Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-26 / 84. szám
Szombati interjús dr. Danes Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával Csökkenteni a társadalmi Próféciának tűnt, valójában a felelős beosztású, jól felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező közgazda előrelátása volt, amikor három esztendővel ezelőtt dr. Danes István, az MNB ügyvezető igazgatója a népgazdasági egyensúly hely. reállításának egyik jövőbeni legfontosabb feltételeként jelölte meg a társadalmi ráfordítások csökkentését. Ez, mint mondotta, az export növelése, az importanyagok ésszerű csökkentése mellett sarkalatos pontja lehet törekvéseink valóra váltásához. Az elmúlt három évben célprogramok indultak a tervekhez, érdekazonosságot teremtettek, amelyek megvalósításához állami támogatást lehet kapni, és az MNB hitel- politikájában is kiemelt szerepet kapnak. Erről beszélgettünk dr. Danes Istvánnal, az MNB ügyvezető igazgatójával. — Az energiaracionalizálási program volt az első: kimutathatóan, érzékelhetően jelentős eredményeket értünk el — mondotta az MNB ügyvezető igazgatója. — Eddig négyszáz javaslat megvalósult, több minf ezret elfogadtak, illetve, megvalósíthatónak ítéltek, és sokezer ígéretes pályázat vizsgálata folyik. Az utóbbi években csökkent az energiafelhasználás, és egyre nagyobb meny- nyiségben váltják fel az olajtüzelést, kétmillió fonna kőolajat sikerült ennek köszönhetően megtakarítani. A cél a veszteségforrások eldugaszo- lása, abszolút mennyiségi megtakarítás és a dollárkiadások csökkentése. Erre az MNB öt éve ad hitelt, 30 milliárd forint van erre a célra elkülönítve és 10—15 százalékos állami támogatást kaphatnak a pályázók. Az energiaésszerűsítési programban jelentős feladatok vannak q nem termelő ágazatokban, a lakossági és kommunális fogyasztásban kell a megtakarítást és az olajkiváltást jobban ösztönözni, nagyobb érdekeltséget teremteni. Például a földgáz-felhasználás növelése kimondottan a lakosság és közintézmények körében lenne szükséges, elképzelhető, hogy társadalmi összefogással a lakosság az eddigieknél is nagyobb arányban venne részt a gázvezetékek építésében. Bácsalmáson például nyolckilométeres vezeték építésére valóságos tömegmozgalom alakult. — A hulladékanyagok újbóli hasznosítása, az ebből nyert másodlagos nyersanya. gok felhasználása úgy érzem azonos mértékben jelentős feladatunk, mint az energia- ésszerüsitési célprogram. Ez mégis nehezebben megy, hajlamosak vagyunk a MÉH tevékenységére leszűkíteni a tennivalókat. Az erre született új elképzeléseket is támogatja az MNB? — Igen. Tízmilliárd forint áll rendelkezésre, a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat 3—4 milliárdos hitelt és állami támogatást kapott olyan beruházásokra, amelyek a hulladék összegyűjtését, osztályozását, az újbóli hasznosítása előkészítését lehetővé teszik. — Nagyon fontos feladat valóban, hiszen a felhasználásra kerülő anyagok készlete nem kimeríthetetlen, egyre drágábban jutunk hozzá. Másrészt a hulladékok egyre elviselhetetlenebb mértékben szennyezik környezetünket. Színesfémből, a papír szálasanyag ösz- szetevőjéből, az üvegből, textíliákból mérhetetlenül sokat pa- zarlunk el, hihetetlenül nagy mennyiség megy veszendőbe, pedig ezekből is importra szorulunk. Ezeket, mint másodlaráfordításokat gos nyersanyagokat újból lehetne hasznosítani. A textíliák visszaforgatása újbóli felhasználásra például mindössze 5 százalékos, míg Franciaországban 50! Ugyanakkor évente 1 milliárdot költünk csupán géptörlőrongyra. Kétféle hulladék van: az egyik az úgynevezett amortizációs, vagyis az elkopott gépek, törött üvegek, rongy, papír... Hazánkban például a papírhulladék 4—5 százalékát gyűjtik csak össze, más országokban ennek sok1 milliárd, míg az anyag, és energiatakarékos technológiákra 500 millió forintot tartalékol a bánik, és persze mindháromhoz állami támogatás és persze a sajáterős hozzájárulás is szükséges. — A rövid, alig egy esztendő alatt