Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-12 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! bonni célegyenes (2. oldal) XL évfolyam, 42. szám 1983. február 12., szombat Ara: 1,80 Ft (aranya Hat napja (3. oldal) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja (4. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságánál jelentése az 1982. évről B aranya megyében a szocialista szervek beruházásainak volumene a VI. ötéves terv első két esztendejében nagyjából változatlan maradt, átlagos készültségi fokukat tekintve viszont lényeges különbség mutatkozik. Az 1981. év fejlesztéseinek jelentékeny hányada még az előző középtávú tervidőszakról áthúzódó beruházások befejezésére irányult, 1982-ben viszont újabb nagyszabású fejlesztések megkezdése került előtérbe. A VI, ötéves tervidőszak el­ső két esztendejében. Beruházások- megkezdték a mecseki szénbányászat kokszszén-kon- centrátum kihozatalának növe­lését célzó állami nagyberuhá­zás kivitelezési munkáit;- jelentős erőket fordítottak az V. sz. bányaüzem létesítésé­re;- az 1982. év végére meg­épült a Baja-Pécs közti föld­gázvezeték,^ folytatódott Pécs gázvezeték-hálózatának (a föld­gáz fogadásához szükséges) rekonstrukciója;- megkezdték a Budapest- Pécs közötti vasútvonal villamo­sító sát;- a tervezettnél kedvezőbb ütemben valósul meg Pécs du­nai vízellátása, máris javult Komló vízellátása;- jelentős összegeket fordí­tottak Pécs és Komló szenny­vizeinek tisztítására. Az 1982. évi beruházási tevé­kenységet a megyében az or­szágostól némileg eltérő irány­zat jellemezte. Az összességé­ben változatlan volumen mel­lett növekvő összegeket fordí­tottak az állami beruházásokra, köztük elsősorban a nagyberu­házásokra, míg a vállalati be­ruházások aránya csökkent. (Országosan valamelyest mér­séklődő volumen mellett csök­kentek az állami és főként a nagyberuházások.) Az állami beruházások nö­vekvő súlya összefügg az új állami nagyberuházásként meg­kezdett mecseki kokszolható széntermelés fejlesztésével, de növekedtek a célcsoportos be­ruházások (pl.-Pécs földgázellá­tása, a pécs-mohácsi regioná­lis vízmű II. üteme) és a tanácsi beruházások is. Tanácsi beruházásokra az el­múlt esztendőben 1,8 milliárd Ft-ot fordítottak, 22%-kal töb­bet, mint 1981-ben. Megközelí­tően ennyi volt az üzembe he­lyezett tanácsi beruházások összege is. Meglehetősen sok, az előző évről áthúzódó taná­csi beruházást helyeztek üzem­be 1982-ben. Az egy lakosra jutó tanácsi beruházások ösz- szege Baranya megyében az el­múlt esztendőben 4206 Ft-ot tett ki. (A szomszédos megyék­ben, továbbá Borsodban 3000— 3200 Ft között volt.) A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1982. évi beruhá­zásaira 757 millió Ft-ot fordítot­tak, 12%-kal többet, mint 1981- ben. Az üzembe helyezett ter­melőszövetkezeti beruházások összege hasonló mértékben emelkedett. Az 1982. év folyamán számos fontos beruházást helyeztek üzembe a megyében. Közülük kiemelkedő fontosságú Pécs földgáz-ellátása, üzembe he­lyezték - többek között - a Szentlőrinci AG vajszlói burgo­nyafeldolgozó üzemét, a ka- csótai tejüzemet, az orfűi ki­rándulóközpontot, a komlói színházat, hangversenytermet. Pécsett elkészült az új távol­sági autóbusz-pályaudvar, *a Fészek Áruház, továbbá a kom­munális létesítmények közül a Budai városrész orvosi rendelő- intézete, a tűzoltó-laktanya, va­lamint a Ivov-kertvárosi Neve­lési Központban létesített mű­velődési otthon és diákotthon. Nem helyezték azonban üzem­be az 1982. év végéig az V. öt­éves tervidőszakról áthúzódóan készülő húsliszt-üzemet és a szennyvíztisztító telep granulá­lójával összefüggő energiaellá­tási rendszert. Ipari termelés A megyébe települt szociális-' ta ipar 1982. évi termelése nem érte el az 1979. évit, attól 1,4 %-kal elmaradt. 1980-ban és 1981-ben lényegében stagnált a termelés, 1982-ben pedig 1,3 %-kal visszaesett. (Bányászat nélkül a termelés 1980-ban csökkent, majd azt követően évenként mérsékelten növeke­dett.) Az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése 1982- ben megszakadt, részben a ter­melés, de inkább a munkaidő- alap csökkenése következté­ben. Az elmúlt három év során a főbb ágazatok termelése több­ségében egyenetlenül alakult. Folyamatos tendencia csak a villamosenergia-iparban és az élelmiszeriparban volt növékvő, illetve az épitőanyOgiparban és a fafeldolgozó iparban csök­kenő. Zárszámadások öt baranyai termelőszövetkezetben li Pécsváradon házomszáz százalékkal növelték a nyereséget a főbb Ágazatok termelése Megnevezés Bányászat Viliamosenergia-ipar Gépipar Építőanyagipar Vegyipar Fafeldolgozó ipar Bőr-, szőrme- és cipőipar Textilruházati ipar Élelmiszeripar Az ipar ágazati szerkezeté­ben az eltelt három évben cse­kély mérvű arányeltolódás ment végbe az élelmiszeripar és az egyéb ipar javára. 1982-ben a nehéziparban dolgozott az ipar összes foglalkoztatottjának több mint fele. A könnyűipar­ban 28,0, az élelmiszeriparban 14,4% volt az arány. Az egyéb ipar súlya továbbra sem jelen­tős. Az ágazatok termékszerkeze­tében jelentős megújulás a A termelés az előző év %-ában 1980 1981 1982 101,3 99,2 95,7 101,8 100,4 103,9 99,0 98,9 104,2 96,7 98,2 98,7 102,7 99,0 91,2 97,6 99,0 92,4 98,9 101,7 98,2 99,5 106,8 104,4 101,0 100,6 105,0 tervidőszak elmúlt két eszten­dejében nem volt, a termék­szerkezet-változásban inkább az egyes termékek termelésben betöltött arányváltozása domi­nált. A megyei székhelyű szocialis­ta ipar 1982. évi értékesitése — összehasonlítható áron - 2,8%- kal haladta meg a három év­vel korábbit. 1980-ban lényegé­ben stagnáltak az ipar eladá­(Folytatás a 3. oldaton) Geresdlak ismét megyei tejrekorder Diósviszló talpra állt Jó évet zárt a reménypusztai Új Élet és a szajki Béke Tsz Egyedülálló teljesítmény pro­dukált az elmúlt gazdasági évben a pecsváradi Zengőalja Tsz 600 fős kollektívája. A teg­nap Pécsváradon, a járási Mű­velődési Házban megtartott zár- számadási közgyűlésen, Walter Tivadar, a szövetkezet 1982 má. jusában megválasztott fiatal, alig 37 éves elnöke, arról szá­molhatott be a tagságnak, hogy tiszta nyereségüket egyet­len év alatt megháromszorozták s ezáltal az elmúlt évi 6,1 szá­zalékról 16,3 százalékra növel­ték hatékonyságukat, vagyis az alacsony hatékonyságúak közül nem a közepesek, hanem egy­ből a jók közé emelkedtek. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz jól élt a gabona- program adta lehetőségekkel, s szervezett, jó munkával és a kedvező időjárás segítségével e tájon rekordnak számító, 8,6 tonnás kukoricatermést értek el. Terven felül 2540 tonna gabonát termeltek, ami 3,2 millió többlet árbevételt eredményezett. A si. kérésén megoldott — bérbe adott — gesztenyebetakarítás­sal a szokásos 3 vagon helyett 10,5 vagon szelídgesztenyét ér­Szavaznak a tagok a diósviszlói termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén emelték megint a fajlagos tej­termelést, ami jelenleg 5744 li­ter, újra megyei rekord. Érthető, ha az egy liter tej önköltsége nem több náluk 4 forint 89 fil­lérnél. Egy kiló marhahúst 38 forint 82 fillérből állítottak elő, oly módon, hogy a vágómarha- állomány háromnegyedét a ta­gokhoz helyezték ki bérhizlalás, ra. Új ágazatuk az angóranyúl, jelenleg 3000-et, az év végére már 4000-et nyírnak. Búzából 5,5, kukoricából 9,6 tonnás ter­mést értek el. Önköltségeik a lehető legalacsonyabbak. Árbe­vételük meghaladta a 91 mil­liót, növelték a termelési érté­ket, a bruttó jövedelmet, a tisz­ta nyereséget, ami az előző évi 12,5 helyett most 18,9 millió lett, minden 100 hektár szántó­ra 1 millió forint tiszta nyere­ség. Az éves tagi részesedést 6000 forinttal növelték, s így 52 969 forint lett. A kifizetett nyereségrészesedés az éves bér százaléka, ami 39—40 napi A 834 ágyas Megyei Kórház központi sterilizálója hivatott ellátni az intézmény eszközeinek csirátlanitását. Pécsett a Rákóczi úti udvarban lévő modern épületben a kisegítő személyzet­tel együtt 16 fő gondoskodik arról, hogy gáz-, hőlég- és gőzkezeléssel sterilizálják a műsze­reket, a gumianyagokat, a fecskendőket és a textiliákat. A képen: a fertőtlenítő központ egy részlete. Erb János felvétele tékesítettek, ami plusz 2,4 mil­liót hozott. Növelték a bruttó jövedelmet, a tagság részese­dését, a szövetkezet tiszta nye­resége az előző évi 4,6 millió­val szemben 12,9 millió lett, jó megalapozva kezdhetik az idei évet, s egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek tagjaiknak. A tegnapi közgyűlésen részt vett és felszólalt Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, aki elismeréssel szólt a pécsváradiak teljesít­ményéről'. Kiemelte az emberi tényezőt, a tagság szorgalmát és a kedvező irányba változott vezetői szemléletet. Rámutatott, hogy míg a megyében 30, addig Pécsváradon 300 százalékkal nőtt a nyereség, s ennek tit­ka, hogy a helybeliek jól hasz­nálták ki s javukra fordították a szabályozók adta lehetősége­két. A Zengőalja Tsz jó úton jár, biztos perspektívát ad tag­jai megélhetéséhez, s Iképes rá, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárul­jon a település, a patinás Pécsvárad arculatának alakítá­sához. A tsz ebédlőjének nevezett gyönyörű geresdlaki szociális objektumban — saját brigád építette — tartotta tegnap zár. számadási közgyűlését a Dózsa Tsz kollektívája. Erről a kis, alig 1900 hektár közös szántóterüle­ten gazdálkodó szövetkezetről ritkán, többnyire csak a megyei tejtermelési versenyek díjkiosz­tó ünnepségein hallunk, mivel csaknem egy évtizlede tejter­melési rekorderek. Szerényen, csendben gazdálkodik, de köz­ben igen dinamikusan fejlődik a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú közös gazdaság. A 15 aranykoronás földjeikkel adott- ságilag kilógnak a mohácsi já­rásból de nem az eredményeik­ben. Molnár Mihály tsz-elnök teg­napi zárszámadási beszámoló­jából egy egészen hihetetlen „fegyvertényt" tudhattunk meg; Geresdlakon — félezer tehén átlagában — tavaly egyetlen év alatt majdnem 1000 literrel 11 keresetnek felel meg. + „Rajtunk nem segít senki, csak bántanak .. .” Sokáig ez volt a legsűrűbben hallható mondat a többszörösen szanált diósviszlói Kossuth Tsz házatá- ján. Tegnap Diósviszlón a mű- -velődési házban megtartott zár­számadáson a sok fiatal biza­kodó arcról ugyanaz tükröző­dött, ami Ferenczi András tsz- elnck szavaiból, hogy a szövet­kezet talpra állt: érdemes a közös gazdaságban dolgozni, nem kell másutt keresni a mun­kát. Néhány ágazatban — főleg a növénytermesztésben — nem­csak önmagukhoz képest, de az átlagoshoz viszonyítva is jó eredményt értek el. 73 mázsás termést hozott a kukoricájuk, búzából éppen 100 vagonnal termeltek többet mint 1981-ben, a több mint 100 mázsás termé­sük a szőlőtermesztők jó mun­káját dicséri, és szépen jöve­delmez a juhászat is. Koránt­sem jelenti ez azt, hogy min­den „bejött”, sikerült az idén. A .napraforgó és a szója pél­dául tovább növeli a gondo­kat, hiányzik a fejlesztési alap és a szárító, még mindig kima­radt a termelésből egy jelentős bevonható földterület, s a jobb munkáért többet fizetni sem igen tudnak, a bérszínvonal­gazdálkodás és a létszám kö­töttségei miatt, A további előrehaladás fel­tételei, mint Ferenczi András (Folytatás a 13. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents