Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-12 / 130. szám

2 Dunántúli napló 1983. május 12., csütörtök Magyar-szovjet barátsági hét (Folytatás az 1. oldalról) leni földünk népei közötti bi­zalmatlanságot, ellenségeske­dést. Hogy ez ne sikerülhes­sen, szorosabbá kell tenni a különböző országokban más­más munkahelyeken dolgozók kapcsolatait, erre pedig az egymás jobb megismerése a leghatásosabb fegyver. Akik ismerik egymást, nagyobb bi­zalommar vannak egymás iránt — szögezte le nagy taps kö­zepette az előadó. Az előadást követően a vendégek megte­kintették az üvegszövetet szö­vők munkáját. * * * Barátsági est Somberekén Szerdán este a sombereki művelődési házban a béke és barátsági hónap keretében ba­rátsági estet rendeztek. Güth János, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte a- barátsági est résztvevőit, a megyébe érke­zett Ivovi politikai küldöttség tagjait, élükön Vaszili] Alek- szandrovics Szvetockij elvtárs­sal, a Lvov területi Pártbizott­ság másodtitkárával. A meg­jelent vendégek között üdvö­zölték dr. Jerszí Istvánt, a me­gyei pártbizottság titkárát és Devecseri Józsefet, a mohácsi járási pártbizottság első titká­rát. A barátsági est a babarci általános iskola úttörőzeneka­rának és a sombereki általá­nos iskola tanulóinak műsorá­val kezdődött. Ezt követően Ludmilla Nyikolajevna Abajeva, a szocialista világrendszergaz­daságával foglalkozó moszkvai intézet külpolitikai alosztályá­nak tudományos főmunkatársa, a történelemtudományok kan­didátusa mondott ünnepi be­szédet. Többek között szólt a békéért folyó világméretű küz­delem fontosságáról. Hangsú­lyozta, hogy napjaink nemzet­közi helyzetében nagy a Szov- ■ jetunió és a szocialista orszá­gok felelőssége, hogy mindent megtegyenek a fenyegető nuk­leáris katasztrófa megakadá­lyozása érdekében. Ismerete­sek világszerte azok az erő­feszítések, melyeket a békét akaró emberek egyetértésével és támogatásával folytatnak a szocialista országok. De rámu­tatott arra is, hogy a szocia­lista világrendszer békeakara­ta nem a gyengeség jele, mert készen állnak minden ag- resszor, kalandor háborús cse­lekedet visszaverésére. Éppen erre kell hogy emlékeztessen, figyelmeztessen mindenkit má­jus 9-e, a győzelem napjának tanulsága. A megyénkben tartózkodó Ivovi politikai delegáció nevé­ben Vlagyimir Ivanovics Gorin, a Lvov területi Pártbizottság csoportvezetője szólalt fel. Kö­zös örömüket fejezte ki, hogy ezekben a napokban a ma­gyar—szovjet barátsági hét ke­retében Baranyában tartózkod­hatnak. Úgy értékelte, hogy ez a barátsági hét mind a két nép, mind a két megye to­vábbi együttműködéséhez, kö­zös békeharcához jelentős hoz­zájárulás. Szólt arról, hogy a delegáció számára nagy jelen­tőségű, hogy közelebbről is megismerkedhetnek ezekben a napokban a megye életével, városaival, községeivel, talál­kozhatnak dolgozó közösségek­kel. Mindezek a találkozások jól szolgálják annak a több mint két évtizedes együttműkö­désnek erősödését, mely eddig is tartalmas, eredményes volt Baranya és Lvov terület között. Különösen fontosnak ítélte meg a különböző munkásközösségek kölcsönös együttműködését, melyekre eddig is nagyszerű példát mutattak a két megye bányászai, építőmunkásai, gyó­gyító orvosai. Az ünnepség az Internacio- náléval ért véget. M. E. * A magyar—szovjet barátsági hét Baranya megyei eseményein részt vevő komszomolista kül­döttség tagjai Viktor Kovalcsuk és Szergej Malovszkij, a KISZ Baranya megyei Bizottsága ve­zetőinek kíséretében a Zsolnay Porcelángyárba látogattak teg­nap délelőtt. Útjuk következő állomása az Egyetem utcai Ál­talános Iskola volt, Délután Mohácsra utaztak, ahol a KISZ helyi vezetőivel találkoztak, majd a Mohácsi Farostlemez- gyárba látogattak. A Bólyi Me. zőgazdasági Kombinát vető­magüzemében fejeződc-tt be tegnapi programjuk. A Ivovi kulturális delegáció tagjai a Jelenkor szerkesztősé­gébe látogattak el tegnap dél­előtt, ahol a dél-dunántúli író­csoport tagjaival folytattak ta­pasztalatcserét. Délután a szov­jet filmek közönségével talál­koztak a küldöttség tagjai a Kossuth mozi szovjet film klub­jában. majd a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat veze­tőivel és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza képviselőivel folytattak baráti beszélgetést. * A pécsi orosz nyelvű film­klubban, melynek a Kossuth Klubmozi ad helyet, szerdán délután négy órakor a ma­gyar—szovjet barátsági hetek újabb programjára került sor. Miután a jelenlévőket köszön­tötte Anatolij Viktorovics Ko­valenko, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza magyar részlegének vezetője rövid előadást tartott a szov­jet filmművészetről, majd ez­után levetítették „A bölcs Ja- roszláv” című filmet. Tegnap délután még két eseményre került sor. mindket­tőnek a pécsi KISZÖV Stein­metz Művelődési Háza volt a színhelye. Fél ötkor Szentesi Flórián, a pécsi Kisgrafika Ba­rátok Körének vezetőséqi tnq- ja megnyitotta a szovjet kis- grafikák és ex librisek kiállí­tását. A kiállított 130 alkotás A. I. Kalasnyikov, Moszkvában élő grafikus műve, melyek kö­zött több magyar és pécsi vo­natkozású grafikát is találha­tunk. A kiállítást Szentesi Fló­rián saját gyűjtésének anya­gából állították össze. A meg­nyitó után, délután öt órakor kezdődött dr. Antos Árpád diavetítéses előadása, mely­nek címe ,,Leningrad—Petro- dyorec-Kijev—Lvov” volt. II mai rendezvények Ma — május 12-én — Pé­csett a Nevelési Központban Ivovi gyermekraiz-kiállítás nyí­lik 17 órai kezdettel. Az Ifjú­sági Házban 18 órától irodalmi estet tartanak szovjet-orosz szerzők műveiből. Közreműköd, nek a JPTE Tanárképző Kara orosz nyelvi tanszékének hall­gatói. A Pécsi Bőrgyár kultúr­termében 14.30-tól külpolitikai ' fórum kezdődik a Szovjetunió békepolitikájáról. Mázaszószváron 19 órai kez­dettel a Művelődési Házban ad műsort q Ivovi művészegyüttes. Drávátokon 19.30-kor kezdő­dik magyar—szovjet barátsági est a művelődési házban. Boksán, a községi tanács épületében 16 órától előadás hangzik el a Szovjetunió béke- politikájáról. Púja Frigyes befejezte belgiumi tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszter szerdán Leo Tindemans belga külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaival és két jogi meg­állapodás aláírásával befejez­te hivatalos belgiumi látogatá­sát. A külügyminisztert délelőtt a királyi palotában fogadta Bau- douin belga uralkodó. Ezt kö­vetően az Egmont palotában találkozott Tindemans-szal, aki ebédet adott tiszteletére. Dél­után a tárgyalások végeztével a két miniszter kiadatási és kölcsönös jogsegély-egyezményt írt alá a két ország között bün­tetőjogi téren, és egy másik egyezményt, a polgári eljárás­jog alkalmazásának elősegíté­sére. A magyar—belga politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok felhőtlenek, semmiféle probléma nem terheli őket — állapították meg. Talán kissé „túlságosan is nyugodtak” — jegyezte meg az ebéden el­hangzott pohárköszöntőjében Leo Tindemans, élénkebb cse­rék, kölcsönös utazások igé­nyére célozva. Púja Frigyes el­sősorban a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok fo­kozásának szükségességét hangsúlyozta, utalva az ennek útjában álló különféle korlá­tokra is. + PEKING: Csao Ce-jang, kínai miniszterelnök szerdán Pe- kingben közölte az itt tartóz­kodó amerikai tudományos-mű­szaki küldöttséggel, hogy Kína elégedetlen a kínai—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzeté­vel. Egyúttal reméli, hogy a kí­nai—amerikai viszony javulását elősegítendő, oz amerikai kor­mány erőfeszítéseket fog tenni az akadályok csökkentése és felszámolása érdekében. ♦ LONDONDERRY: Kedden este Londonderry katolikusok lakta negyedében az IRA fegy­veresei betörtek egy lakásba és megölték egy brit katona fele­ségét, aki testével próbálta megvédeni férjét a két beha­toló álarcos terrorista elől. A terroristák lövéseikkel megsebe­sítették a brit katonát és az asszony testvérét is. Az akció elkövetését az IRA később hiva­talosan is magára vállalta. A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT • iparőrt • portást és • éjjeliőrt. JELENTKEZNI LEHET: PÉCS, ZSINKÓ ISTVÁN U. 3., Lábady Ferenc üzemrendésznél. STERIMOB-ÜZEMELTETŐK! Mindennemű STERIMOB-berendezés garanciális időn túli JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT 6 havi garanciával vállaljuk MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT, SZEKSZÁRD, 2. sz. Gyáregysége, Bonyhád, Perczel Mór u. 133. Vevőszolgálat. + VARSÓ: A Varsóban tár­gyaló Csikós-Naqy Béla: állam­titkárt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét szerdán fo­gadta Manfred Gorywoda, a LEMP Központi Bizottságának titkára. Jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykö­vete. ♦ PÁRIZS: Franciaországban folytatódnak a diáktüntetések a tervezett egyetemi reform ellen. Az előző napokon Párizsban és több vidéki városban voltak ki­sebb tüntetések, szerdán pedig Cannes-ban kerüli sor egy na­gyobb tüntetésre. Párizsban szerdán az elitképző főiskolák, az úgynevezett „nagy iskolák" hallgatói tüntettek. Az elten til­takoztak, hogy a reform szoro­sabb kapcsolatot akar teremte­ni a különleges státust élvező elitképző főiskolák és a felső- oktatás általános szervezete kö­zött. + CASTEAU: Hat ország részvételével NATO-hadgyakor- latot tartanak május 16. és 27. közölt Dél-Európában — jelen­tette be az Észak-atlanti Szer­ződés európai legfelsőbb pa- rancsnoksáaa. A „Távoli dob­szó. ’83" fedőnevű gyakorlaton amerikai, brit, francia, kanadai, olasz, török haditengerészeti és légi egységek vesznek részt. Kínai hankdelegáció látogatása Budapesten Fekete Jánosnak, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyet­tesének meghívására kínai pénzügyi- és gazdasági szak­emberekből álló, küldöttség tett látogatást hazánkban. A dele­gációt Liu Hung-zsu, a Kínai Népi Bank első elnökhelyette­se vezette. A kínai szakemberek a ma­gyar gazdaságirányítási rend­szert és ennek keretében a bankok szerepét és tevékeny­ségét tanulmányozták. Megbe­szélést folytattak a kétoldalú pénzügyi- és bankkapcsolatok kérdéseiről is. A kínai vendé­gekkel tárgyalt Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Liu Hung-zsu-t és a kí­séretében levő személyisége­ket fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A Kínai Népi Bank küldött­sége szerdán elutazott Buda­pestről. A Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia 1983 februárjában javasolta: 1. A szovjet szárazföldi had­erő 20 ezer tagját, s ugyan­akkor az amerikai katonai sze­mélyzet 13 ezer tagját, közös megegyezéssel, vonják ki a közép-európai térségből. 2. A szovjet és amerikai had­erőcsökkentés befejezése után mindkét fél fagyassza be had­erejét és fegyverzetét, ameny- nyiben időközben nem szület­ne további megegyezés. 3. A haderőket és a fegyver­zeteket Közép-Európában csök­kentsék 900—900 ezer főre, s gondoskodjanak a megállapo­dás végrehajtásának megfelelő ellenőrzéséről. Előzmények: 1973 óta foly­nak a tárgyalások Bécsben a közép-európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről. A je­lenlegi állomány: a Varsói Szer­ződés szárazföldi és légiereje 979 ezer főnyi legénységgel rendelkezik, a NATO megfele­lő részereje 991 ezer fő. A szo­cialista országok 1973-ban tett eredeti javaslata: 1977-ig mindkét fél 150—150 ezer fő­vel csökkentse hadseregét és fegyverzetét. 1976-ban a szo­cialista országok új javaslatuk, ban a szembenálló erők foko­zatos csökkentését ajánlották. 1980 augusztusában a Szovjet­unió egyoldalúan kivont 20 ezer katonát és ezer páncélost a térségből. A szocialista orszá­Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (4.) Nincs más alternatíva! gok 1982-ben tervezetet készí­tettek a kölcsönös haderő­csökkentésről. A nyugati orszá­gok ellenállása miatt mosta­náig megegyezés nem szüle­tett. A nyugati javaslatokat a szocialista országok nem fo­gadhatták el, mert egyoldalú­an csak a Varsói Szerződés ré­szére írnának elő csökkentést, és ezzel felborítanák a jelen­legi erőegyensúlyt. A Varsói Szerződés 1983 ja­nuári politikai deklarációja megerősítette korábbi javasla­tát egy európai bizalom, és biztonságerősítő és leszerelési konferencia összehívására. Előzmények: a konferencia összehívásának gondolata a 70-es évek második felében született. A részletes javasla­tot a Varsói Szerződés 1979 májusában megtartott külügy­miniszteri konferenciája ter­jesztette elő. Az európai lesze­relési konferencia összehívása fontos kérdésként került a mad­ridi értekezlet napirendjére. A szocialista országok sza­kaszos végrehajtást javasolnak. Az első szakaszban a konferen­cia résztvevői a bizalomerősítő intézkedésekkel — mint pél­dául a hadgyakorlatok és csa­patmozgások előzetes bejelen­tése —, a második szakaszban pedig az európai leszerelés konkrét kérdéseivel foglalkoz­nának. A találkozó határoza­tainak politikailag kötelezőnek és katonailag jelentőseknek kellene lenniök. 1979. október 6-án a Szovjetunió tényleges bizalom- és biztonságerősítő kezdeményezéseket indítványo­zott. Több nyugat-európai or­szág, köztük Franciaország is tett ilyen javaslatot. Az SZKP XXVI. kongresszusq hangoztat­ta, a Szovjetunió kész egész európai területét e célra ren­delkezésre bocsátani, amennyi­ben nyugati részről ugyanerre hajlandóság mutatkozik. Egy európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint le-- szerelési konferencia nagyban hozzájárulna az enyhülési fo­lyamat elmélyítéséhez, a poli­tikai enyhülést a katonai eny­hüléssel eaészítené ki. Az USA és más államok azonban — az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elveit megsértve — azt követelik, hogy a bizalomerősí­tő intézkedéseket egyoldalúan az Uraiig terjesszék ki. Srí Lanka előterjesztése alap­ján az ENSZ 37. közgyűlése le­szerelési világértekezlet össze­hívását javasolta. Előzmények: a Szovjetunió mór 1952-ben javaslatot tett egy, a fegyverzetek csökkentéi sével foglalkozó világkonferen­cia összehívására. Az ENSZ közgyűlése 1973-ban hozott ha­tározata alapján létrejött egy 40 tagú, a leszerelési világ- konferenciát előkészítő bizott­ság. Az atomhatalmakat meg­hívták, hogy vegyenek részt a bizottsáq munkájában. A bi­zottság első ülésének záródo­kumentuma szükségesnek mond­ta ki a leszerelési világkonfe­rencia összehívását. A tárgya­lások azóta is folynak, de eqyes nyugati hatalmak ellen­állása miatt még nem vezet­tek eredményre. Tervek, javaslatok és hatá­rozatok, mint láttuk, bőségesen állnak rendelkezésre. S ha mégsincs előrehaladás a tár­gyalásokon, az mindenekelőtt azon múlik, hogv az imperia­lista, militarista körök nem akarják feladni törekvéseiket a fegyverkezési hajsza fokozásá­ra. Nyilvánvaló, hogy itt az ideológiai ellentéteken, a kom­munistaellenességen és nagy­hatalmi törekvéseken túl, sú­lyosan esnek latba a „katonai lobby” gazdasági érdekei is. Hiszen az újabb és újabb fegy­verrendszerek kifejlesztése, gyártása, és rendszerbe állítá­sa sok milliárdos megrendelé­seket és ennek megfelelő pro­fitot jelent az érdekelt körök számára. Ám a dollármilliár- dok kicsikarása az egyes or­szágok törvényhozó testületéitől egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, mert a törvényhozók­nak tekintettel kell lenniök vá­lasztóik akaratára. Márpedig a tömegek egyre inkább felisme­rik, hogy a fegyverkezési haj­sza kiadásai őket rövidítik meg, csökkentik az életszínvonalukat és létbiztonságukat. De ami még ennél is fonto­sabb: az emberiség túlnyomó többsége nem kér a háború borzalmaiból. A világ minden táján elemi erővel erősödő bé­kemozgalmak, tiltakozások nyíl­tan kifejezik ezt. Egyre terjed a követelés, hogy a kölcsönös biztonságot garantáló egyensú­lyi helyzet minél alacsonyabb fegyverkezési szinten alakuljon ki. Az igazi biztonság elérését pediq csak az őszinte tárgya­lásokon alapuló, a reális egyen­súlyi hélyzetet fenntartó, foko­zatos leszerelés hozhatja meg. Nincs más alternatíva! Gáti István — Vége —

Next

/
Thumbnails
Contents