Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-28 / 146. szám
Tulajdonszerzés — tehercsökkentés Állami lakások adás-vétele 1971 óta 551 lakás cserélt gazdát Pécsett Egy régi új dolog foglalkoztál mostanában mind több embert. Régi, mert több mint tíz esztendeje élhetnek a lehetőséggel az érdeklődők, s új, mert a legújabb lakásügyi jogszabályok az eddiginél nagyobb hangsúlyt adnak a lehetőségnek. Egy oldalról az emberek tulajdonszerzési vágyának a kielégítéséről van szó, más oldalról az államra nehezedő terhek mérsékléséről. Konkrétan pedig az állami ház-ingatlanok - lakások — adás-vételéről. Nem kiárusítás! — Valójában 1959 óta létezik az állami lakások személyi tulajdonba adásának a lehetősége - tudjuk meg dr. Benyovszki Imrétől, a PIK ingatlanközvetítő részlegének a vezetőjétől. — A kezdetben ezt az OTP bonyolította le, a PIK 1971 óta foglalkozik a lakások eladásával, s az eltelt 12 év alatt összesen 551 állami lakás cserélt gazdát. Az első évben volt a legtöbb — 92 —, s 1973-ban mindössze 16-ot vásároltak meg. Az éves eladások a két érték között váltakoztak, határozottan emelkedő tendenciát 1978 óta tapasztalni. Tavaly, vélhetően az új lakbérek híre is közrejátszott ebben, már 75-öt vásároltak meg. További érdeklődésnövekedésre számíthatunk. Úgy gondolom, évenként 200-nál több állami lakás eladására azonban semmiképpen nem kerülhet sor. Megkötések eddig is voltak a pécsi lakáseladások körül. Mindezek rendszerbe foglalására - az erre vonatkozó központi jogszabályok alapján - helyi tanácsrendelet megalkotását kezdeményezték. Legutóbb azonban a tanács két illetékes bizottsága úgy foglalt állást, hogy a rendeletalkotástól egyelőre el kell tekinteni, a további értékesítést az eddigi gyakorlat szerint - a korábban megállapított irányelvek alapján a tanács végrehajtó bizottságának a jóváhagyásával — kell- végrehajtani. Ami nem adható el Mik is ezek az irányelvek? Például az, hogy műemlék, vagy műemlék jellegű épületben lévő lakást nem lehet eladni. Úgyszintén 10 évesnél fiatalabb épületben lévőket és olyanokat sem, amelyeket 5 éven belül újítottak fel és a felújítás költsége meghaladta a 200 ezer forintot. Nem értékesítenek tetőtérbeépítésre vagy emeletráépítésre kijelölt épületet, továbbá középmagas házakban vagy szalagrendszerben épült házakban lévő lakásokat sem. Az utóbbi indoka: nem látszik biztosítottnak az ilyen épületek karbantartása, ha személyi tulajdonba kerülnek a lakások. Ennek mond ellent dr. Benyovszki Imre azzal, hogy Pécsett nagyon sok középmagas ház van, amelyekben . HÉTVÉGE személyi tulajdonban vannak a lakások, mivel azok OTP- vagy szövetkezeti konstrukcióban épültek. Lehet, hogy megfelelő érdeklődés esetén ezt az álláspontot felül kell vizsgálni? Milyen állami Lakások eladására gondol az INKÖZ? A vezető szerint mindenekelőtt az Ingatlankezelő által nehezebben elérhető, gondozható lakásokra. Ezek lehetnek olyanok, amik területileg távol esnek a PIK hálózatától és lehetnek ún. vegyestulajdonúak. Ez utóbbiak okozzák különben is a legtöbb gondot a házkezelés szempontjából, érthető, ha ezek esetében szorgalmazza is a lakóknál a megvételt. Az eladásnál viszont nem törekednek új vegyestulajdonú házak létrehozására. Ezért is még mielőtt az értékesítés megkezdődik, társasházzá kell alakítani a házat. Ha a lakóknak legalább a kétharmada a megvétel mellett van, megkezdődhet az értékesítés. A lakók háromnegyede esetében pedig csak kivételes esetben — ilyeneket rögzítenek az említett irányelvek - tagadható meg az eladás. Azonban - mint látjuk - mégis csak vegyes tulajdonokról lehet szó, hiszen végül is senki nem kötelezhető még többségi döntés esetén sem a lakás megvételére. Ez esetben arról lehet szó, hogy az új tulajdonosi közösség gondnokolja az egész házat, a maradó PIK-lakóktól beszedi a lakbért, s a bizonylatolt kiadások figyelembevételével számol el az állami lakások bevételeivel. Mibe kerül? Ezekután érdekelheti az olvasót az egésznek az anyagi oldala. Nos, a lakás eladási ára a beköltözhető forgalmi érték 30 százaléka (egylakásos ház esetében -50 százaléka), s ennek o 10 százalékát kell készpénzben kifizetni, a többit pedig 25 év alatt törleszteni. De a havi törlesztés ösz- szege nem lehet kevesebb a most megállapított és 1988-tól esedékes lakbér összegénél. Ehhez hozzá kell venni még a közös költséget és a képezendő felújítási hányadot, minthogy enélkül az OTP adott esetben nem ad kölcsönt a felújításra, karbantartásra. Végezetül egy-két szót arról, kinek miért éri meg az állami lakás eladása, megvétele. Az államnak, azaz a megbízottiának, jelen esetben a PIK-nek például azért, mert tetemes fenntartási, karbantartási, felújítási tehertől mentesül, s ez még akkor is előnyösnek mondható, ha tudjuk, hogy a lakást a forgalmi értékénél 70 százalékkal olcsóbban adja el. A vevőnek pedig? A tulajdonba került lakás egyfajta biztonságot jelent, hiszen a lakás mindenképpen a családban marad. De befektetésnek sem rossz, hiszen utóbb pl. egy családi ház építésének a megalapozásául szolgálhat. Ehhez azonban nem árt tudni; hogy a megvásárolt állami lakás a vételtől számított öt éven belül nem- idegeníthető el. Hársfai István A szülőfalumért... Töttös utjai Idén tavasszal egy hónapon belül két elismerő oklevelet vehetett át Schmidt János, a töt- tösi Általános Iskola tanára: először áprilisban mint a Bólyi Nagyközségi Közös Tanács társadalmi elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerő oklevelét a töt- lösiek kiemelkedő településfejlesztő társadalmi munkájáért, majd májusban a békehónap megyei megnyitó ünnepségén a személy szerint neki szóló „Békéért” díszoklevelet, amelyet az Országos Béketanács Elnöksége adományozott. — Az utóbbi is persze nagyon jóleső elismerés volt, de büszke mégiscsak az előbbire lehetek, mert azt az egész falu kapta — mondja Schmidt János, az iskola tanári szobájában, miután kiadta az utasítást két napközis kislánynak; „Odaálltok a kapuba és senkit ki nem engedtek! Ugyanis ma délután én helyettesítem a napközis kolléganőt — teszi hozzá magyarózólag, majd az íróasztal fiókjából elővesz egy vaskos füzetet. ' — A falukrónika: 1974 óta én vezetem. Ebben minden dokumentálva van. Például a tavaly nyári útépítés is, amiért megkaptuk a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerő oklevelét. Tizenegyne. hány éve mégcsak bekötő útja volt Töttösnek. Azóta már átmenő forgalom van a falunkban. Rengeteg gondot okozott azonban, hogy a község utcáinak nem volt szilárd burkolata. Tavaly nyáron hozzákezdünk az útépítéshez társadalmi munkával, lakossági hozzájárulással. A szakmunkákat a KPM egyik brigádja végezte szombatonként, vasárnaponként. Itt van feljegyezve a falukrónikában: július 3-án kezdődött a társadalmi munka szervezése. Elsősorban azt kellett megoldanunk, hogy miként étkeztessük a nekünk segítő KPM-es gépkezelőket. Családok, rokonok fogtak össze, s megbeszélték, ki, mit főz. S persze attól sem húzódozott senki, amikor a kőzúzalék elterítésénél meg kellett fogni a lapát nyelét. A végelszámolásnál több mint tízezer forint ér- tégű társadalmi munkö jutott egy lakosra. Ebben az összegben benne van az új sportöltözőnk felépítése is. Az épület vakolása idén tavasszal fejeződött be. A társadalmi munkák fő szervezője most is, mint annyi éve már, Schmidt János. Ö maga ezt természetesnek tartja: — Tagja vagyok a Bólyi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának, s mint a töt- tösi tanácstagi csoport vezetője, 1982. április 29^én lettem társadalmi tanácselnök-helyettes. Hogy miért éppen nekem jutott ez a funkció? Töttösön mindig is nagy volt a lakosság összetartása a falu érdekében. Ennek szervezése könnyebb annak, aki ismer itt mindenkit gyerekkora óta, s a hivatásával egyébként is vele jár, hogy nap mint nap kapcsolatot tartson az emberekkel. Én itt születtem ebben a faluban, s pedagógus vagyok: ma már egykori tanítványaim gyerekeit tanítom. Ez helyzeti előny a szervező munkában: az ember tudja, hogy kiktől mire s'zámíthat, kik lesznek a leglelkesebb segítőtársai. Biológia—történelem szakos tanár. Idén negyvenöt éves. 1957-ben kezdődött a pályája: először Versenden, majd Ud- vardon tanított, s 1964-ben került haza szülőfalujába, Töttös- re, ahol szülei is élnek. Ahogy most életpályájának erről az utóbbi két évtizedéről beszélgetünk, Schmidt János hol gyorsan, pergő, hol töprengve emlékező szavai között feltűnően gyakran fordul elő egy szó: „szülőfalum". Akkor is, amikor a szőlőtermesztés töttö- si sikereiről szól, akkor is, amikor azt meséli el, hogyan lett belőle 1975-ben — s mindmáig tartóan — a töttösi futballcsapat edzője (egyébként két fia is ebben a járási másod- osztályú csapatban játszik), s akkor is, amikor a falu jövőjéről vázolja fel a terveket: — A község útjaival most már úgy, ahogy egyenesben vagyunk, de egy másik szorító gonddal küszködünk: a falu ivóvízellátását kell megoldani minél hamarabb. Nem lesz könnyű, hiszen Töttös környékén az eddigi vizsgálatok szerint nincs egészséges ivóvíz, de már több helyről is ígértek segítséget e súlyos gond megoldásához. Óhatatlanul felmerül, szinte magától értetődő kérdés; miért vállal ennyi elfoglaltsággal járó közösségi munkát valaki. Nyíltan kimondva mégis furcsa a kérdés, s többnyire zavarba ejtő is, hiszen a válaszoló érzi: az egyszerű igazságot felemelően szépen, de mégis illő szerénységgel kellene megfogalmaznia. Schmidt János is fejét csóválva mosolyog a kérdésen: — Évekkel ezelőtt édesanyám is ezt kérdezte tőlem félig tréfásan, félig komolyan. Váratlanul ért a kérdés, meg is hökkentem rajta, de ma is érvényes, amit akkor válaszoltam: „De hát én a szülőfalumért vállaltam mindezt". D. I. Baranyában elsőként Földgáz Somberekén és Véménden Baranya megye községei közül elsőként Somberek és a környező falvak, valamint Véménd kapcsolódik az elmúlt évben megépült baja—pécsi földgázvezetékre. A dolog kézenfekvő, hiszen a vezeték e községek közelében halad el. Ennek ellenére nem kis anyagi áldozatot követel az e területen gazdálkodó termelőszövetkezeteknek a helyi földgózrend- szer kiépítése. A sombexeki tsz, mint Gaszíer József elnök elmondta, az elmúlt években 30 millió forintot fordított a folyékony energia- hordozók fogadására, tárolására. így tulajdonképen érdekükkel pillanatnyilag ellentétes a gázra való átállás. A beruházás azonban két éven belül megtérül, tehát vállalták azt. Az engedélyek most már rendben vannak sőt a tanulmánytervet is elkészítették. A tervező, a beruházó és a generálkivitelező az OLAJTERV. Várhatóan 1984. június 30-ra fejeződik be ez a mintegy 32 millió forintos munka, melynek eredményeként a palotabozsoki, a sombereki és a görcsönydobo- kai üzemeket, majorokat látják el földgázzal. A gerincvezeték a községeken keresztül épül. így lehetőség lesz intézmények, családi házak ellátására is. A fogyasztói engedélyek megadásáról a napokban döntenek az illetékesek. Amennyiben jóváhagyják, s miért ne tennék, úgy a gerincvezeték kiépítését a tsz-tagok részére a gazdaság vállalja, a nem tsz-tagoknak pedig megelőlegezi. Ez mintegy nyolcmillió forintot jelent a termelő- szövetkezetnek amit a nyereségből finanszíroznak. A Béke Őre Termelőszövetkezet a vezetéképítésben alvállalkozóként is részt vesz, s azt is érdemes megemlíteni hogy e nagyszabású munkához egy fillér hitelt nem vesz fel. A gerincvezetéket a sombe- rekiek a palotabozsoki csibetelepig a véméndi gazdasággal közcsen építik. A csibeteleptől a Lenin tsz központjába és majorjaiba már a véméndiek. Ennek a munkának a kiviteli térDunántúl fürdői Nem titkolom, elfogultan lapozgattam dr. Zákonyi Ferenc könyvét, amit a Panoráma Kiadó „A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői” — címmel jelentetett meg- A harminc- nyolc fürdőhely közül hét Baranya megyében található. Nem is fukarkodott a szerző a szóval, amikor róluk írt. Mert „Harkány . . . neve országunk határán túl is jól ismert. „De ha nem is ennyire, óm távolabbi vidékeinken is tudják, emlegetik Sikonda, Siklós. Ma- gyarhertelend nevét. Nemrégiben Várpalotán beszélgettünk bányászokkal. Ők Sikondát dicsérték és szívesen eljárnak oda a hétvégeken. Az elfogultság mellett a kíváncsiság tört fel az emberből, amikor olvasgatta megyénk fürdőhelyeiről az érdekes leírásokat. Harkányt minek említsem, de Magyarhertelend már részleteiben is érdekelt. Idézem a szerzőt: „A meleg víz feltörése véletlen szerencsének köszönhető. Szén utón kutattak 1965-ben és a község határában az Igaz-dűlőben, a fúrás nyomán 550 méterről meleg víz tört fel. Abbahagyták a kutatást és csöveket fektettek le és a fúrás helyétől ezeken keresztül folyik a medencékbe a melea víz. Hozama percenként 215 liter hőmérséklete 44 fok. A községi tanács 1979-ben új kutat fúratott, amelyből percenként 220 liter. 62 fokos me- leq víz tör fel. Az új kút bekötésével a fürdő medencéinek megtöltése mindig biztosítható.” lay leaven ezután is! Mert Magvarhertélend fürdő, jénél gyakoriak, egyre gyakoribbak a külföldi rendszámú gérkocsik. Na és Pettend? Hát már ez a meleg vizű fürdő is betört a hazai szakirodalomba? Bizony iqv van! A Sziaetvártól alig 14 kilométerré fekvő kisközségnek „nincs más érdekessége, mint a meleg vizű fürdője.” A Gyönqyös-patak egyik ága mellett fekszik a falu — adja tudtuf ország-világnak dr. Zákonyi Ferenc. Itt olaj után kutattak, és meleg vizet kaptak. Aztán a falu a környék lakói arra kérték a termelőszövetkezetet, hogy ha már van meleg vizük, legyen fürdőjük is. Állítják, hogy reumás panaszaikat oldja enyhíti a 39 fokos víz. Ami dr. Zákonyi Ferenc könyvének nagy érdeme, hogy nem elégedett meg írás közben csak a fürdőket, vizeket és strandokat emlegetni. Bemutat, ia. hogyan lehet eliutni Sely- lyére. Sikondára. Milyen látnivalók váriák Siklóson, Harkányban és környékén az ide látogatókat. Ir a környék településeinek nevezetességeiről. Például Pettendet említve a nagydobszai „Fő utca 68. szám alatt az ősi építkezési módot őrző. szépen rendben tartott talpas házról.” Kézenfogva vezeti az enyhülést. pihenést vágyó embert fürdőhelyeinkre a szerző és jó idegenvezetőként magyarázza el a hasznos tudnivalókat, a megőrzésre érdemesnek tartott nevezetességeket. G. B. veit a DDGáz egyik munkaközössége készíti. A beruházás meghaladja a 13 millió forintot, melyhez a véméndi gazdaság ötmillió forint hitelt kért. Hogy ezt az összeget megkapják-e, vaqy sem még nem született döntés, de mint Rótt An'al, a véméndi termelőszövetkezet elnöke elmondta, bíznak abban hogy igen. A földmunkát a gazdaság vállalta, a vezeték kivitelezője a Tolna megyei Lakáskarbantartó Szövetkezet lesz. Ha a hitelkérelmet jóváhagyják, úgy 1984 őszétől a kukoricaszárító már földgázzal üzemel, majd a gépműhelyt s a központi irodaházat is rákapcsolják, s fokozatosan a többi üzemet is. A gerincvezeték a kc-zség közelében húzódik majd, így lehetőség lesz az intézmények és a családi házak rákötésére is. R. N.
