Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-21 / 139. szám
Szombati interjú Dusán Petrinovic és (Jrbán Lajos államtitkárral Munkatanácsadó Magyar-jugoszláv közlekedési kapcsolatok Mohács-Bezdán közös határátkelőhely lesz a Dunán A közelmúltban Pécsett tartotta XV. ülését a Magyar— Jugoszláv Közlekedési és Hírközlési Albizottság. A két ország delegációja értékelte az elmúlt ülésszak óta végzett munkát, illetve meghatározta az elkövetkezendő esztendőkre vonatkozó feladatokat. A tárgyalások befejezését követően interjút kértünk Dusán Petrinovictól, aki a Jugoszláv Szövetségi Közlekedési és Hírközlési Bizottság elnökhelyetteseként vezette a küldöttséget, illetve Urbán Lajos közlekedési államtitkártól, a magyar albizottság elnökétől. — A megbeszélések során a közlekedés valamennyi ágazatának tevékenységét áttekintették. Ezen túlmenően a távközlési kapcsolatokkal összefüggő időszerű kérdések is napirenden voltak. Kérem, ösz- szegezzék e találkozás tapasztalatait! — Nem hinném, hogy újat mondok önnek azzal, hogy a recesszió a világgazdasági válság hatása bennünket sem került el — mondja Dusán Petrinovic. — A korábbi évekre jellemző 10—15 százalékos fejlődés és ezt többek között a két ország közötti szállítási volumen emelkedésére értem, a külső és egyéb zavaró körülmények miatt sajnálatosan csökkent. De nehogy azt gondolja, hogy ez a magyar és jugoszláv partnerek közötti együttműködési készség mérséklése miatt következett be. Egyszerűen arról van szó, hogy a körülmények így alakultak. Kapcsolataink, a szakembereink párbeszéde továbbra is zavartalan. — Külső körülményeket említett. Mit ért ezen? — Többek között azt, hogy a határállomásokon, az Olaszországba irányuló teherszerel- vények továbbítása a korlátozások, az általuk megszigorított feltételek miatt nehezebbé vált. Ezek feloldására közösen tettünk intézkedéseket a magyar féllel, amelynek hamarosan érezhetők a pozitív eredményei. — A két ország közötti árufuvarozás több mint háromnegyed része vasúton bonyolódik le. Miképpen alakult ez az utóbbi időben? A kérdésre Urbán Lajos közlekedési államtitkár válaszol: — A Vasúti Állandó Munka- csoport legutóbbi ülésén elemezte a kocsiforgalom alakulását. Megállapították, hogy 1981-hez viszonyítva, az elmúlt évben lényeges változás nem következett ■ be. Ugyanakkor az is tény, hogy sajnálatos módon nőtt az üresen futó tehervagonok száma, ami akár a jugoszláv, akár a magyar vasutat tekintve, nem kedvező. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nőtt a tonnaforgalom. A mostani ülésszakon mindkét delegáció részéről megfogalmazódott az az óhaj, hogy kölcsönösen csökkentsük az üresen továbbított kocsik számát. — Murakeresztúr közös határállomás beruházása nagyrészt befejeződött. Milyen munkálatok vannak még vissza. — Az állomásépületben mind a magyar, mind pedig a jugoszláv vasutak képviselete beköltözött. A vógányháiózat, a peronok és egyéb létesítmények üzembe helyezése megtörtént. A továbbiakban néhány kisebb létesítmény, például a kocsilakatosok műhelyének megépítése van vissza. — A szomszédos országok egyre inkább arra törekszenek, hogy az áruk továbbítását minél nagyobb arányban saját vonalaikon oldják meg. Ez viszont o tranzit csökkenését vonja maga után. — Ha csak a magyar—jugoszláv tranzitot nézzük, valóban csökkent a két ország közötti átmenő forgalom. A mostani tárgyalásokon ezt is megvitattuk a továbbiakban viszont már a MÁV-nak, illetve a JZ-nek kell közös nevezőre jutni. — Petrinovic elvtárs! A nemzetközi személyszállító vonatok menetrendszerű közlekedése, illetve késése régi gond. Ugyancsak felvetik a magyar utazók, hogy évek óta a magyar étkezőkocsikat nem kapcsolhatják rá a Jugoszlávián áthaladó szerelvényekre. — Ha valamennyi személy- vonat késését tekintjük, akkor az utóbbi időben javulás tapasztalható. Egyébként kölcsönösen intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy tovább javuljon a Maestral, az Adriatica menetrendszerűsége. A Meridián és a Polonia Expressz esetében a legérezhetőbbek a változások. A magyar étkezőkocsik közlekedtetésének a kérdését felülvizsgáljuk, erre vonatkozóan most részletesebb választ nem adhatok. Ami, a nemzetközi autóbuszforgalmat illeti. Az elmúlt esztendőben a járatok számát 12 százalékkal csökkentettük, az autóbuszok gazdaságosabb üzemeltetése érdekében. És mindjárt hadd tegyem hozzá, hogy a bázis időszakhoz viszonyítva az utasforgalom alig három százalékkal csökkent. — Hogyan ítéli meg a két országot összekötő nemzetközi útvonalak fejlesztésének és kihasználásának lehetőségeit? — A közúti határátkelőhelyek, továbbá a kiépített nem- zeközi útvonalak további bővítését a megegyezés értelmében jelenleg nem tartjuk indokoltnak, az azokon bonyolódó forgalom nem teszi szükségessé egyelőre az • átmenő kapacitás növelését. — A viziszállitás nagyobb távon jóval olcsóbb bármelyik szállítási módnál. A Tisza, valamint a Dráva folyók ilyen szempontból jobban kihasználhatók lennének. — A Dunát ugyan nem említette, de hadd kezdjem ez-' zel a víziúttal — szól Urbán Lajos. A Mohács—Bezdán közös határátkelőhely létrehozására hozott kormányközi egyezmény értelmében a magunk részéről minden előkészületet megtettünk és néhány hónapon belül megkezdheti működését Mohácson a jugoszláv határőrizeti szervek részére kialakított létesítmény. Mint ahogy erről a jugoszláv fél tájékoztatott bennünket, Bezdán- ban is előrehaladott állapotban van a magyar vám- és határőrség számára kialakítandó épület létrehozása. Ami a tiszai forgalmat illeti: a magyar hajók, illetve uszályok az elmúlt esztendőben a nemzetközi forgalmat tekintve több mint hetvenezer tonna pelletet, illetve gabonát szállítottak. Az viszont már anyagi kérdés, hogy Tokajig vagy még följebb is elbírja a Tisza a nagy "rak- rúlyú uszályokat. A Dráva, mint közös határfolyó, jelentős forgalmat bonyolít. Az elmúlt két évben egymillió tonnára emelkedett a szállított kő, fa és kavics mennyisége. Meggyőződésem, hogy különösebb beruházás nélkül rövid időn belül megháromszorozhatnánk a drá- vai teherszállítást. — A- MALÉV és a Jugoszláv Légiközlekedési Társaság közötti együttműködésben várható-e változás ebben az esztendőben? — A két légitársaság megállapodott abban, hogy a MALÉV az idei nyári szezonban nem indít járatokat Dub- rovnikba, Splitbe és Rijekába. A megegyezés értelmében az eddig szezonjáratokon szállított utasokat azonos arányban osztják meg Budapestről az Adriai-tengeri célpontokra. A JAT a forgalmat menetrendszerű járatain Belgrádon át bonyolítja, a MALÉV pedig 20 charterjáratot közlekedtet az Adriai-tengeri repülőterekre. Végezetül engedje meg — ugyan nem a közlekedéssel összefüggő kérdés —, hogy hadd mondjak köszönetét a jugoszláv partnereknek és a szlovén szerveknek a lendvai átjátszó adó üzembe helyezéséért, amely a két ország közötti kapcsolatokat tovább erősíti. Sáliamon Gyula Jugoszlávia felől hajóvonta közeledik a mohácsi határkikötőhöz Fotó: Erb János A szándékos tűzokozás, a gyújtogatás az egyik legbrutá- lisabb pusztítás. Kisjakabfalván a villányi tsz három szalmakazlát szándékosan meggyújtó férfi a gyorsított bűnvádi eljárással meghozott ítélet alapján 10 hónapig elmélkedhet felelőtlen cselekedetén. Hidas határában a Pécsi Állami Gazdaság 6 hektáros akáccsemetése lángolt, a szomszédos elhanyagolt, száraz gazos szőlőt égette az ismeretlen tettes. Ahogy az lenni szokott, a szabadjára engedett — felügyelet nélkül hagyott — lángok tovaterjedtek és nem kímélték az akáccsemetést. Pécsett utcán parkoló Trabantot gyújtott fel három fiatalember, akiket még nem sikerült elcsípni, hogy választ adjanak a miértre és feleljenek tettükért A kár 25 000 forint. Vásáros- dombó és Kisvaszar között a közúton lopott Wartburg utastere égett ki, -feltételezhetően dohányzás következtében. Azért csak feltételezhetően, mert a tűzokozó autótolvajok — akik elmondhatnák, mi is történt időben kereket oldottak. A tulajdonos is szívesen elbeszélgetne a kocsitolvajokkal egy s másról, nemcsak a 25 000 forintos tűzkára kapcsán. Hogy mennyire nem vigyázunk! Pécsett, a tűzhelyen lábosban felejtett zsír kiforrt, meggyulladt, lángolt a konyha- szekrény és a falat borító tapéta. Csertőn a szőlőhegyen présháza padlásterében égő gázolajos ronggyal hessegette el a darazsakat a tulajdonos. A darazsak elmenekültek ugyan, de a tető egy része is leégett. Magyqregrégyen oly közel használták a kétlapos villanyrezsót a rekamiéhoz, hogy annak kár- piíja meggyulladt. A hatéves pécsi kislány talán már hallotta, hogy a tűzzel nem játszhat. Gondolta, ha nem látják, az más. Amíg édesanyja aludt, bátyjai tv-t néztek, ő a gyufával bebújt a ruhásszekrénybe és fellobbantotta az első szálat. A ruhanemű és a szekrény — tízezer forintos érték — bánja a kislány gyufás- kíváncsiságát. Megyénk tűzkárstatisztikája áprilisban 48 tűzesetet rögzít, az anyagi kár több mint 420 ezer forint. A tűzesetek keletkezési okai hónapról hónapra szinte ugyanazok: szabadban tüzelés, dohányzás, gyerekjáték, gyújtogatás. M. L. A kínálat meghaladja a keresletet Éwnlf során több. l_ V CIV szöri / váltó, záson átrendeződött munkaerő-gazdálkodás, múníkaerő- közvetítés napjainkban újszerű formát öltött a Munkaügyi Szolgáltató Irodák létrehozásával. Ma már nem kielégítő csupán a „címek” to. vábbítása, közreadása, sokkal igényesebb tanácsot várnak mind a munkáltatok, mind pedig a munkát vállalók. Ez utóbbiak közül különösképpen azok, akik meglévő munkaviszonyuk mellett minőségi cserével kívánják tartalmasabbá tenni életútjukat. Pécs város Munkaügyi Szolgáltató Irodája alig negyedéves működése alatt olyan információáradatra tett szert, mely még a legoptimistább reménykedőket is meglepte. Nemcsak üzemek, intézmények keresik fel naponta az irodát, hanem kisiparosok, vállalkozók, magánszemélyek is jelentenék be munkaerő- igényt, városiak, megyeiek, megyén kívüliek, sőt külföldiek is kémek tanácsot munkavállalásukhoz, életvezetésükhöz. A negyedévi tapasztalatokat összegezve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy Pécs városában (Baranyában) nincs munkanélküliség. A kínálat arányokban kifejezve 3-1 a 'kereslethez viszonyítva. A munkáltatók munkaerő-igé. nyének zöme (1211 fő) a a szakképzetlenekre terelődik. Ezen belül azonban o betanított munkásokra a kereslet magasabb (680) a segédmunkásokénál (531). A szakképzettek iránti igény (fizikai) 1038 fő. így együttesen 2249 fizikai munkást kerestek az első negyedévben. A nem fizikaiak iránt kevésbé érdeklődnek a munkál, tatók (237 fő). A végzettség szerinti kereslet arány-sorrendje: középfökúak (3), fel- sőfokúak (2), alapvégzettsé- gűek (1). Szembetűnő, hogy a munkaerő-igény csaknem kizárólagosan a teljes munkaidőben foglalkoztatottra korlátozódik, az egyéb módon foglalkoztatottak iránti kereslet csak ezrelékekben fejezhető ki. Ez a szokás-sztereotípia nem igazodik az élethez, ezért káros. (Többször tapasztaljuk, hogy több az eladó, a pincér, mint a vevő — rendszeresen, ismétlődően, egyéb területen is). A női munkaerő iránti igény egy-hatodát képezi az összkeresletnek. Érdekes mó. dón nem szakképzetteket keresnek hanem segédmunkásokat (arány 1-3). A férfiak esetében ennek fordítottjával találkoztunk. A női munkaerő iránt az intézmények érdeklődése a legnagyobb. Kétszer annyi nőt keresnek, mint férfit, tízszer annyi fizikait, mint nem fizikait. A fizikáin belül pedig kétszer annyi nőt kívánnak foglalkoztatni, mint férfit (tehát korrelál az összintézmény megoszlással). A munkát j/ájlalók száma felét sem közelíti meg a keresletnek. Két és félszer any- nyian kerestek fizikai munkát, mint nem fizikait. Másfélszer annyi férfi keresett fizikai munkát mint nő„ ugyanakkor nem fizikai munkára kétszer annyi nő kínálta munkaerejét, mint férfi. Ez a kép ellentéte a munkáltatói igényeknek. Jeleztük, hogy igen alacsony a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakra a kereslet mégis több munkahelyet kínálnak, mint ameny. nyi a vállalkozó. Itt az „extré- mitás” (a kizárólagos, egyedi kikötés) olykor nagyobb társadalmi visszhangot kap, mint amekkora a tényleges igény. Egyesek „képzeletbeli" megálmodott munkahelyet keresnek, így természetesen sokáig maradnak előjegyezve a „kívánságlistán”. A legtöbb esetben azonban indokolt a személyes igényesség, ez azonban növeli a várakozók számát. A nyugdíjasok és bedolgozók foglalkoztatása is gondot okoz. Szé- leskörűbben fogadnánk kisiparosok vállalkozók, magán személyek (építkezéshez, hétvégi munkához stb.) munkaerő-igény bejelentését, úgyszintén ilyen munkára vállalkozók jelentkezését is. In CT VOn Pártatlanul, a felekkel egyenrangúan foglalkozó intézményünk azonban nemcsak számszerű kereslet-kínálat „börzével” rendelkezik. Személyes megkeresésünkkor a munkáltatók és a munkát vállalók a summázott adalékokon kívül egymáshoz viszonyítási lehetőséget nyerhetnek bér, bölcsődei, óvodai férőhely, utazási és egyéb kedvezmények tanulási lehe tőségek (alap-, tovább-, rá-, át-, kiegészítő képzés) vonat, kozásóban. A munkáltatók információt szerezhetnek többek kc-zötf .arról is, hogy a munkát vállalók jövedelem, bánásmód, szociális és egyéb szolgáltatás szempontjából hogyan rangsorolják őket mi. lyenek a kilátások a munkaerőszerzésre. melyek a motiváló tényezők a megtartásra stb. Szükséges a közvetlen és naprakész, kapcsolat. Nemcsak a remények teljesedése szempontjából fontos, hanem a mobilitási irányok kívánatos befolyásolása és a betöltött munkahelyek gyors vísz- szajelzése érdekében is nélkülözhetetlen. Egyre inkább a minőségi munkaerő fogalma és gyakorlata kerül előtérbe az optimális számszerűség mellett. Ennek segítése érdé. kében nyitva áll irodánk ajtaja minden érdeklődő előtt. Schmidt Károly irodavezető A MEDICOR Művek Debreceni Orvosi Műszergyárának legkere. settebb terméke külföldön az egyszer használatos injekcióstű. Az aszeptikus, túlnyomásos klímájú tűüzemben az év első felében több mint 120 millió egyszer használatos tű készült. Képünkön: A késztermék ellenőrzése.
