Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-05 / 63. szám
„Az ember mindent meg tud csinálni - ha akarja” Studingerék Kutatás, fejlesztés *32 Megjelent a baranyai kutatási kataszter Ezer kutató egymillió adattal Akik nem tudnak egymásról Közelebb kerülni a gyakorlathoz Műszeres adatellenőrzés a Mecseki Szénbányák kutatási osztályán Belelendülnek a mondandójukba, közben gyakran megkérnek: ezt ne írja meg, nehogy dicsekvésnek tűnjön. A POTE-n közismert, hogy a Studingerek nem ismernek lehetetlent, csak el kell mondani nekik, hogy milyen műszerre, berendezésre lenne szükség, és ők addig nem nyugszanak, míg azt el nem készítik. Elismerik, sőt felsőfokon említik szaktudásukat, megszállottságukat- Ezért sem értem szerénységüket Mindenük az intézeti kezet és agysejteket mozgató örökös alkotómunka. A POTE-n, annak Élettani Intézetében mórka a Studinger név- Az azóta elhunyt legidősebb Studinger Ferenc nyomdokaiba lépett az azonos keresztnevű fia és unokája. Az öreg a szentegáti uradalomban volt villanyüzemvezető, és mint a hajdani uradalmi gépész .. — Szakképzett géplakatos, bognár, asztalos, villanyszerelő, telefonszerelő . ■ . és —- elakad fia, idős Studinger Ferenc a felsorolásban — Apámnak hét vagy nyolc szakmája volt. A dinasztiaalapító 1942-ben Pécsre költözött, az Orvostudományi Egyetem központi műhelyének lett a művezetőié. A fej. szabadulás utón kiemelték, műszaki osztályvezetőnek, majd munkásigazgató lehetett volna. „Azt nem — fakadt ki az öreg — ha aláírok valamit, azért tartanom kell a hátam " A műszer. a fogó, a gépek világa volt a mindene. Döntött. A Lis- sák professzor vezette Élettani Intézetbe került önálló mechanikusnak. — Mit jelentett az, hogy önálló mechanikus? — kérdem fiát. — A háború után szinte a semmiből indult a kutatás. Lis- sák látta, hogy apám meg tud. ja valósítani az ő elképzeléseit, segítségével tartani lehetett a nemzetközi mércét az agykutatásokban- A szükséges műszereket, eszközöket apóm saját erőből és leleménnyel készítette el. Amikor 49-ben orvosi műszerészként kerültem mellé, akkor kezdődtek az igazi pavlovi feltételes reflex-kutatások. —- Ez mit kívánt meg önöktől? — Az orvosképzéshez gyártottuk a gyakoriatos eszközöket, az intézetben meg egyéni elképzelések kívánságok alapján a kutatóeszközöket terveztük és készítettük a kísérletekhez. Az általuk készített kimográf megbízhatóan regisztrálta a legfontosabb élettani jelenségeket — a szívritmust, vérnyomást, légzést stb. Igaz, ma már elektronikus műszerek végzik ezeket a méréseket, de akkor — az ötvenes évek elején — a Studinger-féle kimográf és a többi nélkülözhetetlen berendezés volt. A kísérletekhez kívána. lom, hogy a műszerek, berendezések zajtalanul, szinte észrevétlenül működjenek- Ilyenek az automata etetők és a finommechanika csúcsát jelentő alig néhány milliméteres vagy centis célzókészülék, melyet az állat koponyájára rögzítenek Mennyi tépelődés. ötlet és munka. És a sok apróbb-nagyobb kudarc. A számtalan csakazértis, hiszen kell a műszer, a berendezés a készülék kell és nem a tőkés devizáért megvásárolt, hanem a forintért előállítható. — Szerencsések vagyunk. A Lissákot követő Grastyán professzor is alkotásra serkentő fő. nők- Kér, de mindent előteremt, hogy kívánságaikat teljesíthessük. Társként, jó légkörben alkothatunk. .Munkánkkal igyekszünk meghálálni a bizalmat. Az újításokról kérdem. Mert óhatatlan, hogy az egyéni kívánságokat teljesítő ne ötöljön ki új megoldásokat. — Szinte minden újítás, amit megvalósítottunk— Hányat adtak be eddig? — Utálom az adminisztrációt, nem foglalkozom ilyesmivel. (Az önsterilizáló bakteoroló- giai oltóeszköz az egyetlen, amelyből szolgálati szabadalom lett. Az idős Studinger Ferenc és dr. Forray Antal állatorvos neve alatt futó szabadalomról írott szakvéleményből idézek: „A műszer rendkívül alkalmas mind rutin, mind pedig kutató mikrobiológiai műveletek meggyorsítására, az aszeptikus munka megbízhatóságának növelésére .. ■ A találmány nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló, és ezért nagy keresetre számíthat mind a belföldi, mind a külföldi (szocialista-kapitalista) viszonylatban egyaránt... A műszer nemcsak élelmiszeripari hanem bármely irányú mikrobiológiai laboratóriumok körében is nagy érdeklődésre számíthat.”) Hét éve szabadalom. Azóta sem gyártja senki. — Mi lesz a sorsa? — A Pannónia Innovációs Iroda foglalkozik a hasznosításával. A Jászai Mari utcai házuk emeletráépítését maga végezte, víkendházat épített 46 négyszögöles telken a Csele-patak- nál — imád horgászni —, készített két csónakot. Műszerkészítés, és tervezés, ötvösködés, fafaragás, kovácsoltvas remekek és ezekhez a szerszámok elkészítése, az antik órák reparálása egyaránt foglalkoztatja. — Mihez nem ért? — A vakoláshoz, a híradás- tetíhnikához • .. és a pénzkereséshez. Ifjabb Studinger Ferenc annak idején érettségi után került apja mellé orvosi műszerész ipari tanulónak. Harmincegy éves. — Az öregapám már kölyökkoromban befogott kalapálni..- sámlin állva esztergáltam. Apám is jó oktató, az elve tiszteletreméltó: „Próbáld meg, fiam.” S ha nem sikerül valami, akkor elmagyarázza, hogy miért nem, és azt hogyan kellett volna. A fiút kérdezem, ad-e a hírnévre. adott-e már be újítást? — Nem számoltam, hogy mennyit adhattunk volna be. Kettőt elfogadtak- Apámmal készítettünk olyan kupaköló készüléket. mely a kis injekciós- üvegtől a literesig lezárja az infúziós üvegeket. Más intézeteknek is bedolgozunk, s Bauer professzornak készítettünk a fülműtétekhez acél kéziműszert. A Studingerek elvei: az ember mindent meg tud csinálni — ha akarja. Igényesnek kell. lenni a megoldásban és a kivitelezésben. Idős Studinger Ferenc kisebbik, Tamás fia 23 éves, fogtech. nikus. Érettségi után második éve dolgozik a Fogtechnikánál- ötlete nyomán az apja készített szárítóberendezést. Újabb gépen dolgoznak. Tamást a szakmája és munkáját könnyítő műszerek, berendezések tervezése foglalkoztatja: van otthon polírozója, ostorcsiszolója, polimerizáló berendezése — ez az or. szágban talán az egyetlen maszek gyártmány. Mindet az apja készítette. Álmaikról, terveikről kérdezem hármukat. Az apa: — Annyi mindent szeretnék még elkészíteni- Néha sajnálom az alvásra az időt. Feri: —- Felépíteni a házamat. Tamás: — Sok mindent készíteni a munkámhoz és mindenből a legjobbat. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megtartsa az eddig elért pozícióit a túlkínálattól elnehezült nemzetközi vetőmagpiacon. Ilyen helyzetben nehéz új partnereket szerezni, s már az is nagy szó, ha a régi vásárlókat sikerül továbbra is megtartani- Idén a tavalyihoz hasonlóan kb. 3000 tonna hibridkukorica jut el Hollandiába, az NSZK-ba, az amerikai Pionerr cég közvetítésével Franciaországba. Szintentar- tósra rendezkedett be a vetőmagüzem szójababból is. A múlt évi mennyiséget produkálják, vagyis a Szovjetunióba 3500. Csehszlovákiába 100 tonnát szállítanak. Az export „startéve” 1981 volt, akkor a Szovjetunió még csak 2000 tonnát vásárolt. A csehszlovák megrendelési tétel továbbra is változatlanBővülő piacnak számít 1983-ban Japán. A tokiói Su- minoto kereskedelmi cég várhatóan 700 tonna száraz étkezési borsót rendel és kifizet ezért mintegy 250 000 dollárt. Formájában esztétikus, tartalmában tanulságos a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola „K + F 82” című kiadványa, amely úttörő jellegű, hiszen Baranya megye kutatási, fejleszté. si témajegyzékét tartalmazza. Jónás István fejlesztési csoport- vezető, Juhász Pál üzemeltetési osztályvezető. dr. Odrobina András főiskolai docens társadalmi munkában végezte el az adatok összegyűjtését és számítógépes rendszerezését1981 őszétől kezdődően ezer kutató szakember több mint egymillió adatát dolgozták fel. Az MSZMP Baranya megyei Bi- zotsága propaganda- és művelődési osztálya mellett működő tudománypolitikai aktívacsoport javasolta a megyei kutatási kataszter elkészítését. A 45 oldalas füzetet eljuttatták mintegy ezer olyan cégnek, intézménynek, szervnek, amely adatközléssel készségesen közreműködött a kiadvány létrehozásában. A könyvtárak is kaptak, elsősorban népszerűsítési céllal. Az ötletet kivitelező Matematika és Számítástechnika Intézet Pécsett, a Rókus utca 2-ben továbbra is várja a kutatók jelentkezését, akik szeretnének a folyamatosan bővülő kataszterbe bekerülni. Bárki, ha felüti a könyvecskét, megtudhatja, hogy ki, hol, mit kutat, milyen eredménnyelA legfontosabb cél éppen ezen tényeknek a propagálása, hogy az irányító szervek össz- baranyai képet nyerjenek, köny- nyebb legyen a tudományos kutatómunka szervezése, megszűnjenek a zavaró „átfedések”. Nem egy esetben kiderült, hogy ugyanabban a témában sokan szorgoskodnak, és nem is tudnak egymásról. A problémák konkrét kiemelésére helyszűke miatt nincs lehetőség, de reméljük, hogy a tudományos kutatásokat irányító szervek útmutatóként használják fel a kiadványt, és a végső következtetéseket ők vonják le. Kezdjük a pozitív tanulságok felvillantásával. Országosan példamutató a kutatótevékenység többek között a pécsi Zsol- nay gyárban, a Bőrgyárban, a Szén- és Érabányánál, a POTE-n, a Janus Pannonius Tudományegyetemen. az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében, a pécsi Pollack Mihály MűA távol-keleti ország először 1980-ban jelentkezett Bolyban, akkor 35 tonnát igényelt. Azóta minden évben növekedett a mennyiség, 350, majd 500 tonnára. Japánban vissza- nedvesítési eljárással konzerv szaki Főiskolán, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói központi földtani la. borjában, az Alkalmazott Felhőfizikai Központban, a Baranya megyei Agrokémiai és Növény- védelmi Állomáson a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, a bi. kali, pécsi, szigetvári ÁG-ökban- Szinte mindegyik helyen — kb. 35 kutató-fejlesztő bázisról van szó — országos jelentőségű feladatokat oldanak meg. A bemutatott kutatási területek 40 százaléka főként általuk országos célprogramokhoz kötődik, de a körkép korántsem teljes, hiszen több helyről nem érkezett adat, nem reagáltak a felhívásra Ezt is mojd további mérlegelés hivatott értékelni, mindenesetre a furcsa módú elzárkózás aligha dicsérendő. Ha tovább folytatjuk a vizsgálódást azt illetően, hogy teljes-e a helyzetkép, eléggé lehangoló következtetéshez jutunk. A füzet felmérése alapján még nem lehetne egy összehangolt megyei szintű kutatási programot meghatározni, pedig a nem titkolt szándék éppen ennek a felvázolása, hogy a kutatások készül a száraz borsóból. Szép siker, hogy kezdünk felzárkózni a szigetország leg- . jelentősebb borsóexportőrei, így Kanada Ausztrália és Új- Zéland melléCS. J. kötődjenek a gyakorlathoz, a mindennapi élethez, többek között a gazdasági, műszaki valósáéhozS pontosan e vonatkozásban van a legnehezebb helyzetben a társadalmi aktívacsoport. Büszkék lehetünk arra, hogy a BOTE és a Műszaki Főiskola intézményenként majdnem 60 kutató vizsgálódásait térképezi fel, hogy a POTE a Szén- és Ércbányák, a BCM közös program szerint dolgoznak, amibe külföldi egyetemek, intézmények, termelőegységek kapcsolódnak be. Ilyen közös terület például a gyógyszerek élettani hatása, a daganatos betegségek, biofizikai, biokémiai mérések szilikózis, a termelési folyamatok számítógépes irányítása. De a példák még nem elegendőek ahhoz, hogy bizakodóan általánosítani merjünk. Még kevés kutató, vagy intézmény nyújt kezet, még csak nem is sejtik egymás programját amiért sokasodnak a mór említett átfedések, vagyis a felesleges munkák. Az aktívacsoport — kivéve a Sellyéi Agrokémiát — nem kapott jelzést az ipari szövetkezetektől, az áfészek tsz-ek ipari üzemeitől, a KlOSZ-tól, az országos központnak alárendelt gyáraktól, üzemektől, a legtöbb újítás sorsáról- Szükséges lenne, ha a tanácsi szérvek is besegítenének ha legalább annyira aktívak lennének a szellemi, újítási termékek menedzselését il. letően mint a boksái Pannónia Mezőgazdasági Társaság. A Pannónia kapcsolatainak széles skáláját ecseteli ebben a füzetben, és egy hozzá hasonló menedzselő csoportot kellene szervezni, akár kisvállalkozásban is, amely tüzetesen felméri a baranyai tudományos, műszaki és más jellegű kutatások helyzetét, és megfigyeléseit 'özvetíti a már említett aktívacsoportnak, az ötleteket szívesen kivitelező gyártó cégeknek. Az aktívacsoport kezdeményezése egyedülálló az országban, mert megyei szinten még sehol sem készítettek kutatási, fejlesztési katasztert Országos szondázások már régóta folynak a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közreműködésével. Csuti János HÉTVÉGE 5. Murányi László Bólyi vetőmag a külpiacon Növekvő kivitel étkezési borsóból Japánba
