Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-05 / 123. szám

6 Dunántúlt napló 1983. május 5., csütörtök Nyugdíjasok fóruma Hz időskorúak gondozásáról IX" özismert, hogy hazánkban évről évre növekszik az időskorú lakosság száma, akik közül sokan állandó gondozásra szo­rulnak. A gondozás különböző formáiról rendszeresen olvashatunk a helyi sajtóban. Valóban nagy segítség a családoknak, a gon­dozottaknak a jelenlegi házi szociális gondozás, a szociális ott­honi elhelyezés, és ahol ilyen létezik, a kórházi utókezelő osztályok. Kertváros szégyenfoltja Tudjuk, hogy az a helyzet a legtöbb megyében — így Ba­ranyában is —, hogy a szociá­lis otthoni férőhelyek száma ke­vés, a felvételre állandóan több száz időskorú vár. A szociális otthonok férőhelyeinek bővíté­se pedig korlátozott. A Házi szociális gondozás ál­talában csak azoknál megfele­lő, akik még nem szorulnak teljes gondozásra, ápolásra, tehát részben még önellátók. Azonban azoknál az ápolásra szorulóknál, akiknél a szociá­lis otthoni elhelyezés nem jöhet szóba —, akár egyéni, akár el­helyezési okból —, de kórházi ápolásra nem szorul, a teljes foglalkoztatottság mellett a hozzátartozó gondozása a csa­ládoknak sok gondot, problé­mát okoz: — a fizetés nélküli szabad­ság igénybevétele keresetvesz­teséggel jár, — a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság időtartama a nyugdíj megállapítása szem­pontjából szolgálati időnek nem számít be, — az igénybe vehető fizetés nélküli szabadság időtartama korlátozott, — munkajogi védettsége a gondozást vállaló hozzátarto­zónak nincs, esetleg a munka- viszony megszüntetésére is kényszerül, a gondozási tevé­kenység megszűnése után az újbóli elhelyezkedés, munka- vállalás megnehezül. Pedig a családnak az idős korúak gondozásában tovább­ra is fontos szerepet kell be­töltenie. Milyen a jelenlegi jogi sza­bályozás? Az időskorúak családon be­lüli gondozását azonban jelen­legi jogszabályaink nem eléggé segítik elő, pedig ennek fon­tosságát, szükségességét egyre többen hangsúlyozzák (orvo­sok, szociológusok, stb.) A Du­nántúli Napló 1983. március 2-i számában „Idős betegek, lábadozók Pécsbányán" cimű cikkéből megtudhatjuk, hogy Baranyában eddig nem volt geriátriai osztály, most 90 ágy áll rendelkezésre olyan betegek számára, akik sajátos, idősko­rú betegségeik gyógyításához speciális terápiára, gondozásra szorulnak. Az itt ápolt, gondo­zott betegek nyilatkozata sze­rint az orvosok és a nővérek is nagyon kedvesek és nagyon gondoskodók. De a főorvosnő tapasztalata is elgondolkodta­tó: '„Mi itt mindent megteszünk, hogy betegeinket a lehető leg­jobb egészségi állapotban, vagy teljesen gyógyultan bo­csássuk el. De mi történik, ha visszatérnek magányuk, elha- gyatottságuk közé? A gyerme­kek, unokák, hozzátartozók fe­lelősségét már nem tudjuk ma­gunkra vállalni". A Munka Törvénykönyvének MTV 54. §. (2). bekezdése értel­mében a dolgozó nő kérelmé­re a munkáltató a gyermek be­tegsége tartamára az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10' éves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A 17/1975. (VI. 14.) M. T. szá­mú rendelet 100. §. (2) bekez­dése szerint a nyugdíj megál­lapítása szempontjából szolgá­lati időként nem lehet figye­lembe venni a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghala­dó tartamát. Azonban szolgá­lati időnek számít a fizetés nél­küli szabadság 30 napot meg­haladó