Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-28 / 146. szám

Bel- és külföldön „A falakat leromboltuk és nem is akarjuk felépíteni őket. Székesegyházaink még állnak, de ujjakat már nem tudunk létrehozni. Hosszú év­ezredeken át az embereknek fontosabb volt, hogy a meg­csodált templom fényköré­ben éljenek, mint az, hogy higiéniai szempontból kifo­gástalan lakásuk legyen. A modern lakás megvéd a tu­berkolózistól, de kiszolgáltat az unalomnak.” (Wolf Schnei, der) A közelmúltban megalakulta Pécsi Városszépítő és Városvé­dő Egyesület. Az alakuló köz­gyűlésen heves viták és — ko­rai — felszólalások hangzottak el. Ezek között voltak olyanok, akik türelmetlenül követelték az azonnali cselekvést, féltették az egyesületet a bürokratikus módszerektől, sőt volt olyan fel­szólaló is, aki a vezetőség tag­jai között nem szívesen látna pozíciójánál fogva hivatalból delegált tagot, feltételezve, hogy az ilyenek nem képvise­lik igazán a várost. Felmerül a kérdés: kié a vá­ros? Ma úgy mondanánk: min­denkié. Helyesebb volna így mondani: mindenkié, aki tett érte valamit. Sajnos, a gya­korlat mintha azt a választ kényszerítené ki az emberek­ből : senkié. Senkié — leg­alábbis akkor —, ha tenni kell érte valamit. Valamit? De mit? A válasz: mindenki tegye a dolgát! Ne várja az „illetéke­sek” kezdeményezését. .. Az igazán szép városok nem véletlenüljöttek létre. A közép­kori, várfalakkal körülvett mene­dékhely (vár'-os) szabad­ságjogokat vívott ki ma­gának, de a falai kö­zé csak olyanokat engedett be, akik vállalták, hogy a vá­ros számára nyújtanak is va­lamit (üzlet, műhely stb.). A különféle szakmák céhekbe tö­mörültek (kontárokat nem tűr­tek meg!), olyasmikba, hogy még a koldusoknak, utcalá­nyoknak is külön céhe volt. Minden szabályozva volt, az öltözék — társadalmi rang szerint — elő volt írva, báli tánc során — ha melege volt, ha nem —, a táncos még az ingnyak gombját sem gombol­hatta ki. A szabályozás — sok helyütt — ma is divat, de a városla­kók el is fogadják ezt. Japán­ban az eldobott szemetet utá­naviszik a hanyag utasnak; ha reggel fűre lép a késésben lé­vő, siető hivatalnok, délelőtt a feleségét már nem szolgál­ják ki a környék kereskedői! A fiának még aznap megjegyzi a tanító: az apád ilyen fegyel­mezetlen? Az USA egyes vá­rosnegyedeiben magán-rendőr­ség kíséri kocsival házról ház­ra az idegent, s van olyan ut­ca, ahol a rendőr minden hét­főn felírja azt a lakost — és meg is bünteti! — aki hét vé­gén nem nyírja le a kertjében a füvet, vagy elfelejtette le­mosni a kocsiját. Vagyis a városszépségnek ára van. Rendezett körülmények, szabályozás és könyörtelen vég­rehajtás. Nálunk teljes „sza­badság” van. Aki éppen bete­lepül a városba, másnap már lakásigénylést ad be, jogai vannak, panaszkodhat, követel­het anélkül, hogy ő'is nyújtott volna valamit a város lakói­nak. Mindenki g másikra vár. Büszke a városára (fekvése, ódon utcái, patinás műemlékei, kulturált, harmonikus légköre, szerencsés örökség!), de ki az, aki tesz is azért, hogy ez a város szebb legyen, mint volt, naponta gazdagodjék, értékei kibontakozzanak. Van, aki az illetékeseket hi­báztatja, és van, aki a lakos­ságot. Egy kicsit mindenkinek igaza van. A jó szándékot nem vitathatjuk el senkitől, mégis előfordul, hogy össze nem han. golt lépések egymás rovására teremtenek lehetetlen helyzete­ket. i i ’ Egy valamit le kell szögez­nünk: bármi történik ebben a városban, szégyenkeznie annak kell, aki vét a város, a környe­zet, az utcakép, pz építészet, a műtárgyak, vagy akár a tisz­taság ellen, s nem annak, aki megpróbál javítani, segíteni, védeni, szépíteni rajta. Új köz­szellem kell, különben Pécs városa is azoknak a városok­nak a sorsára jut, amelyek már elvesztették sajátos arculatu­kat. A pécsiek valóban büszkék a városukra. Külföldön járva lepődünk meg leginkább, mi­kor a hazai járműveken a H- betű és a rendszámtábla mel­lett még a városunk neve is olvasható: „PÉCS". Ezt a sze­retett várost, saját környeze­tüket akarják a pécsi város- szépítők és -védők felkarolni, újabb tagok toborzásával so­raikat megerősíteni. Eddig 262 egyéni és 98 kollektív jelentke­ző alapította meg az egyesü­letet. További jelentkezők csak javíthatják az egyesület szelle­mi és anyagi potenciálját. Ré­gi pécsiek jelentkezése ugyan­csak növelheti az egyesület ha­tékonyságát. A tevékenységünk alapja egy hosszú távú koncepció lehet, amelyet éves munkatervek for. májában kívánunk realizálni a várostörténeti-műemlékvédelmi, a városrendezési-építészeti, a természet- és környezetvédelmi (városegészségügyi), valamint a propaganda és társadalmi munka szakosztályokban. Az egyesület nem gazdája a vá­rosnak, de összegyűjti azokat, akik gazda módján akarnak együttműködni a városért. Az egyesület nem végezheti el azok dolgát, akiknek konkrét tennivalójuk a város építése, fejlesztése, üzemeltetése és tisz­tán tartása, de mindent meg­tesz a munkák napirenden tar­tása, segítése, ösztönzése ér­dekében. Az egyesületnek csak javas­latadó szerepe van, senkitől semmit nem kérhet számon, de erkölcsi súlyával odahathat, hogy akárki akármit ne tehes­sen ebben a városban. Maga az egyesület kapcsolatot épít ki a tanáccsal, a műemléki fel. ügyelőséggej, különféle ható­ságokkal, társadalmi szervek­kel és megfelelő információk birtokában fejti ki az állás­pontját a tevékenységi körébe vágó kérdésekben. Sor kerül egy olyan felmérésre, amely­ben kérdőívekkel, interjúval, fo­tókkal próbáljuk a tennivalóin­kat meghatározni. A tennivaló, a törődnivaló oly sok (városfejlesztés, város- rendezés, beruházások, re­konstrukció, utcakép színezés, utcabútorok, parkok, járdák, utak, tisztaság stb.), hogy csak a legfontosabb dolgokkal lehet foglalkozni. Leglényegesebb a város pol­gárainak az öntudatát, szem­léletét befolyásoló történeti, is­meretterjesztő, propaganda anyagok terjesztése, amivel előbb-utóbb elérhető lesz a mindenkori döntések idején a megelőző szemlélet kialakítá­sa. Számítunk mindenkire, aki­nek a szívügye a város — ki­véve azokat, akik saját önös érdeküket akarják városi ér­dekként érvényesíteni. Szükség van az anyagi támogatásra is (tagdíjak, megajánlások), hi­szen el kell érni, hogy — pl. Kaposvárhoz hasonlóan —mil­liós pénzügyi keretből nagyvo­nalú segítséget tudjunk adni jelentős célokra. A város szépsége, az utca­kép derűje nem külső máz, amit a városszépítők fognak a város szeplős arcára kenegetni, hanem az alapjaiban megre­formált, jól működő, egészsé­ges és tiszta várostest látvá­nya, amely nemcsak az idelá­togatókban, hanem a város polgáraiban — és elsősorban bennük! — elégedettséget vált ki, ami végül is így összegező- dik: „De szép ez a város! De jó itt élni!” Tillai Ernő, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke Az egyetemi könyvtár műemlék épülete Á változó, ■ vr ■■ | ff korszerusodo vasút A pécsi vasútvonal villamosítása Pusztaszabolcsig elkészült A 70-es években még na­ponta egymillióén utaztak a MÁV vonalain. A múlt években az utasok száma napi 719 ezer. re csökkent. Az utasak számá­nak csökkenésében kétségtele­nül a tavaly »szeptember else­jén bevezetett tarifaemelés játssza a legnagyobb szerepet, de része van ebben annak is, hogy sokan lakóhelyükön he­lyezkednek el, nem kényszerül­nek napi ingázásra. A MÁV új, 1983—84. évi me. netrendjét e tény ismeretében állították össze. Tartalmilag ab­ban különbözik az eddigiektől, I hogy kidolgozásakor jobban fi- j gyelembe vették az utazóközön. ; ség igényeit. Műszaki fejlesztés Az anyagi lehetőségek közis­merten szűkös volta nem teszi lehetővé a vasútvonalak és a szerelvények látványosan gvors felújítását, mégis az elmúlt év­ben 332 kilométer hosszban kor. szerűsítették a pályát, 121 ki­lométerrel bővült az önműködő térközbiztosító berendezés háló­zata és újabb 99 kilométeres vonalszakaszt villamosítottak. A fővárosban tovább folytatják Kőbánya-Kispest és Budapest- Kel^nföld pályaudvarok átépí­tését. Huszonhat új villamos, és 13 dízelmozdonyt vásárolt a MÁV, viszont 97 elavult gőzmozdonyt selejtezett, ötven új személyko. csit is üzembe állítottak és ez­zel egyidejűleg 121 régi kocsit vontak ki g forgalomból. Az áruszállítás lebonyolítására 518 új tehervagont vásároltak, 400 régit pedig