Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-15 / 133. szám
1983. május 15., vasarnap Dunantuli ncrolo 3 Tűzoltóverseny Tegnap a Pécsi Bőrgyár adott otthont a vállalati és önkéntes tűzoltók nemzetközi versenyén ék. A bőrgyári labdarúgópályán reggel nyolc órákor a két pécsi — a Nevelési Központ és a gyárvárosi úttörő tűzoltók vetélkedője nyitotta a felnőttek versenyét. A Nevelési Központ úttörői szerezték meg az első helyet. A felnőttek versenyében a házigazda csapaton kívül a Zsolnay Porcelángyár a ViHány-Mecsekaljaí Borgazdasági Kombinát pincészetének csapata, a burgenlandi Weiden am See, a müncheni városi önkéntes tűzoltócsapat és az eszéki Szlavonka Bőrgyár csapata mérte össze tudósát. Szerelési feladatokat, staféta váltófutást, csőfolyosón kúszást és palánkugrást hajtottak végre a versenyzők. A helyezések: első a Pécsi Bőrgyár csapata, második az osztrák csapat, a harmadik a nyugatnémet csapat. Felsorakoztak a tűzoltóverseny csapatai Befejeződött a társadalomtudósok ülése Pécsett ülésezett az Európai Társadalomtudományi Kutatási és Dokumentációs Központ igazgató bizottsága; a központ Bécsben székel, a bizottság viszont évente más más országban tartja ülését. Mostani tanácskozásán a testület tisztelettel adózott volt alelnöke, a nemrég elhunyt Bihari Ottó akadémikus, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke és a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója emlékének. A bizottság tagjai koszorút helyeztek el a nemzetközi hírű jogtudós sírján. A négynapos ülés szombaton fejezte be munkáját, amelynek során meghatározták a nyolcvanas évék kutatási-árnyait. Az 1963-ban létrejött bécsi társadalomtudományi központnak az a célja, hogy elősegítse Kelet- és Nyugat-Eurápa tudósainak együttműködését a különböző területeken. Az eltérő történelmi fejíődésű és társadalmi rendszerű országok kutatásainak eredményeit hasonlítják össze, terjesztik el. A munkában huszonegy ország tudósai vesznek részt, köztük magyarok. Az igazgató bizottság hat témacsoportban foglalta össze a következő évek kutatási stratégiáját. A bécsi központ húsz éves az idén, ezért mindenek előtt a két évtized alatt elért eredményeket, az összehasonlító kutatások eddigi tapasztalatait dolgozzák fel. Megvizsgál, jók továbbá, hogy miként hat a műszaki fejlődés az emberek élet. és munkakörülményeire. A harmadik témakör: a nemzeti kultúrák kölcsönhatása, a kulturális örökség ápolása, megőrzése. Kutatják a társadalmi— gazdasági folyamatok hatását a környezetre, összefoglalják és értékelik a békekutatások eddigi eredményeit, végül foglalkoznak a Földközi- és a Feketetenger melléki országok sajátos problémáival. Játékos közlekedési vetélkedő Pécsett „Egy kerékkel több” A rádió élőben közvetítette „Egy kerékkel több". Ezzel a címmel szervezett játékos közlekedésbiztonsági vetélkedőt a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, a HNF Baranya megyei Bizottsága, a Magyar Rádió pécsi stúdiója és a Dunántúli Napló szerkesztősége. A vetélkedősorozat során, mely januárban kezdődött, családok mérték össze tudásukat, melynek állomásai Siklós, Komló, Szigetvár, Mohács és Pécs voltak. Ezekből az elődöntőkből jutottak a legjobban szereplő családok a tegnapi döntőbe, melynek színhelye a pécsi Ifjúsági Ház volt. A verseny — mert végig az volt a javából —, nem titkolt céljául tűzték ki a szervezők, hogy a résztvevők szórakoztató formában ugyan, de számot adjanak közlekedési kultúrájukról, műszaki ismereteikből. Reggel nyolc órakor a döntőbe került 17 család izgatottan várta a kezdést. Első feladatként KRESZ- és műszaki totót töltöttek ki, majd pillanatnyi szünetek után, Müller István és Mészáros Attila játékvezetők irányításával „záporoztak" a feladatok. Pontosan kilenc órakor* a Pécsi Rádió is bekapcsolódott a játékba, s azt befejezéséig élőben közvetítette. A vetélkedő alaposan megmozgatta a családokat, gondolkodásra, pihenésre nem sok idő jutott. Az izgalom a tetőfokára hágott, amikor a versenyzőknek az Ifjúsági Ház elé állított autók leeresztett gumijait kellett felpumpálni. Akadt olvan családfő, aki lelkesedésében még a pumpát is szétszedte ... Ezt követően még töhbek között villámkérdésekre válaszoltak a résztvevők, kár- bejelentő lapot töltöttek ki, s olyan szerszámot válogattak ki, mely a műszaki vizsgához szükséges. A nagyon jól sikerült vetélkedő végén mindenki nyert, — s nem csupán tapasztalatot. Az első helyezett komlói Oszvald család az MKBT által felajánlott fődíjat, egy garnitúra ra- diálgumit, a második, szigetvári Hódi család a HNF 1000 forintos vásárlási utalványát, míg a harmadik és negyedik szigetvári Vörös család és a pécsi Békés család a rádió és a szerkesztőség 500—500 forintos vásárlási utalványát. A többi résztvevő sem távozott üres kézzel, hisz egyebek közt a Mecseki Kulturpark bérleteit, valamint egy pár tengeri malacot vihettek haza. R. N. Iskolai közművelődés — nemzetiségi kultúra A Leöwey Gimnázium tánccsoportja a Nádor-beli svábbálon II néptánc és ami mögötte van... Gondolatok a Leöwey Gimnázium svábestje nyomán Első önálló műsoros estjét tartotta meg szélesebb nyilvánosság előtt a napokban a Leöwey Gimnázium német nemzetiségi tánccsoportja a Ság- vóriban. A terem megtelt. Jobbára szülők, hozzátartozók, tanárok jöttek el; a műsor nívósnak, igényesnek bizonyult. Különböző etnikai tájakról gyűjtött — hajdan a falu ünnepköreiben: családi eseményekben, „Kirchweih”-okon (a falu búcsú-napja) eredetiben táncolt — sváb néptáncokat láttunk kedves, hangulatos előadásban, ezúttal már színpadra feldolgozott formában. A gazdag humorú molnár-táncot; a pilisvörösvári rezgőst; a ceg- lédberceli ugrást; a baranyai német táncokat a gimnázium német tagozatos lányaiból és fiaiból álló csoport — kilenc pár —; a terepórhuzamban hajladozó melodikus sváb népdalokat kis éneklő csoportok adták elő a jellegzetesen egyszerű sárga-fekete-fehér és szerény aprómintás színekben játszó népviseletben. A zenét hozzá harmonikával „dúsított" fúvósok szolgáltatták kitűnően, stílusosan, ahogy ezt a mai svábbálokon is halthatjuk. Hozzátenném, hogy ezeket a néptáncokat nemcsak hajlékonyon, könnyedén, de szívvel és jól érzett stílusban táncolták a népviseletes diáklányok és diákfiúk. Mindezt azért részleteztem ennyire, mert igazi esztétikai örömet csak együtt okozhat mindez a mai szemlélőben. Vagyis az amit összhatásában szépnek látunk, érzünk. És ami egyúttal fényt vet az iskolában folyó közművelődési szellemre is. Arra, hogy itt nemcsak a nyelvet tanítják a német tagozaton. A tantárgy neve akár nemzetiségi kultúra is lehetne, amivel az utóbbi időben kiléptek az intézmény falai közül, s — újabb fúvósokkal kiegészülve — a svábbálok hosz. szú során, illetve német nemzetiségi falvakban adtak és adnak műsorokat. A közönség soraiban a mai fiatal és középnemzedék a jó színvonal okán gyönyörködik a látványban, a dalokban. Az idősebb generáció elérzékenyül. „A fiatalságukat látják” — gondolhatja ilyenkor a többi néző, pedig nemcsak erről van szó. Az ő fiatalságukat egy sötét, fájdalmas korszakban — több évtized kiesése követte. Egy olyan időszak, amikor nemcsak a sváb dal és a tánc, de még a szó is csaknem elnémult a hazánkban maradt (magyarán: külországokba ki nem telepített) mintegy 230 000- nyi németajkú lakosság körében. De ez már más téma. Csupán azt szeretném jelezni vele, hogy az iskolai közművelődésen túl a sváb folklór átmentése, bemutatása mai fiatalok előadásában, egyfajta jelzés, üzenet is egyben azoknak, akik már felnőttként élték meg hazánkban az utóbbi négy évtizedet. Nemzetiségi politikánk — merem állítani —: négy égtáj irányában is példamutató részeként. Visszatérve az előadásra, valamiről még szeretnék beszámolni. A táncosok közt egy idő után ismerősnek tűnt egy szőke fiatalember. Heil Helmutra ismertem rá benne, a Leöwey tánccsoportjónok vezetőjére, aki, mint megtudhattuk, éppen tíz éve tanítja be a táncokat. Akkor az iskola tanulójaként, harmadikos gimnazistaként vette át a csoport vezetését, miközben már táncolt a Tanárképző Baranya Táncegyüttesében. A baranyások akkortájt tértek át a többségben délszláv folklór előadására. A fiatal diák pedig az ott megtanult német táncokat magával hozta, s megtanította a gimnazistáknak, kiegészítve ezzel korábbi műsorukat. Jelenleg is a Baranya Táncegyüttes szólistája. Nem egyszer eltűnődtem, mennyire bizarr látvány, amint egy hirtelen szőke, kék szemű legény a gyorsrismusú, tüzes délszláv, macedón és más balkáni táncokat lépi, aprózza vad szenvedéllyel — és ragyogó érzékkel. Most ezen az estén arról győzött meg, hogy legalább ilyen jól tudja táncolni — és főleg átadni — a sváb folklór táncait is. S hogy milyen eredménnyel, erről hírt mondanak legutóbbi bemutatkozásuk mellett a megérdemelt viharos sikerek a svábbálokon vagy a falvakban, ahol szép halkan meg- megríkatják műsorukkal az öregeket. Egyszer talán ezek a táncos lábú, szép, fiatal diáklányok és fiúk is megtudják: miért. De ez már a történelemírás, a történelemtanítás feladata lesz. Wallinger Endre Kiváló lett a Pécsi Sütőipari Vállalat Termékeikkel minden nap találkozunk, sőt fogyasztjuk azokat. S hogy nem kis mennyiségben, íme néhány adat: naponta mintegy 350 mázsa különféle kenyeret és 300 000 darab zsömlét, kiflit, valamint egyéb finom pékárut sütnek, s juttatnak el a város 450 egy- ' ségébe. A Pécsi Sütőipari Vállalat, a megyeszékhely „péksége" valamennyiünket kiszolgál. Nem is akárhogy, hisz tavalyi eredményei alapján kiérdemelte a Kiváló Vállalat címet. Mint tegnap az esti órákban Pécsett, az Eszék étteremben megtartott oklevélátadási ünnepségen dr. Csaba István, a vállalat igazgatója a meghívottak és a több mint 400 dolgozó előtt elmondta, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az országban elsőként valósították meg a korszerű szállítást. A kenyér és a pékáru kizárólag konténerekben, illetve szel- lős rekeszekben jut az egységekbe, így nem éri károsodás, nem romlik a minősége. De az is döntő volt a cím odaítélésénél, hogy Ceolipán néven egy új termékkel jelentkeztek, melyből lisztérzékenyeknek süthető kenyér, s amely országos hiányt pótolt, valamint, hogy a süteményes üzemben átalakítottak egy gyártósort, így devizát váltottak ki, s hogy új kenyérféleségekkel, finom pékáruval bővítették választékukat. A Kiváló Vállalat kitüntető címet tanúsító okelevelet — melyet ezúttal negyedszer nyert el a PSV —, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára adta át dr. Csaba Istvánnak. Ezt követően többen gratuláltak a vállalat kollektívájának, köztük lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Az ünnepség végén kitüntetések, jutalmak átadására került sor. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést dr. Csaba István, dr. Somogyvári Róbert és Franczizi Antal vette át. R. N. D Pécsi Autójavító Kisszövetkezet Néhány évi házasság után elvált a pécsi, Diósi úti autószerviz a VILLGÉP-lől, s március 31-től önálló gazdálkodó egységként Pécsi Autójavító Kisszövetkezet néven kezdett új életet. Hogy a jövő milyen tesz, az rajtuk múlik. Az biztos: az új körülmények között mindent meg kell tenniök. hogy javítsák szolgáltatásaik színvonalát, minőségét. A fokozatosan megvalósuló elképzelések azt célozzák meg, hogy a gépjárműtulajdonosok elégedetten távozzanak a szervizből. Mint Fodor János, a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, „minden az ügyfél érdekében" történik. Hogy ez így legyen, . ennek első lépéseként belső átszervezést hajtanak végre, melynek lényege, hogy egyszerűsödik a szerelők aiikatrészvételezése, megszűnik a felesleges sétálás, ami azt jelenti, hogy a dolgozók műszakonként többet foglalkozhatnak a szereléssel, javítással. S az sem lényegtelen, hogy így gyorsabbá válik a munka, az ügyfél egyszerűbben rendezheti számláját. A szerviz, ben továbbra is elsősorban Trabant Wartbug, Skoda és Lada kocsikat fogadnak, e négy típus garanciális javítását is vállalják, de tervezik a Barkas és ZSUK kisteherautók bevonását e szolgáltatásba. Ezekhez a típusokhoz stabil alkatrészei, látást szeretnének megvalósítani, ezért a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalattal közösen segítik egymást, ugyanis a Szigeti úti szervizben a közelmúltban hoztak létre egy konszignációs raktárát. Együttműködni a kon- kurrenciával? Fodor János elmondta, hogy konkurálni munkával fognak az ügyfél megnyeréséért, hisz az alkatrész féltékenységen csak az autó- tulajdonosok vesztenének. A futójavítások vállalási ideje már most csupán néhány óra, de nagyobb javításokat is elvégeznek két-három napon belül. Karambolos kocsiknál lehetőség van a szervizben a helyszíni kárfelvételre. Havonta 120 kocsit vizsgáztatnak te zárt teohnplógiás rendszerben, ami jelzi, hogy ez a szolgáltatásuk igen közkedvelt. Ugyancsak sokan veszik igénybe a vonóhorog felszerelést, amit egy délelőtt megcsinálnak, valameny- nyi kocsitípusra, valamint a svéd Dinitrol rendszerű alváz- és üregvédelmet, melyet Dél- Dunántúlon csak itt vállalnak. A Pécsi Autójavító Kisszövetkezet új úton jár, hogy ez döcögős vagy sima lesz, azt az elkövetkezendő évek döntik el. Roszprim Nándor
