Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-18 / 167. szám

Az együttműködés és a barátság második periódusa kezdődik Baranya és Szliven megye között Interjú Velicsko Petrowal, a szliveni pártdelegáció vezetőjével A szliveni pártküldöttség teg­nap befejezte hivatalos prog­ramját, miután az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságán Lu­kács János, a pártbizottság el­ső titkára és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke záró- megbeszélésen fogadta a kül­döttséget. A Szliven meg/ei küldc-ttséget Velicsko Petrov, a Bolgár Kommunista Párt Szíi_ ven megyei Bizottsága első tit­kára vezette, a küldöttség tag­jai voltak: Kiril Kalionszki, a 6KP Központi Bizottsága Szli­ven megyéi instruktora, Georgi Boncsev, a Kötél városi Tanács PB első titkára, Petár Markov, a Szliven városi Tanács elnöke és Mihail Dogramodzsiev, a BKP Szíven megyei Bizottsá­ga osztályvezetője. A küldött­ség látogatásának céljáról, a Baranyában szerzett tapaszta­latokról a küldöttség vezető­jét kérdeztük. — Három cél vezérelte láto­gatásunkat — mondta Velicsko Petrov. — Az első feladatunk az volt, hogy áttekintsük ven­déglátóinkkal, az eddigi megállapodásokból, melyek összefűzik Szliven és Baranya megyét, mi valósult meg. A máisodlik, hogy megbeszéljük a jövő feladatait, az együttmü. ködés további lehetőségeit. A harmadik, mégoly fontos cé­lunk az volt, hogy tapasztala­tokat gyűjtsünk elsősorban a gazdasági élet fejlesztése terén. — Milyen konkrét, s Szli­ven megyében is_ hasznosít­ható tapasztalatokkal térnek haza? — A Baranya megyei Párt- bizottság olyan gazdag prog­ramot állított össze számunkra, hogy valóban gyűjthettünk jó tapasztalatokat. Lenyűgözött mindaz, amit láttam, hallot­tam. Pécsett megragadott az a tevékenység, mellyel a vá­ros fejlesztésén munkálkodnak. Ügy látom, hogy sikeresen fej­lesztik városukat, harmoniku­san kapcsolódnak a régi és az új városrészek, nagy gondot fordítanak Pécs hangulatának megteremtésére, ápolására. Hasonlóan kedvező képet kaptam a gazdaság életéről is: Komlón a Carbon Vállalatnál a fejlesztés és a termékváltás nyerte meg tetszésemet a Bi- kali Állami Gazdaságban a munka szervezése. Itt például a nyúltenyésztés nagyon pon­tosan kidolgozott módját lát­tam, s már most azon gondol­kodunk, hogy Szliven megyében melyik gazdaság lenne alkal­mas ilyen rendszerű nyúlte- nyésztésre. Gyümölcsöző volt a Siklós környékén eltc-ltött nap. Itt megbeszéléseket is folytattunk szakemberek cseréjéről. A Szék. és Kárpitosipari Vállalat és a Borkombinát alakíthatna ki jó szakmai együttműködést Szliven megye hasonló válla­lataival. Nem hagyhatom ki e nap élményei közül azt, ami a bol­gár katonai temetőben ért, hi­szen a küldöttség tagjai közül is találtak hozzátartozóik sír­jára. Köszönetét mondok mind. azoknak, akik e temetőt gon­dozzák, ápolják, akik így feje­zik ki hálájukat azért, hogy ma békében, barátságban élhe­tünk. Pécsett két üzemet, a Kesz­tyűgyárat és a Baromfifeldol­gozót kerestük fel, s magasra értékeljük fejlődésüket, a ter­mékváltás terén elért eredmé­nyeiket, amik sikeresek, hiszen termékeik nagy része kerül ex­portra. Mindenütt nyílt baráti tájékoztatásban részesítettek bennünket, az eredmények mel­lett nem hallgatták el a hibá­kat sem, s ez nagyon jólesett a küldöttségnek, mert ebből is láttuk, valódi barátokként fo­gadtak bennünket. — Idén lejár a Baranya és "Szliven megye közötti együttműködési megállapo­dás. Miképpen értékeli ezt, s milyen új vonásokkal kép­zeli el a két megye jövőbeni kapcsolatait. — Ez a tíz év. ami a szerző­dés megkötése óta eltelt, a ba­rátságunk első periódusa. Ez idő alatt megismertük egymás sajátosságait, képességeit, le­hetőségeit a gazdaság, a po­litika és a kultúra terén. Sok személyes kapcsolat is szövő­dött ez idő alatt, s ezek elv­társi jó kapcsolatok. Ez év végéig kidolgozzuk és véglegesítjük az együttműködés konkrét formáit a következő két évre. Az eddig is sikeres, hasznos formák mellett én sze­mélyesen is szeretném, hogy a termelő egységek, a vállalatok, szövetkezetek is kerüljenek kö­zelebb egymáshoz, közvetlen munkakapcsolatba. Ugyanígy gazdagítható és elmélyíthető a kulturális együttműködés; a sportkapcsolatok fejlesztése; s nem utolsósorban Szliven és Baranya megye fiataljainak ba­rátsága. A második periódusa kapcsolatainknak tehát az, hogy felvirágoztassuk, általáno_ sabbá tegyük együttműködé­sünket: városfejlesztésben, gazdaságban, kultúrában egy­aránt. — Köszönjük az interjút. B. L. Közel a kapuhoz Gyors javítás - teljesítménybérben Nincs felár — Csak az önállóan dolgozni tudókat bízzák meg ilyen munkával — A lehető legközelebb van a főkapuhoz! — hangsúlyozza Tóth László, a Gépjárműjavító Kisvállalat vezetője, elsősor­ban arra utalva: ha valaki igénybeveszi a gyorsjavító szolgálatot, szinte beleütközik az ott dolgozó szakemberekbe, a korszerű felszereltséggel mű­ködő részlegbe. A cjyorsjavítás azonban nem feltétlenül jelent azonnali mun­kát. Egyszerűbb, olajozottabb ügyvitelt — és javítómunkát is, természetesen — azonban fel­tétlenül. Amikor a volt AFIT- nól, a Szigeti úti szervizben létrehozták ezt a 8 állásos, két műszakban dolgozó részleget, az volt az egyik cél: az ügyfél minél kevesebb időt legyen kénytelen gépkocsijára várva a műhelyben eltölteni. Joga van a gyorsjavító szol­gálatnál dolgozó szakemberek­nek önálló munkafelvételre a feladathoz igazodó munka­lappal dolgozni, ami közvetlen számlázást és fizetési lehető­séget biztosít. Akik nem a gyorsjavítónál csináltatják meg gépkocsijuk hibáját, tudják: a számlázás ugyancsak sok időt igényel. Bár elsősorban a kisebb hi­bák kijavítására szolgál a rész­leg, munkájuk nemcsak ebből áll. Tóth László szerint a teljes munkaidőnek mintegy egyhar- madát —, negyedét tölti ez csak ki, ez mellett tehát na­gyobb volumenű javításokra is vállalkoznak az itt dolgozók, amire azért is szükség van, mert teljesítménybérben dol­goznak. Amit jó tudni: január 1-től megszűnt a gyorsjavítási felár. A gyorsjavító szolgálat két műszakban dolgozik, reggel 6-tól este 10-ig, május elejé­től szeptember közepéig szom­baton (reggel 8 órától 2-ig), és vasárnap (8-tól 4-ig) is ügyeletet tartanak. Meg lehet bízni az- itt dolgozó szerelők­ben: már eleve azokat jelölték ki a gyorsszolgálati állásokra*, akik a munkafelvételtől a számlázásig önálló munkára képesek, akik pedig nem áll­ták meg a helyüket — akár az ügyféllel szembeni nem megfelelő magatartás miatt—, nem maradhattak a Szigeti úti javítóbázisnak a „főkapu­hoz lehető legközelebbi" mun­kahelyén. M. A. Előrehaladásunk kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása A közeljövőben készül el Dombóváron a vasút új javítócsarnoka, ahol a dízel-mozdonyokon kívül a villanymotoros mozdonyokat is javítják. Villamosított vasútvonal Budapest és Pécs között Dunaújvárosban dolgoznak a szerdák kagylók térségében állítják a villanyoszlopokat Negyven villamosmozdonyt vásárolnak Ma a magyar vasút hálóza­tának egyötödén villamosvon- tatású szerelvények közleked­nek. A villamosítási program, amely a jelenlegi tervidőszak legnagyobb beruházásai közé tartozik, jelentős előrelépést jelent, 1985 végére ugyanis teljes mértékben kiépül Buda­pest és Pécsbánya-rendező ál­lomások között a villamosított vonal. A beruházás — a pusz- taszabolcs—dunaújvárosi sza­kaszt is figyelembe véve — 1,4 milliárd forintra tehető. Program szerint A munkák a tervezett ütem­ben megfelelően folynak. A MÁV Vilfamosfelsővezeték Építési Főnökség várhatóan augusztus végére fejezi be Du­naújvárosig a vonalvillamosí­tást. A kivitelezésben a nagy rutinnal rendelkező csehszlo­vák EZ cég szerelői is részt vesznek, akik jelenleg a Ke­lenföldi pályaudvar átépítésén dolgoznak. A negyven cseh­szlovák szakember néhány hét múlva Dunaújvárosban segéd­kezik a felsővezeték-szerelés- nél, majd a tervek szerint ők dolgoznak Dombóvárott és Szentlőrincen is. A Budapest—Pécsbánya- rendező közötti törzsvonal vil­lamosításával 1775 kilométerre nő majd a villamosított háló­zat, ami azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest 230 kilo­méterrel hosszabb pályán köz­lekedhetnek majd villamos­mozdony vontatta szerelvények. A villamosítási program ugyan mint kivitelezőt nem érinti a MÁV Pécsi Igazgató­ságát, ennek ellenére számos feladatot kell megoldaniuk, hogy 1985-re készek legyenek az üzembe helyezésre. Az igaz­gatóság több üzemfőnökség­ről biztosított embereket a vil­lamosítási munkákhoz, hogy a későbbiek során a már gya­korlatot szerzett szakemberek a karbantartási feladatokat el­láthassák. Pintér György, az igazgató­ság műszaki osztályának vo­nalvillamosítási ügyintézője vaskos könyvet tesz elém, amely teljes részletességgel tartalmazza a most folyó be­ruházás programját. Mint mondja, már körvonalazódott, miképpen is szervezik meg Dombóvárott az önálló vitla- mosvonal főnökséget, amely­nek Sárbogárdon, illetve Pé­csett lesznek kirendeltségei. Az egységek feladata lesz a za­vartalan üzemeltetés, a kar­bantartás elvégzése, továbbá az aláilomásokon a szükséges villamos energia biztosítása. A 230 kilométer hosszúságú vonalon öt alállomós épül; így Érden, Szabadegyházán, Belecskán, Mindszentgodisán, illetve Üjmecsekalján. Szabad- egyházán már a technológiai szerelést végzi a VERTESZ, a belecskei alállomás építését még az idén megkezdik, hogy aztán továbbhaladva a vissza- lévő transzformátorállomáso­kat is elkészítsék. A tájékozta­tás szerint a vonal mentén az oszlopállítás jelenleg Sár- bogárd, Rétszilas és Nagylók térségében folyik, a felsőveze­ték építők a jövő év végére érik el Dombóvárt, az oszlop- állítók pedig ugyanakkor már Bicsérden dolgoznak majd. Szakemberek kellenek A villamosított vonal kiszol­gálására szakemberekkel is fel kell készülnie az igazgatóság­nak. A képzéssel összefüggő feladatokat Vágó Imre, a ke­reskedelmi-szállítási • osztály vontatásoktatási ügyintézője fogja össze. Elmondta, hogy a villamosmozdony-vezetők ok­tatása három esztendeje kez­dődött, és tavaly szervezték az első tanfolyamokat a dízel­mozdony-vezetők részére. Ed­dig közel hetven mozdonyveze­tő rendelkezik a villamos mozdony vezetésére jogosító bizonyítvánnyal. Az átképzés Budapesten, Miskolcon és Debrecenben folyik. Évente két tanfolyamot indítanak. Ez a biztosíték arra, hogy 1985 nyarára legalább 180 villa- mosmozdony-vezetővel rendel­kezzenek. A képzés költségeit a MÁV viseli. A vonalra vár­hatóan negyven villamos moz­donyt vásárolnak, amelyeket a Ganz készít. A karbantartó személyzet át­képzése is folyik. Eddig negy­venen végezték el a féléves tanfolyamot. A dízelszerelőkből villamosmozdony-szerelőkké vá­ló karbantartók hetente egy alkalommal vonatra ülnek, a szükséges ismereteket Buda­pesten sajátítják el. Egyéb­ként úgy tervezik, hogy a moz­donyok megérkezése előtt a már kiképzett szakemberek legalább két hetet töltenek el a Keleti-pályaudvar villamos- mozdony-javító műhelyében, hogy a gyakorlatban is meg­ismerkedhessenek a teendők­kel. A képzés üteme igazodik a villamosítási programhoz. Százötven szerelőre lesz szük­ségük, akiknek egy részét a pécsi, illetve dombóvári szak­munkásképző iskolák biztosít­ják. Az említett intézmények­ben ugyanis évek óta folyik villamosjármű-szerelő oktatás. A legtöbb szakemberre Dom­bóvárott lesz szükség, az épü­lő dízelvilla mos-javítóbázison legalább nyolcvan szakmunkás dolgozik majd. Dunaújváros­ban, Pécsett és Nagykanizsán húsz-húsz fő, míg Kaposvárott tízfős villamosjármű-szerelő brigád létrehozását tervezik. Kereset és lakás Dombóvárott ez év végére elkészül a dízelvillamos-javító- bázis, amely a ferencvárosi után a legnagyobb lesz az or­szágban. A háromhajós daru­zott csarnokban egyszerre 12 mozdony nagyjavítását végez­hetik el. A villamosított vonal mentén öt alállomás működik majd. Az itt dolgozó energetikusok — irányítódiszpécserek — dol­ga lesz a zavartalan energia- ellátás biztosítása. Legalább kéttucatnyi szakemberre lenne szükség. A jelentkező egyelőre kevés. A MÁV Pécsi Igazgató­sága két gépiparista osztályt vitt el Gyékényesre, bemutat­va miképpen is működik egy villamosított pályaudvar. Is­mertették a kereseti lehetősé­geket — a műszakpótlékkal négy-ötezer forintos fizetés várható —, ennek ellenére egyetlen végzős sem jelentke­zett. Ügy tűnik, a fordulószol­gálat riasztólag hatott a fia­talokra. Ennek ellenére a vasúti szak­emberek bíznak abban, hogy a villamosítási program előre­haladtával az érdeklődés is nő az új pálya iránt. Annál is in­kább, mert a tanácsok meg­értéssel fogadják a vasút la­kásigényeit. A - szakemberek számára munkahelyükhöz kö­zel kívánják biztosítani a lete­lepedést, egyrészt tanácsi ér- tékesítésű szövetkezeti laká­sokkal, másrészt a MÁV tu­lajdonában levő szolgálati ott­honokkal. Salamon Gyula a HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents