Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-18 / 167. szám

fi szocialista országok eleteböl Murmanszlc. A város bejárata. Északi sorosok Szovjetunió Az északi területek napjaink­ban nagy szerepet játszanak a Szovjetunió gazdaságában. Természetes, hogy sorra-rendre épülnek városai. A repülés el­tüntette a távolságot az ország szíve és észak között. Az építé­szek beletanultak a városterem­tés mesterségébe; Magadan- ban ugyanolyan városi környe­zetbe, ugyanolyan modern la­kásba kerül a lakos, mint mondjuk Kurszkban. Az északi terület csaknem fe­le az országnak. Negyven vá­rost és több mint négyszáz ipa­ri települést építettek ki itt. Százezernél nagyobb lélekszá­múvá nőtt Vorkuta, Magadan, Szurgut, Nyizsnyevartovszk. Kétszázezer ember él Norilszk- ban, négyszázezer Murmanszk. ban. Gyorsabb ütemben népe­sül be az ország északi része, mint bármely más területe. A gazdasági hasznosítás mind nagyobb területeket hódít meg Szibériában, Távol-Keleten, a sarki partvidéken — Mur- manszktól a Csukcs-félszigetig. Az észak nem adta magát könnyen meg: az alacsony hő­mérséklet és a magas páratar­talom miatt az építőanyagok szerkezetében olyan változások mentek végije, amelyek veszé­lyeztetik az épületek fennma­Norilszk — Lenin utca radását. Külön építőbrigádokat kellett létrehozni az építmé­nyek karbantartására, a beton­alapok megóvására. Komplex programot dolgoz­tak ki az építők, tudósok, ter­vezők, városépítők és gazdasá­gi szakemberek. Annál is in­kább, mert az északi és keleti területeken még sokat kell építkezni. Hiszen itt összponto­sul az energiaforrások 90, az erdőségek és édesvíz-tartalékok 80 százaléka, hatalmas ás­ványi- és nyersanyag-lelőhelyek vannak, amelyek köré hatal­mas feldolgozóipart lehet te­lepíteni. Az új városok, telepü­lések felépítéséhez jól használ­hatók azok a módszerek, ame­lyeket a BAM vonalán haszno­sítottak, és az ország különbö­ző vidékein kipróbáltak. Ilyen például az előregyártott ele­mekből épült házak módszere. Norilszkban nagy érdeklődést váltott ki az új, Artika típusú házak építése. A tízezer főnél nem nagyobb településeken az egyszerű architektúrájú és vi­szonylag könnyen felépíthető háztípus nagy népszerűségnek örvend. Jakutföld északi ré­szén és a magadáni területen mór több mint kétszázezer négyzetméternyi lakóterület épült ezzel a módszerrel. A ter­vezők asztalán van már az Ar- tika-típusból építhető iskolák, óvodák,, üzletek, étermek ter­ve is. Vietnam Fellendülőben a könnyűipar Szovjetunió Talnah — a Tajmir-félsziget egyik legfiatalabb városjelJegü települése. Tovább fejlődött a könnyű­ipar tavaly a Vietnami Szocia­lista Köztársaságban. Az ága­zat 19 százalékkal termelt töb­bet, mint az előző évben. A cérnagyártás 14,5, a textilter­melés 40, a papírkibocsátás 20, a porcelánáru gyártása pedig 36 százalékkal növekedett a ko­rábbihoz képest. A Textilipari Egyesülés üze­mei az 1982-re előirányzott mennyiségnél 20 millió méterrel többet, összesen 220 millió méternyi kelmét szőttek. Ezek a gyárak adták a könnyűipar össztermelésének 60 százalé­kát. A Frohnauer Hammer műszaki múzeum Az ezüstpénzeket verő kalapácsok ünnabergi látnivalók Bizonyára ezen a nyáron is sok magyar turista keresi majd fel egyéni utazás keretében a Német Demokratikus Köztársa­ság déli részét. Akik Karl-Marx- Stadtba és annak környékére is eljutnak, azok figyelmét fel­hívjuk egy közeli, ritkaszámba menő, ipartörténeti látványos­ság megtekintésére. Annaberg városka közelében található a Fronnauer Hammer műszaki múzeum. Az út ide dombok, erdők övezte tájon vezet. Kiváló leve­gő, sok zöldövezet, kedves kis települések látványa kíséri a szerpentinen haladó gépkocsi utasait Annabergig. Csak utal­ni szeretnék arra, hogy ez a vidék télen kedvelt sí- és szán­kózópályákat kínál a turisták­nak. Tavasszal és nyáron pedig csodálatos kiránduló vidék. A mai Frohnauer Hammer múzeum helyén 1436 körül a Frohnau falu gabonamalma állt. A közelben levő, egykori Schreckenberg bányában akko­riban gazdag ezüstkészletet bá­nyásztak ki, melyet a helyszí­nen feldolgoztak. A gabona­malmot pedig átállították ezüst pénzek verésére. 1498-ban ke­rült sor az első érmék itteni verésére. Miután az ezüstlelés igen gazdag volt, 1621-ben a főmalmot ellátták ezüst- és réz­borítású fakalapácsokkal. Ezek­nek a kalapácsoknak a segít­A „Kalapácsos Jankó" ségével verték hosszú éveken át az ezüstpénzeket. A múzeumnak állandóan sok látogatója van. A malom mellett folyó patak, indításra, mQ is mozgásba hozza a ha­talmas lapátkereket, s a gon­dosan megőrzött fakalapácso­kat. A vendégeket a múzeum igazgatója kalauzolja, de az igazi élmény a „Kalapácsos Jankó”. Ő az igazi értője a mú­zeum felszerelésének, ő hozza mozgásba a kalapácsokat. S a látogatás végén, önmagát har­monikával kísérve, énekli el a kalapácsokról, a pénzverésről szóló dalt. A múzeum szomszédságában egy kedves vendéglő található, ahol a tejeskávé mellé az érc- hegységi sajátos süteményt, a túrós-mazsolás pitét szolgálják fel. Az idegenforgalmi pavi­lonban pedig a képeslapok és a múzeum történetét bemutató könyvecske mellett az egykori ezüstpénz másolata is megvá­sárolható. M. E. NDK Testvérlapjaink írják Speciális huzalell Dömffzbó'f AbBOB citasv npaBüa Amikor a tv-képernyőn meg­jelenik a Lvovi Stúdió művé­szeti-publicisztikai adásának címfelirata, az „Út a győzelem­hez”, ez azt jelenti, hogy a né­zőket egy újabb találkozás vár­ja a Nagy Honvédő Háború legjelentősebb ütközeteinek egykori résztvevőivel. ... És íme a képernyőn fel­tűnnek a harctéri tudósítás fel. becsülhetetlen értékű filmrész­letei, megszólalnak azoknak az éveknek költeményei, dalai, ver­sek és énekek a Nagy Honvé­dő Háborúról, a hősökről, nap­jainkhoz szólva ... A „Mosíkva védőinek hőstet­tei”, a sorozat első adására a német fasiszta csapatok szétzú­zása megkezdésének negyven­éves évfordulója előestéjén, 1981. decemberében került sor. Az emlékműsorban részt vettek a háború veteránjai, V. N. Ko­marov, a nyugalmazott ezredes, M. A. Matvejev, a géppiszto- lyos század volt parancsnoka, I. A. Kalinicsenko, az egykori ezredpolitikai biztos, V. F. Per- cov, a régi haditúdósító. A programban részleteket mutat­tak be a „Ha kedves neked a te házad” című dokumentum­filmből, és felcsendültek a há­borús évek dala; is, Larisza Da- renszkaja, Igor Kuspler, Galina Dubenszkovaja emlékezetes elő­adásában. Az „Üt a győzelemhez” so­rozat legutolsó adásai a követ­kezők voltak: ,,A német fasisz­ta hadsereg legyőzhetetlenségi mítoszának megsemmisülése”, „Partizán ösvények”, „Az Ivan Franko népi gárda”, „Lvov, 1944.”, „Csata a Kaukázusért”, „A győztes Sztálingrád”, „900 hősies nappal és éjszaka” (a leningrádi blokád áttörésének negyvenéves évfordulójára). Ezekben , a műsorokban részt vettek a Szovjetunió Hősei, N. V. Iszajev, K. O. Petrovszkij, 1. M. Bovkun, I. K. Volvatenko. A közeljövőben a tv-nézők újabb adásokat láthatnak, amelyekben a negyvenévvel ezelőtt lezajlott olyan ütköze­tek hőstetteit elevenítik fel, mint az Orel-kurszki csata, és Ukrcjna fővárosának, Kijevnek felszabadításáért vívott harcok eseményei. jlAj Az újvidék; nemzetközi mező- gazdasági vásáron nagy figyel­met keltettek Knezevo gépgyá­rának termékei, köztük is első­sorban a nagy állattartó tele­pek számára készülő automata fejőgépek. Már hagyomány, hogy a knezevói gyár minden alkalommal új termékkel jelent­kezik ezen a fórumon, felkelt­ve egész Jugoszlávia területén a szarvasmarha-tartással fog­lalkozó kis- és nagyüzemek szakembereinek figyelmét. A knezevói gépgyár folyamatosan figyeli a technológiák fejlődé­sét és ezeket igyekszik bevezet­ni a saját programjaiba is. Idei újdonságuk, az automata fejőgép az ezer és még több tehenet tartó telepek számára készült a knezevóiak kidolgozá­sában, több jugoszláv cég együttműködésével. Az új beren­dezést rövidesen a sellyei kom­binát új, popovaci telepén he­lyezik üzembe, ugyanezt építik be az 1200 tehenet tartó zu- panjai, a 800 férőhelyes zadari telepen és további most épülő jugoszláviai gazdaságokban. Együttműködnek a kisgazda­ságok számára készülő mező- gazdasági kisgépek előállításá­ban is, mint amilyen a most bemutatott új vákum-pumpa. A felsorolt gépek gyártásában hazai alapanyagot használnak fel, és fontos importmegtaka­rítást végeznek (Knezevóban. Nyolcszáz munkás dolgozik a gépgyárban egész Baranya, sőt Eszék területéről is. Jelentősek a szárítók, a vá­góhidak. az élelmiszerfeldolgo- zós számára készített berende­zéseik, a sertés, és szarvas­marhatelepeknek szánt gépek és a különböző mezőgazdasá­gi szállítóeszközök, takarmány- fe'ldolgőzó berendezések. Ä Schweriner H Volkszeitung A speciális típusú huzalel- lenáHások gyártására már a második futószalagot helyezték üzembe Dömitzben, ahol az irányítástechnika, az elektroni­kus adatfeldolgozás, valamint az információs elektronika szá­mára állítanak elő alkatrésze­ket. Az eredményes próbüzem március közepe óta folyik a Téltow-i Elektronikus Építőele­mek dömitzi gyáregységében. A szerszámüzem fiatal szakembe­rekből álló kollektívája olyan berendezést fejlesztett ki, amelynek legyártására az üzem saját racionalizálási egységében nyílt mód. Az újítás lényege, hogy az ellenállások hegeszté­sének és cementezésének mun­kafolyamatait összekapcsolják egymással. így jelentős számú munkaerő szabadul fel, akiket üzemen belül egyéb feladatok elvégzésére csoportosítanak át. A második félévben két to­vábbi futószalag kifejlesztését és üzembe helyezését határoz­ták el, amellyel szintén az el­lenállások gyártási ütemét kí­vánják növelni. Sürgető népgaz. dasági igény kielégítésének tesznek ezzel eleget, ugyanis az ipar legkülönbözőbb területein nagy kereslet mutatkozik az említett termék iránt. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents