Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-28 / 146. szám
Bel- és külföldön „A falakat leromboltuk és nem is akarjuk felépíteni őket. Székesegyházaink még állnak, de ujjakat már nem tudunk létrehozni. Hosszú évezredeken át az embereknek fontosabb volt, hogy a megcsodált templom fénykörében éljenek, mint az, hogy higiéniai szempontból kifogástalan lakásuk legyen. A modern lakás megvéd a tuberkolózistól, de kiszolgáltat az unalomnak.” (Wolf Schnei, der) A közelmúltban megalakulta Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület. Az alakuló közgyűlésen heves viták és — korai — felszólalások hangzottak el. Ezek között voltak olyanok, akik türelmetlenül követelték az azonnali cselekvést, féltették az egyesületet a bürokratikus módszerektől, sőt volt olyan felszólaló is, aki a vezetőség tagjai között nem szívesen látna pozíciójánál fogva hivatalból delegált tagot, feltételezve, hogy az ilyenek nem képviselik igazán a várost. Felmerül a kérdés: kié a város? Ma úgy mondanánk: mindenkié. Helyesebb volna így mondani: mindenkié, aki tett érte valamit. Sajnos, a gyakorlat mintha azt a választ kényszerítené ki az emberekből : senkié. Senkié — legalábbis akkor —, ha tenni kell érte valamit. Valamit? De mit? A válasz: mindenki tegye a dolgát! Ne várja az „illetékesek” kezdeményezését. .. Az igazán szép városok nem véletlenüljöttek létre. A középkori, várfalakkal körülvett menedékhely (vár'-os) szabadságjogokat vívott ki magának, de a falai közé csak olyanokat engedett be, akik vállalták, hogy a város számára nyújtanak is valamit (üzlet, műhely stb.). A különféle szakmák céhekbe tömörültek (kontárokat nem tűrtek meg!), olyasmikba, hogy még a koldusoknak, utcalányoknak is külön céhe volt. Minden szabályozva volt, az öltözék — társadalmi rang szerint — elő volt írva, báli tánc során — ha melege volt, ha nem —, a táncos még az ingnyak gombját sem gombolhatta ki. A szabályozás — sok helyütt — ma is divat, de a városlakók el is fogadják ezt. Japánban az eldobott szemetet utánaviszik a hanyag utasnak; ha reggel fűre lép a késésben lévő, siető hivatalnok, délelőtt a feleségét már nem szolgálják ki a környék kereskedői! A fiának még aznap megjegyzi a tanító: az apád ilyen fegyelmezetlen? Az USA egyes városnegyedeiben magán-rendőrség kíséri kocsival házról házra az idegent, s van olyan utca, ahol a rendőr minden hétfőn felírja azt a lakost — és meg is bünteti! — aki hét végén nem nyírja le a kertjében a füvet, vagy elfelejtette lemosni a kocsiját. Vagyis a városszépségnek ára van. Rendezett körülmények, szabályozás és könyörtelen végrehajtás. Nálunk teljes „szabadság” van. Aki éppen betelepül a városba, másnap már lakásigénylést ad be, jogai vannak, panaszkodhat, követelhet anélkül, hogy ő'is nyújtott volna valamit a város lakóinak. Mindenki g másikra vár. Büszke a városára (fekvése, ódon utcái, patinás műemlékei, kulturált, harmonikus légköre, szerencsés örökség!), de ki az, aki tesz is azért, hogy ez a város szebb legyen, mint volt, naponta gazdagodjék, értékei kibontakozzanak. Van, aki az illetékeseket hibáztatja, és van, aki a lakosságot. Egy kicsit mindenkinek igaza van. A jó szándékot nem vitathatjuk el senkitől, mégis előfordul, hogy össze nem han. golt lépések egymás rovására teremtenek lehetetlen helyzeteket. i i ’ Egy valamit le kell szögeznünk: bármi történik ebben a városban, szégyenkeznie annak kell, aki vét a város, a környezet, az utcakép, pz építészet, a műtárgyak, vagy akár a tisztaság ellen, s nem annak, aki megpróbál javítani, segíteni, védeni, szépíteni rajta. Új közszellem kell, különben Pécs városa is azoknak a városoknak a sorsára jut, amelyek már elvesztették sajátos arculatukat. A pécsiek valóban büszkék a városukra. Külföldön járva lepődünk meg leginkább, mikor a hazai járműveken a H- betű és a rendszámtábla mellett még a városunk neve is olvasható: „PÉCS". Ezt a szeretett várost, saját környezetüket akarják a pécsi város- szépítők és -védők felkarolni, újabb tagok toborzásával soraikat megerősíteni. Eddig 262 egyéni és 98 kollektív jelentkező alapította meg az egyesületet. További jelentkezők csak javíthatják az egyesület szellemi és anyagi potenciálját. Régi pécsiek jelentkezése ugyancsak növelheti az egyesület hatékonyságát. A tevékenységünk alapja egy hosszú távú koncepció lehet, amelyet éves munkatervek for. májában kívánunk realizálni a várostörténeti-műemlékvédelmi, a városrendezési-építészeti, a természet- és környezetvédelmi (városegészségügyi), valamint a propaganda és társadalmi munka szakosztályokban. Az egyesület nem gazdája a városnak, de összegyűjti azokat, akik gazda módján akarnak együttműködni a városért. Az egyesület nem végezheti el azok dolgát, akiknek konkrét tennivalójuk a város építése, fejlesztése, üzemeltetése és tisztán tartása, de mindent megtesz a munkák napirenden tartása, segítése, ösztönzése érdekében. Az egyesületnek csak javaslatadó szerepe van, senkitől semmit nem kérhet számon, de erkölcsi súlyával odahathat, hogy akárki akármit ne tehessen ebben a városban. Maga az egyesület kapcsolatot épít ki a tanáccsal, a műemléki fel. ügyelőséggej, különféle hatóságokkal, társadalmi szervekkel és megfelelő információk birtokában fejti ki az álláspontját a tevékenységi körébe vágó kérdésekben. Sor kerül egy olyan felmérésre, amelyben kérdőívekkel, interjúval, fotókkal próbáljuk a tennivalóinkat meghatározni. A tennivaló, a törődnivaló oly sok (városfejlesztés, város- rendezés, beruházások, rekonstrukció, utcakép színezés, utcabútorok, parkok, járdák, utak, tisztaság stb.), hogy csak a legfontosabb dolgokkal lehet foglalkozni. Leglényegesebb a város polgárainak az öntudatát, szemléletét befolyásoló történeti, ismeretterjesztő, propaganda anyagok terjesztése, amivel előbb-utóbb elérhető lesz a mindenkori döntések idején a megelőző szemlélet kialakítása. Számítunk mindenkire, akinek a szívügye a város — kivéve azokat, akik saját önös érdeküket akarják városi érdekként érvényesíteni. Szükség van az anyagi támogatásra is (tagdíjak, megajánlások), hiszen el kell érni, hogy — pl. Kaposvárhoz hasonlóan —milliós pénzügyi keretből nagyvonalú segítséget tudjunk adni jelentős célokra. A város szépsége, az utcakép derűje nem külső máz, amit a városszépítők fognak a város szeplős arcára kenegetni, hanem az alapjaiban megreformált, jól működő, egészséges és tiszta várostest látványa, amely nemcsak az idelátogatókban, hanem a város polgáraiban — és elsősorban bennük! — elégedettséget vált ki, ami végül is így összegező- dik: „De szép ez a város! De jó itt élni!” Tillai Ernő, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke Az egyetemi könyvtár műemlék épülete Á változó, ■ vr ■■ | ff korszerusodo vasút A pécsi vasútvonal villamosítása Pusztaszabolcsig elkészült A 70-es években még naponta egymillióén utaztak a MÁV vonalain. A múlt években az utasok száma napi 719 ezer. re csökkent. Az utasak számának csökkenésében kétségtelenül a tavaly »szeptember elsején bevezetett tarifaemelés játssza a legnagyobb szerepet, de része van ebben annak is, hogy sokan lakóhelyükön helyezkednek el, nem kényszerülnek napi ingázásra. A MÁV új, 1983—84. évi me. netrendjét e tény ismeretében állították össze. Tartalmilag abban különbözik az eddigiektől, I hogy kidolgozásakor jobban fi- j gyelembe vették az utazóközön. ; ség igényeit. Műszaki fejlesztés Az anyagi lehetőségek közismerten szűkös volta nem teszi lehetővé a vasútvonalak és a szerelvények látványosan gvors felújítását, mégis az elmúlt évben 332 kilométer hosszban kor. szerűsítették a pályát, 121 kilométerrel bővült az önműködő térközbiztosító berendezés hálózata és újabb 99 kilométeres vonalszakaszt villamosítottak. A fővárosban tovább folytatják Kőbánya-Kispest és Budapest- Kel^nföld pályaudvarok átépítését. Huszonhat új villamos, és 13 dízelmozdonyt vásárolt a MÁV, viszont 97 elavult gőzmozdonyt selejtezett, ötven új személyko. csit is üzembe állítottak és ezzel egyidejűleg 121 régi kocsit vontak ki g forgalomból. Az áruszállítás lebonyolítására 518 új tehervagont vásároltak, 400 régit pedig selejteztek. Ebben az évben is hasonló élvek alapján folytatják a vasút 'műszaki fejlesztését. A tervek szerint 262 kilométernyi pályát korszerűsítenek, 81 kilométernyit villamosítanak. Megindula villamos vontatás Budapes— Dunaújváros és Miskolc—Kazincbarcika között. Új biztosító- berendezéseket is építenek, or. szágszerte, 70 korszerű sorompót helyeznek üzembe. Csehszlovák importból 30 mellékvonali motorkocsit szereznek be, viszont 70 régi személykocsit „nyugdíjaznak". A beszerzés és a selejtezés aránytalansága miatt mintegy 4 ezer ülőhellyel csökken a kocsipark kapacitása. Erőteljesen fejlődik a MÁV konténerporkja: az idén 450 nagy és 550 közepes szállítótartályt vásárol a MÁV és ez kielégíti <3 belföldi és nemzetközi konténeres áruszállítás igényeit. A most életbe lépő új menetrend máius 29-tő| 1984. június 2-ig érvényes. A menetrend tervezői az utasók szórná, nak további csökkenésével számoltak, csaknem T0 százalékkal lesz kisebb a MÁV személy, szállítási teljesítménye a tavalyinál. Feltehetően kevesebben fogják igénybe venni a drága expressz- és gyorsvonatokat, növekedni fog az érdeklődés az olcsóbb távolsági személyvonatok iránt. Ezért hétköznapokon a drágább viteldíjú vonatok kevesebb kocsival közi eked. nek maid a gyorsvonatok az eddiginél több helyen állnak meg. Változások a nemzetközi forgalomban Az Orient-expressz közvetlen kocsija budapest—dortmundi járata rövidített útvonalon, Budapest—Würzburg között közlekedik. Újdonság, hogy ezen a vonalon Bécsig MÁV étkezőkocsi is van. A Maestrál-expresz. szel új MÁV fekvőhelyes kocsi közlekedik hetenként háromszor Budapest—Zágráb—Ráma út. vonalon. A Bécs—Siófok közötti nyári idényvonatot Kálmán Imréről nevezték el. Budapest—Rijeka között az „Adriatica" és Budapest—Vorsó között a közvetlen kocsikat továbbító „Varsovia” vonatpárok csak a főidényben közlekednek. Berlin—Budapest—Várna között a főidényben ismét közlekedik majd a „Trakia”, ezzel' szemben a Pannonia-expressz várnai vonatrésze megszűnt. Változtatásra e téren azért volt szükség, mert a szocialista országokból többen utaznak a bolgár tengerpartra és kevesebb ben a román tengerpartra. A Wiener-Walzer az új menetrendben már nem közlekedik Bukarest—Mongolia között, viszont ezt a vonatot Budapest— Békéscsaba között már belföldi utasok is igénybe vehetik a részükre fenntartott kocsikban. Lengyelország felé mérsékelten nő a forgalom, ezért új mentesítő gyorsvonat közlekedik nyáron Budapest—Katowice kö. zött. Belföldi változások Új gyorsvonat-összeköttetéssel Budapest és Mosonmagyaróvár között 65 perccel csökken az utazási idő. A kaposvári gyorsvonatok útvonalát Gyékényesig meghosz- sza'bbítiák, ezzel számottevően javul Nagyatád és Csurgó ösz- szeköttetése Budapesttel. Budapest—Dunaújváros között az eddigi átlag 120 perces utazási idő 85 percre csökken. Bajáról és Kaposvárról az utasok kéré. se alapján csaknem egy órával később indul a vonat a fővárosba. Kisebb változások lesznek a balatoni vonalakon is: eayes gyorsvonatok mindkét parton az eddiginél több helyen állnak meg. A Sió és a Füred expresszvonatok nem közieked. nek. , A pécsi vasútvonal részleges villamosítás-i lehetővé teszi, hogy Budapest és Pusztasza- bolcs között rövidesen meginduljon a villamos vontatás és ezzef ezen a szakaszon a menettartam 85 percről 70 percre csökkenjen. A délutáni órákban minden óra 40 perckor indulnak vonatok Budapest Déli-pályaudvarról Pusztaszabolcsra. A 130 ezer példányban megjelenő Hivatalos Menetrendkönyvet és a nemzetközi menet, rendkönyvet változatlan áron, május 15-től árusítják a pályaudvarokon és az utazási irodákban. Az idén is megjelenik a balatoni és velencei-tavi, továbbá a Budapest környéki menetrend is. A könyv tartalmazza a Budapestre érkező MALÉV- és más repülőjáratok, valamint.a dunai nemzetközi hajó. és kompjáratok menetrendjét is. 1983-at g MÁV a „személy- szállítás évének” tekinti, s meg. hirdette felhívását: g pontosságra, a biztonságra és a környezet tisztaságára. Bermann István HÉTVÉGE 3. Kié a «varos ?
