Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-24 / 173. szám

e Dunántúlt napló 1983. június 24., péntek Szőlőtermesztés í korszerűen (13.) — JK AA J lő yvédelme :s letes tudnivalók a „Növényvé- lap 1983. április 14-i számt ^Háztáj K A szőj P nővén pítésekhez olyan csemege- r Máj és toll exportra A legszebb libamájat Baranyából szállítják 110 család foglalkozik liba- és kacsa­töméssel a sásdi tsz integrációjában Az előző két cikkemben a szőlőt károsító néhány fonto­sabb gombás betegség és ál­lati kártevő életmódját és az ellenük való védekezést ismer­tettem. A mostani írásomban a hatásos, gazdaságos és kör­nyezetkímélő védekezés né­hány alapkövetelményéről, szabályáról, előírásáról kívá­nok szólni. Az ismeretek pon­tokban való összefoglalásával válaszolni kívánok azokra a kérdésekre is, amelyeket a szőlőtermesztők a témával kapcsolatban gyakran megfo­galmaznak. Végül pedig a szőlővédelem egy időrendi programját mutatom be tájé­koztatásul. 1. a permetezések időpont­ját mindig az ültetvény helyi adottságainak, az időjárás alakulásának, a hajtásnöveke­dés ütemének, valamint a kór­okozókkal kapcsolatos előrejel­zések figyelembevételével kell meghatározni. 2. A szőlő növényvédelmé­ben a hangsúly a megelőzé­sen van. Az ilyen védekezés rendszerint kevesebb munka- és anyagráfordítást igényel, mint egy elszaporodott kárte- vőóllomány irtása. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy július közepéig — a na­gyobb lombozat kialakulásáig — sem a gombabetegségek, sem pedig a kártevők ne tud­janak számottevően elszapo­rodni. Ez az egész évi növény- védelem, a színvonalas ter­mesztés, sőt a következő évi gazdálkodásnak is fontos köve­telménye. 3. A növényvédelem célja­ként nem lehet megfogalmaz­ni, hogy járványos helyzetek­ben is az ültetvény teljes- men­tességére törekedjünk, elsősor­ban a permetezések számának korlátlan növelésével és bár­mi áron. Ez sem gazdaságos- sági, sem pedig környezetvé­delmi szempontból nem volna előnyös. 4. A gazdaságosság szem­pontjai megkövetelik, hogy az azonos célra szolgáló, azonos hatásegyenértékű töménységek 1 hl-re jutó árának figyelem- bevételével a legolcsóbbat kell a kereskedelmi kínálatból ki­választani. 5. Vásárláskor a védekező­szerek mennyiségének megha­tározásakor mindig a járvá­nyokkal fenyegető évjárat ve­szélyéinek elhárítására kell be­rendezkedni. Ez ideig ugyanis még nincsen egy évre szóló megbízható előrejelzés. 6. Csapadékos évben a pe- ronoszpóra és a botrytisz, aszá­lyos évben pedig a liszthar­mat és az állati kártevők foko­zott támadására kell számí­tani. 7. A növényvédőszereket az engedélyezett töménységben használják. Hatásbiztosítás cí­mén veszélyes és tilos a tö­ménységeket önhatalmúan emelni. (A legutóbbi cikkem­ben elírás következtében téves adat került közlésre. A Bári - umpoliszulfid 45 nevű szerből 5 százalékos töménységet ja­vaslok.) 8. A védekező munka gon­dossága ugyancsak fontos té­nyező a hatékonyság alakítá­sában. A szórófej szakszerű beállítása és hibátlan működé­se alapvető követelmény. 9. A növényvédelem eredmé­nyességét az ültetvény állandó vizsgálatával folyamatosan el­lenőrizni kell, az esetlegesen kialakuló fertőző gócokat idő­ben derítsék fel és a szükséges ellenintézkedéseket késedelem nélkül tegyék meg. 10. Amennyiben a termesz­tési cél a család igényével egyeztethető, akkor az új tele­pítésekhez olyan csemege- és borszőlőfajtákat kell választa­ni, amelyek egy, vagy több kórokozóval szemben kiemelke­dő rezisztenciával rendelkez­nek (pl. Zala gyöngye, Pö- löskei muskotály, Bianca, Gö­cseji zamatos, Lakhegyi mé­zes, Medea). 11. A korszerű növényvédel­mi törekvések alapelve, hogy minden természetes eszközt igénybe kell venni, amely elő­segíti a növényvédelmi célok megvalósítását. A tőkeművelés- és a metszési mód helyes meg­választásával a termőegyen­súly, a szellős tőkeforma és a jól légjárható ültetvények ki­alakítására kell törekedni. A szabadon, napfénytől közvetle­nül megvilágított, ép fürtök megbetegedésének veszélye a legkisebb. Az ilyen fürtök nö­vényvédőszerrel kitűnően véd­hetők. A szőlőtőkék harmoni­kus táplálása növeli ellenálló­képességüket. 12.. Metszéskor az elhalt, idősebb tőkerészek lemetszen- dők és az ültetvényből eltávo- lítva azokat el kell égetni. A lemetszett egyéves vesszők a szervesanyag-visszapótlás cél­jából következmények nélkül a talajba munkálhatok. 13. A szőlő öntözésével lé­nyegesen csökkenthető az aszályos időszakokat követő fiziológiás bogyórepedés való­színűsége, az ezzel együtt be­következő botrytiszes bogyó­rothadás veszélye. 14. A növényvédőszerek használatát követően a cso­magolóanyagokon feltüntetett várakozási idők megtartása kötelező. Az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő az a napokban kifejezett időtartam, amely a szer felhasználását követően a termés betakarítá­sáig, a szüretig elő van Írva. A munkaegészségügyi várako­zási idő pedig az, amelynek letelte után a védelemben ré­szesített szőlőskertben már vé­dőfelszerelés nélkül dolgozha­tunk. 15. A szerek tárolása és fel- használása során az előírt munkavédelmi óvószabályokat tarsák meg. Okszerű, elővigyá­zatos tárolással, kifogástalan felszerelésekkel és védőruhá­zattal, lelkiismeretes munkával a növényvédőszerek veszély nélkül felhasználhatók. A rész­letes tudnivalók a „Növényvé­dőszerek, műtrágyák 1983." c. könyvben találhatók. Ára: 32 Ft. 16. A növényvédőszereket a kéziraktárban elzárva tartsuk és különös gonddal ügyeljünk arra, hogy illetéktelen szemé­lyek, különösen gyerekek ne férhessenek hozzá. 17. A növényvédőszereket a felhasználásig eredeti gyári csomagolásban, szakszerűen raktározzák. Ha bármilyen ok miatt a szereket más edénybe vagy papírzacskóba át kell rakni, úgy azonnal írják fel, hogy az üveg vagy csomag mit tartalmaz. Olyan üvegben, il­letve dobozban, amelyben ko­rábban élelmiszert tároltak (pl. sörös- vagy colás üveg) szigo­rúan tilos még ideiglenesen is növényvédőszert tárolni. 18. Nagy hatású növényvé­dőszerek (pl. szerves foszforve- gyületek) rendszeres felhasz­nálása nélkül ma már sem szőlő-, sem pedig gyümölcster­mesztés nem képzelhető el. Ezért azt tanácsolom, hogy a szőlőtőkék közé se gyülmöcs- fát, se pedig zöldségfélét ne ültessenek, illetve vessenek. Köztesként a szőlőben legfel­jebb azok a korai zöldségnö­vények (zöldborsó, zöldhagy­ma, saláta) jöhetnek számítás­ba, amelyek már május végéig lekerülnek. Pl. Bi 58 EC nevű szerrel történt permetezés után az a paprika vagy szamóca, amelyre a növényvédőszer rá­került, 14 napig nem fogyaszt­ható, mert az egészségre ká­ros hatású. 19. A növényvédőszerek csak a károsítok meghatározott cso­portjai ellen hatásosak, ezért a felhasználásuk során szüksé­ges a keverésük. A keverhető- ség fogalma alatt a kémiai és fizikai összeférhetőség érten­dő. A szuszpendálható és emulgeálható szereket, továb­bá háromnál több szert nem ajánlatos keverni. Ha kombi­nált permetlevet készítünk, azt minden esetben még a keve­rés napján fel kell használni. 20. A növényvédőszerek egy része a lombtrágyákkal is ke­verhető és egyidejűleg, egy művelettel vihetők rá a nö­vényre. (A gyakrabban hasz­nált növényvédőszerek és le­véltrágyák keverhetőségét a Kertészet és Szőlészet c. szak­lap 1983. április 14-i száma ismerteti.) Mivel a vegetáció nagy részén három növényvé­dőszerből készített kombinált permetszert alkalmazunk, ezért a permettrágyázást legjobb külön menetben, a növényvé­delem után elvégezni. így a növényvédelem és a levéltrá­gyázás is hatásosabb. 21. A növényvédelmi munkát gyakran megzavarja az eső. Amennyiben permetezés köz­ben vagy utána rövid időn be­lül esik az eső, a munkát meg kell ismételni. Ha a per­medé a levélzetre már telje­sen rászáradt, a védekezés újbóli elvégzésére nincs szük­ség. 22. A permetezésre és po­rozásra a meteorológiai, kü­lönösen a hő- és szélviszo­nyok a késő délutáni vagy a hajnali órákban a legkedve­zőbbek. 23. Gyakran feltett kérdés az, hogy virágzáskor szabad-e a szőlőt permetezni. Szerves hatóanyag- tartalmú szerekkel (pl. Ortho-Phaltan, Orthocid) igen, réztartalmúakkal azon­ban nem tanácsos. A növény- védelmet úgy kell szervezni, hogy az időszerű permetezés az első virágok megjelenése­kor történjen és akkor az ese­tek többségében nincs szük­ség arra, hogy a szőlőt a fő­virágzás idején is permetez­zük. 24. 1983-ban a tőkék sár- gulása egyes szőlőkben töme­ges méretű. Az esetek többsé­gében a jelenség oka nem kórokozó (pl. vírus), hanem a hiányosan ellátott vagy sérült tőkéket a múlt évi nagy ter­més kimerítette. Mindezt tetéz­te az aszályos tavasz és a hajtások rendkívül gyors fej­lődése. Ezek hatására táplál­kozási zavarok léptek fel. A sárgulás öntözéssel, lombtrá- gyázásscl (pl. Sequestren 330 Fe, Mikromix, Volldünger, Wuxal), a tőketerhelés csök­kentésével mérsékelhető, illet­ve megszüntethető. A töme­ges sárgulás a talajerő-gaz­dálkodás általános hiányossá­gaira utal. 25. Az új telepítésű, nem termő szőlő védelme több vonatkozásban lényegesen el­tér a termő ültetvényekben ja­vasolt gyakorlattal. A fiatal szőlőt az atxák, a peronosz- póra és a lisztharmat kártéte­létől kell megvédeni elsősor­ban. Új telepítésű szőlőben az atkák ellen az első védekezést a rügyfakadást követően azon­nal végezzék el. Két hét múlva: A SZŐLŐ ZÖLDMUNKÁI Dr. Diófási Lajos Százezer libát és 73 000 ka­csát tömet háztáji integráció­jában idén is a sásdi tsz. A 73 000 kacsából 23 000 már a libamáj méretet adó francia származású Mulárd. Ma az ősz. szes baromfitermék közül a leg­stabilabb dollórtermelő — a máj meg a toll. A termelőszövetkezet tízez­res törzsállományából (7000 lúd és 3000 gúnár) 200 000 napos­liba várható. Ezeket a szövet­kezét saját keltetője szállítja részben áfészeken keresztül a háztáji gazdaságokba, 110 000- et azonban a nagyüzem maga nevel fel március és július kö­zött. A 9—10 .hetes libát már töm­ni lehetne. Ekkora tavaszi—nyári csúcsot azonban a pécsi ba­romfifeldolgozó nem bír el, és így a termést egész évre szét­húzzák. A libák tehát a lege­lőre kerülnek Meződön, Geré- nyesen és Vaszöron. A legel­tetésnek is megvannak a kétsé­gei: kerítés kell, vizet, villanyt kell odavezetni,,.és takarmá- nyozni. Hogy ezt ellensúlyoz­zák, 3—4-szer megtépik a libát. Tavaly 76 mázsa tollat expor­táltak — mind dolilárpiacra. 480 forintot kaptak kilójáért. Májusban megkezdődött a tömés, 110—120 család vállal­kozott rá a háztáji integráció­ban. Egy-egy család turnuson­ként 50-et visz. ennyit bír el egy ember. Van, aki 100-at, de ott a családból már többen besegítenek. Megerőltető mun, ka a tömés — az utolsó na­pokban már 5—ő-szor kell tömni, még éjfélkor is, és ak­kor súlyban már 6 kilós a liba — meg rendkívül pontos és szakszerű munka is. A libához hozzá kell idomulni, mit bír el, hogyan bírja el, mert agyon lehet tömni, mégsem hízik. A kéz technikája, a tömő tehetsé­ge dönti el, milyen máj fejlő­dik. A legnagyobb libamájat Ba­ranyában állítják elő. A magyar termelés 90 százalékát égy francia kereskedő veszi meg. Öszerinte a sorrend: Pécs, Kecskemét, Jászberény. A tömő fix áron veszi át a felnőtt libát a tsz-től és ugyan­azon az áron adja vissza. A ráhízlalt súly fedezi a költsé­geket. A keresetet a máj pré­mium jelenti. Az átlagos máj­prémium 1981-ben 126, tavaly 112 forint Volt. Egy-egy vállal­kozó 500—1000 libát töm éven­te. A sásdi integrációból tavaly 50 tonna libamáj indult export­ra. Valamennyi baromfitermék közül ezt lehet leggazdaságo­sabban megtermelni. Egy kilo­gramm máj libát 2,60 kilogramm abrakkal állítanak elő, a többi lucerna és fű. Importfehórjét nem igényel. Fűtőenergia igé­nye is kisebb, mint a broileré vagy pulykáé, és nem ölaj kell, megteszi a hulladékfa is. Gond a kövér libatest eladá­sával van, de nem akkora, mint a sovány, a pecsenye vagy a zabos libával. Az idén először problémát okoztak a naposlibák. A program szerint az idén 120—130 000 kövér li­bát kívántak előállítani Sás- don. A piaci elhelyezési nehéz­ségek miatt azonban a fejlesz­tést egyelőre szüneteltetik. Változatlanul tart azonban a fajtaváltás a kacsánál. Kacsával 1981-ben kezdtek el foglalkozni. Mivel a belföldi pi­acon egyre nehezebben lehe­tett kövér kacsához jutni, a pé­csi baromfifeldolgozó megszer­vezte a tojástermelést, és a na­poskacsa előállítást. Nevelésre és tömésre a sásdiak vállal­koztak. Már az első évben 115 000 hízott kacsát szállítot­tak. A máj exportra került, a ka­csatestet itthon értékesítették. Már abban az évben megje. lent kísérletként a francia Mu- lard kacsa. Ez egy hibrid, amely majdnem akkora májat ad, mint a liba. Tavaly 50 000 naposkacsát importáltak, s ősszel sikerült megvenni a tisz­ta vonalakat. Most Hímesházán nevelik a szülőpárokat és ott keltetik ki a végterméket adó kacsákat. Ezek fokozatosan felváltják majd a fehér kacsát. Az idén 23 000, jövőre 120 000 Mulard kacsára számítanak. Dollárpi­aca korlátlan. Növényvédelem A csapadékos időjárás mi­att a hét végéig meg kell ismételni a szőlő peronosz­póra, alma. és körtevaraso- dás. a burgonya- és paradi­csom fitoftóra elleni védeke­zéseket. A szőlő peronoszpóra ellen Ridomil Plus 50 WP, Zineb vagy IDithane M—45 szert javaslunk. Szőlő lisztharmat ellen Thi- ovit. Microthiol Special, Ka- rathane vagy Rubigan 12 EC használható. Fürtzáródás előtt közvet­len Ronilan vagy Rovral per­medébe keverését is javasol­juk a szürkerothadás meg­előzése miatt. Almafa. és körtefa vara- sodás ellen Dithane M—45, Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin—M 70 WP vagy Zi­neb permetezését javasol­juk. Lisztharmat fertőzés esetén az almafák permetezésekor feltétlen Nimród 25 EC vagy Thiovit szert is keverjünk a permedébe. Paradicsom és burgonya permetezéséhez Dithane M—45 alkalmazható. A dinnyét szintén Dithane M—45 szerrel ajánlatos per­metezni .a dinnyepenésze­dés megelőzése érdekében. Az uborkát lisztharmat el­len Afugan, Chinoin Funda­zol 50 WP vagy Karathane szerrel permetezzük. A bagolylepkék hernyói el­len a káposztát, paprikát Chinetrin 25 EC szerrel aján­latos permetezni, mely egy­ben védelmet biztosít a levél. tetvek ellen is. Dr. Frank József Időrendi program A permetezés A növény fejlődési állapota sor, idő­száma pontja Károsító 1. május közepe 5 leveles hajtás peronoszpóra, at­kák 2. május vége * virágzás kezdete peronoszpóra, lisztharmat, szürke, penész, molyok 3. június eleje virágzás befejező fázisában peronoszpóra, lisztharmat, szürke­penész, molyok 4. június közepe virágzás után peronoszpóra, lisztharmat, szür­kepenész 5. július eleje fürtzáródás előtt peronoszpóra, lisztharmat. szür­kepenész, molyok 6. július, közepe, vége fürtzáródás után peronoszpóra, lisztharmat, mo­lyok 7. július vége, augusztus eleje zsendülés kezdete peronoszpóra, lisztharmat, atkák 8. augusztus közepe zsendülés peronoszpóra, lisztharmat, szür­kepenész 9. augusztus vége zsendülés peronoszpóra. lisztharmat, szür­kepenész

Next

/
Thumbnails
Contents