Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-26 / 84. szám
Unimog helyett Csepel A KPM Baranya megyei Igaz. gatóságának géptelepein a befejezéshez közeledik az út- javítógépek felújítása. Az igazgatóság idei tervei között a házilagos munkák közül legfontosabbnak tartja az alsóbbrendű utak burkolatának felújítását. Várhatóan 1,8 millió négyzetméter felületet vonnak be bitumennel, amely két-há- rom évre nyújt védelmet. Az elmúlt évhez viszonyítva a megye területén nagyobb felületen — mintegy 60 ezer négyzetméteren — végeznek burkolatfestést. Legalább háromszáz KRESZ-táb- lát cserélnek, illetve pótolnak az év folyamán, több mint kétmillió forintos költséggel. Az említett feladatok ellátásához gépekre, jó állapotban lévő berendezésekre van szükség. Gépparkjuk viszont eléggé vegyes összetételű az évekkel ezelőtt külföldről behozott Unimog típusú útkarbantartógépeik többsége kiöregedőben van, az alkatrész-beszerzés viszont egyre nagyobb gondot jelent az igazgatóság számára az import beszűkülése miatt. Ugyanígy nem számíthatnak további Unimog alapgépek illetve a hozzájuk tartozó adapterek behozatalára. Az alkatrész forgalom megfelelő koordinálása céljából két esztendővel ezelőtt a KPM, központi alkatrészbankot hozott létre az Unimog jöbb ellátása érdekében, ám az utóbbi időben elvesztette a jelentőségét a központi alkatrész- ellátás a behozatal visszafogása miatt. Az ellentmondásos helyzeten kíván segíteni, illetve azt hivatott feloldani a Csepel Autógyár, amely a közelmúltban fejlesztette ki az első hazai gyártmányú útkarbantartógépet a hozzá tartozó adapterekkel együtt. Felhasználási területei hasonlóak az Unimogéhoz. A Csepel-program beindítása viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hazai útfenntartó üzemek egyik napról a másikra jobb helyzetbe kerülnének: az útkarbantartógépek tekinteté- h—i legalább két-három évre van szükség ahhoz hogy a Csepel megfelelő szérianagyságban gyártsa a szükséges berendezéseket. S. GY. Mangánércből műtrágya Gazdasági társulást alakítottak Komárom megyében a mangánérc mezőgazdasági haszno sítására. Ebből a magas karbonát tartalmú ércfaj tóból hegy- nyi mennyiség található Úrkút környékén mind ez ideig azonban a s.zínfém gazdaságos kinyerésének módját még nem oldották meg, ellenben egyéb alkotó elemeinek „salakanyagainak” a kiválasztására és hasznosítására szabadalmat dolgozott ki a Vasipari Kutató Intézet. Az új technológiával a mangánkarbonátot nyerik ki az ércből, s ezt a takarmányadalékokba dolgozza be az ipar. A feldolgozás közben két ugyancsak mezőgazdasági hasznosításra alkalmas melléktermék is keletkezik: az egyik a folyékony műtrágya — jelenleg még importált — alapanyaga, a másik a lombtrágyáé. A mangánérc hármas hasznosítására a Táti Vörös Csillag, a Tokodi Aranykalász Termelő- szövetkezet, a Pest—Nógrád és Komárom megyei Agroker, valamint a Vasipari Kutató Intézet alakított társulást. Már épí. tik Tokodon az évi nyolcvan- millió forint termelési értéket előállító mangánércfeldolgozó gyárat, amelyben augusztusban kezdik meg a termelést. Jövőre már tízezer köbméter folyékony műtrágyát és jelentős mennyiségű premix — takarmányadalék — és lombtrágya alapanyagot készítenék. 4. HÉTVÉGE Miért szűnt meg öt zöldséges bolt? A választék bővítésével érték el a forgalom növekedését a ZÖLDÉRT Petőfi utcai zöldséges boltjában Szokolai István felvétele Jól lépett-e a ZÖLDÉRT? Bővülő profil: zöldség mellett élelmiszer Bezárni egy boltot nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Legfőképp akkor nem, ha alapvető ellátást biztosító üzletről, jelen esetben öt pécsi zöldséges bolt sorsáról van szó. Ehhez ugyanis nem elégséges csupán a ZÖLDÉRT Vállalat vezetőinek elhatározása. Előterjesztésük alapján a városi tanács illetékes osztályának hozzájárulásával húzhatják le a redőnyt annál, vagy azoknál az üzleteknél, amelyek ráfizetésesek. Pécsett, az elmúlt hónapokban öt boltot szüntetett meg a ZÖLDÉRT arra hivatkozva, hogy a Marx úti, a Felszabadulás úti, a szabolcsfalui, a Huba utcai és a Bolgár Néphadsereg úton levő üzleteik hosszú évek óta negyédmilliós ráfizetéssel működnek az alacsony forgalom miatt. Hosszú töprengés után szánták ró magukat erre a lépésre. A ZÖLDÉRT vezetői is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen intézkedés a lakosság hangulatát befolyásoló tényező. A szabályozók és renmellette az élelmiszerbolt is árul zöldárut, a Bolgár Néphadsereg útján, a Bőrgyár melletti boltunkat ugyan bérbe adtuk, de az üzletvezetőnek nem érte meg az alacsony forgalom miatt, ezért lemondott a szerződéses üzemeltetésről. Szabolcstalun, a Templom téren egy téesztől átvett bódét szüntettünk meg, mert a gazdaságtalan üzemeltetés mellett a legalapvetőbb higiéniai feltételeket sem tudtuk biztosítani. Különben nem messze az említett helytől működik a 13- as számú üzletünk, amely a továbbiakban hivatott ellátni a környéket zöldséggel-gyümölcs- csel. A Huba utcában ugyancsak egy bódéban árultunk és a forgalom minimális volt. A ZÖLDÉRT boltjaiban, az egy eladóra jutó forgalom jóval alacsonyabb, mint például az élelmiszerüzletekben, ABC- áruházakban. Náluk átlagosan nem haladja meg a negyvenezer forintot, a költségterhek viszont ugyanúgy megvannak a kisebb, mint a nagyobb forgalmú üzletnél. Ez az oka annak, hogy kiskereskedelmi hálózatuk évről évre kétmilliós veszteséggel dolgozik. A ráfizetést már ebben az esztendőben jelentősen csökkenteni kívánják, jövőre pedig el szeretnék érni, hogy a veszteség megszűnjön. Erre, a belkereskedelmi tárca rendelkezése, illetve állásfoglalása ad lehetőséget: miszerint ez évtől a zöldséges boltokban ki bővítheti k az árulható cikkek körét. Március elsejétől kilenc pécsi nagy forgalmú üzletükben jelentősen bővült a bolti profil: élelmiszereket, dohányárut is forgalmaznak a zöldség mellett, további tizenkét boltban pedig a zöldséges jelleg alapvető megtartásával bővítették az áruk körét. A verseny tehát éleződik az élelmiszerkereskedelem és a ZÖLDÉRT között: remélhetőleg ebből a fogyasztó lát majd elsődlegesen hasznot. Az igazgató példaként a Ivov-kertvárosi Diana téri üzletüket hozza föl, mely a profilbővítést megelőzően havi hatszázezer forintos forgalmat bonyolított le, az utóbbi időben pedig egy hét alatt félmilliós forgalmat produkál. A ZÖLDÉRT tehát lépni kíván. Bízunk abban: nem olyan áron, hogy a lakossági zöldáru-ellátásban eddig is betöltött oly fontos szerepéből egy jottányit is engedne, hiszen nevében is benne foglaltatik, mi az alapvető feladata. Salamon Gyula Belváros és pécsiség Különös következtetésekre ad módot az a néhány szám amit a tavalyi pécsi állami lakóházfelújítások kapcsán megismerhetünk. 334 lakást terveztek, 346-ot újítottak fel — ez jó! De a tervezettből 42 lett volna a belvárosi (12,6%), ám csak 7-et újítottak fel (2%) — ez nem jó! Hát még ha a forintot nézzük. 116 millió forint volt a terv szerint felhasználható összeg, amiből csak 97 millió forint értékű munka valósult még. A belvárosban felhasználni tervezett összeg 42 millió volt (36,2%), a tényleges felhasználás viszont 21 millió (21,6%). Eqyszerű osztással megtudhatjuk. hogy egyetlen belvárosi lakás felújítási költsége meghaladta a 3 millió forintot. És ez végképp nem jó! Idén hogyan lesz? Ismét csak a számok! 324 lakás van a Jervben 1615 millió forintért, amiből 36 a belvárosi lakás — 81 millióért! Hogy ennek az esztendőnek a végén e számtík miként fognak kinézni, azt ma még senki nem tudja még csak elképzelni sem, A szándék mindenesetre az, hogy közel így. Nemrégiben az összes érdekelt részvételével megbeszélést tartottak pontosan ennek az érdekében. A tárgyalás alapjául szolgáló írásos anyagban van egy megállapítás, amit a tisztánlátás végett érdemes szó szerint idézni: ,,Gond, hogy a speciális szakmákat, sokszor tervmódosítást igénylő felújításokat a kivitelezők nem szeretik, Így a vállalásaikat ezen a területen óvatosan fenntartással teszik. Gyakori, hogy az előzetes kapacitásfoglalás után a kivite'ezők más, „fontosabb" munkára hivatkozva ezt visszamondják". Hallgatva a „megajánlásokat", a fenti megállapítás megerősítettnek látszott. Oly sok volt az objektív nehézségekre való hivatkozás, a jogosnak tetsző kifogás, hogy a tanácskozás elnöke szükségét érezte elébe állni a panaszáradatnak: „Senki ne feledje, hogy ezekről a munkákról egyszer el kell számolni! Az Ígéreteket teljesíteni kell!" Álljunk meg itt. Vajon a pécsi belváros felújítása csak ígéretekből megvalósulhat-e? Nem kell-e ehhez valami kis többlet is? Olyan cégek kép. viselői ültek ott a tárgyaló- asztalnál amelyeknek a nevében valami módon ott van az a szó. hogy Pécs. Amikor a többletre gondolunk,- éppen a pécsiséget kérjük számon. De mintha éppen ez hiányozna! Azok az emberek akik egyébként tiszteletre méltó pécsi polgárok, netán ráadásul még tükék is, egyszeriben valami mássá alakulnak át, amikor erről a „nem szeretem” munkáról van szó, sok évszázados múltú pécsi amelynek a végső célja a belvárosnak a megmentése, talán éppen a 24. órában. A lokálpatriotizmusra apellálunk, mert ha az nem munkál ott a rideg vállalati szemlélet körül- azért azt sem kell elvetni, különösen nem a mai viszonyok között — akkor pokolian lassú lesz az előrehaladás és a szemünk láttára megy tönkre minden. Amit ugyan nem hagyhatunk, de és ezt minden járatos szakember nagyon jól tudja — a késedelem milliókkal, tíz, és százmilliókkal növelheti kiadásainkat. A pécsiségre hivatkozunk, s példaként mégis éppen nem pécsiekre kell hivatkozni. Azokra a Szlovákiából jött építőmunkásokra, akik január óta bizonyítják, hogy ez sem olyan munka, amit ne lehetne megfogni a boldogabbik végénél. Tudjuk: erre is van kész magyarázat. De magyarázat ide, magyarázat oda, az is tény. hogy a Dériné utcai két házban oly gyorsan végzik a rájuk kirótt munkát, hogy máris a következő házakat kell előkészíteni a részükre. Nehézségekre hivatkozást, kifogásokat említettünk. Ezek leggyakoribbja az, hogy eleve késéssel indulnak a munkák. menet közben derül ki, hogy a felújítási terv nem jó, állni kell és várni, amíg az új, a friss tényekre alapozott terv el nem készül. Az ok egyszerű: a tervező a lakott épületben a tizedét sem látja annak, amit üres állapotban láthat. Tehát már a tervezéshez ki kellene üríteni a felújítandó házakat. Csakhogy ehhez a mostaninál jóval több átmeneti lakás kellene (üzletekről nem is beszélve!), ami nincs. Az idő előtt kiürített ház pediq az ebek harmincadjára juthat, mint ahogy kezd odajutni a Széchenyi tér 2. számú ház is. Most azt találták ki, hogy a belvárosban dolgozó cégek mindegyikének egymás melletti vagy egymáshoz közeli házakat adnak munkába, s ha gz egyikben valami hátráltató tényező merül fel, a másikban dolgozhassanak tovább. Lehet, hogy ez is segíteni fog valamit. De tartunk tőle, nem az egyetlen mego'dan- dó gond a belvárosi felújításban. Hársfai István Minél kevesebbet utazzon a beteg Egészségügyi centrum Pécsváradon EKG, kislaboratórium, fizioterápia deletek arra ösztökélik a vállalatokat, így a kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, hogy gazdálkodásuk eredményes legyen és azt a profilt tartsák meg, illetve azt bővítsék, amely nagyobb árbevételt biztosít a kollektívának. Ha csupán az utóbbira építene a Baranya megyei ZÖLDÉRT, akkor nem öt, hanem annál jóval több üzletet kellene bezárnia, illetve a kiskereskedelmi ágazatának az olyan mérvű átszervezését kellene elvégeznie, amely már nem felelne meg az alapítóokiratban megfogalmazottaknak. Azt mondja Fodor Imre, a vállalat igazgatója: — Számítottunk a lakossági jelzésekre. — Bizonyságul, az Erzsébet-telepi körzeti népfront bizottság levelét és az arra küldött válaszukat teszi elém, melyben részletesen indokolják, hogy miért zárták be a felsőbb szerv jóváhagyásával a 35-ös számú Marx úti boltjukat. — Ez az üzletünk — folytatja az igazgató — éves szinten ötvenezer forintos ráfizetéssel működött. A tőle alig nyolcszáz méterre levő boltunk is ellátja zöldséggel az ott lakókat. Ezért döntöttünk úgy, hogy a korszjerűtlen, magas költség- hányaddal működő üzleten lehúzzuk a rolót. A gázműnél levő bolt havi forgalma nem érte el a húszezer forintot havonta; Elképzelhető-e a körzeti orvosi ellátásban olyan megoldás, amely hosszabb távon lényegesen olcsóbb, kényelmesebb a betegnek és az egészségügyi szerveknek egyaránt úgy, hogy mindenki hozzájuthat az állapotának legjobban megfelelő ellátáshoz! A látszólag költői kérdésre igenlő a válasz. Mégpedig konkrét példával alátámasztva. Baranya megyében elsőként Pécsváradon hoztak létre olyan körzeti orvosi centrumot, amely eleget tesz a fent említett kívánalmaknak, s amely modellje lehet a később, több helyen létrehozandó centrumoknak. Kezdődött azzal, hogy felmérték: Pécsváradon az összes táppénzesek 30 százaléka mozgásszervi megbetegedések miatt kerül betegállományba. Ezen a környéken sok bányász lakik és nem kevés a reumatikus panaszokkal küszködő idős ember. A fiatal, agilis körzeti orvos, dr. Bíró Ferenc úgy gondolta, miért ne lehetne helyben megoldani a betegek fi- zioterápiás kezeléséi, hiszen így megtakaríthatják az utazással járó gondokat, a kezeléseket munkaidőn kívül is megkaphatnák, így jelentősen csökkenhetne a táppénzes napok száma. Az ötletet támogatta a helyi tanács, a megyei tanács egészségügyi vezetése, és teljes mértékben helyesléssel találkozott a környékbeli üzemek gazdasági vezetésénél is. A korábbi tüdőgondozó helyén kialakított orvosi rendelőben fizioterápiás kezelőt létesítettek, amely 1979 óta fogadja a legnagyobb megelégedésre a betegeket. Azt mondják, evés közben jön meg az étvágy. A következő gondolat az volt, hogy fejlesszék a diagnosztikai feltételeket. Korántsem az volt a cél, hogy felvállalják egy rendelő- intézet, vagy kórházi ambulancia feladatait, hanem a beteg vizsgálatánál már eleve olyan biztonsággal állapítsák meg a kórismét, hogy elkerüljék a beteg felesleges utaztatását, a magasabb szintű egészségügyi intézmények indokolatlan tér- helését. Kél hordozható, direktírós EKG-készüléket kapott a rendelő. Ez, és természetesen a körzeti orvos hozzáértése lehetővé teszi, hogy idejében a szükséges ellátást biztosíthassák például az infarktusos betegnek, vagy ellenkezőleg: elkerüljék a felesleges pánikot. Következett a kislaborató- rium, amelynek felszereltsége ma már lehetővé teszi az egyszerűbb vizsgálatok azonnali elvégzését, de a bonyolultabbaknál sem a beteg utazik, hanem csak a vére. Itt leveszik a vért, előkészítik, egy hűtőtáskában elküldik Pécsre a Megyei Kórház központi laboratóriumába, s ha szükséges, még aznap délután telefonon megtudhatja a körzeti orvos az eredményt. De a saját felszereltség is elegendő ahhoz, hogy helyben gondozzák a dia- béteszes embereket, a magas vérnyomásban szenvedőket, vizsgálják a vesefunkciót és számos egyéb, egyszerűbb feladatot is elláthatnak. A rendelőt megfelelő sebészeti eszközökkel, hőlégsterili- zálóval is ellátták, így különféle kissebészeti beavatkozások miatt sem kell szakrendelésre küldeni a beteget. Baranya megye egészségügyi vezetése felkarolta a kezdeményezést. A szükséges anyagi és szakmai támogatáson felül új szakdolgozói státust is biztosított a pécsváradi egészség- ügyi centrumnak, így a korábbi létszámon felül egy laboratóriumi és két fizioterápiás asz- szisztens is dolgozik az orvosok mellett. Dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos elmondta, hogy a tervek szerint a pécsváradi példát a közeljövőben több is követi a megyében. K. Gy.
