Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-26 / 84. szám

Unimog helyett Csepel A KPM Baranya megyei Igaz. gatóságának géptelepein a befejezéshez közeledik az út- javítógépek felújítása. Az igazgatóság idei tervei között a házilagos munkák közül leg­fontosabbnak tartja az alsóbb­rendű utak burkolatának fel­újítását. Várhatóan 1,8 millió négyzetméter felületet vonnak be bitumennel, amely két-há- rom évre nyújt védelmet. Az el­múlt évhez viszonyítva a megye területén nagyobb felületen — mintegy 60 ezer négyzetméteren — végeznek burkolatfestést. Legalább háromszáz KRESZ-táb- lát cserélnek, illetve pótolnak az év folyamán, több mint kétmil­lió forintos költséggel. Az említett feladatok ellátá­sához gépekre, jó állapotban lévő berendezésekre van szük­ség. Gépparkjuk viszont eléggé vegyes összetételű az évekkel ezelőtt külföldről behozott Uni­mog típusú útkarbantartógé­peik többsége kiöregedőben van, az alkatrész-beszerzés vi­szont egyre nagyobb gondot je­lent az igazgatóság számára az import beszűkülése miatt. Ugyanígy nem számíthatnak to­vábbi Unimog alapgépek il­letve a hozzájuk tartozó adap­terek behozatalára. Az alkatrész forgalom megfelelő koordinálá­sa céljából két esztendővel ez­előtt a KPM, központi alkatrész­bankot hozott létre az Unimog jöbb ellátása érdekében, ám az utóbbi időben elvesztette a je­lentőségét a központi alkatrész- ellátás a behozatal visszafogása miatt. Az ellentmondásos helyzeten kíván segíteni, illetve azt hiva­tott feloldani a Csepel Autó­gyár, amely a közelmúltban fej­lesztette ki az első hazai gyárt­mányú útkarbantartógépet a hozzá tartozó adapterekkel együtt. Felhasználási területei hasonlóak az Unimogéhoz. A Csepel-program beindítása vi­szont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hazai útfenntartó üze­mek egyik napról a másikra jobb helyzetbe kerülnének: az útkarbantartógépek tekinteté- h—i legalább két-három évre van szükség ahhoz hogy a Cse­pel megfelelő szérianagyság­ban gyártsa a szükséges be­rendezéseket. S. GY. Mangánércből műtrágya Gazdasági társulást alakítot­tak Komárom megyében a man­gánérc mezőgazdasági haszno sítására. Ebből a magas karbo­nát tartalmú ércfaj tóból hegy- nyi mennyiség található Úrkút környékén mind ez ideig azon­ban a s.zínfém gazdaságos ki­nyerésének módját még nem ol­dották meg, ellenben egyéb alkotó elemeinek „salakanya­gainak” a kiválasztására és hasznosítására szabadalmat dol­gozott ki a Vasipari Kutató Intézet. Az új technológiával a mangánkarbonátot nyerik ki az ércből, s ezt a takarmányada­lékokba dolgozza be az ipar. A feldolgozás közben két ugyancsak mezőgazdasági hasz­nosításra alkalmas mellékter­mék is keletkezik: az egyik a folyékony műtrágya — jelenleg még importált — alapanyaga, a másik a lombtrágyáé. A mangánérc hármas haszno­sítására a Táti Vörös Csillag, a Tokodi Aranykalász Termelő- szövetkezet, a Pest—Nógrád és Komárom megyei Agroker, va­lamint a Vasipari Kutató Inté­zet alakított társulást. Már épí. tik Tokodon az évi nyolcvan- millió forint termelési értéket előállító mangánércfeldolgozó gyárat, amelyben augusztusban kezdik meg a termelést. Jövőre már tízezer köbméter folyé­kony műtrágyát és jelentős mennyiségű premix — takar­mányadalék — és lombtrágya alapanyagot készítenék. 4. HÉTVÉGE Miért szűnt meg öt zöldséges bolt? A választék bővítésével érték el a forgalom növekedését a ZÖLDÉRT Petőfi utcai zöldséges boltjá­ban Szokolai István felvétele Jól lépett-e a ZÖLDÉRT? Bővülő profil: zöldség mellett élelmiszer Bezárni egy boltot nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Legfőképp akkor nem, ha alap­vető ellátást biztosító üzletről, jelen esetben öt pécsi zöldsé­ges bolt sorsáról van szó. Eh­hez ugyanis nem elégséges csu­pán a ZÖLDÉRT Vállalat veze­tőinek elhatározása. Előterjesz­tésük alapján a városi tanács illetékes osztályának hozzájá­rulásával húzhatják le a re­dőnyt annál, vagy azoknál az üzleteknél, amelyek ráfizetése­sek. Pécsett, az elmúlt hónapok­ban öt boltot szüntetett meg a ZÖLDÉRT arra hivatkozva, hogy a Marx úti, a Felszabadulás úti, a szabolcsfalui, a Huba utcai és a Bolgár Néphadse­reg úton levő üzleteik hosszú évek óta negyédmilliós ráfize­téssel működnek az alacsony forgalom miatt. Hosszú töpren­gés után szánták ró magukat er­re a lépésre. A ZÖLDÉRT veze­tői is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen intézkedés a la­kosság hangulatát befolyásoló tényező. A szabályozók és ren­mellette az élelmiszerbolt is árul zöldárut, a Bolgár Nép­hadsereg útján, a Bőrgyár mel­letti boltunkat ugyan bérbe adtuk, de az üzletvezetőnek nem érte meg az alacsony for­galom miatt, ezért lemondott a szerződéses üzemeltetésről. Szabolcstalun, a Templom té­ren egy téesztől átvett bódét szüntettünk meg, mert a gaz­daságtalan üzemeltetés mellett a legalapvetőbb higiéniai fel­tételeket sem tudtuk biztosíta­ni. Különben nem messze az említett helytől működik a 13- as számú üzletünk, amely a to­vábbiakban hivatott ellátni a környéket zöldséggel-gyümölcs- csel. A Huba utcában ugyan­csak egy bódéban árultunk és a forgalom minimális volt. A ZÖLDÉRT boltjaiban, az egy eladóra jutó forgalom jóval alacsonyabb, mint például az élelmiszerüzletekben, ABC- áruházakban. Náluk átlagosan nem haladja meg a negyven­ezer forintot, a költségterhek viszont ugyanúgy megvannak a kisebb, mint a nagyobb forgal­mú üzletnél. Ez az oka annak, hogy kiskereskedelmi hálóza­tuk évről évre kétmilliós vesz­teséggel dolgozik. A ráfizetést már ebben az esztendőben je­lentősen csökkenteni kívánják, jövőre pedig el szeretnék érni, hogy a veszteség megszűnjön. Erre, a belkereskedelmi tárca rendelkezése, illetve állásfogla­lása ad lehetőséget: miszerint ez évtől a zöldséges boltokban ki bővítheti k az árulható cikkek körét. Március elsejétől kilenc pécsi nagy forgalmú üzletük­ben jelentősen bővült a bolti profil: élelmiszereket, dohány­árut is forgalmaznak a zöldség mellett, további tizenkét bolt­ban pedig a zöldséges jelleg alapvető megtartásával bőví­tették az áruk körét. A verseny tehát éleződik az élelmiszer­kereskedelem és a ZÖLDÉRT kö­zött: remélhetőleg ebből a fo­gyasztó lát majd elsődlegesen hasznot. Az igazgató példaként a Ivov-kertvárosi Diana téri üz­letüket hozza föl, mely a pro­filbővítést megelőzően havi hatszázezer forintos forgalmat bonyolított le, az utóbbi időben pedig egy hét alatt félmilliós forgalmat produkál. A ZÖLDÉRT tehát lépni kíván. Bízunk abban: nem olyan áron, hogy a lakossági zöldáru-ellá­tásban eddig is betöltött oly fontos szerepéből egy jottányit is engedne, hiszen nevében is benne foglaltatik, mi az alap­vető feladata. Salamon Gyula Belváros és pécsiség Különös következtetésekre ad módot az a néhány szám amit a tavalyi pécsi állami lakóházfelújítások kapcsán megismerhetünk. 334 lakást terveztek, 346-ot újítottak fel — ez jó! De a tervezettből 42 lett volna a belvárosi (12,6%), ám csak 7-et újítot­tak fel (2%) — ez nem jó! Hát még ha a forintot néz­zük. 116 millió forint volt a terv szerint felhasználható összeg, amiből csak 97 millió forint értékű munka valósult még. A belvárosban felhasz­nálni tervezett összeg 42 millió volt (36,2%), a tény­leges felhasználás viszont 21 millió (21,6%). Eqyszerű osz­tással megtudhatjuk. hogy egyetlen belvárosi lakás fel­újítási költsége meghaladta a 3 millió forintot. És ez végképp nem jó! Idén hogyan lesz? Ismét csak a számok! 