Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-12 / 42. szám
n Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1982. évről (Folytatás az 1. oldalról) sai, míg 1981-ben 2,5%-kal meghaladták az előző évit. A megyei székhelyű szocialista iparvállalatok és a fontosabb telepek külkereskedelmi célú értékesítése az elmúlt három évben — folyóáron — 10,6%-kal növekedett, éves átlagban 3,4 %-kal. A konvertibilis külkereskedelmi eladások ennél gyorsabban növekedtek, 1982-ben 15,2 %-kal haladták meg . az 1979. évit. A fontosabb telepekkel együtt számított megyei székhelyű ipar konvertibilis értékesítéséből 1979-ben a köny- nyűipar közel kétharmad részt képviselt. 1979 óta a könnyűipar részesedése- csökkent, az élelmiszeripar került előtérbe. Az ágazat részaránya 1982-re meghaladta az 50%-ot. A SZOCIALISTA IPARBAN 1982-BEN TERMELT FONTOSABB CIKKEK KÖZÜL: jelentősen növekedett csökkent ^ a termelés az 1981. évihez képest (%) Csomagológép 202,0 Feketeszén 99,1 Élelmiszeripari gép Cement 90,7 és berendezés 187,4 Egetett tégla 96,6 Porrá oltott mész 193,6 Bőrkesztyű 94,0 Porcelánszigetelő 118,5 Farostlemez (nyers) 84,7 Vágott baromfi 127,2 Fogyasztói tej 94,8 Vaj 123,3 Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar által teljesített építési-szerelési munkák értéke a VI. ötéves tervidőszak első két esztendejében kismértékben csökkent. A termelékenység összességében javuló irányzatot mutatott, növekedésének mérve azonban erőteljesebb volt 81-ben, mint 82- ben. (6,2 illetőleg 1,1%). Az 1982. évben az építőipar 2431 millió Ft értékű építésiszerelési munkát teljesített, termelésének volumene az előző évhez képest összességében alig változott. A termelékenység valamelyest javult. A tanácsi és a szövetkezeti építőiparban azonban mind a termelés, mind pedig a termelékenység csökkent. A megyei székhelyű kivitelező építőipar a szerződések szerint 1982-ben átadandó legfontosabb építmények túlnyomó többségét átadta. Többnyire tervszerűen, vagy a tervezettnél kedvezőbb ütemben folytak a lakásépítkezések. összesen 1725 lakást adott át a megyei székhelyű kivitelező építőipar az elmúlt esztendőben, 61-gyei többet, mint egy évvel korábban. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés tekintetében a VI. ötéves tervidőszak első két éve — változatlan áron mért bruttó termelési érték alapján »— ellentétes eredményt hozott; míg az előző évhez mérten 1981-ben nem sikerült növelni a termelést, addig 1982-ben a növekedés jelentős arányú volt, így összességében az 1982. évi bruttó termelési érték — előzetes szá. mítósok szerint — mintegy 6%-kal haladta meg az 1980. évit. A növénytermesztési ágazat termelése — az 1981. évi visszaesést követően elsősorban a búza és a kukorica jó terméseredményei következtében — az állattartásnál jobban nőtt. JK tervidőszakban mérséklődött a termőterület csökkenése. A gyenge termőképességű területek meliorációs tevékenységgel" történő javításának a forráslehetőségei csökkentek, így koncentráltan egy-egy térség komplex meliorációja került előtérbe, mégpedig Mo- hács-Margittasziget térségében. A nagyüzemekben képződött fejlesztési alapok az egyéb formában (támogatás és hitel) rendelkezésre álló lehetőségek beszűkülése folytán csökkentek, ezáltal nagyobb jelentőségű fejlesztések — a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyafeldolgozója kivételével — a tervidőszak első felében nem történtek. A vetésterületen belül csökkent a zöldségfélék aránya. Az 1982. évi mezőgazdasági termelés főként a növénytermesztésben, de az állattartás területén is igen kedvezően alakult. A gabonatermés minden eddigi évet meghaladóan, összesen 885 ezer tonnát tett ki, 15%-kal többet az 1981. évinél. Az ipari növények közül viszont a nagyüzemekben napraforgóból közel 10%-kal, cukorrépából mintegy 5%-kal kevesebbet takarítottak be 1982- ben, mint az előző évben. A zöldségfélékből viszonylag kielégítő lakossági ellátást a kisüzemi termelés biztosította. A megye nagyüzemeiben termesztett néhány gyümölcsféleség is jó termést hozott 1982-ben, főleg a kajszi és az őszibarack. Jó volt a termés szőlőből is. A szarvasmarha-állomány az 1982. év végén 2,1%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez az országosnál valamivel nagyobb arányú fogyás a kisüzemi állomány csökkenésével függött össze. Az 1982. év végén a megyében tartott 475 000-t meghaladó sertésállomány több volt az eddigi bármely év véginél. A sertések 47%-a volt a kisüzemekben, ahol az anyakocaállomány is közel 1Q%-kal meghaladta az egy év előttit. Tyúkféléből is nőtt az állomány, melynek mintegy egy- harmada szintén a kisüzemek tartásában volt. A lakosság pénzbevétele A lakosság pénzbevétele 1982-ben 7,0%-kal haladta meg az 1981. évit. Az utóbbi években a növekedés mértéke mérséklődött; 1980-ban még 8,2, 1981-ben 7,2%-kal volt több a pénzbevétel az egy évvel korábbinál. A lakosság takarékbetétképzése az utóbbi években hullámzóan alakult. 1979-ben és 1980-ban a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. 1981-ben újra élénkült a megtakarítási kedv, majd 1982- ben ismét mérséklődött. A betétállomány az 1982. év végén 6,4 milliárd Ft-ot tett ki, 7,2%- kal többet, mint egy esztendővel korábban. A lakosság összes hiteltartozása az 1982. év végén 5 milliárd Ft volt, 10,9%-kal több, mint az 1981. év végén. A hitelállomány 487 millió Ft-tal emelkedett. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak száma az eltelt három év folyamán a megyében folyamatosan, mérséklődő ütemben csökkent; 1980- ban 1,8, 1981-ben 1,3, 1982- ben 0,6%-kal. A foglalkoztatottak több mint kétharmada az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott. Az anyagi ágakon belül az elmúlt három évben az állami gazdaságokban és kombinátokban, valamint a vízgazdálkodásban növekedett, a többi ágazatban csökkent a létszám. A szocialista iparban dolgozók száma 1982-ben a három évvel korábbinál 3,8%- kal, az 1981. évinél 0,5%-kal volt kevesebb. A kivitelező építőiparban összességében három év alatt közel 10%-kal (995 fővel) csökkent a dolgozók száma. A csökkenést itt nagyrészt a szövetkezeti' szektor létszámfogyása okozta. A szocialista kereskedelemben foglalkoztatottak száma 1982- ben az 1979. évinél 3,3, az előző évinél 0,5%-kal volt kevesebb. A bérkiáramlás mértéke az 1982. évben a megfigyelt ágazatok összességében mérséklődött. A munkabérek 1980- ban 7,0, 1981-ben 7,2, 1982- ben 5,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak havi átlagbére 1982-ben 4464 Ft volt. zül a dobozolt sajtok választéka volt időnként hiányos. A zöldség- és gyümölcsellátás a piacokon és a szövetkezeti boltokban az első félévben rosz- szabb volt a múlt évinél. Később már bőséges volt a kínálat. A megyében 1982. ev folyamán — különösen a harmadik negyedévben — jelentősen bővült a szerződéses formában működő kereskedelmi egységek száma. Az év végén 125 bolt és 238 vendéglátóegység működött e formában. Baranya megyében az új típusú gazdasági szervezetek az országosnál lassúbb ütemben ugyan, de folyamatosan alakultak az év folyamán. Az év végén működő 379 szervezetből 246 alakult az 1982. évben. A magánszemélyek által 1982. év végéig létrehozott összesen 64 gazdasági munkaközösség, ben 310 fő dolgozott. Ezen belül Pécsett 59 munkaközösségben 274 fő. Lakásépítés A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt két éve alatt — a tanácsi szervek által kiadott hasz. nálatba vételi engedélyek alapján számítva — összesen 5602 lakás épült fel a megyében, 9%-kal több a tervezettnél. Pécsett 3167 lakás felépítésével 25%-kal túlteljesült az 1981. és az 1982. évekre együttesen szá. mított lakásépítési előirányzat. Ennek ellenére az épített lakások száma az V. ötéves tervidőszak utolsó éveihez képest mérséklődött. E mérséklődés a városi lakásépítkezések visszaesé. sének a következménye, a falvakban valdmelyest fokozódott a lakásépítkezés. 1980-ban 175, 1981-ben 171 és 1982-ben 169 községben azonban egyáltalán nem épült új lakás. Magánerőből a VI. ötéves tervidőszak első két esztendejében 3678 lakás épült, megközelítőleg ugyanany- nyi, mint az 1979. és 1980. években. Kereskedelem Egészségügy A megyében a kiskereskedelmi bolthálózat az 1982. év folyamán 9 egységgel bővült, a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 25-tel csökkent. A kiskereskedelmi forgalom — ösz- szehasonlílható áron — 1980- ban nem érte el, 1981—82-ben meghaladta az előző évi szintet. Az eladási forgalom 1982- ben 16,5 milliárd Ft-ot tett ki, folyóáron 8,0, változatlan áron 1,4%-kal többet az előző évinél és többet az előirányzottnál. A bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, a vendéglátásé és a ruházati cikkeké csökkent. Az élelmiszerellátás alapvetően jó volt az év során. Átmeneti zavar — elsősorban az első félévben — az étolaj-, a margarin-, a sör- és a lisztes áruk kínálatában volt, a második félévet ezek a gondok már nem jellemezték. Füstölt szalonnafélékből egész évben hiány volt. Baromfihúsból folyamatosan bőséges volt a boltok kínálata és javult az élőhal-ellátás is. A tejtermékek köAz 1982. évben összesen 116 (1981-ben 114) üdülő épült fel a megyében. Az egészségügyi ágazatban 1982-ben fejlesztés révén javult a körzeti orvosi, illetve a szakorvosi ellátás. A fekvőbetegintézetekben és a bölcsődei hálózatban az ellátás javulását részben a szünetelő ágyak újbóli belépése, illetve a bölcső- déskorú népesség számának csökkenése eredményezte. Az óvodai hálózot 1982-ben 208 új férőhellyel bővült, emellett az ellátottságot a megfelelő korú népesség számának csökkenése is javította. Az átalános iskolák az előző tanévhez képest 19 osztályteremmel bővültek, amelyek — a megyeszékhely kivételével — az ellátottságot is jovították. A napközi ellátásban részesültek száma közel 6%-kal növekedett, ugyanakkor az elutasított kérelmezők száma mintegy negyedrésszel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága lágy jelentőségű tanácskozást tartottak a héten Pécsett az országos agi- tációs, propaganda- és művelődéspolitikai aktíva néhány kérdésének közelebbi értelmezéséről, a feladatokról. A megye szellemi életében, a pártpropagandisták és aktivisták körében már eddig is nagy érdeklődést lőhetett tapasztalni az országos eszmecsere iránt és ez a megyei tanácskozáson részt vevők nagy számában, az aktivitásban is érzékelhető volt. Természetesen az országos aktíva anyaga teljességében nem képezhette a megyei tanácskozás témáját csak néhány kérdés kiemelésére, tanulságai levonásaira, következtetésekre nyílt most lehetőség. Olyanokra, melyek a jelen nemzetközi helyzetben közvéleményünket a legjobban foglalkoztatják. Baranya hat napja Igen fontos tanulság, következtetés az, hogy napjainkban az ideológiai aktivitás fejleszté. se együtt kell hogy haladjon politikánk megvalósulásával, az_ zal szoros összhangban szükséges erősítenünk eszméink befolyását, terjesztenünk és továbbfejlesztenünk ideológiánkat. Az új jelenségek megközelítése természetszerűen eltérő pozíciókból, sokféle módon történik. Az ebből fakadó sokszínűség nőve. li a felelősséget is. Ugyanakkor a sokszínűség akkor segítheti az ideológia progresszív szerepének érvényesülését, ha a vitákban képesek vagyunk kifejezésre juttatni, hogy a sokféle eszmei-politikai kérdés közül melyek tekinthetőek ma alapvetőnek. Ezért is kapott a megyei tanácskozásán többek között olyan nagy hangsúlyt az, hogy ma és a jövőben is korunk alapkérdésének kell tekintenünk a két társadalmi rendszer szembenállását, küzdelmét, s ebből fakadóan a béke megőrzésének nagy ügyét. Miközben joggal és szükségesen kutatjuk építőmunkánk feladatai megoldásának útjait, annak eszmei megalapozásán fáradozunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindez nem légüres térben zajlik. Nem vonatkoztathatunk el a külső veszélyektől, attól, hogy egy ellenséges imperialista világ áll velünk szemben. Hatalmas tapasztalatokkal rendelkeznek a tömegek befolyásolásában, az ideológiai megtévesztésben, zavarkeltésben, s napjainkban új eszközök, módszerek kidolgozásán, fejlesztésén munkálkodnak. Ideológiai, s nem utolsósorban tájékoztatáspolitikai tevékenységünkben ezt a nagyon fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ugyanakkor ez nem fékezhet, nem bizonytalaníthat el bennünket az ideológiai kérdések bátor felvetésében, alkotó szellemű megközelítésében, a vélemények nyílt ütköztetésében. De megköveteli mindenkitől a szélesebb látókörrel párosuló politikai felelősséget. M. E. Gázkészülék-átállítás az egyik Ivov-kertvárosi lakásban Elsőként a lakosság készülékeit állítják át Április közepéig befejezik a munkálatokat Számtalan beharangozás után február 8-án a reggeli órákban elsőként Pécsett, ' a Lvov-Kertvárosban fogtak hozzá a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzemigazgatóságának szakemberei a lakosság gázkészülékeinek földgázra való átállításához. A munkát több hetes előkészítés előzte meg, melynek része volt, hogy a családokat értesítsék az átállás pontos időpontjáról. Ezért már korábban kiküldtek értesítéseket a lakókhoz, melyben tájékoztatást adtak az időpontról, de ezen túl a lépcsőházakban is elhelyeztek plakátokat. Kedden 587 családot keresett fel a mintegy hatvan szerelő az Enyezd utca és a Krisztina tér környékén. A körzeti nyomósszabályozókat már a múlt héten átállították, így aznap reggel először a lakók jelenlétében a készülékeket ellenőrizték majd az utcai szerelvényekből kiengedték a városi gázt, földgázt nyomattak a rendszerbe, ezt követően pedig a lakásokban kicserélték a gáztűzhelyek fúvókáit és elvégezték a beszabályozást. Az akció mindössze néhány óráig tartott, egy-egy családot — igaz többször — csupán néhány percig „zavartak". A tapasztalatok szerint a lakók nagy része megértéssel, türelemmel, segítőkészséggel viselte el az átállással járó „kellemetlenséget": tudomásul vették, hogy nélkülük ezt a feladatot a gázmű nem tudja megoldani. De akadtak olyan lakók, akik félreértették a szerelők jelenlétét, s a nem megfelelően karbantartott készülékeket szerették volna megjavíttatni ... Érdemes arról is szólni, hogy a földgáz miben, különbözik a városi gáztól. Mindenekelőtt abban, hogy még egyszer akkora a fűtőértéke, egyenletes a minősége, jobb hatásfokkal égethető, s nem tartalmaz szennyezőanyagot, így például szénmonoxidot. De meg kell jegyezni, hogy a robbanásveszélye nagyobb!' Előnyei közé tartozik, hogy egyszerűbbé válik az üzemeltetés, ami azt jelenti, hogy a lakókat javítás miatt nem zavarják annyit, mint eddig. Népgazdasági szinten pedig olcsóbb, ugyanis egy köbméter földgáz feleannyiba kerül, mint ugyaneny- nyi benzinbontósból nyert városi gáz. Felvetődik a kérdés: a földgázért többet kell-e fizetni, mint eddig a városi gázért? Ahol átalánydíjas a földgázfogyasztás, például Lvov-Kertvárosban, ott az eddig fizetett összeg nem emelkedik. A mérővel rendelkező fogyasztóknál, például családi házakban, egy köbméter földgázért ugyan többet kell fizetni, de mivel a földgáz fűtőértéke nagyobb, így tulajdonképpen a gázszámla nem emelkedik. A földgázra való átállást április közepéig fejezi be a Dél- dunántúlj Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzem- igazgatósága Lvov-Kertvárosban. A gyakorlati átállítást, beszabályozást minden héten keddi napon végzik a reggeli órákban, azaz, ekkor keresik fel a lakókat. Felvetődhet, hogy miért a hét csak egy napján? Azért, mert a felkészüléshez és az utómunkálatokhoz a vállalatnak szüksége van egy hétre — ezek nem érintik közvetlenül a fogyasztókat —, hogy a készülék átállítása zavartalan legyen. A gázszolgáltatónak az a kérése, hogy a megadott időpontban tartózkodjanak otthon a lakók, vagy ha erre nincs lehetőségük, akkor adják a szomszédnak a lakáskulcsot, hogy a szerelők bejuthassanak a lakásba. Ez azért is fontos, mert egy-egy ilyen kedd; napon 600—700 lakást keresnek fel a szerelők ... Legközelebb február 15-én lesz „átállítási nap”, melynek során a Regina, Izabella, Olga, Etelka utcák, valamint a Krisztina és Diana tér lakóihoz kopogtatnak be. Ha Lvov-Kertvárosban befejezik a 4857 lakásban és 15 intézményben a munkát, akkor az időjárás függvényében kezdik a Mártírok útja, Szabadság út, Doktor Sándor utca és Megyeri út által határolt terület készülékeinek az átállítását, Ro&prim Nándor HÉTVÉGE 3. Földgáz Pécsett Luou-Kertuärosban
