Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-26 / 84. szám

Kaso József: „A termelés mögöttes tényezője az ember, s nem szabad éppen őt, szem elől téveszteni Odakint vigasztalanul zuhog az eső. A szentegáti Bieder- mann-kastély — ez a gazdaság központja — szinte megközelít, hetetlen, de nem ez a legfőbb baj: a határban sem lehet moz­dulni. Víz áll a földeken, s így már érthető a vezetők bosz- szúsága. Pedig az idő sürget, dolgozni kéne ... Kasó József kiissza a ma­radék kávét, s hátradől a fo­telban. Amikor az ember szám­vetést készít, nyilvánvalóan visszaköszön a múlt öröme, ke­serve egyaránt. — Megváltoztattuk a vilá­got . . . ? Környezetünket? Le­het. Mai erőnk miben gyöke­rezik? Abban a kollektív mun­kában, amellyel, meg tudtuk te­remteni a gazdaság stabilitá­sát. Hogy nem füqgünk az idő­járástól, hogy akkor dolgozunk kint a határban, amikor kell... Több fordulópont volt a gaz­daság életében. Az első: 1969- ben — ekkor lett Kasó József elsőszámú vezető. A második: 1974 — ekkor egyesült a két szomszédvár, a szentegáti és a görösgafi gazdaság. Ma 6500 hektáros szántójuk van. Tavaly búzából 1900 hek­tár átlagában 5,1 tonnát, ku­koricából 1500 hektár átlagá­ban 8 tonnát, 850 hektár cu­korrépa átlagában 47 tonnát takarítottak be, s ezen felül 500 hektáron termeltek szóját, 2,4 tonnát adott hektáronként és 180 hektáron borsót, amely 4,6 tonnával fizetett. Volt siló- kukoricájuk és lucernájuk, s 1100 hektáron folytatnak gyep­gazdálkodást. Az állattenyésztés néhány mutatója: 1350 tejtermelő te­henünk van, 5000 liter fölötti átlaggal, s 400 húsmarha. Évente 22—24 ezer darab ser­tést adnak a népgazdaságnak, 25 ezer tojót, s 1000 anyajuh adja a juhászat gerincét. Amikor átvette Kasó József a gazdaság vezetését, 40 mil­liós értéket állítottak elő— ma 650 milliós a termelési értékük. A gazdaság évek óta nyeresé­ges az elmúlt év 21 milliót ho­zott tisztán. Néhány évvel ezelőtt éppen az eredményes gazdálkodásról beszélgettünk. Akkor megkér­deztem : — Az eredménycentrikusság feltétel nélküli vezetői erény? — Eredmény nélkül a vezető nem vezető — mondotta. — De nem érzem magam a szó 6. HÉTVÉGE szerinti „feltétlen eredményes­ség” hívének sem. A termelés mögöttes tényezője az ember, érte folyik minden, így aztán nem szabad éppen őt szem elől téveszteni. Sportnyelven szólva, az el­múlt év alatt elég kemény tor­namutatványokat kellett ezen e vidéken bemutatni. Az első lé­pés a komplex melioráció. Igaz, Biedermannék idejében is komoly téma volt a vízgaz­dálkodás, de a felszabadulást követő években elhanyagolták. S amikor a belvíz már majd­nem megfojtotta a gazdálko­dást, akkor kellett mindent új­ra kezdeni. — Magasabb szinten, job­ban .. ötvenhatmillió forint­ból rendbehoztuk a vidéket. Kemény beruházások évről évre, s természetesen közben termelni is kellett. Építettek egy sertéstelepet 1973-ban. Utána a terményszárító-keverő, majd az agrokémiai társulás végül pedig az iparvágány készült el. — Saját erőből mindez nem tellett volna — magyarázza Ka­só József. — Sokat töpreng­tünk, mit tegyünk, végül a tár­sulások mellett döntöttünk. Tudtuk, közösen, a környék gaz­daságaival együtt menni fog. Az agrokémiai társulás — hogy csak példázzunk — 12 termelőszövetkezet és két álla­mi gazdaság közös műve: a járás növényvédelmi