324 lakás van a Jervben 1615 millió forintért, amiből 36 a belvárosi lakás — 81 millió­ért! Hogy ennek az eszten­dőnek a végén e számtík mi­ként fognak kinézni, azt ma még senki nem tudja még csak elképzelni sem, A szán­dék mindenesetre az, hogy közel így. Nemrégiben az összes ér­dekelt részvételével megbe­szélést tartottak pontosan en­nek az érdekében. A tárgya­lás alapjául szolgáló írásos anyagban van egy megálla­pítás, amit a tisztánlátás vé­gett érdemes szó szerint idézni: ,,Gond, hogy a spe­ciális szakmákat, sokszor tervmódosítást igénylő fel­újításokat a kivitelezők nem szeretik, Így a vállalásaikat ezen a területen óvatosan fenntartással teszik. Gyakori, hogy az előzetes kapacitás­foglalás után a kivite'ezők más, „fontosabb" munkára hivatkozva ezt visszamond­ják". Hallgatva a „megajánláso­kat", a fenti megállapítás megerősítettnek látszott. Oly sok volt az objektív nehézsé­gekre való hivatkozás, a jo­gosnak tetsző kifogás, hogy a tanácskozás elnöke szüksé­gét érezte elébe állni a pa­naszáradatnak: „Senki ne fe­ledje, hogy ezekről a mun­kákról egyszer el kell szá­molni! Az Ígéreteket teljesí­teni kell!" Álljunk meg itt. Vajon a pécsi belváros felújítása csak ígéretekből megvalósulhat-e? Nem kell-e ehhez valami kis többlet is? Olyan cégek kép. viselői ültek ott a tárgyaló- asztalnál amelyeknek a ne­vében valami módon ott van az a szó. hogy Pécs. Amikor a többletre gondolunk,- ép­pen a pécsiséget kérjük szá­mon. De mintha éppen ez hiányozna! Azok az emberek akik egyébként tiszteletre mél­tó pécsi polgárok, netán rá­adásul még tükék is, egysze­riben valami mássá alakul­nak át, amikor erről a „nem szeretem” munkáról van szó, sok évszázados múltú pécsi amelynek a végső célja a belvárosnak a megmentése, talán éppen a 24. órában. A lokálpatriotizmusra apellá­lunk, mert ha az nem munkál ott a rideg vállalati szemlé­let körül- azért azt sem kell elvetni, különösen nem a mai viszonyok között — akkor po­kolian lassú lesz az előreha­ladás és a szemünk láttára megy tönkre minden. Amit ugyan nem hagyhatunk, de és ezt minden járatos szak­ember nagyon jól tudja — a késedelem milliókkal, tíz, és százmilliókkal növelheti ki­adásainkat. A pécsiségre hivatkozunk, s példaként mégis éppen nem pécsiekre kell hivatkoz­ni. Azokra a Szlovákiából jött építőmunkásokra, akik janu­ár óta bizonyítják, hogy ez sem olyan munka, amit ne lehetne megfogni a boldo­gabbik végénél. Tudjuk: erre is van kész magyarázat. De magyarázat ide, magyarázat oda, az is tény. hogy a Dé­riné utcai két házban oly gyorsan végzik a rájuk kirótt munkát, hogy máris a követ­kező házakat kell előkészíte­ni a részükre. Nehézségekre hivatkozást, kifogásokat említettünk. Ezek leggyakoribbja az, hogy ele­ve késéssel indulnak a mun­kák. menet közben derül ki, hogy a felújítási terv nem jó, állni kell és várni, amíg az új, a friss tényekre alapozott terv el nem készül. Az ok egyszerű: a tervező a lakott épületben a tizedét sem látja annak, amit üres állapot­ban láthat. Tehát már a ter­vezéshez ki kellene üríteni a felújítandó házakat. Csak­hogy ehhez a mostaninál jó­val több átmeneti lakás kelle­ne (üzletekről nem is beszél­ve!), ami nincs. Az idő előtt kiürített ház pediq az ebek harmincadjára juthat, mint ahogy kezd odajutni a Szé­chenyi tér 2. számú ház is. Most azt találták ki, hogy a belvárosban dolgozó cégek mindegyikének egymás mellet­ti vagy egymáshoz közeli házakat adnak munkába, s ha gz egyikben valami hát­ráltató tényező merül fel, a másikban dolgozhassanak to­vább. Lehet, hogy ez is segíteni fog valamit. De tartunk tőle, nem az egyetlen mego'dan- dó gond a belvárosi felújítás­ban. Hársfai István Minél kevesebbet utazzon a beteg Egészségügyi centrum Pécsváradon EKG, kislaboratórium, fizioterápia deletek arra ösztökélik a vál­lalatokat, így a kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, hogy gazdálkodásuk eredmé­nyes legyen és azt a profilt tartsák meg, illetve azt bővít­sék, amely nagyobb árbevételt biztosít a kollektívának. Ha csupán az utóbbira építene a Ba­ranya megyei ZÖLDÉRT, akkor nem öt, hanem annál jóval több üzletet kellene bezárnia, illetve a kiskereskedelmi ága­zatának az olyan mérvű átszer­vezését kellene elvégeznie, amely már nem felelne meg az alapítóokiratban megfogal­mazottaknak. Azt mondja Fodor Imre, a vállalat igazgatója: — Számítottunk a lakossági jelzésekre. — Bizonyságul, az Erzsébet-telepi körzeti népfront bizottság levelét és az arra küldött válaszukat teszi elém, melyben részletesen indokolják, hogy miért zárták be a felsőbb szerv jóváhagyásával a 35-ös számú Marx úti boltjukat. — Ez az üzletünk — folytatja az igazgató — éves szinten ötvenezer forintos ráfizetéssel működött. A tőle alig nyolc­száz méterre levő boltunk is el­látja zöldséggel az ott lakókat. Ezért döntöttünk úgy, hogy a korszjerűtlen, magas költség- hányaddal működő üzleten le­húzzuk a rolót. A gázműnél le­vő bolt havi forgalma nem érte el a húszezer forintot havonta; Elképzelhető-e a körzeti or­vosi ellátásban olyan megol­dás, amely hosszabb távon lé­nyegesen olcsóbb, kényelme­sebb a betegnek és az egész­ségügyi szerveknek egyaránt úgy, hogy mindenki hozzájut­hat az állapotának legjobban megfelelő ellátáshoz! A látszólag költői kérdésre igenlő a válasz. Mégpedig konkrét példával alátámasztva. Baranya megyében elsőként Pécsváradon hoztak létre olyan körzeti orvosi centrumot, amely eleget tesz a fent említett kívá­nalmaknak, s amely modellje lehet a később, több helyen létrehozandó centrumoknak. Kezdődött azzal, hogy fel­mérték: Pécsváradon az összes táppénzesek 30 százaléka moz­gásszervi megbetegedések miatt kerül betegállományba. Ezen a környéken sok bányász lakik és nem kevés a reumati­kus panaszokkal küszködő idős ember. A fiatal, agilis körzeti orvos, dr. Bíró Ferenc úgy gon­dolta, miért ne lehetne hely­ben megoldani a betegek fi- zioterápiás kezeléséi, hiszen így megtakaríthatják az uta­zással járó gondokat, a keze­léseket munkaidőn kívül is megkaphatnák, így jelentősen csökkenhetne a táppénzes na­pok száma. Az ötletet támogatta a helyi tanács, a megyei tanács egész­ségügyi vezetése, és teljes mér­tékben helyesléssel találkozott a környékbeli üzemek gazdasá­gi vezetésénél is. A korábbi tü­dőgondozó helyén kialakított orvosi rendelőben fizioterápiás kezelőt létesítettek, amely 1979 óta fogadja a legnagyobb megelégedésre a betegeket. Azt mondják, evés közben jön meg az étvágy. A követke­ző gondolat az volt, hogy fej­lesszék a diagnosztikai feltéte­leket. Korántsem az volt a cél, hogy felvállalják egy rendelő- intézet, vagy kórházi ambulan­cia feladatait, hanem a beteg vizsgálatánál már eleve olyan biztonsággal állapítsák meg a kórismét, hogy elkerüljék a be­teg felesleges utaztatását, a magasabb szintű egészségügyi intézmények indokolatlan tér- helését. Kél hordozható, direktírós EKG-készüléket kapott a ren­delő. Ez, és természetesen a körzeti orvos hozzáértése lehe­tővé teszi, hogy idejében a szükséges ellátást biztosíthas­sák például az infarktusos be­tegnek, vagy ellenkezőleg: el­kerüljék a felesleges pánikot. Következett a kislaborató- rium, amelynek felszereltsége ma már lehetővé teszi az egy­szerűbb vizsgálatok azonnali elvégzését, de a bonyolultab­baknál sem a beteg utazik, ha­nem csak a vére. Itt leveszik a vért, előkészítik, egy hűtőtáská­ban elküldik Pécsre a Megyei Kórház központi laboratóriu­mába, s ha szükséges, még aznap délután telefonon meg­tudhatja a körzeti orvos az eredményt. De a saját felsze­reltség is elegendő ahhoz, hogy helyben gondozzák a dia- béteszes embereket, a magas vérnyomásban szenvedőket, vizsgálják a vesefunkciót és számos egyéb, egyszerűbb fel­adatot is elláthatnak. A rendelőt megfelelő sebé­szeti eszközökkel, hőlégsterili- zálóval is ellátták, így külön­féle kissebészeti beavatkozások miatt sem kell szakrendelésre küldeni a beteget. Baranya megye egészségügyi vezetése felkarolta a kezdemé­nyezést. A szükséges anyagi és szakmai támogatáson felül új szakdolgozói státust is bizto­sított a pécsváradi egészség- ügyi centrumnak, így a korábbi létszámon felül egy laborató­riumi és két fizioterápiás asz- szisztens is dolgozik az orvosok mellett. Dr. Reményi Jenő meg­bízott megyei főorvos elmond­ta, hogy a tervek szerint a pécsváradi példát a közeljövő­ben több is követi a megyé­ben. K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents