Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-05 / 63. szám
Radonon tertíz én múltán Még alig tíz esztendeje, hogy a megye építészeti szenzációjaként befejeződött Szi- getvárott a hajdani Bikaréten annak a két épületsornak az építése, ami a köztudatban „a Radovan téri házak" néven gyökeresedett meg. Méltán! Magas színvonalon Pontosan egy évtizede — 1973. március 11-én — még építés körben felső fokon írva mutattuk be az épület- együttest, amely azért lenyűgöző mindmáig, mert az elmúlt évtizedek sajnálatosan leszegényített lakásépítkezése alaposan elszoktatott minket azoktól a formáktól, amiket itt Asbóth Gyula, a BARA. NYATERV építésze oly nagyszerűen megcsinált. A térben lüktető módon megjelenő házak olyan jól sikerültek, hogy annak idején még bírálatot is kapott miattuk Szigetvár, mondván: minek ez a luxus ennek a kis városnak? Tény, hogy olyan reprezentatív együttesről van szó. ami még Pécsnek is a díszére válna- Igen, Asbóth Gyula magas színvonalú építményeket produkált! Hanem aki egy évtized múltán járja körbe a Radován teret, bizony elszomorodva né. zi az idő előtt megvénült házakat. Igaz, annak idején a lelkendező írásunkat azzal fejeztük be, hogy a homlokzat burkolataként előbb a helyszíni műkő, majd porcelánzúzalék került szóba, de végül az akkor újdonságként megjelent Stollogént használták fel festékként, amire 10 év garanciát vállaltak. Akkor mily soknak tűnt a 10 év, és mennyire nem így képzeltük el a leteltét. Az eltörött szennyvízcsö De menjünk sorjában! Tavaly augusztus elején bejelentés ment a tanács műszaki osztályára, hogy a 4. számú épület földszinti pado. zata megsüllyedt, a falak megrepedtek. A nyomban megejtett vizsgálat — amelyre a tanács meghívta a BA- RANYATERV, az UNIBER és a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat képviselőit is — megállapította, hogy egy pvc-szenny- vízcső nyíródott el, a szennyvíz az épületalapot kitöltő anyagot megrogyasztotta, ezért süllyedt meg a padozat, s repedeztek meg a földszinti válaszfalak- A hiba elhárításáról intézkedtek a Városgazdálkodási Vállalat munká. sai most végzik az utolsó simításokat, Az érintett épület — a szennyvízcsatorna kicserélése után teljesen új, vasbeton aljzatot kapott új burkolattal és a válaszfalakat is újrafalazták — tehát rendbe jött. És a külső? Ftlíjitás, idő előtt Nos, a Stollogén festék a garantált évtized végén valóban szemmel láthatóan „gyengélkedik”. De ha csak ennyi volna a baj! Első pillantásra látni, hogy különösen az erkélyek nem állták ki az idő próbáját, s ezt Ben- cs/cs István, a tanács műszaki osztályának a vezetője azzal magyarázza, hogy az erkélyek burkolásánál alkalmazott technológia következtében az erkélyek falazott olda. Iái minden esőnél megszívhatták magukat, s ez vezetett oda, hogy helyenként már a pucér tégla látszik. Ebben — szerinte — annak is szerepe volt hogy a jó minőségű pécsi Lauber-homok helyett a közeli Kétújfaluból származó, agyagtartalmú homokot használták fel az alapvakolathoz- Most a tanács, továbbá a szövetkezeti és OTP-házegy- ségek lakóközösségei (az utóbbiak a most kapott taná. esi felszólítás nyomán) idő előtti homlokzatfelújításra kényszerülnek. Amikor erről a tervező véleményét kértük, elzárkózott a válaszadás elől, mert — úgymond — nem szeretné, ha emiatt a kivitelezővel a későbbi együttműködés során problémák adódnának. Any- nyit azonban elmondott, hogy ilyen esetekben a joggyakorlat szinte nevetséges: addig megy a „szakértés”, amíg olyan széles körű felelősséget állapítanak meg, ahol már nincs is felelős. Az UNIBER-t annak idején képviselő műszaki ellenőr azt mondja, hogy ők az utolsó két épületnél vették át a beruházás lebonyolítását, akkor a kialakult technológia gyakorlatán — bár észlelték a fogyatékosságokat — már nem tudtak változtatni- Az építésvezető pedig azt mondja, hogy az északi oldalra nem kellett volna erkélyeket rakni — ez volt akkoriban is a vélemény. A kétújfalusi homok pedig? Azt a tervező vállalat onnan organizálta, a kivitelező dolga csak a felhasználás volt. Van-e ezek után tanulság? Csupán annyi, hogy ha Szigetvár ismét az eredeti szépségükben akarja a Rado. ván téri házakat a városlakók és az idelátogatók elé tárni, akkor egy különben évek múlva esedékes felújítást most kell lebonyolítani — egyéb munkák rovására. Hársfai István Pénzben nehezen fejezhető ki Segít a lakosság — Felújításra szorulnának a bejárati hidak is — mutatja Benkő Pál, a babarcszölősi tanácstagi csoport vezetője. Németiben, amely ma már Szalántához tartozik, társadalmi összefogással alakították ki az öregek napközi otthonát. Ottjártunkkor a havas délelöttön már az asztalosok varázsolták újjá a MÉV-től kapott bútorokat. (A szerző felvételei) Szalántához nyolc társközség tartozik. A tanács költségvetésében az állami juttatás évi hat és félmillió forint. Miképpen le^et a szűkebb anyagiak ellenére is úgy gazdálkodni, hogy ezek biztosítsák a székhelyközség és társfalvainak a megfelelő fejlesztését— Szorgos nép lakja községeinket — fogad Ságodi Istvánná tanácselnökasszony, A fejlesztési alapunk évente nem több, mint nyolcszázezer forint. Ebből legföljebb, ha családi méretekben számolunk, egy há. zat lehet építeni. Arra is elegendő -lenne, hogy egy-egy fontos programot megvalósítsunk, de az eredmény elszigetelten jelentkezne! És öt-hat évente nyílhatna lehetőség arra, hogy egy. egy falu legégetőbb gondjait megoldjuk. A lakosság, a társközségekben élő iparosok és a termelőszövetkezet brigádjai viszont sokat segítenek. A korátlag emelkedik- Ez azonban nem jelenti azt hogy Garéból, Szavából, Bisséről, Bostáról, Szilvásról, Csarnótáról. Turonyból vagy Babarcszőlősről nagy lenne az elvándorlás, a székhelyközségről nem is szólva. Az elköltözők és az „úitele- pesek” aránya közel egyenlő. Németi alig egy kilométerre van Szalántótól. Hatodik éve „olvasztották” a székhelyközséghez. A kásás útról nézem a takaros portókat, hosszan elnyúló és a kései hóval takart szalagkerteket majd nagy ívben fordulunk az egykori romos kultúr- ház elé, ahol a vegyesbolt működik. Késő ősszel fogtak hozzá a kőművesek a hátranyúló épület rendbetételéhez- Ma már az asztalosok, mázolok birodalma a márciusban nyíló öregek napközi otthona — Naponta átnéznek a szom. szódból, hogyan is állunk a munkával, miképpen mutat majd az öregjeinket napközben befoqadó létesítmény — mondja Mészáros Béla asztalos —, aki Kamarics Mihály festővel és Biczó Józseffel a terem bútorzatát újítja fel. A MÉV-től kaptuk a selejtes fotelokat, asztalokat, átcsiszoljuk, áthúzzuk az ülőalkalmatosságo. kát ezzel is spórolunk. A falakat lambéria fedi, elkészült a melegítőkonyha, a toalett, a fürdőszoba. Utóbbival gondban vannak, mivel a KÖJÁL „kötözköd-ík”, a konyhából nem nyílhat tisztálkodóhelyiség. De az épület szabta lehetőségek más megoldást egyszerűen nem tettek lehetővé—- Különben is: nem akkor fürdőnk, mikor ebédelünk — fűzi hozzá a brigádvezető, A Szalántához tartozó társközségek lakóinak háromnegyed része részt vállal valamilyen formában a társadalmi munkában. akár kétkezi munkával, akár pénzbeli hozzájárulással. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években szinte nem volt olyan községük, amely a megyei tanács által évről évre meghirdetett versenymozgalomban ne ért volna el „dobogós” helyezést. A településfejlesztésben és fenntartásban segítő versengésben Szalánta, Garé, Babarcszőlős, Turony nevét a legjobbak között emlegetik. Természetesen mindehhez pénz is jár, amit az említett települések fejlesztésére fordítanak. — Megközelítőleg hétszázezer forint pluszt jelentett ez — folytatja az elnökasszony- Ebből jutott Babarcszőlősön a higanygőzlámpás világításra. Szaván, Németiben és Szalántán utat építhettünk, idén Bissén, Garéban és Szaván befejezzük a ravatalozó építését. Csarnó- tán. Bostán és Szilváson megépül a halottasház. Turonyban pedig szilárd burkolatot kap az oly régen várt útszakasz, Szalántán befejezzük az új házsorok előtti járdaépítést. A szabályozórendszer ugyan nem teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezet közvetlenül anyagiakban is segítse a körzetben élők helyzetének javítását, óm ez nem jelenti azt, hogy a szalántai tsz ne nyújtana segédkezet. Brigádjai társadalmi munkában újítják fej az óvodát és az iskolát. A Szalántához tartozó falvakban évekbe telt míg valameny- nyi község utcája szilárd burkolatot kapott- A vízellátást saját erőből nem tudták megoldani, de az útépítésnél segített a lakosság Számítanak rájuk a belvízelvezető árkok kikövezésénél is. Ez lesz tehát a mostani program, amelyhez a tanács biztosítja a betonlapokat, a kötőanyagot a munkát pedig, mint ahogy a falugyűléseken vállalták, a helybeliek végzik el. Forintban több milliót takarítanak meq ezáltal, hiszen nem kell külső vállalkozó. — Különbül néz ki a Dózsa György utca, mint a bekötő- utunk — fogad Benkő Pál. a tanácstag-csoportvezetője, a Szalántátó! alig tizenöt kilométerre fekvő, az alig több mint százhatvan lelket számláló Babarcszőlősön. Benkőék háza a buszmegállótól alig néhány méter, a szomszédban van a vegyesbolt, a kultúrház- Csizmát húzok — mondja a qazda. jobb lesz így —, ha átkísérem, míg kinyitja a „kultúrt”, ugyanis fizetésnap van, és a tsz ott osztja a pénzt. — Mióta lakik itt? Születésem óta. A felesleges gazt, bokrokat is kiirtottam, hogy a temetőre lássak a konyhából. Hátul a kertben kétszáz csemete vár elültetésre: élősövény meg fenyő. Bekerítjük a temetőkertet ■.. Van már ravatalozónk, legyen rendben. A cserjéket a népfront meg a tanács jóvoltából kaptuk. A ház folytatásaként fólia- házak simulnak az épülethez, a falak alatt hamarosan „naprakész” saláta a meleget árasztó hőlégfúvó mellett tápkockázott karalábé és káposzta. A napokban veszik meg a paprika- és kelkáposztapalántákat.-. — A saját munkájába nem szól bele senki. De a tanácsi teendőkbe? — Ki hogyan. De nem mindegy! Mert ha véleményt nyilvánítunk, akkor ne csak arról beszéljünk, miért fizetjük a községfejlesztési hozzájárulást, mert az legfeljebb borravaló! Ha nem építhetnénk az itt élők támoga. tására az állam által biztosított" forintokkal ugyancsak keveset kezdhetnénk! Hadd említsem a Dózsa György utcát: 10 400 forintot gyűjtöttünk össze a lekö- vezésére, a tanácstól kaptunk 28 000 forintot, a tsz ideszállította a követ, mi elterítettük, majd később aszfalt is került az útra. Most a vízelvezető árkok kibélelését tervezzük. Remélem, ebben is kapunk segítséget a falu lakosságától- Tisztában vagyok azzal, hogy nem válthatom meg a világot, de szeretném, ha minéj több fiatal család települne meq Babarcszőlősön. A közlekedés jó, naponta négy autóbusz jön a faluba. • Mire telik a hat és félmillióból? A tanácsi költséqvetésből a bérterhek két és fél millióra tehetők, közvilágításra Szalántán és társközségeiben ötszázezer forintot fizetnek, leqalább ennyire tehető a szociális támogatás összeqe. Az oktatási intézmények működési költsége mintegy háromnegyedmillió. A fennmaradó összeget az alapellátás javítására fordítják. Vessük össze a nyolcszázezer forintos fejlesztési alappal, és azzal a pénzben ki nem fejezhető munkával amit hosszú évek óta a székhelyközséghez tartozó falvak lakossága végez! Az itt. élők segítsége meghatványozza a tanács erejétSalamon Gyula A születés pillanata — a Radovan téri házak 1973. február 10-én Szaiánta és társközségei