is nagyon jelentős kezdeményezések születtek: a pe- remartoni műtrágyagyárban például 300 millió forintos beruházás kezdődött, hogy poralakú műtrágya helyett granu- láltat gyártsanak, ezt kevesebb ba kezdett: korszerű, nagy teljesítményű, kis fogyasztású gázkészülékek gyártására. A Ganz Műszer Művek a műszerezésben segít. Új típusú szigetelő- és burkolólapok gyártására, házbetongyár építésére vannak kész tervek. Az Épület- lakatosipari Vállalat ajtók, jó hőszigetelésű ablakok gyártására vállalkozik, az üvegipari Műveknek is megfelelő tervei Vannak, 3 milliárd forint áll rendelkezésre az említett célok teljesítésére. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat pécsi, Légszeszgyár utcai telepéről évente több mint 30 000 tonna fémhulladékot juttatnak el az ország kohó műibe és öntödéibe. Erb János felvétele szorosát. A begyűjtött papír- hulladék nagy hányadát viszont hasznosítjuk. Mintegy negyedét. Ez viszont nagyon jó arány. Nos hát fontos, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű hulladékot összegyűjtsük, és a lehető legnagyobb arányban ismét felhasználjuk másodlagos nyersanyagként. Nem kisebb feladót azonban, hogy a technológiai folyamatok során keletkező hulladékot csökkentsük. Az úgynevezett fekete- kohászatban például a technológiai folyamatok során tizennégyszer annyi anyagot mozgatnak, mint amennyi a végtermék súlya. — Ez talán még nagyobb pazarlás, mint a hulladékanyagok elkótyavetyélése. Vannak egyáltalán elképzelések a technológiai folyamatok során keletkező hulladékok szűkítésére, visszanyerésére? — Igen. Ózdon, Dunaújvárosban több tízmillió tonna kohászati meddő halmozódott fel, amelyből egyrészt a tatabányai HALDEX eljárással, másrészt ennek továbbfejlesztett változatával évente mintegy félmillió tonna ferrumot lehet visszanyerni. Dunaújvárosban 800—900 millió, míg Ózdon 2 milliárdos beruházás indult erre. A visszanyert anyag feldolgozása könnyebb, jóval kevesebb energiát emészt fel, mintha import vasércet használtak volna fel. — Milyen kedvező jelenségeket érzékel a bank az anyag- é$ energiatakarékos technikák létrejöttében, elterjedésében? — Ez a célprogram indult legkésőbb. Az elmúlt évben. Az eredmények kevésbé látványosak, mint a két másik célprogramban. Az 1983-as esztendőre egyébként az ener- giaésszerűsítésj programra 1,4 milliárd, hulladékhasznosításra veszteséggel lehet szállítani, a földekre kijuttatni. Hasonlóan fontos a Ganz Műszer Művek törekvése, ahol a gyártás során felhasznált ezüstöt sikerrel nyerik vissza. — A Világbanktól is remélhető támogatás a célprogramok megvalósításához? — Főként a folyékony szén- hidrogénről széntüzelésre át- álfók remélhetik ezt, (elsősorban persze a termelési szférában), és a szénnemesítés, -dúsítással kapcsolatos beruházások, mint például a szénmosók rekonstrukciója, vagy idetartozik a Nagymányoki Brikettgyár fejlesztése is. — Aligha szabad kétségbevonni a célprogramok hasznosságát, az állami támogatás, a hitel azonban aligha lehet elegendő a mégoly ígéretes tervek megvalósításához sem, ha ehhez szükséges eszközök gyártására megfelelő háttéripar nincs. — így igaz. Gondoltunk erre is, az MNB segítséget ad, lehetőséget teremt olyan fejlesztésekhez, amelyek biztosítják az energiatakarékos berendezéseket, anyagokat... A FÉG például 300 milliós beruházás— Eddig főként az iparban megvalósuló elképzelésekről beszéltünk, a mező- gazdaságban kevésbé élnek a banki finanszírozással? — Az energiatakarékossággal kapcsolatos pályázatok közül eddig hétszáz sorsáról döntöttek, ezek fele a mezőgazdaságban valósul meg, bár ezek általában kisebb megtakarításokat biztosítanak, az üzem szempontjából azonban egyenként is, a népgazdaság számára azonban összességében nagyon jelentősek. — Tervek vannak, a finanszírozási lehetőségek bár nem korlátlanok, de adottak, a háttéripar születőben. Mi az, ami még nagyon fontos lenne az eddigieknél is jelentősebb előrelépéshez? — Csak társadalmi méretű összefogással, szemléletváltozással lehet a célprogramokban kiemelkedő eredményeket elérni. Sokkal szervezettebb munkára, a műszaki fejlesztési elképzelésekben az energia- és anyagfelhasználás súlyának, szerepének növelése, és nem utolsósorban a jobb, értőbb menedzselés szükséges ... Lombosi Jenő Szövődmények ostanában sokan, sokféleképpen bajlódunk. Elkezdjük egy náthával, a náthából valamiféle hurut lesz, a hurutból pedig ... Úgy érezzük oktalanul szenvedjük meg azt, hogy könnyelműen túl közel mentünk valakihez, aki állandóan az orrát fuvogatta... túl közel álltunk egy nyitott ablakhoz, nem mostunk kezet bizonyos kilincsek, fogantyúk, áruházi vásá ri ókosara k meg ragadása. bizonyos kézfogások után. Éppen csak egy-két bacilust szedtünk fel valahai, éppen csak beszívtuk egy fülledt levegőjű helyiség levegőjét, éppen csak beleestünk az influenzajárvány, ba, és íme: magas láz, rossz közérzet.. . Aztán a szövődmények. A szövődmények általában egy folyamat előre nem látható, váratlanul. de okságilag elég jól körülhatárolható fejleményei. Amikor a szövődmény kialakul és éreztetni kezdi kellemetlen jelenlétének hatásait, rendszerint már nem tudunk mit kezdeni vele. Tudomásul vesszük, alkalmazkodunk hozzá, ahogy lehet. Ilyenkor már nem érdemes töprengenünk azon, mi lett volna, ha ez. meg az nem így meg nem úgy alakiíl. Ilyenkor már csak a gyógyszerek segíthetnek. Szövődmények az élet minden területén vannak. Kár. hogy csak a betegségekkel kapcsolatban használjuk ezt a megnevezést. A gazdasági élet szövődményeit például begyűrűzésnek, az emberi kapcsolatok megromlását (más megközelítésből is helytelenül) elidegenedésnek nevezzük. Pedig ezek csak szövődmények. Volt valahol, valamikor egy kedvezőtlen mozzanat, törés, fordulat kóros elváltozás, amire legyintve vagy nem legyintve, bevett módszerekkel (kalapkúra, öngyógyítás, fájdaomcsilla- pító bevétele stb.) reagáltunk, valahogy túltéve magunkat a pillanatnyi kellemetlenségen. Aztán .... Jöttek a szövődmények. Ezekre nem számítottunk. Jóllehet a szövődmények von. zatok is egyúttal. Nem a puszta levegőből ereszkednek ránk, hanem itt vannak valahol egészen ikc-zel hozzánk, esetleg bennünk, cselekedeteinkben, életfelfogásunkban mintha csak azt várnák, hogy kibontakozásuk feltéte'ei megteremtődjenek. Az örvösök természetesen számolnak a szövődményekkel, számba veszik a kezelés várható következményeit, előre nem látható, de valószínű fejleményeit. A társadalomban nehezebb elboldogulni a szövődményekkel. Már a puszta diagnosztizálás is roppant problémákat Okoz. Nem mindig rendelkezünk megfelelő műszerekkel, készülékekkel, reagensekkel. A társadalomban általában a megérzések, a közérzet szintjén jelentkezik először a rendellenesség. Megsejtünk valamit, de nem tudjuk egészen pontosan, mi az. Beszélni kezdünk róla, de eleinte csak homályosan, tapogatózva, meflébeszélve. Az egészségügyi propaganda érthetően elsősorban a megelőzést, az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozza. Nem szeretnék a biologizmus látszatába keveredni, de az az érzésem, ugyanez érvényes a társadalomra is. A társadalom eqészséges életmódjának kialakítása. óvása, az egészséges életfeltételek szüntelen újragondolása és erősítése alapvető — valamennyiünket érintő — feladat. A nem kívánatos, fájdalmas szövődmények kialakulása ellen persze nincs garancia. Nem lehet mindent előre látni, előre bekalkulálni. Van azonban egy sereg dolog, aminek a káros következményeit, szövődményeit már előre láthatjuk, mégsem teszünk ellenük semmit. Vagy nem eleqet. Itt van például egy nyers és mindennapi példa. Társadalmunkban ma — nagyon helyesen — zöld utat kapott egy sereg olyan érdek, érdekcsoport, amit 'korábban nem a kellő mértékben vettünk figyelembe. Ez jó. de ennek a kóros elváltozásai, végletességei, szövődményei már nem. Úton-útfélen találkozni olyan emberekkel, akik „jogos érdekeikre” hivatkozva haszon- és pénzsóvárság- ban túltesznek James Onedinen . .. Nyíltan vállalják, hogy érdekemberek, csak a haszon és a pénz vezeti őket. Jobb esetben családjukra, eltartottjaikra hivatkoznak, de ez is inkább afféle alibi csupán. z önzést még egyelőre nem szentesítettük (remélem, nem is fogjuk), de attól már nem vagyunk mész. sze, hogy önzetlen embertársunk előbb-utóbb afféle bolond ember hírébe keveredjen. Pedig az önzetlenségre, az önzetlenség, a puszta emberiesség szép példáira valamennyiünknek szükségünk van. A most még csak kérgesedő szívű érdekember előbb-utóbb magára marad, mint Dickens Karácsonyi énekének főhőse. Magára marad a betegségével és annak szövődményeivel. Mert valahoi valamit nagyon alapvetően elrontott. Tudatosan? Tudatlanul? Akarva? Akaratlan? Ha egyértelmű volna is a válasz, utólag mindez már aligha lehet fontos. Bebesi Károly Népi iparművészeti fakultációs kiállítás Az országban egyedül Pécsett, a Komarov Gimnáziumban és Szakközépiskolában folyik fakultációs keretek között népi iparművészeti oktatás. Azok a tanulók, akik a második év végén ezt a tantárgy- csoportot választják, gazdag néprajzi, díszítőművészeti, köz- művelődési, művészettörténeti ismeretekre tehetnek szert az érettségiig. A képzés kiterjed a magyar népi hímzőkultúra, a pásztorművészetek, a néptáncok, a népzene megismertetésén túl a lakáskultúra alapelemeinek oktatására, a tanulók ízlésformálására is. A diákok az évközi elméleti és gyakorlati munka kiegészítéseképpen nyári múzeumi gyakorlaton is részt vesznek. Pénteken, a Komarov Gimnáziumban színvonalas kiállítás nyílt meg, amelynek anyagát a Nagy Józsefné által vezetett népi iparművészeti fakultációs csoport diákjai készítették. A kiállítást dr. András- falvy Bertalan, á pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője nyitotta meg. A Hazafias Népfront községekben végzett munkájának tapasztalatait vitatta meg legutóbbi ülésén az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. E munka minősítésénél figyelembe kell venni a megye sajátos településszerkezetét, mélyet a települések sűrűsége, a sok és alacsony népességszámú, kis település jellemez. A megye 291 községe közül 12 önálló és 67 közös tanácsú, a társközségek száma 212. A közigazgatás korszerűsítése következtében 1979 —1982. között 36-ra emelkedett a városkörnyéki községek száma. A népfront községekben végzett tevékenységének áttekintése elsősorban azt igazolta, hogy az elmúlt években ez a munka sokat fejlődött, tartalmában Baranya hat napja többszínűbb, qazdagobb lett. Új akciók bontakoztak ki, új közéleti fórumok teremtődtek. Évente több mint kétszáz falugyűlést, községpolitikai fórumokat, rétegvitákat tartanok évente, béke-barátsági rendezvényekre, széleskörű társadalmi munkákra kerül sor a mozgalom irányításával. E munko gazdagságát e rövid jegyzetben csak említeni lehet. A népfrontmozgalom fontos feladatának tartja, hogy figyelemmel kísérje a községek helyzetét, sajátos körülményeit, az ott lakók életkörülményeit, elemezze a változásokból fakadó új helyzetet. Ezek kihatnak a községekben élő különböző társadalmi rétegekre, melyek gondjait jelezni kívánják, sajátos eszközeikkel hozzájárulni az ellentmondások feloldásához, közreadni véleményeiket, kezdeményezni a megoldásokat, elősegíteni a közös cselekvést. Kétségtelen, hogy a községeknek településszerkezetünkben fontos politikai jelentősége van. Napjainkban nagyon szükséges, hogy helyesen értelmezzük népességmegtartó szerepüket, helyesen fogalmazzuk meg azokat a lehetőségeket és teendőket, melyek a népességeltartó feladatokat jelentik. Ebben is nagy a közreműködési lehetősége a népfrontnak. Sok olyan kisközség, falu van, ahol a politikai és mozgalmi élet szervezője, kezdeményezője a népfrontbizottság, a tanácstagi csoport, mert a kis lélek- szám következtében más politikai szervezet nem működik. Ez igen nagy felelősséget jelent. örvendetes, hogy a mozgalom helyi vezetőinek igen nagy a tekintélye a községekben. Hallgatnak szavukra, bíznak bennük, segítik kezdeményezéseik megvalósítását. M E. HÉTVÉGE 3.