selejteztek. Ebben az évben is hasonló élvek alapján folytatják a vas­út 'műszaki fejlesztését. A tervek szerint 262 kilométernyi pályát korszerűsítenek, 81 kilométer­nyit villamosítanak. Megindula villamos vontatás Budapes— Dunaújváros és Miskolc—Ka­zincbarcika között. Új biztosító- berendezéseket is építenek, or. szágszerte, 70 korszerű sorom­pót helyeznek üzembe. Cseh­szlovák importból 30 mellékvo­nali motorkocsit szereznek be, viszont 70 régi személykocsit „nyugdíjaznak". A beszerzés és a selejtezés aránytalansága miatt mintegy 4 ezer ülőhellyel csökken a kocsipark kapacitása. Erőteljesen fejlődik a MÁV konténerporkja: az idén 450 nagy és 550 közepes szállítótar­tályt vásárol a MÁV és ez kielé­gíti <3 belföldi és nemzetközi konténeres áruszállítás igényeit. A most életbe lépő új me­netrend máius 29-tő| 1984. jú­nius 2-ig érvényes. A menet­rend tervezői az utasók szórná, nak további csökkenésével szá­moltak, csaknem T0 százalék­kal lesz kisebb a MÁV személy, szállítási teljesítménye a tava­lyinál. Feltehetően kevesebben fogják igénybe venni a drága expressz- és gyorsvonatokat, növekedni fog az érdeklődés az olcsóbb távolsági személyvo­natok iránt. Ezért hétköznapo­kon a drágább viteldíjú vona­tok kevesebb kocsival közi eked. nek maid a gyorsvonatok az eddiginél több helyen állnak meg. Változások a nemzetközi forgalomban Az Orient-expressz közvetlen kocsija budapest—dortmundi járata rövidített útvonalon, Bu­dapest—Würzburg között köz­lekedik. Újdonság, hogy ezen a vonalon Bécsig MÁV étkezőko­csi is van. A Maestrál-expresz. szel új MÁV fekvőhelyes kocsi közlekedik hetenként háromszor Budapest—Zágráb—Ráma út. vonalon. A Bécs—Siófok közötti nyári idényvonatot Kálmán Im­réről nevezték el. Budapest—Rijeka között az „Adriatica" és Budapest—Vorsó között a közvetlen kocsikat to­vábbító „Varsovia” vonatpárok csak a főidényben közlekednek. Berlin—Budapest—Várna kö­zött a főidényben ismét közle­kedik majd a „Trakia”, ezzel' szemben a Pannonia-expressz várnai vonatrésze megszűnt. Változtatásra e téren azért volt szükség, mert a szocialista or­szágokból többen utaznak a bolgár tengerpartra és kevesebb ben a román tengerpartra. A Wiener-Walzer az új me­netrendben már nem közlekedik Bukarest—Mongolia között, vi­szont ezt a vonatot Budapest— Békéscsaba között már belföldi utasok is igénybe vehetik a ré­szükre fenntartott kocsikban. Lengyelország felé mérsékel­ten nő a forgalom, ezért új mentesítő gyorsvonat közlekedik nyáron Budapest—Katowice kö. zött. Belföldi változások Új gyorsvonat-összeköttetéssel Budapest és Mosonmagyaróvár között 65 perccel csökken az utazási idő. A kaposvári gyorsvonatok út­vonalát Gyékényesig meghosz- sza'bbítiák, ezzel számottevően javul Nagyatád és Csurgó ösz- szeköttetése Budapesttel. Bu­dapest—Dunaújváros között az eddigi átlag 120 perces utazási idő 85 percre csökken. Bajáról és Kaposvárról az utasok kéré. se alapján csaknem egy órával később indul a vonat a fővá­rosba. Kisebb változások lesz­nek a balatoni vonalakon is: eayes gyorsvonatok mindkét parton az eddiginél több helyen állnak meg. A Sió és a Füred expresszvonatok nem közieked. nek. , A pécsi vasútvonal részleges villamosítás-i lehetővé teszi, hogy Budapest és Pusztasza- bolcs között rövidesen megin­duljon a villamos vontatás és ezzef ezen a szakaszon a me­nettartam 85 percről 70 percre csökkenjen. A délutáni órákban minden óra 40 perckor indulnak vonatok Budapest Déli-pálya­udvarról Pusztaszabolcsra. A 130 ezer példányban meg­jelenő Hivatalos Menetrend­könyvet és a nemzetközi menet, rendkönyvet változatlan áron, május 15-től árusítják a pálya­udvarokon és az utazási iro­dákban. Az idén is megjelenik a balatoni és velencei-tavi, to­vábbá a Budapest környéki menetrend is. A könyv tartal­mazza a Budapestre érkező MALÉV- és más repülőjáratok, valamint.a dunai nemzetközi hajó. és kompjáratok menet­rendjét is. 1983-at g MÁV a „személy- szállítás évének” tekinti, s meg. hirdette felhívását: g pontos­ságra, a biztonságra és a kör­nyezet tisztaságára. Bermann István HÉTVÉGE 3. Kié a «varos ?

Next

/
Thumbnails
Contents