időtartama is, ha ez a biztosítottat a 10 évesnél fiata­labb gyermeke ápolása miatt illeti meg. Az időskorú családtag gon­dozását legtöbb esetben a csa­lád valamely nőtagja vállal­ja és végzi. Azonban a fizetés nélküli szabadság igénybevéte­le esetén a dolgozó nőt kere­setveszteség éri, a nyugdíj meg­állapításához a 30 napot meg­haladó fizetés nélküli szabad­ság figyelembe nem vehető, te­hát a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő megrövidül. Mindezeket figyelembe véve a gondozásra szorulók családon belüli gondozásának vállalásá­ra a jelenlegi jogszabályaink nem ösztönöznek. Nagyon időszerű és szüksé­ges volna az idézett két jog­szabály módosítása mégpedig lehetőleg úgy, hogy az idősko­rú hozzátartozó ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli sza­badságot is köteles legyen a munkáltató engedélyezni, és ennek teljes időtartama szolgá­lati időként számítson be a nyugdíj megállapítása szem­pontjából. Az egyre jobban fe­szítő gondot, problémát csak részben segíti az úgynevezett kisvállalkozások általi megol­dás, mely egyébként szintén elismerést érdemel. De ezen túlmenően, a jogi szabályozások mellett érdemes lenne számításokat végezni, hogy a családon belüli, kere­setveszteséggel járó gondozás után nem lehetne-e gondozási dijat, pl. a gyermekgondozási segélyhez hasonlóan folyósíta­ni. Az esetleg kényszerből igénybe vett kórházi ágy, vagy szociális otthoni férőhely költ­ségével szemben a gazdasá­gosság mellett humánusabb megoldás lehetne a jogszabá­lyok segítségével, szociális tá­mogatás melletti, családon be­lüli gondozás lehetőségének elősegítése. Dr. Bédi Gábor Köszönöm... A pécsj Szupermarket Áru­házban felejtette kistáskáját irataival és teljes nyugdíjával Erdősi Bertalan (Pécs, Mün- nich Ferenc utca 12 C) pécsi olvasónk. Amikor visszament az áruházba, hiánytalanul meg­kapta. Mindezt személyesen mondta el szerkesztőségünkben, hozzátéve, hogy rendkívül jól­esett neki a dolgozók becsüle­tessége.----------------»----------------­„J anuárban — emlékezetem szerint — egyik lakótársam pa­naszaként a 15-000 rovatban jelent meg, hogy a kertvárosi, Kodolányi u. 37. sz. ház és a Kassák Lajos utca közötti te­rületen csúfkodik egy felvonu­lási épület, amit a B. m. Épí­tőipari Vállalat felejtett ott. Kö­rülbelül két hét múlva darus­kocsik jelentek meg és a pa­nelekből összeállított épületet elbontották. További kb. három hét múlva az ép elemeket el­hordták és azóta mintegy két hónapja legalább 100 négyzet- méternyi területen óriási sze­métdomb „készül" a felvonu­lási épület megsérült részeiből és elemeiből, valamint az épü­letben volt papír (hullámpapir)- göngyölegekből. Ennek eltisz- titásáról a vállalat nem gon­doskodott. Jelenleg a törmelék azt a célt szolgálja, hogy a sok apró gyerek egymást hajigálja vele — csoda, hogy eddig na­gyobb szerencsétlenség nem történt. Ez a terület ma a Kert­város szégyentelepe ..." A lelvétel Dobos Béla (Pécs, Kodolányi u. 37.) olvasónk le­vele nyomán készült. Üzen a szerkesztő H. Gáborné, Komló: Soraiból úgy érezzük, hogy inkább megerősítést, mint tanácsot vár tőlünk. Helyesen gondolja, hogy 6 éves kisgyermeke éjszakai nyugtalanságának, újbóli bepisilésének oka van. Mi is úgy vél­jük, hogy a körzeti gyermekorvostól kell útbaigazítást kérnie. Kovács József, Pécs: örülünk, hogy nemcsak akkor írt szerkesztőségünk­nek, amikor úgy tapasztalta, hogy a 47-es busz zsúfolt, hanem most is, amikor sűrítették a járatot, és véle­ménye szerint javultak az utazási kö­rülmények. H. P., Pécs: Egyetértünk önnel. Valóban szebb lehetne városunk, ha mindenki azon lenne, hogy a háza előtti utcát, járdát rendben tartsa, virágokat ültessen az utcafrontra, er­kélyre, ablakba. A szépre törekvés ilyen példájával szerencsére bőven találkozhatunk Pécsett, de az is igaz, hogy jócskán akad gondozatlan te­rület. Mi is osztjuk azt a reményét, hogy a jó példa követőkre talál. K. G.: Komló: Véleményünk szerint nem kell azonnal bírósághoz fordul­nia, vagy a szabálysértési hatóságot megkeresnie. Kár lenne a hosszú idő óta tartó jószomszédságot perleke­déssel elrontani. Az a javaslatunk, hogy próbáljon meg szép szóval, csendes hangon megegyezni szom­szédjával a vitás kérdésekben. Re­méljük, hogy többre megy vele, mint az esetleg mindkettőjük számára kel­lemetlen hivatalos egyezkedéssel. Hozzászól az olvasó Lehet pár dekával több? A Lehet pár dekával több? cimű írásunkhoz fűzi vélemé­nyét Pécsi Jázselné, villányi bolti eladó: A bolti eladók nagy része — véleményem szerint — igyek­szik úgy dolgozni, hogy a lehe­tő legkevesebb hibát kövesse el. Hangsúlyozom, „bolti el­adó", mert úton-útfélen kint a tábla: bolti eladót képesítés nélkül is felveszünk. Ebből is látszik, nincs valami túl nagy választék az eladókban. Hogy mi az oka? Nézzük meg az anyagi oldalát. 1967 óta dol­gozom a kereskedelemben, 3 évig ipari tanuló voltam, 4-es eredménnyel végeztem. Aztán férjhez mentem, három gyer­mekem született. A gyes ideje alatt elvégeztem a kétéves boltvezetői tanfolyamot. S mindezek után jutalékkal, ilyen­olyan pótlékkal 3000 Ft-ot vi­szek haza havonta. S mi a dolga egy falusi bol­tosnak? Heti 44 órát dolgozik. Takarítja a boltot, a raktára­kat, árut cipel, behordja a ke­nyeret, tejet az utcáról. Jól és pontosan számol, és pontosan kimér, ahogy tőle telik. Szabad szombatja kéthavonta egyszer van. Az ügyes-bajos dolgok in­tézésére nem lehet kiszaladgál­ni, mert a vásárlók megnézik, mi van a nyitvatartási táblára Írva. Mindezek ellenére ezt csiná­lom tíz éve, és szeretem a mun­kám. Néha szeretném azt is tudni, mit gondolnak az embe­rek a pult másik oldalán . . . A „kiváltani” kiváltása ff Különböző értekezleteken, fórumokon, a rádióban és a televízióban is egyre többször hallani az ilyen és ehhez ha­sonló kifejezéseket: A tüzelő­olajat sikerült szénnel kiválta­ni. — Törekedni kell a drága energiahordozók olcsóbbal tör­ténő kiváltására. — A hióny­A vajszlój kisiparosok társadalmi munkában épitet ték meg a járdái és a vízlevezető árkot Vajszlán, a KIOSZ-alapszervezet székháza és a takarékpénztár közti területen. A munkát május 1. tiszteletére szervezte a KIOSZ és a HNF helyi szervezete, az építőanyagot pedig a községi tanács biztosította. cikknek számító tetőfedő­cserepet palával szeretnék ki­váltani. — Sikerült az import kiváltása, stb. Úgy vélem, hogy a kivált ige használat az idézett esetekben he!»elen. Kiváltani ugyanis: zálogtárgyat, poggyászt, mun­kakönyvét, rokonszenvet, vagy ellenszenvet lehet, továbbá hal­lunk és beszélünk még,— he­lyesen — undor, lelkesedés, csömör kiváltásáról, de hogy az olajat szénnel kell kiváltani — ez enyhén szólva érthetet­len. Érthetetlen, de nem véletlen. A kiváltás a Magyar Nyelv Ér­telmezőt Szótára szerint egy építészeti szakszó is: valamely terhet hordó épületrésznek, te­tőszerkezetnek másik hasonló­val való helyettesítése. Az osz­lop, a pillér kiváltása. Ha már egy szakszó — mo­dorosságból, fontoskodásból — belopakodik érvényességi körén túli területekre, akkor legalább ügyeljünk új helyén is az ért­hető megfelelőjének használa­tára. Feltéve, ha találunk ilyen szót. A kiváltással szerencsénk van — találunk. Divatos alkalmazási helyén helyettesítést jelent: cserepet palával, tüzelőolajat szénnel, a drágát olcsóval váltják fel. Ak­kor sem ki! Tábori László Kecskemét Olvasóinkhoz! Felhívjuk komlói, siklósi, szi­getvári és mohácsi olvasóink figyelmét, hogy lapunk tudósi­tói fogadóórát tartanak. Várják az Önök közérdekű kérdéseit, javaslatait, véleményét. Komlón, május 5-én, csütörtö­kön délután 3—5-ig, a városi pártbizottság székhazában fo­gadja komlói olvasóinkat Fe­renci Demeter. A telefonszámi 82-000. Szigetváron május 6-án, pén­teken délután fél 3-tól fél 5-ig a HNF városi-járási bizottsá­gának „Tinódi" rendezvényter­mében várja olvasóinkat ifj. dr. Kovács Csaba. Telefonon is lehet hívni a 238-as számon. Siklósi olvasóinkat május 5-én, csütörtökön délután fél 3-tól fél 5-ig, a városi tanács hatósági osztályán fogadja dr. Máté János. A telefon­szám: 8. Mohácsi olvasóinkat a Mo­hácsi Napló szerkesztőségében május 6-án, pénteken reggel 8-tól délután 3 óráig várja Berta Mária. A szerkesztőség cime: Mohács, Dózsa György u. 2. A telefonszám: 10-805. Mohácsi szerkesztőségünkben ezentúl minden héten pénteken várják a közérdekű javaslato­kat, véleményeket, ugyanebben az időpontban. Nyugdíj­folyósítási összeg­határok 1983-ban I Olvasóink több esetben kér­dezték, hogy mi az „EGYESÍTETT ELLÁTÁS" és mikor kerül sor al­kalmazására? Az 1975. évi II. törvény 38. §-ában előírtak szerint a jogo­sultat csak egy nyugellátás il­leti meg. Aki több nyugellá­tásra, vagy baleseti nyugellá­tásra is jogosult, ezek közül választhat. Előfordul azonban, hogy egy személyt több nyugellátás, bal­eseti járadék is megilleti. Ezek összege igen alacsony, legtöbb esetben minimum. Ilyen ese­tekben ad lehetőséget a 17/ 1975. (VI. 14.) MT sz. r. 208. §-a arra, hogy meghatározott értékhatárig (összeghatárig) együtt folyósítsanak több ellá­tást. Ezekben az esetekben be­szélhetünk az „egyesített ellá- tás”-okról. A jogszabályi rendelkezés ér­telmében, ha az özvegyi nyug­díjra, a baleseti özvegyi nyug­díjra jogosultat öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy baleseti járadék is megilleti, a két ellátás 1983. évben havi 2150,— Ft kereté­ben együttesen folyósítható. E határösszeg szempontjából fi­gyelmen kívül kell hagyni a sa­ját jogú nyugdíj megállapítá­sát követően elszenvedett üze­mi baleset alapján folyósított járadékrészt és az ösztönző nyugdíjpótlékot. Végezetül .ismertetjük az 1983. évre vonatkozó összeg­határokat. Az az összeghatár, ameddig o) az öregségi, a rokkantsá­gi és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg, havi: 2700,— Ft; b) a házastárs keresete (jö­vedelme, nyugellátása) mellett a házastársi pótlék megálla­pítható, havi: 17ÖÓ7— Ft; c) saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együtt fo­lyósítható, havi: 2150,— Ft; d) az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyug­díj munkaviszonyra, szövetkeze­ti tagsági, bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül fo­lyósítható, havi: 2200,— Ft. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents