős exportot lebonyolító, nagy vállalatok is. Ilyen példá­ul az Ikarus, vagy a Herendi Porcelángyár. Körülbelül két­szer annyi a veszteséges válla­lat, mint egy évvel ezelőtt. (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György záróbeszéde Szekciókban folytatódott a prágai béke-világtalálkozó Pénteken érdeklődési körök szerinti szekciókban folytatta munkáját a prágai béke-világ­találkozó. A különböző társa­dalmi rendszerű országokból ér­kezett, eltérő felfogású küldöt­tek foglalkozásuk szerinti cso­portokban fejtik ki véleményü­ket, hogy a maguk területén miképpen járulhatnak hozzá az emberiséget fenyegető veszé­lyek elhárításához. Erről tizen­egy csoportban tanácskoznak. Nagy érdeklődés kíséri a parlamenti képviselők és más választott tisztségviselők pár­beszédét, akik tekintélyükkel jelentősen előmozdíthatják a béke és a haladás ügyét. Külön csoportban tanácskoz­nak az írók és a művészek fe­lelősségéről, arról, hogy a kul­túra területén miképp növelhe- hető az enyhülés és a békés egymás mellett élést erősítő eszmeáramlatok hatása. Külön-külön tanácskoznak az egyházi személyiségek, jo­gászok, pedagógusok, diákok és az újságírók. A nap magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának, a ,,magyar delegá­ció vezetőjének nemzetközi: sajtóértekezlete. Dorticos meghalt A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága közölte, hogy 1983. június 23-án meg­halt Osvaldo Dorticos Torra- do, a KKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, igazságügymi­niszter, Kuba volt köztársasági elnöke. A hivatalos közlemény szerint Osvaldo Dorticos Torrado sa­ját kezével vetett véget életé­nek. A kiváló kubai kommunis­ta — mutat rá a közlemény — gyógyíthatatlan gerincbe­ * * tegségben szenvedett és a fáj­dalmak egyre erősebben és el­viselhetetlenebb formában je­lentkeztek nála. Romló egészségi állapotát súlyosbította az is, hogy a kö­zelmúltban meghalt a felesé­ge. Az elhatalmasodó fájdal­mak és a magánéletében ért veszteség miatt jutott abba a súlyos depressziós állapotba, amelyben Dorticos főbe lőtte magát. Gyászjelentés A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, az Ipari Minisztéri­um és a Nógrádi Szénbányák megrendüléssel jelenti, hogy a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es frontján júni­us 22-én történt omlás követ­keztében hivatásuk gyakorlása közben hősi halált haltak Ka­nizsai László 28 éves csillés és Ottmár Károly 38 éves vájár. Felejthetetlen munkatársaink, egész népünk boldogulásáért áldozták életüket a természettel vivott küzdelemben. A magyar bányásztársadalom mély rész­véttel osztozik a hozzátartozók gyászában és kegyelettel meg. őrzi az elhunytak emlékét, aki­ket a Nógrádi Szénbányák sa­ját halottjainak tekint. Teme­tésükről később történik intéz­kedés. _ Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Ipari Minisztérium Nógrádi Szénbányák * Amint arról korábban hírt adtunk a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es front­jón június 22-én történt omlást követően megfeszített munka kezdődött a még bentrekedt bányász életének megmentésé, ért. A bányamentők pénteken hajnalban — 3 óra 45 perckor — kerülő vágaton jutottak el Ottmár Károly 38 éves vájár, salgótarjáni lakoshoz, akinek már csak a holttestét tudták kiemelni az omlás alól. A szerencsétlenség okainak kivizsgálása tovább folyik. A Béta-bányai szerencsétlenséget követő tizedik napon, szerdán, 12 óra 20 perckor a pécsi Honvéd Kórház­ban belehalt sérüléseibe az ötven éves komlói Papp Zoltán, Béta-bá­nya dolgozója. Üdífözlö távirat Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Samora Ma­ciiéit, a Frelimo Párt elnökét, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, Mozambik nemzeti ünnepe, függetlenné válásának 8. évfordulója alkalmából. Összeült a lengyel parlament Varsóban pénteken délelőtt összeült a lengyel parlament. Az ülésszak első napirendi pontként Adam Lopatka mi­niszter, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője előterjesztette a kormány tájékoztatóját II. János Pál pápa csütörtökön véget ért lengyelországi látoga­tásáról. A pápa látogatásának ténye és menete — hangsúlyozta Lo­patka — azt bizonytíja, hogy a lengyel kormány helyesen értékelte a nemzeti megegye­zés és újjászületés folyamatá­ban elért haladást, valamint az állam és az egyház viszonyá­nak alakulását. A parlament jóváhagyólag tudomásul vette a kormány tá­jékoztatóját. A szejm a továbbiakban megvitatja a mező- és élel­miszergazdaság fejlesztésének 1990-ig szóló kormányprogram­ját, továbbá a társadalmi mun- kauédelmi felügyelőség létre­hozásáról szóló törvényterveze­tet. Mindkét dokumentum má­sodik olvasásban kerül a kép­viselők elé. Leszállt a Challenger A tervezett leszállóhelytől több, mint 3000 kilométerre, Florida helyett Kaliforniában ért földet pénteken a Challen­ger nevű amerikai visszatérő űrrepülőgép, fedélzetén öt amerikai asztronautával Az amerikai űrrepülőgép­program hetedik, ezen belül a Challenger második útja két­ségkívül azáltal válik neveze­tessé az amerikai űrkutatás történetében, hogy a Challen­ger fedélzeti mérnöke nő volt. A leszállóhelyet a floridai Cape Canaveralban tartóssá vált rossz időjárás miatt kel­lett megváltoztatni. A Kenne­dy űrrepülőtér feletti felhőzet Reagan amerikai elnököt is megakadályozta abban, hogy Amerika első űrhajósnőjét, Sally Ride-ot személyesen fo­gadja az űrrepülőtéren.

Next

/
Thumbnails
Contents