Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-05 / 35. szám
Páratlan értékű földtani „múzeum” A cserkúti domboknál kibúvó konglomerátum. A rétegek déli irányba dőlnek. Á Jakab-hegy kincsei Turistának és diáknak nagy jelentőségű a természettudományi ismeretek bővítésében Szinte' hihetetlen, mégis igaz: a Pécstől alig néhány kilométerre lévő 602 méter magas Ja- kab-hegyet külföldön jobban ismerik, mint a hazai átlagturista. Mindezt Koch László bizonyos rezignációval jegyzi meg, mert nemrég az NDK-ban járva maga is meglepődött, mikor a vendéglátók Pécs felemlítésekor, a Jakab-hegy páratlan földtani képződményeiről beszéltek. Koch László, a Mecseki Érc- bányászati Válalat geológusa, a Jakab-hegy szerelmese, akit még egyetemista korában egy nyári gyakorlaton ragadott meg e táj és környezetének szépsége, az a rétegsor, amely a magyar földtörténetet illetően tudományos alapadatok tanulmányozására gazdag lehetőséget kínál. A geológus úgy beszél a 220 millió éves — perm illetve triászkorból származó képződményekről, a kovás kötőanyaggal cementált kvarc, gránit alapanyagú és más kőzetekről, mint élő anyagról. — A rétegek olyanok, mint egy könyv, ha valaki ezeket lapozni tpdja, sok mindent másképp lát és a vörös színű Ijo- mokkő-alakzatokat tanulmányozva érdekes földtani jelenségeket figyelhet meg. Felkapaszkodunk, a cserkúti falutól 'alig karnyújtásnyira lévő dombra, melynek tetején jól érzékelhető a konglomerátum kibúvása. — Ha innen képzeletben egy ívet'húzunk a Jakab-hegy déli nyergéhez, ahol a Babás szerkövek találhatók — mutat észak- nyugati irányba Koch László — világosan kirajzolódik, hogy a főkonglomerátum összetételénél fogva ellenállt az eróziós hatásoknak. A különböző alakzatok kialakulása több mint kétszáz- millió évre tehető, a természet erői koptatták, formálták azokat. Egyébként ahol állunk, a földtörténeti ókorban a Jakab- hegy helyén a variszkuszi őshegység lesüllyedését követően sekély tenger keletkezett: ekkor alakult ki az úgynevezett permi homokkő, amely itt található. A belső földtani erők hatására mintegy százmillió éve a kréta időszakban, a rétegek felgyűrődtek és hatalmas boltozatot alkottak. Annak középső része később lepusztult. így alakult ki a déli szárnyon a cserkúti dombon a dőlt réteg, a Jakab-hegy oldalában, pedig a konglomerátum-rétegek, amelyet a köznyelv Babás szerköveknek nevez, és nem messze tőle található a Zsongorkő, amihez ugyancsak népi monda fűződik. Legutóbb a nyár derekán jártam a hegyen. Jó órányi gyaloglás után értem a Zsongorkő- höz, elhaladva a Remete bar4. HÉTVÉGE lang mellett: nem is annyira méretei fogtak meg, hanem az, hogy homokkőben ritka az ilyen jellegű barlangkialakulás. A Zsongotkői kilátó vaskorlátjára támaszkodva elláttam egészen a Dráva vonulatáig és ez azú- ros tisztaságban visszaidéződ- tek bennem egy gyerekkori kirándulás emlékei és a monda, . miszerint Zsongor vitéz a török fogságból kiszabadítva kedvesét, lóháton menekült üldözői elől, és e szikláról ugratott a mélybe . . . Odébb, mintha ismét mozdulna a nászmenet, a menyasszony, a vőlegény, mögöttük a ló és a hintó, néhány méterrel távolabb „tenyérnyi” asztal. A néphit szerint fogott az átok — a Babás szerkövek — kővé vált a hegy tetején lévő kápolnából visszatérve az egyik család, mert nem kerülték ki az éppen fölfelé igyekvő esküvői menetet. ^ A Mecseki Intéző Bizottság, a Janus Pannonius Múzeum, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Magyarhoni Földtani Társulat területi szervezete, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja felismerve a Jakab-hegy kincseit, azt ajánlotta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak, hogy e területet nyilvánítsák védetté. Az OKTH 1978-ban, mint országos jelentőségű értéket több mint 220 hektáros területet „sajátított ki". Az indoklásban a földtani érdekességeken kívül többek között az is szerepel, hogy a Jakab-lhegy növény- és rovarvilága ritkaságszámba megy, nem szólva a régészeti és művelődéstörténeti értékekről. A terület egyik legfontosabb kultúrtörténeti kuriózuma a vaskori földvár, és halomsírok, melynek kutatását Maráz Borbála kezdte meg, az utóbbi időben pedig Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze és munkatársai folytatnak igen figyelemreméltó/kutatásokat az egyedüli magyar alapítású Pálos-rend kolostorának kiterjedt területén. A valamikori templomot és kolostort Bertalan, pécsi püspök építtette 1225-ben, Jakab apostol tiszteletére — innen ered a hegy neve — ahol három évszázadon át, a török hódoltság kezdetéig a Pálosrendi szerzetesek éltek. A Jakab-lhegy páratlan értékeivel lapunkban többször foglalkoztunk. Nemegyszer fölvetve: több figyelmet érdemelne mindenféle tekintetben. Ez a kész-' ség'és tenniakarás mind a régész, mind a geológus, mind a botanikus részéről adott és eddig is sokszor erőn fölül vállalták olyán feladatok elvégzését, amit csak a hivatásszeretet, az elhivatottság vezérelhet. Ezt teszi évek óta Koch László, akit a földtani munkákban, a magyarázó szelvények és térképek elkészítésében dr. Barabás Andor- né és Wéber Béla segített, mert meggyőződésük, hogy a cserkúti dombságtól a Babás szerkövekig terjedő képződmények ismerete, a természettudományi műveltség elmélyítését segítheti. Ezt átérezve nyújtott kezet többek között a Mecseki Érdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a MÉV KISZ-esei, utóbbiak az említett területen kiépítették g sétauta- kat, a közelmúltban elhelyezték a tájékoztató táblákat, amelyeken az átladjérdeklődő számára is érthető módon fogalmazták meg a földtani összefüggéseket, érdekességeket. Csupán azt akartuk bizonyítani — folytatja Koch László —, hogy az élettelen termék szét nem is annyira „tetszhalott" csak szívvel, hozzáértéssel kell hozzá közelíteni. Tettük ezt azért is, mert sajnálatos módon oktatásunkban a természettudomány földtannal összefüggő igen fontos kérdései nem kapnak kellő hangsúlyt. Mert a diák számára a perm, a triász, vagy a kréta időszaka mit sem mond, ha nem „érintheti”. Arra gondolok, miért ne tarthatnának általános- és középiskolásaink részére „nyílt" órákat ezen a területen,' miért ne iktathatnák be az utazási irodák programjukba a Jakab-hegy megtekintését egésznapos kirándulással összekötve. — Vagy nyolc esztendővel ezelőtt valamennyi baranyai iskolának küldtünk egy tájékoztatót arról, hogy a természettudományi oktatás segítése érdekében a Jakab-hegy értékeinek megtekintése „kézzelfogható” segítséget nyújthat a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt, a szabadtéri, földtani „múzeumban”. Mondanom se kell, hogy semmiféle reagálás nem érkezett hozzánk —, fűzi tovább a gondolatokat Koch László. A Központi Földtani Hivatal most végzi a magyarországi alapszelvények védetté nyilvánítását: a Jakab-hegy, ahol minden együtt megtalálható, egyedülálló hazánkban. Mi tudjuk, hogy milyen páratlan érték ez a hegy: különleges formájú, természet faragta „szobraival”, a kolostorromokkal, a tetőn lévő tóval: — ami szintén ritkaságszámba megy — megnyugtató, hogy mind többen vagyunk, akik szívügyüknek érzik, védenünk kell e területet! Ehhez járult hozzá Molnár István nyugalmazott erdőmérnök is, aki az útvonalak kitűzését, a jelzések felfestését végezte el. A napokban ismét fenn jártam a hegyen. A fák ágai zúzmarapáncélt öltöttek, a Pálosrendi kolostorromok feltárt részeit fekete fólia takarta, de a délre tekintő „nászmenet” most is vörös színben játszott a „haragtól”. Lefele ereszkedve fölmerült bennem: miért ne lehetne épületet húzni a tetőn, kulcsos turisták részére, akik^mint természetbarátok, a felbecsülhetetlen értéjtek védelmét is vállalhatnák mindennapos jelenlétükkel .. . Salamon Gyula Pécs első számú lakásépítési területe Lvov-Kertváros-1983 elején A számok, amiket alább lát az olvasó, nem „fejezeteket” jelölnek, hanem egy városnyi városrész-építés ún. szerkezeti egységeit. Eszerint járjuk be Lvov- Kertvárost, s invitáljuk az olvasót is, hogy nézzük meg együtt: mi is történik itt 1983 elején. Szükséges-e ez? — kérdezheti valaki. De mennyire! — válaszolja az újságíró, aki időről időre kötelességszerűen igyekszik tájékoztatni a városrész fejlődéséről kertvárosi polgártársait, akik, azonban mégis azt tették szóvá a decemberi város- politikai fórumon, hogy „jó volna időnként tájékoztatni őket arról, mi épül a városrészben”. Lássuk tehát 1983 január végén. o Már tavaly befejeződött itt a lakásépítés. Most a terület közepén, a Testvérvárosok terén (még nincs sok térformája!) 16 tantermes iskola, továbbá egy .150+80 fős óvoda-bölcsőde épül, ezek idén szeptemberre — így szól az ígéret — elkészülnek. Jövőre még egy ABC épül itt, továbbá egy orvosi rendelő. e Lakásépítési területként ez a központi szerkezeti egység sem játszik már szerepet; itt úgyszólván „csak” az utómunkálatok fofynak. A Nevelési Központ két utolsó épülete — a fedett uszoda és a tornacsarnok idén elkészül, s utána elkezdődhet az Apáczai Csere János tér végleges rendezése. Ez persze attól is függ, hogy a B^V is belátja-e: e hatalmas terület központját az építkezések befejezte után nem ildomos mindenféle rissz-rossz felvonulási épülettel csúfítani. És akkor nyomban felvetődhet a kérdés: mi lesz a Nevelési Központ hét épülete által övezett, közel 120 méter átmérőjű, köralakú térség jövője? Nagyrészt szilárdburkolatú udvar lesz — hallottuk, s hozzá az Országos Építésügyi Szabályzatra történt hivatkozást, miszerint egy iskolásra mekkora udvarrészt kell számítani, itt pedig ugyebár... Nézzük csak ezt az északnyugat felé nyitott, s ugyanarra lejtő „amfiteátrumot", s nem kell gondolati bukfenc ahhoz hogy valódi amfiteátrumot képzeljünk ide. Egy megfelelően mélyített „katlant”, amelynek az ólján különféle szabadtéri rendezvényekre alkalmas színpad, küzdőtér (vagy amit akartok . . .) van, s amit félkaréjban emelkedő üléssorok vesznek körül .. . A Nevelési Központtól1 délkelet, re egymás mögött álldogáló három tízemeletes utolsójához ragasztott üzletház is elkészül idén (a Húsipari Vállalat hentesüzlete lesz itt), s elkezdik a Hajdú Gyula úton a Csemege Kereskedelmi Vállalat élelmiszer-áruházának az építését. Ez valamint a PÉTÁV üzemháza (ennek a váza áll a Nevelési Központ szomszédságában) az utolsó két építkezés ebben a szerkezeti egységben. + , © A varjúhad ef-ellepi ezt a szántóföldnek már aligha nevezhető területet: még nem tud. ják, hogy az ember hamarosan elzavarja innen is őket. Most ugyan még kevés a jele annak — egy földgyalun, egy „betondobozon” és egy háromszögelési oszlopon, no meg a nagyjából elegyengetett talajon kívü,| —, hogy itt hamarosan nagy felfordulás lesz, s hogy még az idén 120 lakást kell megépíteni, utána meg a többit... A MÉV építtet itt lakásokat, s lesz majd garzonház is. Dehát akkor a Pécs végét jelző tábla is elköltözhet innen az 58-as útról párszáz méterrel délebbre!... © Annál is inkább, mert ebben a szerkezeti egységben az építkezés kiért már a főközlekedési úthoz, s ezzel itt idén véget is ér a lakásépítés. Tervbe van véve egy óvoda-bölcsőde, ez 1985-re ej is készül, üzletre, iskolára azonban egyelőre nincs pénz (de legalább a terv készül!) Ugyanígy beépítetlen marad a terület déli fele is, ahová különböző intézmények telepítőiét javasolták. A házak közt járva feltűnik két tízemeleteshez illesztve a hosszú, betonból készült felhajtórámpa; ezekkel együtt összesen négy ilyen van ezen a környéken, s a házakban mozgássérültek részére kialakított lakások — kettő-kettő egy- egy rámpához. Egy rámpa pedig — úgy mondják — belekerül vagy 300 ezer forintba. Vajon nem kellett volna, inkább több lakást fűzni egy-egy rámpára, s a megtakarításból az otthonokat „testreszabottra" csinálni?... E szerkezeti egység kapcsán ismételten elhangzik: mikor építik meg a Sarohin tábornok útjának a folytatását az 58-as útig?. Nos, a terv készül jövőre pedig — a pénzügyi lehetőségektől függően —• talán ei is kezdik az építését. Annál is inkább, mert ide tervezik a városrész végleges autóbuszpályaudvarát o 1982 frappáns olvasói kérdése volt, hogy micsoda dolog üzleteket építeni itt a Sarohin tábornok utján, a város szélén.., Lám csak, a város széle máris eltűnőben, hiszen az út túloldalán már áll egy négy- emeletes ház, s mellette 41 égy másiknak a fogadószintje is kész, közülük az elsőn javában folyik a panelszerelés. Nem messze tőlük szorgalmasan dolgozik a cölöpalapozó-gép jelezvén. hogy itt is lesznek középmagas házak. Ezen a területen, amit dél felöl félkörívben az IJku Pál út zár majd le, egyelőre^csak lakások épülnek, magára az útra is csak 1984— 85-ben kerül sor © Máfom balra forduló L-betü_ jének az öblében nagyszámú csoportos családi ház építésére jelöltek ki területet, de — amint máris látható — épülnek panelházak is. S ahogy elnézzük, ez sem ígérkezik afféle „városszéli” területnek (olyany- nyira nem, hogy innen a Sarohin tábornok útja — Málomi út találkozásától el is' vitték o Pécs határát jelző táblát s a helyét egy másik, a városközpont irányát jelző foqlalta el), hiszen az új DÉDÁSZ-telep- hely nagykiteriedésű építkezése egészen mást sugall. * Pécs elsőszámú lakásépítési területe 1983-ban is Lvov-Kert- város. Terv szerint 930 lakás épül1 itt a 3., 4., 5. és 6 szerkezeti egységben. Hársfai István Új házak épülnek a Málomi út mentén
