Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-15 / 133. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárnap Rácz Jenő képei előtt KIÁLLÍTÁSI tärgyautato frÉC5I KÉPZŐMŰVÉSZEK ES ASÖftARÁTOK TÁRSASÁBA 1926. Elmaradt beszélgetés egy elfelejtett festővel Műveit a Nemzeti Szalonban is kiállították E kacifántos cím helyett szívesebben írtam volna azt, hogy „beszélgetés Rácz Jenő festővel”. A Pécsett élő, kilencven- egyedik évében járó mester azonban az utolsó pillanatban meggondolta magát, így a személyes találkozás elmaradt. Képei azonban ott függenek a Képzőművészek Szövetségének irodájában, és írásra csábítanak. Komoly festótudásról, tiszta, érzékeny látásmódról tanúskodnak. Rácz Jenő festői korszaka alig húsz évre tehető. A tizes évek közepétől 1933-ig állított ki, azután teljesen visszavonult a festészettől és csupán üdülései alatt állt az állvány elé. Sokgyermekes, siklósi kovács családban született, elvégezte a bajai állami tanítóképzőt, majd Déry Bélának, a Nemzeti Szalon igazgatójának biztatására kezdett el festeni. 1917-ben már két képpel szerepel a Nemzeti Szalon országos kiállításán, és a korabeli katalógusok tanúsága szerint jelentkezik 1920-ban, a januári és a decemberi tárlatokon is. 1926-ban megalakult a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, amelynek vezetőségében Rácz Jenőt is ott találjuk. A társaság tagjai között a pécsieken kívül barcsi, dombóvári, kaposvári, budapesti művészek is szerepelnek, Mar- tyn Ferenc neve pedig párizsi címmel olvasható a névsorban. Két évvel később a vidéki művészek országos tárlatát rendezik meg Budapesten. A Budapesti Újság tudósítója így ír az eseményről: „A közel harmadfélszáz képből és szoborból álló kiállításon a legjobb anyaggal a pécsiek, kecskemétiek, és győriek vonultak fel. A pécsi Gebauer Ernő, Kőszeghy Gyula, Kürthy György, Martyn Ferenc, vitéz Rácz Jenő, Istókovits Kálmán (•■•) képei különös figyelmet érdemelnek." Hasonló szellemben ír a 8 órai Újság, a Budapesti Hírlap és a Magyar Hírlap is, amelynek kritikusa a művésztelepek hagyományait számon kérve megjegyzi: „Talán a legtöbb még az összetartozóság a pécsi kolóniában.” A régi katalógusokat lapozgatva föltűnik egy szürke füze- tecske: rangos pécsi kiállítás címjegyzéke. Rácz Jenő olyan művészekkel együtt szerepel közös tárlaton, mint Ivanyi Grün- wald, Glatz Oszkár, Rudnay, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kunffy Lajos. 1933 után nagy csönd. Egy családi esemény hatására felhagy a festészettel, és ma csaknem elfeledve, de töretlen akaraterővel, szellemi energiával él Pécsett, a Landler Jenő utcában. Kevés képet őrzött meg, de a meglévők sokkal nagyobb nyilvánosságot érdemelnének meg. H. J. Nemzetközi méhészkongresszus hazánkban A kaptárok aranyló fénnyel kicsorduló kincse, a méz, már a bibliai korban a jólét, és bőség szimbóluma volt. A vándorló népek ezért keresték a tejjel, mézzel folyó kánaánt. A múló idő ugyan megfosztotta ettől az értékmérő szerepétől a mézet, ugyanakkor azonban a kor igényének megfelelő ranggal ruházta fel. A méz és termékei napjainkban fontos helyet kaptak' az élelmezéstudományban, a gyógyászatban, s egyre jelentősebb szerephez jutnak sok ország gazdasági életében. A nemzetközileg is fontos rangot felismerve alakították meg 85 évvel ezelőtt Brüsszelben a Méhész Egyesületek Nemzetközi Szövetségét, az Apimondiát. A tekintélyes testületnek ma már 85 ország a tagja. A főtitkárság Rómában működik. Feladata, hogy a kétévenként más-más országban rendezett kongresszus határozatait végrehajtsa. A nagy hagyományú magyar méhészek élénk aktivitással vesznek részt a nemzetközi szövetség munkájában. Méhészeti kultúránk magas színvonalának elismerése, hogy a Mexikóban 1981-ben rendezett legutóbbi kongresszus határozata értelmében, a nemzetközi szövetség legközelebbi kongresszusát, az idén augusztus 25. és 31. között, hanzánkban rendezik meg. A kongresszus többek között foglalkozik majd a méhészeti tudomány és technika fejlődésével, s azokkal a gyakorlati feladatokkal, amelyek lehetővé teszik korunk legsúlyosabb méh betegsége, az úgynevezett varroatozis elleni védekezést Napirendre kerülnek olyan témák is, mint a méhészeti munkák gépesítése a kis- és közép üzemekben, a méhészek társadalombiztosításának ügye. A magyarországi méztermelés jelentős hányadát az akácméz előállítására alapozzák. Ezt figyelembe véve, az Erdészeti Tudományos Egyesülettel karöltve, az elmúlt években az ország nagy akácos területein gondos minősítéssel úgy nemesítettek, hogy az erdőterületek faállományának felújításával, meghosszabbították az akácvirágzás idejét. Ezzel jelentősen növelték az akácméz termelését. Az export igényekhez igazodva, a pergetett méz mellett jelentős mennyiségben állítanak elő üveges és keretes lépesmézet is. Növekszik a külföldi piacokon keresett virágportermelés. A kongresszus résztvevőinek érdeklődésére számíthat a Ta- bon működő kaptárgyártó üzem, ahol szervezett ipari módszerekkel, évente több ezer kaptárt állítanak elő. Megismerhetik, hogy három egyetemen felsőfokú méhészszak- ember-képzés folyik, a Hunga- Tonektár pedig bemutatja mé- hészszakosztályképző iskoláját. A kongresszussal egyidejűleg rendezik meg Budapesten az ^API—EXPO '83 kiállítást, ahol a méhészet legjobb nemzetközi eredményeivel, a legkorszerűbb termelési eszközökkel ismerkedhetnek meg a látogatók. K. Z. Éles anyanyelvűnk 1. Csak azért kapott emlékművet, hogy ember lehessen , a talpán. O 2. örökletes szegénységében ágról-ágra szakadt. o 3. Felemelték az ebek adóját. Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába. o 4. A pénz verve, az asszony számolva jó. o 5. Rázzuk a toprongyot. o 6. Egy alkoholista zajszintje a féldecibel. o 7. Egyébként materialista, csak hálni jőr belé a lélek. O 8. Frappáns meghatározás: szó ami szó. o 9. Diogenesz filozófiai bölcsője a tételbordó. o 10. Felhúzta az orrát. Csörgőre! Kerekes László Szövetségben Érdekességek a ne ipar és művészet A skandináv formatervezés példás minősége az ipar és művészet szoros kapcsolatán alapszik, azon a tényen, hogy a tervezés színvonala szinkronban van az ipar hatékonyságával. Ez jellemzi a cseh üveg- művészetet is, világhírét ennek köszönheti. Az NDK-ban a játéktervezés a hallei Iparművészeti Főiskolához kapcsolódik, ahol az oktatás és a késztermék gyártása egy helyütt történik. Mindez arról' tanúskodik, hogy fejlett iparművészet nem létezhet ipari bázis nélkül. Ebben az esetben művek ugyan születhetnek, de a környezetkultúra igazán nem valósulhat meg. Hol állunk mi? Vannak jó iparművészeink, iparunk is fejlett, de csak a szándékban találkoznak. Az anyagi, technikái és esztétikai erők nem a művek tömegében jelentkeznek, pedig erre lenne fokozottan szükség. A fejlett szocialista társadalom környezetkultúrája a második évezred végére csak az ipar és iparművészet magas fokú kapcsolatával valósítható meg. Ez az egyetlen lehetőség, amellyel az indusztrializált környezet harmóniáját iparművé- . szettel vissza lehet szerezni. Minőségről és mennyiségről van szó, tervezésről, kézművességről, gyáriparról. Vannak szép példák is, de ezek nem általánosak, mesz- Sze elmaradnak lehetőségeinktől. Gyorsuló tempóra van szükségünk ahhoz, hogy a környezetkultúra egységes szemlélete uralkodó legyen, s belső- építészet, textilművészet, kerámia, tipográfia, szobrászat, a murális műfajok méltó keretek között teremtsenek egymással kapcsolatot az oktatásban és a gyakorlatban. Iparunk és iparművészetünk között láthatóan növekszik a kapcsolat. Textilgyáraink és az Iparművészeti Főiskola textil- tanszéke között rendszeres és folyamatos együttműködés alakult ki. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a nyomdák és a főiskola grafikai tanszéke között, sőt, az utóbbi években az ipari formatervező tanszék játékprogramját a monori Játék és Kefegyár segítségével valósította meg. Mindez azonban még nem általános. Az ipar és az iparművészet szövetségét hangoztatva olyan népgazdasági érdekről beszélünk, amelytől szintén nagymértékben függ a magyar termékek világszínvonala és világpiaca, s ezáltal anyagi jólétünk és biztonságunk. Ez a kézfogás egyúttal megvalósítja társadalmunknak önmaga fejlődéséhez méltó környezetkultúráját is. L. M. Buci, aki jól értesült források szerint együtt nőtt fel Puskás öcsivel, s kevés ember van a fővárosban, akit ne ismerne, a tőle megszokott fürgeséggel lépett be a Fórum Szálló mögötti Gösser Bowling sörözőbe, hóna alatt a Pesti Turffal, s anélkül, hogy az újságot letette volna, állva becsapott egy korsó sört. Az egykori híres kispesti bokszoló csak ezután fordította fejét felénk, s olyan arcot vágott, hogy minden kétségünk eloszlott afelől, manapság kevés dologhoz ért, de a lóverseny ezek közé tartozik. A kis csoportból pillanatnyi csend után egy nyakken- dős úr teszi fel a Nagy Kérdést. — Van jó tipped a mai galoppra Buci? A gyűrött arcú, ötvenes szája elhúzódott, hóna alól a kezébe ejtette a Turfot, kinyiCandida, Paszomány és Woodhouse hozta magát Jó lovakra tettünk... tóttá, majd némi töprengés után megszólalt. — Nézzétek, beszéltem a zsokéval, és a lóval, de hogy mi lesz? ... S hogy kérdésének nyoma- tékot adjon, két kezét felemelve a mennyezetre nézett... Mi pedig addig kiírtuk a Túriból Buci „biztos” tippjeit. Dobi István úti galopp-pálya, azaz a Kincsem park. A bejárathoz tízmásodpercenként érkeznek a taxik, öltönyös, far- mernadrágos, foltos ballonka->bátos férfiak, tűsarkú cipős nők vágódnak ki belőlük, s rohannak, nehogy lemaradjanak az első futamról. A híres-nevezetes versenyló szobra közelében kis csoportokban folyik az esélylatolgatás, miközben úgy forgatják a Turfot, mint papneveldében a Bibliát. A pénztáraknál beállunk az egyik sorba, előttünk egy kalapos ötvenes férfi négyszáz forintot szurkol le, s remegő kézzel veszi át a tiketteket. Mi tíz forintért játsszuk meg első befutónak a somogysárdi ménes Candida lovát, másodiknak a kutasi istálló Paszományát, mely, .az előrejelzések szerint friss forma, míg harmadikként az Imperiál származék Wood- house-t, mely az ászári istálló tulajdona. Lovainkat megnézzük a járatóban, majd irány a tribün. A hangosbemondón közlik, hogy indítják a versenyt, a tömeg felmorajlik. Távcső nélkül a startbox nem látszik, jó ideig a lovak sem, de közelünkben az alkalmi kommentátorok pótolják a látványt, s közlik a a mindenkori állást. A kanyar utáni egyenesbe érő lovakat és a zsokékat egyre hangosabban buzdítják. — Gyere pacikám, gyere, te vagy, te vagy... — ordít egy svájcisapkás férfi, miközben a kezét tördeli. A cél előtt néhány méterrel csak kevesen őrzik meg nyugalmukat, a többség kiabál, ugrál, a karját lengeti. A cél- baérkezés után fokozatosan csökken a zaj, csupán néhány káromkodás száll az ég felé... Csalódásukat sokan magukba fojtják, s rezignálton szórják szét tikettjeiket. A mi lovaink hozták magukat, Buci tippjei bejöttek, s még a következő futam előtt felvehettük megtett tétünk tizennyolcszorosát. A ki fizetőhelyen már nem kellett sorbaállnunk. Hogy Buci tippjei voltak biztosak, vagy szűz kezünk hozta a sikert, erről később megoszlottak a vélemények. Mindenesetre első lóversenyünkön nyertünk. Roszprim Nándor A világ legnagyobb almáspitéjét készíteti el egy hírnévre éhes brit szakács, Gly Christian. A gigantikus sütemény 80 ezi almából készült, nagysága majdnem ec fél teniszpálya, súlya körülbelül 11 200 k logramm! Készítője jaki egyébként „te mészetesen” a Guinnes-féle rekordok kön vébe akart bekerülni — termékének mi rétéhez viszonyítva persze nem lehet igi zán éhes, így azt 40 kilós darobokban I árulták a nagyközönségnek. Képünkön: szakácsmester „alkotás” közben. A sok édességfogyasztástól viszont könny gondozását pedig nem árt már gyerekkoi jókora fogsormodellnek, amelyet a bostr sán mutattak be. A középen ücsörgő nég Közeleg a nyár — s vele egyben a betanított mókus-triójával nagy sikert a tek apró műanyag sporteszközeiken. Ez a sportág viszont valószínűleg ! férfihódolók hadát fogja vonzani — alábbis ha kedvelői a képünkön Iái hoz hasonló „szerelésben” űzik. A i ifjú hölgy, akit Bécsben kapott lenes re a szemfüles fotós, egy olyan új, nevesincsmég sporteszközön egyen zik, ami nagyjából egy minicsónak « sitalppár ötvözetének tekinthető. — Tessék a húsos tekercs meg a korsó sör. — De kérem, én nem ezt rendeltem; a szomszéd asztalnál ülő fiatalember rendelte. — Vagy úgy! Akkor cseréljenek helyet!- Vajon miért ilyen gazdag ez a parlamenti képviselő? — M^rt eladja azokat, akik megvásárolják őt!- Holtbiztos vagyok benne, hogy valahol másutt már látíc ön arcát. — Ez lehetetlen arcom ugyanis r ugyanott van: a men. * Az amerikai szf lom idején egy p felkereste az orv< — Mondja, doki nem tudna whisk írni nekem? — I tem. — Igen, de csa
