Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-10 / 128. szám

2 Dunántúli Tlaplo 1983. május 10., kedd A Szovjetunió 60 éve Békenagygyűlés a győzelem napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) a több mint 100 fotót taftalma- zó bemutató anyagára utalva, a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást: ,.Népünk sor. sa sok tekintetben kötődött és kötődik a Szovjetunióhoz. A 60 esztendő hősi küzdelmeinek eredményeit tekintsük úgy, mint Az egész világ tegnap ün­nepelte a győzelem napját; mindenütt megemlékeztek a II. világháború befejezéséről. Május 9-e XX. századi törté­nelmünk igen jelentős dátu­ma, s jelentőségéhez méltóan Baranyában és Pécsett is meg­emlékeztek erről. így került sor tegnap délután a Mecseki Szénbányák Gorkij Művelődési Házában a szénbányák négy újhegyi ' üzemének közös bé­ke- és barátsági nagygyűlé­sére. Az, hogy olyan sokan jöttek el a tegnapi nagygyűlésre, hogy a jelenlevők jó része már csak az előtérben fért el, jelzi azt, hogy minden ember valóban értékeli azt a — ma már számunkra szinte magától értetődő — tényt, hogy har­mincnyolc éve nyugodtan, bé­kében élünk. A békegyűlésen megjelent négy újhegyi üzem - a gépkocsi-, a villamos-, az A fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján megem­lékezéseket tartottak komlói üzemekben, vállalatoknál. Mű­szakváltáskor több száz bá­nyász fejezte ki elkötelezett­ségét és béke iránti vágyát, Zobákon és Béta-bányán. A fegyverzekési hajsza ellen Hétfőn Pécsváradon, „Várja önt az ezerarcú Szovjetunió” címmel közös kiállítást rende­zett az Intourist, az Aeroflot és az IBUSZ Baranya megyei Igazgatósága a Művelődési Házban. Mohácson a városi filmszínházban a szovjet filmek hete keretében és a barátsági hét keretében a filmszínházban szovjet filmet vetítettek. Ma — 10-én — Pécsett, Uk­rajna és Lvov terület képzőmű­vészete és népművészete cím­mel kiállítás nyílik a Pécsi Ga­lériában 17.30-kor. A Helyőr­ségi Művelődési Otthonban 19 A hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem 38. évfordulóján hétfőn koszorúzás! ünnepséget rendeztek a szovjet hősök em­lékművénél. a Szabadság té­ren. Az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nóndorné elnök és Sarkad! Nagy Barna főtitkár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviseletében Tasnádi Emil alelnök és Regős Oá bor, az elnökség tagja he­lyezte el a megemlékezés ko­szorúját. A Szovjet Békevédel­mi Bizottság — Volf Szedih el. nökségi tag vezetésével — ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­ge is lerótta kegyeletét a szovjet hősök emlékművénél. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága nevében Révfalvi Csaba titkár, az V. kerületi bi­zottság képviseletében Gara Róbert titkár koszorúzott. Elhelyezték az emlékmű ta­lapzatánál a megemlékezés és a hála virágait több buda­pesti üzem, vállalat dolgozói, s az V. kerületi intézmények, iskolák és lakosok képviselői is. A -koszorúzás! ünnepség az internacionalé 'hangijaival ért véget. hazánk fejlődésének, történel­mi vívmányaink elérésének nélkülözhetetlen feltételét.” „A Szovjetunió 60 éve” cí­mű fotókiállítás május 15-ig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg a POTE aulá­jában. D. I. építési és az előkészítő üzem — dolgozói előtt Nürnberger Géza, a gépkocsiüzem szak- szervezeti bizottsági titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd felkérte P. Kovács Tibort, az Országos Béketanács el­nökségének tagját ünnepi megemlékezésének megtartá­sára. A győzelem napjáról való megemlékezés, a békehónap nyitánya egyben még egy ren­dezvénysorozat kezdeté^ 's je‘ lenti: május 9-én kezdődött a magyar-szovjet barátsági hét. Ennek jegyében a béke és ba­rátsági nagygyűléssel egyidő- ben kiállítás is nyílott a Gorkij Művelődési Házban, A Szov­jetunió ma címmel. Ezen a ki­állításon ötven fotó mutatja be a Szovjetunió gazdasági ered­ményeit, sportéletét, legszebb tájait. A fotókat ezen a héten lehet megtekinteni. emelték fel szavukat, a Bara­nya megyei Vízmű, a Carbon Vállalat, és a Május 1. Ruha­gyár komlói gyáregységének dolgozói. A kora esti órákban a Kökönyös keleti népfrontbi­zottság szervezésében, továb­bá a gesztenyési munkásklub­ban került sor békegyűlésre. órai kezdettel magyar—szovjet barátsági gyűlés lesz, amelyen fellép a Ivovi művészegyüttes. A Kossuth Klubmoziban 20 órától a „Gránátalma színe” című grúz film kerül bemuta­tásra. Szigetváron 14.30-kor a Zrí­nyi Filmszínházban kerül sor a békehónap megyei megnyitó ünnepségére. Sellyén, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diák­otthonában 18 órakor nyílik a „60 éves a Szovjetunió” című kiállítás. A fasizmus felett aratott győzelem 38. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnepsé­get tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél is. A Szovjetunió, Magyaror­szág, Csehszlovákia és az NDK himnuszának elhangzása után a Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij nagy­követ, Valerij Muszatov követ­tanácsos és Anatolij Popov ve­zérőrnagy, katonai és légügyi attasé, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetsége nevében And­rej Barcák nagykövet és a kö­vetség munkatársai koszorúz­tak. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykö­vetségnek koszorúját Siegfried Körner ideiglenes ügyvivő és a követség munkatársai he­lyezték el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport kép­viselői is megkoszorúzták az emlékművet. A megemlékezés virágait helyezték el a szovjet, a csehszlovák, az NDK kolónia tagjai is. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival feje­ződött be. (Folytatás az 1. oldalról) Az emberiség történelme im­már több ezer éve a társada­lommá, állammá szerveződött népek együttélésének története is. Az évezredes tapasztalatok azt is bizonyították, hogy az együtt létezésnek nem a kü­lönböző okokkal, vagy éppen ürügyekkel indított,- s tenger­nyi szenvedést hozó háborúsko­dás, hanem az egymást köl­csönösen gazdagító érintkezés jelenti a természetes módját. Ez a felismerés a történelem folyamán bizonyára sok-sok millió egyszerű emberben fo­galmazódott meg, hiszen első­sorban mindig őket sújtották a háborúk pusztításai. Nemzetközi magatartássá, egy állam külpolitikájának ve­zérlő elvévé azonban csak ak­kor formálódhatott a békés egymás mellett élésre törekvés, amikor a tömegek az 1917-es Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének ered­ményeként Szovjet-Oroszor- szágban maguk vették kezük­be sorsuk irányítását. Szim­bolikus jelentősége is van an­nak, hogy az első proletárál­lam legelső nemzetközi meg­nyilatkozása a békéről- szóló dekrétum volt. Minden érvnél hatásosabban bizonyította, hogy a szocializmus, az alkotó munka társadalma és az al­kotáshoz elengedhetetlen béke elválaszthatatlan fogalmak. A béke megteremtése, meg­őrzése azonban nem csupán óhaj, nem elhatározás kérdése. Azon is múlik, hogy milyen erő áll szemben a háborús törek­vésekkel. — Napjainkban a világ- rendszerré vált szocializmus már olyan hatalmas erőt kép­visel, amellyel számolnia kell minden kalandorkodásra haj­lamos tényezőnek. Olyan erőt képvisel, amely bizton hirdet­heti: az emberiség történeté­ben a világháború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. — A most kezdődő béke és barátsági hónap rendezvényei­nek, akcióinak időszerűségét, jelentőségét növeli, hogy világ­szerte felerősödött a tömegek aktivitása a fenyegető veszé­lyek elhárításáért — mondotta A Varsói Szerződés tagorszá­gainak vezetői januári prá­gai értekezletükön üdvö­zölték azt a tényt, hogy az utóbbi időben újabb államok csatlakoztak az atom­sorompó egyezményhez. Az aláíró országok száma 1982- ben 120 volt. Előzmények: az atomfegyve­rek továbbadásának tilalmáról szóló egyezményt 1968-ban kö­tötték meg és az 1970-ben lé­pett hatályba. Az atomfegyverrel rendelke­ző államok számának bővülése megnehezítené az atomleszere­lést. A szocialista államok kö­vetelik az atomsorompó álta­lánossá tételét és azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelke­ző államok mindennemű nuk­leáris ténykedésüket helyezzék a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá. Szigorú előírásokat követelnek mindennemű nukleáris anyag, felszerelés és technológia ex­portjára. A vezető imperialista hatalmak szavakban ugyan egyetértenek a szigorú ellenőr­zéssel, a gyakorlatban azon­ban a nukleáris export ellen­őrzését gyengítik. 1982. december 8-án Svéd­ország javasolta, létesítsenek egy körülbelül 300 kilométer széles, nukleáris harceszközök­től mentes övezetet a Varsói Szerződést és az Észak-atlanti Szövetséget elválasztó vonal mentén. Előzmények: a Varsói Szer­ződés tagállamai már 1956- ban indítványozták a közép­európai atommentes övezet megteremtését. 1967-ben meg­kötötték az első és eddig egyetlen ilyen egyezményt Tla- telolcoban, a latin-amerikai a továbbiakban Várkonyi Pé­ter. Népünk békevágya az el­múlt négy évtized során új vo­násokkal gazdagodott. Dolgo­zóink immár nemcsak a békét féltik, óvják, de azt a társa­dalmi rendet is, amely a béke által biztosított életet igazán emberhez méltó tartalommal tölti ki. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egész világon min­denütt azok vannak többség­ben, akik érzelmeik és értel­mük, saját önös érdekeik sze­rint és az emberiség jövője iránti felelősségérzetből is a béke hívei és a háború ellen­zői, akik az építés mellett és a rombolás ellen vannak. Ha ez a hatalmas többség képes egységesen fellépni az immár az egész emberiség létét koc­káztató kalandorok ellen, ak­kor bármilyen nagyok is a veszélyek, elháríthatok — mon­dotta befejezésül Várkonyi Pé­ter. Juraj Cuth, a Csehszlovák Békebizottság alelnöke, a prá­gai béke-világtalálkozó előké­szítő bizottságának tagja fel­szólalásában méltatta az Eur répában kibontakozott, mind szélesebb tömegeket tömörítő békemozgalmakat, s külön ki­emelte a Szovjetunió erőfe­szítéseit a béke megőrzéséért. Ládonyi János, a MOM esz­tergályosa azok nevében kért szót, akik a felszabadulás után születtek, s így csak a tankönyvekből ismerhetik az akkori eseményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy sosem szabad elfelejteni az emberi­ségre zúdult borzalmakat. Azon kell munkálkodnunk, hogy azok a vészterhes idők soha többé vissza ne térjenek. Lugosi Győző, a Központi Fizikai Kutató Intézet reaktor­üzemének villamos-csoportveze­tője az atomenergia békés cé­lú felhasználósának fontossá­gáról szólt. A munkás béke-nagygyűlés résztvevői megismerkedtek a magyar nép üzenetének terve­zetével is, amelyet az Orszá­gos Béketanács május 6-i ki­bővített ülésén fogadott el, s amelyet a magyar delegáció visz magával a júniusi prágai béke-világtalálkozóra. atommentes övezet létrehozá­sáról. A Szovjetunió egyetértett a svéd kezdeményezéssel, de ki­egészítette azzal, hogy az öve­zetnek legalább 5—600 kilo­méter szélesnek kellene len­nie, mert az atomfegyverekkel kapcsolatos taktikai és techni­kai feltételek ennyit tesznek szükségessé, hogy valóban ha­tásosan hárítsák el a nukleáris fenyegetést. Az övezetet 250— 250, vagy 300—300 kilométer szélességben kellene kijelölni a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén. A NATO a kezdeményezést az­zal utasította el, hogy a Var­sói Szerződés állítólag fölény­ben van a hagyományos fegy­verek tekintetében, s így hát­rányos helyzetbe kerülne. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 37. közgyűlése az NDK javaslata alapján határo­zatot fogadott el a vegyi fegy­verek fejlesztésének, előállítá­sának és tárolásának megtil­tásáról, illetve a meglévők megsemmisítéséről szóló kon­venció azonnali kidolgozására és megkötésére. Előzmények: az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv megtiltja, hogy mérgező, fojtó, vagy más hasonló gázokat, továbbá bak­teriológiai eszközöket használ­janak a hadviselő felek. A szocialista országok 1972-ben javasolták hasonló konvenció kidolgozását a vegyi fegyve­Hazánkba érkezik az új-zélandi miniszterelnök Robert Muldoon, Új-Zéland miniszterelnöke Lázár György­nek, a Minisztertanács elnöké­nek meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatást tesz Magyarországon. •f MADRID: A szocialisták győzelmével, a jobboldal némi visszaesésével, a kommunista párt nagyarányú megerősödé­sével végződött a vasárnapi helyhatósági választás Spanyol- országban. • Indiai pártküldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt küldöttsége, amelyet N. K. Krishnan, a párt központi végrehajtó bizottságá­nak tagja, az Országos Tanács titkára vezet. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Nogy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztály he­lyettes vezetője fogadta. rekre vonatkozóan. A Szovjet­unió 1976-ban kétoldalú tár­gyalásokat kezdett e tárgyban az Egyesült Államokkal. A gen­fi leszerelési értekezleten ugyanerről a kérdésről sokol­dalú tárgyalás folyik. A Szov­jetunó az ENSZ rendkívüli le­szerelési értekezletén tavaly tervezetet nyújtott be egy, a vegyi fegyverek eltiltásáról szó­ló konvencióra. A szocialista és a tömbön kívüli országok sürgetik egy ilyen egyezmény létrehozását, s ennek elősegítésére addig is vegyifegyver-mentes zónák lét­rehozását javasolják. Az Egye­sült Államok azonban 1980 nyarán egyoldalúan megszakí­totta az erről szóló kétoldalú tárgyalásokat és programot dolgozott ki a vegyi fegyverek fejlesztéséről. Hazánk és Belorusszia javas­latot terjesztett az ENSZ 37. közgyűlése elé, amely követeli, hogy ar tudományos-technikai haladást ne használják fel új tömegpusztító eszközök kifej­lesztésére. A közgyűlés a ja­vaslatot elfogadta. Előzmények: a Szovjetunió 1975-ben kezdeményezte az új tömegpusztító fegyverrendsze­rek kidolgozásának és gyártá­sának tilalmát. A genfi lesze­relési értekezlet 1977-ben a javaslatot kiegészítette azzal, hogy konkrétan határozzák meg az eltiltó fegyvérfajtákat és javasolták, hogy az egyes spe­4- HAMBURG: Helmut Schmidt volt nyugatnémet kan­cellár hétlön hivatalosan is megkezdte lapszerkesztői tevé­kenységét a Die Zeit cimü ham­burgi hetilapnál. Az ex-kancel- lár társszerkesztöi minőségben a kiadók és szerkesztők tanács­adója lesz. • Púja Frigyes Belgiumba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter Leo Tindemans belga külügy­miniszter meghívására hétfőn Belgiumba utazott. A magyar diplomácia vezetőjének bú­csúztatásán a Ferihegyi repü­lőtéren jelen volt Charles Ghislain, a Belga Királyság bu­dapesti1 nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. * Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Belgiumba érkezett. Megbeszé­léseket folytat majd Leo Tin­demans külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, fogadja őt Bau- douin király és a parlament két házelnöke. ciális harceszközökre vonatko­zólag külön-külön kössenek megállapodásokat. 1979-ben közös szovjet—amerikai javas­latot nyújtottak be a radio­lógiai fegyverek eltiltásáról. 1980 óta Genf ben külön mun­kacsoport foglalkozik az egyez­mény kidolgozásával. Sri Lanka kezdeményezésére az ENSZ legutóbbi közgyűlése felhívta a genfi leszerelési kon­ferenciát: kezdjen tárgyaláso­kat annak megakadályozására, hogy a világűr a fegyverkezé­si verseny színhelye lehessen. Előzmények: az 1967-ben megkötött világűr-egyezmény, majd az 1979-ben aláírt (de még életbe nem lépett) Hold­egyezmény megtiltja az atom- és más tömegpusztító fegyve­rek állomásoztatását a világűr­ben. A Szovjetunió 1981 au­gusztusában az ENSZ-hez el­juttatott javaslata mindennemű fegyverfajta állomásoztatását megtiltaná a világűrben. Az USA 1979-ben egyoldalú­an megszakította az űrfegyve­rek eltiltásáról a Szovjetunió­val folytatott tárgyalásokat. Katonai célból fejleszti a „Space shuttle"-rendszert, ami lézerfegyverek és az úgyneve­zett ,,K'iller”-(gyilkos) mester­séges holdak katonai célokra történő felhasználását jelente­né a világűrben. 1982 szep­temberében megalakult az USA fegyveres erőinek világűr­főparancsnoksága. (Következik: Nincs más alternatíva) Gáti István Béke- és barátsági nagygyűlés--------------------------------- * A magyar—szovjet barátsági bét rendezvényei * ■ Koszorúzási ünnepség Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (3.) Az atomsorompó Varsóban tanácskozott a PRON kongresszusa. Képünkön: ián Dobraczynskí (balra) a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozga­lom elnöke és Jozef Czyrek külügyminiszter az értekezleten. ■—............ — * —

Next

/
Thumbnails
Contents