Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-15 / 133. szám

5. agazin x Vasárnapi magazin < Vasárnapi magazin yvilágból ikremennek a fogak, amelyeknek ápolását, idatositani. Ez a célja a képünkön látható ermekmúzeum egyik egészségügyi kiállitá- kisfiú jól érzékelteti az arányokat. rtok szezonja. Egy floridai állatszeliditö Imikor ügyes állatai magabiztosan vizisiz­rászati célból, például, 3 megmarja egy ki­ró. — És önnek nincs vé­tlenül kígyója? — De van. — Akkor hadd marjon — Tudja - mondja Hu- berné az új szomszéd- asszonynak: — az én férjem író. Minden év­ben megjelenik egy szerelmi regénye.- Az én férjem pedig minden hónapban el­hallgat egyet! o eg. Az orvos lapozni kez- ktt a vastag notesza­ik- Nos. . . ma január E van . . . Jöjjön el bruár 8-án négy óra- yj\ Addig már az ösz- es kígyómarás elkelt! Az első napon, ahogy! megláttam, rögtön kije-l lentettem: szeretem ma-l gát! Másnap ö mondj ta nekem: én is szeret-J lek téged! A harmadik! napra elfelejtettünk! randevút megbeszélni. ] Nem kacsa r • Keresztrejtvény Rádió mellett... a papagaj Magyarországról ered a népszerű táncdal Szomoryáda Kacsatánc-ügyben újságol­vasó és rádióhallgató — főleg táncoslábú — állampolgáraink hallhatták a rádióban, högy az alig egy éve példátlanul népszerűvé vált — külföldi ere­detű — dalocska („Irigykednek 0 kacsák, ők is járni akar­ják” ...) tulajdonképpen ma­gyarországi színpadokon már valamikor felcsendült. (Pl. Bé­késcsabán, Győrött, Szege­den.) És nem is visszhangta- lanul. A Népszabadság 1965. február 24-i számában például a színikritikus ezt írja: „Nem véletlen, hogy valamennyi dal­betétet nyíltszíni taps fogadta". Ezen dalbetétek között volt a „Mint a törpepapagáj . . kez­detű. E dalok a Bajnokcsapat című zenés vígjátékban hang­zottak fel. A darab zeneszer­zője Bakos Géza volt. versszö­vegírója Fülöp Kálmán. — Mikor hallotta először a külföldi kacsadalt? — kérdez­tem Bakos Gézától. — Néhány hete a rádióban valami hirdetés keretében. Először megdöbbentem, mert nem emlékeztem rá, hogy a Bajnokcsapat feleselő dalbe­tétjét, amit a hatvanas évek elején írtunk, felvették volna. De hát gondoltam, végül is minden lehetséges . . . Valóban sokminden lehetsé­ges és talán egyszer az is ki­derül, hogy a ' dalocska körül mi lehetett. Minden bizonnyal, vizsgálják majd az esetet szer­zői-jogászok, zenei-szakértők, és talán sikerül megállapítani, hogy mi volt előbb: a kacsa vagy a papagáj? — Egy körül­tekintő, igen képzett jogász még azt is felvetette, hogy eset­leg mindkét szerző „valamely harmadik forróst, például a folklór dallamvilágát használta fel". Sajnos az angol szerzőpár­tól, Werner Thomastól és Ter­ry Rendaltól nem tudtam ér­deklődni arról, hogy mit hasz­náltak fel. Bakos Gézával azonban beszélgethettem és ő — pedig erősen törte a fejét — nem emlékszik, hogy vala­mely folklór mozzanat ihlette volna meg őt, amikor a Bai- nokcsapatban Ludasiné és Jóska feleselőjét komponálta. — Engem elsősorban az iz­gat — mondta Bakos —, hogy ha például a darabot valami­kor újra előadják, a nézők en­gem vádolhatnának azzal, hogy eloroztam* a dallamot. Nagyon körülményes volna magyaráz- gatni, hogy az már több, mint 20 évvel ezelőtt elhangzott. . . Valóban furcsa helyzetben vannak a slágerszerzők. A hir­A kacsatánc eredeti zenéjének szerzője: Bakos Géza. név — különösen a népszerű­vé vált dalok esetében — az énekest feltétlenül szárnyára veszi. Emlegetik az együttes ne­vét is. A szerző azonban igen gyakran elsikkad. Egyik maliciózus, de köny- nyűzenei műveltséggel eléggé felvértezett barátom, amikör erről társaságban beszélget­tem, így szólott: — Hát azért nehogy agyon­sajnáljuk szegényeket. . . Nehéz volna megjósolni, hogy mi lesz kacSatánc-ügy- ben? A Szerzői Jogvédő Hiva­tal főigazgatójának nemrég el­hangzott tájékoztatójából arra lehet következtetni, hogy egy ilyen ügyet igen sokágú, és hosszadalmas procedúra követ. Pláne, ha az ágai-bogai or­szághatárokon át nyúlnak. Kö­vetelésekről beszélt a főigaz­gató, amelyeket csak perben és peren kívül lehet érvénye­síteni, az új alkotás és a nyil­vánvaló idézet arányáról, meg­engedett taktusszámokról, dal­lamfutamokról .. . Mindez ter­mészetesen felkészült szakértők asztalára kívánkozik. Én csak egy szakértő véle­ményét szeretném itt idézni: nevezetesen L. Margit 22 éves kislányét, akit arra kértem, hogy nyilatkozzék a H.-i Rozmaring klubban. Ö minden bizonnyal alapos mérlegelés eredménye­képpen ezt mondotta: — Tudja, azért jó ez a nóta, mert olyan vicces. És mikor ezt táncoljuk, nem kell felvenni a fapofát, mint a legtöbb disco- számnál. Egymásra nézhetünk. Egymásra nevethetünk . . . Hát ezért pergetik — mi­közben a szakemberek vitat­koznak — Werner Thomas és Terry Rendal angol kacsa-da­lát a közvigalmakon — Ván­dor Kálmán új szövegével. B. P. Szomory Dezsőtől, az írótól a művészasztalnál megkérdezte egyszer Hermann Lipót, a festő: vajon mit olvas este lefekvés után, mire az gőgösen így vá­laszolt: vízszintes 1., függőle­ges 13. és vízszintes 28. számú. VÍZSZINTES. 1. A válasz első ré­sze; zárt betűk: N, V, K, V, T, S. 13. A három cremonai hegedűké- szitő család egyike. 14. Biliárd kel­lék. 15. „God . . . the King" (an­gol himnusz). 16. A hét törpe egyi­ke. 17. Félisten. 19. Szekrény részel 20. Enyhe gyulladás (ford.). 21. „Se . . . száma" (mondás). 23. Xöny- nyeit hullatja. 25. Angol sör. 27. Istállószalma. 28. A válasz befejező része. 32. Akol egynemű betűi. 33. A kén és a hidrogén vegyjele. 34. Tyúknagyságú, repülni nem tudó ma­dár Új-Zélandban. 35. Mikszáth Kál- mán „A fekete város" cimü re­gényének „ezredes"-e. 37. Lötyög. 39. Német női név. 40. Tolsztoj sze­mélyneve. 41. Az angol légierő név­jele. 42. Férfinév. 43. Ló-név. 45. Tallin régebbi elnevezése. 47. Lágy hangsor. 48. Minden tsz-ben van. 49. Szolmizációs hang. 51. „ . . . ár­nyékában" (Remarque regénye). 53. Nagy hal. 55. Finom szemét. 56. Igen — oroszul. 57. Negyven rabló­val emlegetik. 60. Műemlék is le­het. 62. A Ferencváros válogatott labdarúgója. 63. „ . . . royal" (ki­rályi palota). 65. Szultánság az arab félszigeten; fővárosa Masqat. 67. Mint. 69. Képzőművészeti alkotás. 70. Sajtfajta. 71. Megfogódzkodik benne. FÜGGŐLEGES: 2. Ausztráliai fu­tómadár. 3. A hagyma városa. 4. A jelzett időtől kezdve. 5. Római 51. 6. Szoprán szerep „A dene­vér" cimű operában. 7. Latyak. 8. Sokat tanult. 9. Szállingózó. 10. Előd. 11. ... Hikmet, Nemzetközi Béke-díjas török költő (1902—1963). 12. ... Montand, neves francia színész, énekes. 13. A válasz máso­dik része. 17. Csak Télen látható „szobor". 18. Kossuth-dijas költőnk (Zoltán). 20. Kettőzve; üres fecse­gés. 22. Jégkrém márka. 24. Utánoz. 25. Biztatás. 26. Ezen a hegyen tévétorony áll. 29. Fővárosi szín­művész (István). 30. Piperecikk már­ka. 31. Idő előtti. 33. A légynek sem árt. 36. ,, . . . király."^ 11. József osztrák császár gúnyneve. 38. A jel­zett tárgy alatti helyről. 44. Kari­kaláb. 46. Három római szám; Az első a másodiknak századrésze, a harmadiknak kétszázad része. 47. Egyes vegyianyagok-a mondható. 50. „Kinek . . . , kinek a papné" (mon­dás). 52. Katedrális. 53. Ráncigái. 54. Rudakra állított szalmatetejű szé­naszín. 57. Nép a Közel-Keleten. 58. . . . Piacid, az 1932-es téli olimpiai játékok színtere az USA-ban. 59. Az épületek legalsó része. 60. Sze­mes ételnövény. 61. Bálványoz. 64. Kajak része! 65. Védő. 66. Jegyzé (ford.). 68. Szolmizációs hang. 70. Indíték. E. B. Beküldendő a helyes megfejtés: május 25-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesz­tősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az április 30-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Te forradalmak napégette szárnya — Szeress be­lénk tavasz. Könyvjutalmat nyertek: Buzsáki Jó­zsef, Pécs, Páfrány u. 1.; Dallos József, Pécs, Szabadságharc u. 23.; Gyenis Jenőné, Pécs, Melinda u. 1.; Papp Sándorné, Pellérd, Petőfi u. 8.; Svarda Nándor, Szigetvár, Vö­rösmarty u. 7. A könyveket postán küldjük el. A TEMBAL’83 kisív BÉLYEG A Bőseiben megrendezésre kerülő nemzetközi motívum ki­állítás idején, május 17-én, bo- csájtja forgalomba a posta a TEMBAL '83 elnevezésű, 3 da­rab 5,— forint névértékű, azo­nos rajzú bélyeget és 3 da­rab azonos rajzú szelvényt tar­talmazó 15,— forintos kisívet. A kisív Widerkomm Er­vin grafikusművész terve alapján, négyszínű ofszet­nyomással az Állami Nyom­dában készült. A bélyeg­képen a tapolcai Malom-tó és környéke látható az öreg vízi­malommal. A szelvényen a ba- seli kiállítás hivatalos emblé­mája látható. A bélyegkisívek- böl egy vásárló csak egyet vá­sárolhat! Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság ál­lamközi bélyegkiállítást rendez május 16. és 22. között a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége székházában. '■ i IC .......»—»»«MŰ Ol vastuk: Az infláció elől a nyugati tőke egy része bé­lyegekbe menekül. Az NSZK- ban az egyik legnagyobb ár­verező cég bejelentette, hogy ebben az évben négy aukción negyvenmillió márka kikiáltási árú bélyeget bocsát kalapács alá. A birkózó Európa-bajnok- ság, valamint abból az alka­lomból, hogy Mezőkövesd tíz éve város, 100 ezer példány­ban 1 forintos benyomott bé- lyegű levelezőlap jelent meg. Szentgotthárd alapításának 800. évfordulója alkalmából a helybeli postahivatal ez év de­cember 31-ig kerékrendszerű bélyegzőt használ. 1783-ban szállt elsőként a levegőbe Montgolfiére fivérek ' embert szállító léggömbje. A 200. év­fordulón a Mongol Posta hét bélyegből álló sorozaton ismer­teti a ballonrepülés történetét. A bélyegeket Varga Pál ma- *— *■* A TEMBAL kisiv képe gyár grafikus tervezte. Walter Gropius, a Berlinben 1883-ban született építész és festő, a „Bauhaus-Stil" megalapítója születésének 100. évfordulójá­ról három bélyeggel emlékezik meg az NSZK postája. Az egyik bélyegen a magyar Mo­holy Nagy László, az iskola ne­ves tagja fémből, üvegből ál­ló plasztikáját mutatja be. Az ősz virágainak színes képe lát­ható az NDK hat címletet tar­talmazó új bélyegsorán. Brazí­lia egyike azoknak az álla­moknak, amelyek a legkoráb­ban ismerték fel a bélyeg je­lentőségét. Már 1843-ban, számjegy ábrájával, sort adtak ki, de ezen az ország nevét nem tüntették fel. A 140 éves jubileumról háromcímletű sor­ral és egy blokkal emlékeznek meg. Diétás remények... Az „Élelmiszermagazin” — amely havonta egyszer, vasár­nap reggel jelentkezik a Kos­suthon, — mondhatom, egyike a legkedvencebb műsoromnak: érdekes, sokrétű és megszív­lelendő. Legutóbb a, tökről, er­ről a szerény, pórias főzelék­növényről volt szó, amelyről el­mondta a véleményét a reform­élelmezési kutató, az orvos, a riporter, az író, a mezőgazdász és a neves szakácsnő. Termé­szetesen a tök apropójaként sok egyebet is megtudtam ál­talában a növényekről. Pél­dául: a ma embere körülbelül 250 ezer növényfajt ismer. Eb­ből mindössze 3 ezer növény­fajt, ami ehető. Ebből 300 nö­vényfajt fel is használ táplál­kozása során. A 300 növényfaj­ból mi magyarok csupán t i - zenkettőt fogyasztunk rendszeresen. Bizonyára közöt­tük van a tök — amit sokan utálnak — de nincs közöttük a tökcsaládhoz tartozó zukkiní (félig tök, félig uborka), amely most kezd meghonosodni ha­zai kertjeinkben, vagy a broc­coli, amellyel szintén most is­merkedünk. Elég drágán. Már úgy értve drágán, hogy ha az egészséges táplálkozás — most már nagyon is sürgető — meghonosítását szorgalmaz­zuk. Már pedig erre utalt az a tanácskozás is, amely a hét elején zajlott le Budapesten, a Stadion Hotelben, tudósok, or­vosok, mezőgazdasági szakem­berek, kereskedők részvételé­vel. Dr. Biró György profesz- szor, a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában többek között ezt mondotta: „...Fe­nyegető jelzések utalnak arra: egyes korosztályok magas ha­lálozási arányában, s egy ser te*iedőben lévő, úgynevezett ci­vilizációs megbetegedésben, így például szív- és érrendsze­ri megbetegedésekben, a ma­gas vérnyomásban, a cukorbaj­ban, a zsíranyagcsere zava­roknál, a köszvénynél, a moz­gásszervi megbetegedésekben nagy szerepet játszik a hely­telen táplálkozás . . . Nálunk az emberek 25—30 százaléka elhízott..." Igen, fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, zsiradékot, cuk­rot..., de mit együnk helyet­te? Azaz, hogy nem is olyan olcsó mulatság az egészséges táplálkozás. Azt mondja egy étterem vezetője: ha bevezet­né az egészséges táplálkozást elősegítő speciális ételeket, be­csukhatná a boltot. A másik vendéglátós szakember: ami a normálistól eltérő technológiá­val, kisebb mennyiségben ké­szül, óhatatlanul drágább. Akik — bármilyen okból —, de rákényszerülnek az egész­séges táplálkozásra, csak ők tudják igazán, milyen költséges a napi négy-öt-hatszori étke­zés. Már pedig ennyiszer en­nie kell, ha nem akar (nem is szabad) éheznie. A zsírban, szénhidrátban szegény, ám vitaminokban, fehérjékben dús — tehát egészsé­ges élelmiszer — nem mond­ható tartalmasnak. Érdemes megnézni a cukorbetegek ré­szére elkülönített polcokat az ABC-áruházakban: a gyümölcs­befőttek, gyümölcsízek, csoko­ládéféleségek sokkal drágáb­bak a normális készítmények­nél. Pedig hát csak csokoládé­val, csak befőttel nem élhet az ember, örvendetes hír a rádióból, *hogy egyik vidéki hús­gyár megkezdte (végre!) a zsí- radékszegény húskonzervek ké­szítését. Sajnos elkéDzelhető, hogy a konzerv előállítása munkaigényesebb lesz, követ­kezésképpen az ára is emel­kedik. A készételt gyártó kon­zervüzemek viszont még nem jelentkeztek kalóriaszegény termékkel. Pedig a fogyasztók népes tábora várja. Dehát, amíg a szórakozóhelyeken még mindig nem kapható diétás üdítő ital, addig ételről még csak ne is álmondjunk. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents