Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-03 / 152. szám
Dunántúlt napló 1983. június 3., péntek Közgazdasági élet A tanácsok átfogó gazdasági tevékenységéről A Tanácstorvénv azt varia el a tanácsoktól, hogy vállaljanak többet a helyi állami munka írta: Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke végzésében, a lakosság ellátásában; szélesedjen a népképviselet a helyi feladatok meghatározásában és végrehajtásában; mindezekkel egy folyamatban erősödjék a tanácsok önállósága és a központi irányítás eredményessége is. Ez a sorolás egyben azt is jelzi, hogy a tanácsok egyre növekvő feladatokat kapnak a politika helyi-területi alkalmazásában, adaptálásában és annak végrehajtásában. Ha most azt a kérdést feszítenék nekem, hogy hol állunk e tennivalók megvalósításában, akkor két közelítésben válaszolnék. Szemmel láthatóan előbbre tartanak a tanácsok a társadalomszervező munkában, mint a gazdasági irányitó tevékenységben. Magyarul szólva, a társadalmi folyamatokban és ügyekben messzibbre figyelő, kiforrottabb, a tanácsi falakon is túltekintő ma a tanácsi irányító, szervező tevékenység, mígnem ettől terjedelmében és hatásaiban is elmarad a gazdasági szervező munka. Ma tehát még inkább a társadalmi folyamatoknak vált igazán területi gazdájává a tanács, és még kevésbé a gazdaságiaknak. A tanácsok az ellátásért A tanácsokra ma két alapvető gazdasági feladat vár: a lakosság ellátása, valamint a terület- és településfejlesztés összehangolása, irányítása. Az elmúlt évtizedekben mindenek-, előtt a tanácsok ellátási felelőssége növekedett meg. Ez nemcsak abban mérhető, hogy nagy felelősséggel irányítják a felügyeletük alá tartozó ellátó, szolgáltató, gazdálkodó szervezeteket és intézményeket, hanem abban is, hogy ma már — felügyeleti hovatartozás nélkül — átfogó felelősséget vállalnak magukra a lakosság áruval, fogyasztói és kommunális szolgáltatásokkal való ellátásában. A lakosság, de néha az irányító szervek egy része is hajlamos a tanácsi munkát az állampolgárok ügyeinek intézésével azonosítani. Jóllehet, ez is része a mi munkánknak, igazi karakterét mégsem ez, hanem sokkal inkább a lakossági ellátás érdekében kifejtett tevékenység formázza. Napjainkban a szélesebben értelmezett lakossági fogyasztás minden 100 forintjából 33 forintot a költségvetés — jelentős mértékben a tanácsi költségvetés — finanszíroz, és a lakosságot érintő infrastrukturális fejlesztések zömét is a tanácsok végzik. A Pénzügyminisztérium felmérése szerint a költségvetési pénzek és állóeszközök 60 Százalékával .gazdálkodnak a tanácsok. A lakossági ellátás felelősségének felvállalásához vannak tehát anyagi eszközei is a tanácsoknak, de itt akár hatalmi édek- érvényesítést is magukra vállalhatnak. Ez a felelősségvállalás minden bizonnyal következik abból, amit a Tanácstörvény így fogalmaz: „ . . . a tanács tevékenysége során . . . képviseli a lakosság érdekeit." Két fiatal pécsi közgazdásztanár, dr. Bélyácz Iván és dr. Veress József nemrég tanulmányt írt a tanácsok gazdasági irányító tevékenységéről. Szerintük a társadalom nem méltányolja eléggé a tanácsoknak ellátásban vállalt egyetemes felelősségét. Ügy vélem, nem járnak messze az igazságtól. Mai életünkben maga a lakosság is mindinkább érdekeltté válik önmaga sorsának saját erőből való jobbításában. Úgy is mondhatnám, hogy a lakossági jövedelmek egyre inkább részt vesznek az ellátás, főként az infrastruktúra fejlesztésében. Nem nehéz felismerni őzt az állami törekvést, mely ezt szorgalmazza és serkenti is. A tanácsi gazdasági feladatok közé tehát mindinkább odasorakozik ennek elősegítése is. Persze, ez nem lesz könnyű munka, hiszen nem kevesebbet kell itt majd jól összehangolni, mint a gondosan kiválasztott helyi célokat, a lakosság segítőkészségét, fizető- és tűrőképességét is. Az általános gazdasági feladatok közül tehát a jövőben is az első helyre log majd kerülni az ellátást szervező munka. Féloldalas megfelelés Nos, ha ilyen jó minősítést adhatunk az ellátást szervező munkáról, akkor hol marad el a tanácsi gazdasági-irányító tevékenység? Nyilván a másik átfogó gazdasági funkció gyakorlásában, a terület- és településfejlesztés befolyásolásában, szervezésében. A gondok már a tervezésnél felgyülemlőnek. A területi tervezés — még 1970-ben — azt próbálta magára vállalni, hogy viszonylag nagy önállósággal segíti a népgazdasági terv területi végrehajtását, és ezzel együtt hatásos eszköze lesz a területi politikának is. Meg kell vallani, hogy ezeknek a követelményeknek eleddig csak féloldalason tudott megfelelni, hiszen a központi akarat érvényesítésének még csak eleget tett, de a területi irányitást már kevésbé segítette. Nem véletlen, hogy a kormány tavaly nyáron új határozatot alkotott a területi tervezés rendszeréről. Ebben - a területfejlesztés és a területrendezés tervezésében - sajátos feladatokat szabott a tanácsokra is. A kormányhatározat által kiemelten kezelt feladat, a terület- és településfejlesztés összehangolása eddig is részét képezte a tanácsi munkának, és ebben a tanácsok jelentős haladást értek el, s tekintélyt szereztek maguknak. Utóbb már nem volt olyan központi döntés, mely nélkülözte volna a tanácsok véleményét és a tárcák, valamint a tanácsok együttműködése is talán éppen a terület- fejlesztésben volt a leghatásosabb. Az új településfejlesztési koncepció most érik döntés alá. Rokonszenves alapelvei közül itt is érdemes kiemelni azt, hogy egyidejűleg törekszik a gazdaság intenzív fejlesztésére és a lakosság életkörülményeinek javítására, hogy a kis- és középvárosok fejlesztésének kíván elsőbbséget adni, hogy változatlanul célul tűzi a falvak eltartó-megtartó képességének erősítését, és hogy településtől függetlenül kíván társadalmi esélyegyenlőséget teremteni minden lakosnak. E törekvések megvalósítását a tanácsok a maguk eszközeivel nemcsak segítik, hanem szervezik is. Több figyelmet a társközségekre! A településfejlesztéshez sok szállal, kötődik a közigazgatásszervezés. Nem titok, hogy a járások megszüntetése előtt állunk, és az elkövetkező idők- bér> a városok kapnak majd növekvő Igazgatási-irányító szerepet. A tanácsigazgatás alapszintje — a községi tanácsszervezet — kialakult és próbát állt, mégis, itt több figyelmet kell fordítanunk a társközségekre. Olyan tanácsi szervezetet kell itt is kialakítanunk, mely képes a közélet élénkítésére, néhol felébresztésére. Ehhez azonban itt is külön kasz- szára, szerény saját pénzalapra lesz szükség, mely képessé teszi a társközséget arra, hogy saját intézményeinek működtetésén és megújításán túl megyei támogatáshoz is hozzájuthasson, de legyen képes még arra is, hogy a helyi gazdálkodó szerveknél éppen a közös szorító célokra támogatást indukáljon. E törekvések valóra váltása azt is igényli, hogy a kormányzati szervek vizsgálják felül azon rendelkezéseiket, mely tiltja és bünteti, vagy csak néhány cél esetében engedélyezi a gazdálkodó szerveknek támogatást nyújtani a tanácsok számára. Vegyük ki innen a fékeket — ha kell, akkor tegyük máshová ezeket —, mert ezek a korlátok egyértelműen nehezítik az eddig is elmaradott társközségek fejlődését. Akad itt egy másik kötelesség is, mellyel immár hosszú ideje eredménytelenül bajlódunk. A kormány feladatul szabja a tanácsi és nem tanácsi gazdaság fejlődésének ösz- szehangolását is. Ehhez a koordinációhoz azonban a tanácsok nem rendelkeznek elégséges eszközökkel, nincs kellő ráhatásuk a nem tanácsi gazdálkodó szervekre, a nem tanácsi gazdaságnak — a szövetkezetek kivételével — alig van közvetlen kapcsolata a tanács; pénzalapokkal, és a tanácsok nem a területi gazdaság befizetéseitől, hanem az állami költségveíés támogatásától váltak függővé. (Ma a tanácsi pénzalapok közel fele költségvetési támogatásból ered.) A már idézett két pécsi közgazdász tanár szerint itt nem előremegyünk, hanem inkább a decentralizációs folyamat visszarendeződését tapasztaljuk, így anyagi, pénzügyi értelemben a tanácsok nem válhatnak területük valóságos gazdájává. Ez az igazság. Teljesen egyértelmű, hogy a tanácsok akkor tudnak majd megfelelni a kormány által elvárt összehangoló feladatoknak, ha ehhez a teltételeket is megteremtik. Éneikül ez az igény csak szépen hangzó deklaráció lesz. Változzon az odaítélés módja A tanácsokra nemcsak a területfejlesztés összehangolása vár, hanem maguk is aktiv fejlesztő-beruházó tevékenységet folytatnak. Évente 34—36 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre. (A közepes nagyságú Baranya megye kb. 1,5 milliárd forintot.) Ez az összeg közel kétszerese annak, amennyit az ország az állami nagyberuházásokra költ és egyötöde az állami költségvetés éves felhalmozási kiadásainak. Jelentős pénzeszköz mindez ahhoz, hogy a területfejlesztést befolyásolja. Majd ha egyszer megszűnnek a külső szorító hatások és az ebből fakadó belső kényszerintézkedések, ha újra nagyobb szerepet kap majd a gazdálkodó szervek és a tanácsok koordinált fejlesztő tevékenysége, akkor majd a tanácsi beruházások is nagyobb szerepet fognak játszani a területfejlesztés összehangolásában. Mostanában éles hangú elmarasztalások érték a megyei elosztás mai rendszerét. Meglévő gyengeségei miatt nem érdemes ezt különösképpen védeni, azt azonban csak-csak érdemes megjegyezni, hogy a jövedelmek elosztásának rendszeréből nem lehet csupán egy szűk szelvényt kihasítani, és a maradó többit nem érinteni. A népgazdaságban létrejött jövedelmek alapvetően három tulajdonos kezében összpontosulnak: a lakosság, a gazdálkodó szervek és a költségvetési rendszer (az állami és a tanácsok költségvetései) kezében. E jövedelmek mértéke, egymáshoz való aránya, ezek változásai az elosztás és az újraelosztás folyamatában alakulnak ki. Ezt a folyamatot mindig az bírálja, kinek jövedelmei — szerinte — a kívántnál alacsonyabbak. Az állami költségvetés nagyobb központosításra törekszik, a gazdálkodó szervek ettől az újraterAZ EURÓPAI KGST ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGA-1.» SZOVJETUNIÓ . ML, t.r \ r ./X-^-V^EHSZLOVÁKIA/ 3 S.0 >—>'r \ • Fff" \ V4* ROMÁNIA % l __FEKETE( «Wri érku wumytni _ □ E3 IMI IM2 mim * mezó-és éWm 200 km NÖVÉNYTERMESZTÉS. 1982 (•Mit falni mzmytlm.lt) (•1T»fanii|-3,3b S-y«.« •3 90 Állattenyésztés. i982 (•Űzi étkez mzmjftm.XI Belfiria Cukufavékn-4,2 [ -5,8 L*a(y«lanzá| M*U«nrezá| ids.O ’.;j4,o AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA (ét 19.0 | | Szarvasmarha Hl Sertés *) r N r r» awmf 17.8 « «0 M e> o *•» o Ok c* • N t—• « w' w *> « 40 o» MNCS adat 1982|1983 |1982|1983|1982 1983 1982|1983|1982|1982 1982 1983 ;1982!1983 vege talléria Cstfc - LmfjU- Matnrwtatéka trtzij *nza| NDK Szmjttmté melés jövőjét féltik, a lakosság az árak növekedése miatti viszonylagos jövedelemcsökkenését kifogásolja, a tanácsok pedig többet várnak az állami költségvetéstől, a gazdálkodó szervektől és most már a lakosságtól is. Az államnak nincs könnyű dolga tehát akkor, amikor a megkívánt és szükséges egyensúly megteremtésére törekszik. Ilyen helyzetben a jövedelmek továbbosztása, különösképpen pedig a támogatások megkülönböztetett közfigyelemben részesülnek. Ezért éri szó mostanság a tanácsi támogatási rendszert is. Ennek a rendszernek kitapintható célja az, hogy az ellátási prioritások megteremtése mellett mozdításra és tehervállalásra késztesse a helyi pénzeszközöket is. Kevés célra ad tehát és törekszik csak kiegészítést nyújtani. Erre futja ma erejéből. A tanácsi támogatások jövőbeni alapelvei nyilván nem fognak változni, de változnia kell az odaítélés módjának. Minden bizonnyal nagyobb szerephez fognak majd jutni a célalapok és maga a pályázati rendszer. Ennek feltétele a megyék nagyobb önállósága mellett az is, hogy minden helyi tanács és társközség — a maga értékrendjéhez képest — egyenlő esély- lyel pályázhasson meg ilyen megyei támogatást. A csak ízelítőnek szánt gondolatok is jelzik, hogy a tanácsok jövőbeni gazdasági irányító-szervező tevékenysége izmosodóban van. Növényvédelem A szőlő virágzása után a pe- ronoszpóra elleni védekezéshez a Ridomil Plus 50 WP, Ortho- Phaltan vagy Dithane M—45 szert javaslunk. A szőlőmoly károsítása esetén Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy Unifosz 50 EC szert is keverjünk a permetlébe. A botritisz elleni védekezést ismételjük meg virágzás után Ronilan, Rovral, Furidazol 50 WP vagy Topsin—M 70 WP szerrel. Amennyiben a szőlőpe- ronoszpóra ellen Ortho-Phal- tant használtak, a botritisz ellen külön nem kelj védekezni. Szőlő lisztharmat ellen a Microthiol Special, Kén 800 FW vagy Ka- rathane használatát javasoljuk. Az alma- és körtsvarasodás elleni védekezéseket meg kell ismételni. A felhasználható szerek közül a Zineb, Rubigan 12 EC, vagy Chinoin Fundazol 50 WP permetezését javasóljuk. A lisztharmatra érzékeny almafák permetezésekor Zineb használata esetén Nimrod 25 EC vagy Microthiol Special szert is keverjünk a permetlébe. Az almamoly elleni védekezéshez Ditrifon 50 WP, Unifosz 40 EC vagy Chinetrin 25 EC al- kol mazható. Az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeit végjük le és semmisítsük meg. Vegyszeres véde. kezeshez az Unifosz 50 EC vagy Ditrifon 50 WP használható. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására ügyeljünk. A gyümölcsfákon, zöldségféléken és dísznövényeket károsító levéltetvek ellen a Pirimoi, Bi 58 EC vagy Chinetrin 25 EC permetezését javasoljuk. Burgonyabogár kártételekor a védekezést Satox 40 WP, Ditrifon 50 WP, Fiiból E vagy Se- vin 85 WP szerrel végezzük. Dr. Frank József Ifjúsági fizikai pályázat Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Baranya megyei csoportja a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei csoportja ifjúsági bizottságának támogatásával pályázatot hirdet középiskolai tanulók, érettségizettek és első éves főiskolai vagy egyetemi hallgatók számára a következő témákból: — Mozgásegyenletek megoldása zsebszámológéppel. —1 Fizikai problémák megoldása számítógéppel. — A szabadesés gyorsulásának mérése különböző módszerekkel. — Mérések o fény koherenciahosszával kapcsolatban. — Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. — A fény hullámtulajdonságainak vizsgálata kísérletekkel. — Fizikai jelenségek alacsony hőmérsékleteken. A pályázati tételek, követelmények és feltételek részletes leírását megküldték valamennyi középiskolának, valamint az MTESZ titkárságának (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). A pályázat beadási határideje: 1983. október 15. A konzultációkérés módosított határideje: 1983. június 25. A díjnyertes pályázatok szerzői pénz- vagy könyvjutalmat kapnak: egy I. díj (1000,— Ft), két II. díj (600— 600 Ft), három III. díj (300—300 Ft) és könyvjutalmak kerülnek 'kiosztásra!. A pályázatok színvonalától függően a bíráló bizottság a díjakat módosíthatja.