és táp- anyaggazdálkodási centruma. Az iparvágány és a hozzá kap­csolódó rakodó-depók a ter­ményszállítás új lehetőségét adták. A közút és főleg Sziget­vár város -— mentesül a kam­pányok nagy forgalmától. — Ezekkel az alapberuhá­zásokkal, a meliorációtól az agrokémiai központig, elértük, hogy gazdaságunk új perspek­tívákat fogalmazhasson meg. A legfőbb így hangzott: kon­centrálni a termelést. Négy éve készült el a kor­szerű görösgaii tehenészeti te­lep: öt helyiéi hozták egy köz­pontba az állatokat. (Kishársá. gyon maradt még egy telepük.) Két éve átadták az 1200 férő­helyes hízómarhatelepet. — ön eléggé sokat kockáz­tatott. A komplex meliorációt is országosan elsőként csinál­ták, az agrokémiára sem igen volt példa ... — A kezdeményezésnek min­dig híve voltam. Ma alkotóbb légkörben élünk, mint bármi­kor, s a lehetőségeket nem ki­használni, bűn. S már sorolja is mely terü­leteken fehet nagyüzemi koor­dinációval a kisvállalkozásnak utat engedni, a gazdaság mű­ködési területén élő ipari mun­kásokat, alkalmazottakat, gaz­dasági és gazdaságon kívüli dolgozókat a hasznos munká­ba bevonni. Elsősorban a ser­téshizlalásban fát nagy lehető­séget, aztán a baromfinál, a kocakihelyezéseknél, de a tehe. nészetben a tejtermelő állo­mány kihelyezése is sokat je­lenthet. Nagy beruházásokra Nem a csodára várva már nincsen mód, de a ma­gánvállalkozási kedvet ösztö­nözve, lehet a termelést nö­velni. Szigetvár ipari téren is új lehetőségek után néz. Bedol­gozik a Sopiana Gépgyárnak, a Cserkúti Gépjavítónak, szál­lító eszközeivel fuvarozói tévé. kenységet végez, de hogy a legkisebbekről is szóljunk, né­hány fős részlege rovarirtással foglalkozik. — Ma olyan időket élünk — mondja az igazgató —, ami­kor nem csak tízmilliókban kell tudni gondolkodni. Én már an­nak is örvendek, ha egyre több hulladékkapacitást ki tudunk használni, s ha néhányszázezer forintot kamatozik ez a gaz­daságnak. — És az alaptevékenység? — Sokat gondolkozunk mun­katársaimmal, hogyan tovább takarékosan, okosan, eredmé­nyesen. Energiagazdálkodási csopor­tot hoztak létre: feladatuk a meglévő készlettel, anyaggal, energiával való igazi gazdál­kodás. Megkezdték a répasze- (etre alapozott marhahizlalást. Az országban elsőként alkal­mazták a tehenészetben a kom­puteres abrakadagolót — az Alfa-Feed berendezést. Hason­lóképpen első között kezdték meg az ammóniás-szalmafel- tárást, egy dán berendezéssel. — Nyitott gazdaság voltunk mindig, s az is maradunk. A kutató központokkal jó együtt­működésre törekszünk, s bár nem mindig könnyű és látvá­nyos a kapcsolat, hosszú távon kamatozik. Új értékekkel gya­rapodunk, akár szellemiekben, akár konkrét technológiákat il­letően. Kasó József a búcsúzáskor megkér, hogy feltétlenül úgy fogalmazzak: a Szigetvári Ál­lami Gazdaság nem tartozik a nagy eredményeket felmutató gazdaságok sorába, de stabil; veszteséget régóta nem látott Vezetői, dolgozói nem a cso­dára törekedtek, mindössze annyit tettek, ami erejükből tellett, s amit az e vidék nyúj­totta feltételek mellett meg le­hetett és meg keflett tenni ... — És ön, mint vezető? Elmosolyodik. — A hitvallásom: hosszú tá­von kell gondolkodnia ma min­den vezetőnek. Persze, ez part­nerek nélkül nem megy ... Kozma Ferenc Fiatalkorúak az éjszakában Valaki egyszer megdicsérte