Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-20 / 169. szám

kjTírd 11 I x&x! ^BBi mmmtK un w ■MM ■■ P ermetezni lényege­sen könnyebb, mint kapálni. Az angolok „kémiai kapálásnak" neve­zik az általuk kifejlesztett gyomirtó, a Gramoxon haszná latát. Ez a látványos és gyors eredményt felmútató szer azonban félelmetes ellenség is lehet. Több orvos egyöntetű véleménye, hogy azonnal meg kellene szünteti a kisüzemi használatát. Egy mezőgazda- sági szaklap régebbi cikke szerint a Gramoxon „emberré alig veszélyes, közepesen mérgező szer...” Vétkes könnyelműség lenne hinni a reklámízű „szakvéle. ménynek”! Ennek a gyomirtó­nak a halálos adagja ugyan­is 4 milligramm az ember test­súlykilogrammjaként. Körül­belül annyi, mint egy átlagos injekciós ampulla tartalmának egyötöde. Ennek mind nem is kell a gyomorba kerülnie! Egyetlen korty, amit azonnal kiköp az ember, észrevéve a tévedését, már halálos mér­gezést okozhat, oly gyorsan és olyan nagy mennyiségű hatóanyag szívódik fel a nyál­kahártyákon. Sok tragikus kimenetelű Segítőtárs, vagy halálos ellenség-e a Gramoxon? mérgezés az intő példa arra, hogy a gondatlanság gyilkos ellenséggé változtathatja a kertbarátok segítőtársait, a növényvédő szereket. Mi a véleménye a szakem­bernek ezekről a vegyszerek­ről? Or. Reisinger Péter, a megyei Növényvédő és Agro­kémiai Állomás növényvédel­mi főmérnöke szerint a hozzá nem értés, a figyelmetlenség következtében csak idén ta­vasszal 60 káresetet jelentet­tek a kiskertekből. Itt azonban csak anyagi kár keletkezett, a növényi kultúra pusztult. Meg. rendítőek, kiáltva figyelmez­tetnek viszont azok az esetek, amikor emberéletek esnek ál­dozatul a tévedésnek, meg­gondolatlanságnak. '— Veszedelmes szer a Gramoxon — mondta —, mert színe, állaga megtévesz­tésig hasonlít a kóláéra vagy a barna sörére. Márpedig nem egy esetben, ha valaki szívességből kölcsönad a magáéból, rendszerint ilyen üvegbe tölti. Nincs ennek a szernek sem taszító, undort keltő illata, a ritka túlélők szerint pedig sem olyan rossz íze, ami eleve távol tartaná a mohó ivót. — Mikor jeienkezik a leg­nagyobb veszély, mikor alkal­mazzák leginkább ezt a szert? — Gyakorlatilag a tavaszi munkák megkezdésétől a nyár végéig, s különösen az ilyen csapadékos időszakban, ami­kor a gyomok is fokozottab­ban fejlődnek. Egyébként az a meghökkentő, hogy nem új vegyszerről van szó, ez világ­szerte elterjedt gyomirtó, ha­zánkban tizenkét-tizenhárom év óta alkalmazzák. A nagy­üzemekben, ahol kellő hozzá­értéssel, fegyelemmel kezelik, nem is fordult elő néhány ki­sebb, bőrallergiás tünetnél súlyosabbat okozó, mérgező hatás. orvosok, a mérgező vegyszerekkel foglalkozó szak­emberek egyöntetű véleménye szerint a méreg hatásának csökkentésére jól alkalmazha­tó a bor derítéséhez haszná­latos Betonit, más néven Fuller-föld. Ha ez nincs kéz­nél, elsősegélyként megteszi a vízben elkevert közönséges . föld megivása is. Mindenkép­pen fontos azonban legfel­jebb egy-két órán belül or­voshoz fordulni. A mérgezés első tünetei egyébként hány­inger, hányás, erős fejfájás. A méreg először a központi idegrendszerre fejti ki hatá­sát, a gyomor- és béltraktus­ban keletkezik gyulladás, szö­vetelhalás. Ezt követően a máj- és vesesejteket, majd a szívizmot támadja meg, pusz­títja, végül a tüdőszövetnek kötőszövetté való átalakításá­val megszünteti a légzőfelüle­tet. A gyors elsősegély, a meg­felelő terápia nélkül néhány óra múlva ez a folyamat megállíthatatlan, visszafordít­hatatlan. Dr. Reisinger Péter főmér­nök szerint az egyetlen hatá­sos védekezés a mérgező szerek használatánál a leg­gondosabb és legszigorúbb körültekintés. Kurucz Gyula I I I I I I Főpróbák a szabadtéri táncszínen Tervek szerint — s ha az idő­járás is úgy akarja —, ma, hét­főn este megkezdődnek a Pécsi Nyári Színház főpróbái a Sza­badtéri Táncszínen. Eck Imre ko­reográfiájával és rendezésében J. S. Bach Máté-passió című oratórikus művének bemutatá­sára készülnek a Pécsi Balett, a Pécsi Filharmonikus Zenekar, az Operaház szólistái, valamint a KISZ Központi Művészegyütte­se központi kórusának előadá­sában. Jézus szerepét vendégként Dózsa Imre, az Operaház ba­lettigazgatója táncolja; a fő­szerepekben fellép a Pécsi Ba­lett valamennyi szólistája, köz­tük az alapító tagok közül is többen, mint Bretus Mária (Má­ria Magdolna), Hetényi János (Arimateai József), Uhrik Dóra (Júdás), Eck Imre (Pilátus), Tóth Sándor (Kajafás). Vezé­nyel: Nagy Ferenc. Bemutató előadás: június 23-án, csütörtö­kön este. ♦ O Zenére nevelni. Egy hét múlva, június 26-án országos zenei nevelési konferencia kez­dődik Győrben. A tizenhárom szekcióban ismert zenei szak­emberek vezetésével a legújabb nevelési módszerekről tájékozód­hatnak a résztvevők. A magán­ének szekciót például Keönch Boldizsár, a középiskolait Ugrin Gábor karnagy, a tarterven kí­vüli zenei nevelés szekcióját Klenjánszky Tamás, a magyaror­szági Jeunesses Musicales szer­vezet főtitkára vezeti. O Római jogász — Rómában. Dr. Benedek Ferenc, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem professzora, az ország legelismertebb római jogászai­nak egyike. Jelenleg öthónapos ösztöndíjjal olaszországi könyv­tárakban, levéltárakban tanul­mányozza az ókor híres jog­rendszerének egyes elméleti, jogtörténeti problémáit. O Új tanítók. Szerdán rende­zik meg Kaposvárott a Tanító­képző Intézet végzős hallgatói­nak tanítóvá avatását. Délelőtt 10 órakor a Latinca Művelődési Központban a levelező, délután 3 órakor a nappali tagozaton végzettek vehetik át oklevelüket. Az idén kétszázötvenkilenc Ka­posvárott végzett tanítóval gya­rapodik a közoktatás. O A garázsok környéke is tiszta lesz ezentúl Komlón f Havi 6 forint szemétszállítási díj fejé­ben a garázsok környékéről is elszállítják ezentúl Komlón a szemetet. A mintegy négyszáz komlói garázstulajdonos több­sége már bejelentette igényét a szolgáltatásra. O Számitástechnikai kistábor Díjmentes nyári számítástechni­kai kistábort tartanak Szekszár- don az általános iskolák nyol­cadik osztályába lépő tanulói számára először az idén, a Tol-* na megyei Kórház-Rendelőinté­zet dokumentációs és informá­ciós központja kezdeményezé­sére, a megyei KISZ Bizottság és a Neumann János Számító­géptudományi Társaság megyei szervezetének támogatásával. A június 27-től csaknem két hé­tig tartó táborban a kiválasztott ötven tanuló kisebb csoportok­ban ismeri meg a gépek alap­vető közléstechnikáját, a prog­ramozási nyelvet. Orvosmeteorológiai Nagy sikerrel lépett fel tegnap délután a Pécsi Építők Madri­gálkórusa a szennai református műemlék templomban Országos rekord a Italfogóversenyen Hét végén 'a Pécsi-tó festői környezetében rendezték meg a 9. országos olajbányász halfogó versenyt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Mecseki Ércbányászati Vállalót közös rendezésében. A 22 vállalat 110 versenyző­je közül a „Ki mit tud?" ver­senyszámban az oroszlányi Pálfi a céldobó versenyen, Hero (Kőolaj), a halászléfőző versenyen Dicső (Bp. Geofizika), a barkács számban Válik (Szol­nok) végzett az első helyen. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen az éjszakai halfogó verseny iránt nyilvánult meg. A szerencse ezúttal a dorogi László Mihály mellé szegődött, aki több mint egy órai fáradság után emelte ki az abszolút győztes 11,9 kilogrammos amúrt. A 110 versenyző összesen 884 darab halat fogott, súlyban pe­dig 137 kilót, ami új országos rekordot jelent. Az összesített pontversenyt a Szolnok nyerte 257 ponttal, a házigazda MÉV a 4. helyen végzett 159 ponttal. Lakosság, intézmények és közületek részére, akik beszerelési engedéllyel rendelkeznek 4,5 és 6 teljesítményű hűkandalló és vezeték szerelését ÉLISZ Ügyfélszolgálati Iroda: Pécs, Kossuth u. 63. Telefon: 11-751 valamint nyílászárók, sziloplaszt légszigetelését, kimozdult nyílászárók rögzítését, fürdőkádak színtelenítését vállalja az ÉLISZ, PÉCS FELSZABADULÁS U 16. TELEFON: 11-663 Több lesz a napsütés A hét elején már több lesz a napsütés, a nappali felmele­gedés kissé erősödik. A dél­utáni órákban 22 fok körüli hőmérséklet várható. Bár a hi­degfront már korábban átha­ladt a Kárpát-medencén, a nedves, hideg levegő és az erős szél hatására megmarad­hatnak a reumatikus panaszok. Fokozódhat a görcsökre való hajlam és a reagálási készség is gyengébb lehet az átlagos­nál. Elődeink kihágásai Kitoloncolták az „öröm­lányokat” Kalandos, novellába illő tör­ténetek izgalmával érnek fel Pécs szabad királyi városnak a kiegyezéstől 1944-ig készített ki- hágási ügyekkel foglalkozó ira­tai. A 32 éves Kajtár István, egyetemi adjunktus, jogtörténész kutatja az említett aktákat. Eredményeiről az augusztusban Veszprémben megrendezendő 20. Nemzetközi Közigazgatás- és Jogtörténettudományi Konferen­cián számol be. A helyi jogszabályok szokatlan gazdagságát tapasztalta az ed­dig feltárt anyagok alapján. Volt olyan esztendő, amikor a , .Tanácshoz” fellebbezett ügyek száma meghaladta a félezret. Az éves átlag 400—500 közötti. A hatóság és az egyén viszo­nyát, a várospolgári fegyelmet különféle helyi rendelkezések keményen szabályozták. A szi­gorúság vonatkozott a betartá­sukra, a tiltásokra és bünteté­sekre. A megvizsgált adatok se­gítségével nyomonkövethetö ak­kori városunk gazdasági, erköl­csi, mindennapi élete. Elfelejtett szokásokra, hegyközségi, közle­kedési és vámszabályokra buk­kant a kutató: zömük csak a pé­csi lakosokra vonatkozott. Sike­rült a majdnem száz esztendő legtipikusabb kihágásait össze­gyűjteni, afféle kataszter ez, amely a ma emberének is ta­nulságokkal szolgálhat. A legnagyobb összegű bünte­téssel az ittasan lövöldözőket, a verekedőket, a rendőrt kifigu­rázó személyeket sújtották. (Ak­koriban boltosok is használtak fegyvert.) Bírságot szabtak ki a bicsakbányászokra, amiért a lámpásvölgyi telkükön zugbá­nyát alakítottak ki. Büntették a sebesen hajtó, ostorát vadul csattogtató fogatost, a Baloká- nyi-tó orvhalászait, a tanoncait nem iskoláztató kisiparost, a szü­lőt, aki a tanító ellen hangolta a gyerekeit. Bírságolták a ha­mis súlyokat használó piaci árusokat, az arankát és hernyót nem irtó telektulajdonost, a há­za homlokzatát ízléstelenre fes­tő • gazdát, az engedély nélkül dolgozó zsibárust, az utcán, sőt az udvarában szemeíelőt, vala­mint a csendháborítókat. Tilos volt az utcai hirdetést letépni, álJatot verni, az elbo­csátott cseléd munkakönyvét visszatartani, a városcímert ille­téktelenül használni. Vámolták a faluról behozott bort, kimért húst. (A borcsempészést igye­keztek felszámolni.) Kövezetvá­mot fizetett mindenki a tár­szekere után és a pénz meg­szabásánál az is számított, hogy hány lovat fogott be. Vámot kértek még a városba érkező automobil-vezetőtől. Szigorú pénzbírságot róttak ki a szün­napokon munkát végzőkre. Fő­ként az ácsok, kőművesek és kis­kereskedők akartak vasárnap is dolgozni. A tiltás a védőszen­tek napjára is vonatkozott: pél­dául Flórián-napon nem kapál­hattak a heqyközségbeliek. Kitoloncolták a városból az idegen koldust, a nem helybéli „örömlányt”. (A kiegyezés előtt még megvesszözték ezeket a lá­nyokat.) Ha valaki megtagadta a kiszabott büntetési összeget, akkor a városi fogdába került, ahol munkára kötelezték és sa­ját zsebből fizette az ellátást. A 30-as évektől, ahogy érződött a gazdasági világválság, elhara­pózott a túró-vizezés, a tejföl- hígítás. A tetten ért hamisítóknak a vegyvizsgálati díjat is kellett állniuk. Leggazdagabbak talán a pince- és házépítés helyi sza­bályai. Előfordult, hoqy az ízlés­telen, vagv életveszélyesnek nyil­vánított városszéli kunyhókat le­bontatták. Kajtár István a későbbiekben a Bach-korszakbéli Pécs ..kihágás­históriáját” dolgozza fel. Csuti János O Hajtóverseny Pakson. Pak­son a területi fogathajtó baj­nokság második fordulóját rendezték meg szombaton és vasárnap. A versenyen Tolna megye leghíresebb fogatosait, köztük a tavalyi Európa-bajnok dombóvári Fehér Istvánt és Ber­ki Jánost, a bogyiszlói tsz hajtó­bajnokát láthatták az érdeklő­dők. Vasárnap délelőtt bravú­ros csikós-, lovasbemutatókkal is szórakoztatták a közönséget. üE-05-01 Tegnapra virradó éjjel riasztották a szigetvári tűzoltókat, mert Bükkös- dön égett egy épület. A helyszínre érkezve a bükkösdj Kossuth Lajos utca 79. számú házban kellett meg­kezdeni az oltást: ugyanis addig már 80 000 forintra becsült kár kelet­kezett. Leégett egy 6X4 méteres ga. rázs, benne egy motorkerékpár és sok szerszám. Felveszünk: + NŐI ÉS FÉRFISZABÓKAT, + GÉPI VARRÓ ÉS SZABÁSZATl ATKÉPZÖSÖKET, 4 VARRÓGÉPMÜSZERÉSZT. FIGYELEM! Várjuk jelentkezésüket a középiskolát végzett fiataloknak, gyakornoki munkakörbe. JELENTKEZÉS: BÖRRUHÁZATI GYÁR, MUNKAÜGY, PÉCS, VADASZ U. 83. O Néptánctalálkozó Duna- földváron. Három napig tartó országos szövetkezeti gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó és tábor nyílt Dunaföldváron, a TOT, a Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megyei tsz-szövetségek védnökségében, a dunaföldvári nagyközségi tanács és tsz-ek közreműködésével. A megnyitón a madocsai, a mórágyi, a sze­reltjei és a váraljai hagyomány­őrző felnőtt népi együttesek adtak a gyermekcsoportoknak is mintául szolgáló bemutató mű­sort. O Megkezdődött a szekszárdi zenélő nyár idei hangverseny- sorozata. A legközelebbi estre kedden kerül sor. Az ária és dalesten Péczely Sarolta és Só­lyom Nagy Sándor énekel klasz- szikus művekből Pogány Imola zongorakíséretében. Július 4-én a Modern rézfúvósegyüttes, jú­lius 22-én az NSZK-beli Wein- heim gyermekkórus vendégsze­repei Szekszárdon. O Párizsba szállítottak pécsi bútort. A Pécsi Bútorgyár a múlt hét végén 121 étkezőasz­talt, 60 nagyobb és 40 kisebb széket küldött a francia főváros­ba natúrszínben, félmillió fo­rint értékű konvertibilis valu­Természet­búvárok Tengelicen Már a második természetku­tató tábort rendezi meg a Szekszárdi Babits Mihály megyei Művelődési Központ a Tolna megyei természetbarát és -ku­tató szakkörök tagjai részére. Tavaly a Mecsek szélében, a váraljai parkerdőben tartották a jól sikerült táborozást, egy hétig a tengelici természetvé­delmi területen kerül erre sor, negyven résztvevővel. A közép- tengelici sátortáborban szom­baton ideiglenes meteorológiai állomást állítottak fel, s a résztvevők különféle megfigye­léseket, feljegyzéseket, gyűjtése­ket folytatnak. Műszerekkel mé­rik pl. a táj hőmérsékletét, csa­padékát, légnyomását, a vizek tisztaságát.

Next

/
Thumbnails
Contents