Pécset. Ritkán fordult meg városunkban, de ezek az ap­ró borozók, amelyek eldugva itt-ott a sétálók, járókelők, nézelődök elé bukkannak, na­gyon tetszettek neki. — Csak belép délután az ember egy deci fajborra ... Le sem kell ülni — mondta. Délután. És egy dedi faj­bor. Ez rendben is van. A Barlang Borozóban este 10- kor vágni lehet a füstöt. Bor­tól gőzös fiatalkorúak vágnak vissza — meggondolatlanul — az igazoltató rendőröknek. Nem bántja őket senki: pu- colás haza!, ez a legkemé­nyebb figyelmeztetés A fény­képezőgéppel magnóval dol­gozó kollégákat megfenyege­tik . .. A zárás — éjszaka 2 óra — még naavon messze. Egy — mint később kiderül, ugyancsak fiatalkorú — szép kislány most, 10 órakor érke­zik a borozóba. Honnan? Ne­ki is akadnak lovagjai, egy józanabb fiatalember és egy őszülő, eléggé részeg úr Ő már nem nagyon tud kimon­dani egy mondatot... A szép lányt a nyomozók hazaküldik. Az úr magában, halkan mor­fondíroz valamin, annyi bizo­nyos: nem azon. hogy a 17 éves lány mit keres késő es­te egy borozóban. Azon pedig mi morfondíro­zunk: miért tart nyitva egy borozó iéjjel kettőig? igazoltatás. Két „hölgy" az > arca elé kapja a kezét, ahogy megpillantja a fény­képezőgépet. Itt van Aranka is, régi ismerőse a rend­őröknek: valuta, szipózás, ! közveszélyes munkakerülés. Most nagyon csodálkozik, hogy rákérdeznek.- Hogy-hogy? Hát csak itt vagyok... Az új „gyülekezőhelyek" egyike a Barbakán Borozó. Ki tudja, hogyan lesz egy nem is régen megnyílott, szépen berendezett üzlet közbiztonsági szempontból ilyen gyorsan erősen kifogá­solhatóvá. Most is sok a ké­tes alak és sok — feltűnően j sok — a fiatalkorú. Hazakül­dik őket, remélhetőleg haza is mennek — csakhát koráb­ban kiszolgálták már őket, ha fiatalkorú, ha nem, ha j részeg, ha nem. Úgy tűnik, nemcsak a különböző éjsza­kai szórakozóhelyeken ille­téktelenül tartózkodókkal j szemben, de ezeknek az üz­leteknek a vezetőivel, dolgo- I zóival szemben is szigorúb­ban kellene eljárni. És több­ször. Egyedül az Odülőbár az, ' ahol minden rendben. An- j nak ellenére, hogy bárról van szó, már 12-kor záróra van. Mintha bizony szerepet cserélt volna a Barlang Bo­rozóval. Meg a Barbakán- i nal, amelyik ugyancsak két- I tőig itatja a szomjas népet. A Kazinczyval, ahol hajnali háromig tart a bál. Az Olimpiával, ahol 4-ig. Rendben van, valahol len- \ ni kell. A kulturált szórako­zás nem attól az, hogy már l korán elrendelik a zárórát. í Kultúrálatlan emberek min- j dig is voltak, részegek is. A vendéglátók azonban ren- í det csinálhatnának a saját portájukon. Ha valaki nem odavaló, ha fiatalkorú, ha • már nem szabad kiszolgálni, '< haza lehet küldeni, ki lehet tessékelni. Persze, mind- j egyikből. Könnyen elképzel­hető, hogy ezen keresztül ; nemcsak az éjszakai szóra- ' kozóhelyeken lenne nagyobb ! rend. Mert — mondja dr. Fel- j légi László, a Pécsi Városi • Rendőrkapitányság bűnüldö- j zési alosztályának vezetője: j — Tapasztalataink kedve- f zőtlenek ... Mészáros Attila A razzia reggel hét óta, több mint 13 órája tart. Sö­tét van az utcákon, kevés az ember. A szórakozóhelyek aj. fajain kiszűrődő fény világos csíkokat hasít iki a fekete asz. faltból. A Széchenyi tér felől még idehallatszik a lámpá­nál várakozó autók motorza­ja, itt, a Barlang Borozónál összekeveredik a pincéből fel­tülekedő hangzavarral: hol hangosabban, hol halkabban bukik az utcára a zsivaj. Ká­ba, bizonytalan lábakon álló férfi botorkál ki az ajtón, megáll a fénycsíkban visz- szafordul a bejárat felé, hi­tetlenkedve rázza a fejét, va­lamit dörmög, azután oda­szól : — Megmondtam előre... Csak ő tudja, mi fáj neki ennyire. Csütörtök van, „közönséges hétköznap”. Ha van is olyan cég, ahol 10-én adtak pénzt, nem jellemzően fizetés­nap. Az Ildikó sem olyan név­nap, amelyet tömegesen ün­nepelnének mint mondjuk a Sándort. vagy a Józsefet. Csütörtök még a hét közepe. Másnap reggel munkába kell menni. * Csaknem 900 embert iga­zoltattak ezen a maratoni razzián. Közöttük 35-en vol­tak olyanok, akik rendőrségi felügyelet alatt állnak. Szó­rakozóhelyen tehát elvileg nem lehetnének. A razzia so­ron 16 embert kellett előállí­tani, mert nem volt munka­helyük, nem volt személyi igazolványuk, mert csavargók, mert nem tudtak „elszámol­ni" életükkel, pénzforrásaik­kal. öt embert kellett bűncse­lekmény miatt őrizetbe ven­ni, ellenük közveszélyes mun­kakerülés, garázdaság miatt eljárást indítani. Horogra akadt egy országos körözés alatt álló veszélyes bűnöző. Az ellenőrzés éjszakai órái­ban a különböző szórakozó­helyeken másfélszáz kis. illet­ve fiatqlkorúval szemben in­tézkedtek. Még egyszer: más­félszáz kis- és fiatalkorú ... * — Ez egy rohadt hely! — mondja K. B. Persze fiatal­korú, a kissé molett szoros blúzt viselő kislány. Mindezt a Kazinczybaa közli. A nyo­mozótisztnek sók kérdése azon túl: mit keres itt?, nem lehet. K. B. készséqesen szidja a Kazinczy-t, ahol, amikor a a nyomozók az étterembe léptek, némi iróniává! fűsze­rezett hang mondja a mikro­fonba : — Kedves vendégeink, rö­vid technikai szünet követke­zik ... Az üzlet vezetője idegesen szívja a cigarettáját. Sok a fiatalkorú az étteremben, előttük a sör, bor. Ideges a fizetőpincér is. Ismerik ugyan a szabályt hogy fiatalkorúa­kat szeszes itallal kiszolgálni nem szabad, csak hát a ven­déglátónak is megvan a ma­ga érdekeltsége: a forgalom. Ez pedig — az ő szempont­jukból — meghatározó, a mindenki előtt tárt ajtók kö­vetkezményei már nem az ő dolguk. Legalábbis ilyen fel­fogásra lehet gyanakodni. Az üzletvezető és a fizetőpincér ellen szabálysértés miatt el­járás indul. Hullám, Olimpia, Barba­kán Borozó, üdülőbár. Az első hírhedt egy hely —volt. Most teljes a csend az étte­remben, tisztaság van, vi- deo-disco — négy-öt ven­déggel. A csütörtök soha­sem volt jó napja a vendég­látóknak. A múltba süllyedt a kép a régi Hullámról: va­gányok, nagy pénzű kisem­berek, könnyen kapható partnernők gyülekezete. „Ki­dobó-ember” felügyel a rendre, de nemcsak ő, ha­nem az új üzletpolitika is sorompót állít a részegség­nek, garázdaságnak, vereke­désnek, piszoknak. Az Olimpiában éppen a kacsatánc megy. A számot befejezik. Már az első pil­lanatban jó néhányon fel­állnak az asztaltól, csende­sen a kijárat felé húzódnak. Csakhogy ott is állnak már. .. Megkezdődik az A görösgaii tehenészeti telepen működik az Alfa-Feed komputer: a tehenek nyakában lévő jelző­készülék segítségével annyi abrakot ad ki, amit az állat a legoptimálisabban hasznositani tud jelzi az állat szaporodás-biológiáját, tárolja az összes termelési adatot. Akik megfordították a gondolkodás menetét

Next

/
Thumbnails
Contents