Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-05 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantu napló * XL. évfolyam, 35. szám 1983. február 5., szombat • Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Jakab-hegy kincsei (4. oldal) A Mecseki Szénbányák 1983-as tervei ^ t: (5. oldal) Űj gazdasági vezetők (5. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlő­dése — a romló nemzetközi fel­tételek mellett is.— alapvető­en megfelelt a népgazdasági tervben - előírt követelmények­nek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a bel­ső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valu­tákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A la­kosság reáljövedelme és fo­gyasztása az előirányzatoknak megfelelően kis mértékben meg. haladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javí­tása a nehezebb feltételek mi­att a korábbiaknál naayobb erőfeszítést követelt rrílnd a gazdaságirányítás, mind a gaz­dálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképes- ség fenntartásának biztosítá­sára jelentős intézkedések tör­téntek, amelyek a belföldi fel- használás tervezett keretek kö­zött tartása érdekében mérsé-r kelték a vállalatok és a lakos­ság -jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költ­ségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek te­vékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és köz­vetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági falyoma- .tok. A vállalatok gazdasági helyzete — a piaci lehetősé­geik, illetve alkalmazkodási ké­pességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését seaítették az év fo­lyamán alakuló új típusú gaz­dasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növek­vő hányadát a vállalati gazda­sági munkaközösségek, szövetke­zeti szakcsoportok és kisszövet­kezetek foglalkoztatják 1982-ben a nemzeti jövede­lem a tervezettet valamivel meghaladóan. 1,5—2.0 száza­lékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedé­se és az országos építési-szere­lési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a terve­zettnek. A mezőgazdasági ter­mékek bruttó termelése a ter­vezettnél gyorsabban nőtt A nemzeti jövedelem . növekedése az anyagi ágakban foglalkoz­tatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mel­lett következett be. A termelé­kenység eme'kedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználós ará­nya a bruttó termeléshez vi­szonyítva csökkent Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél keve- sébb energiát használtak fel. A ~l ak os sá g e n e rg i afe I ha szn á I ása emelkedett. Az összes felihasz­nálásban a kőolaj és szárma­zékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozó, sát szolgálta. A belföldi fel­használás az előirányzott mér­tékben, kb. 2 százalékkal csök­kent és összege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedele­mé, A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal ha­ladta meg az 1981. évit. A fel­halmozás — a beruházások vo­lumenének csökkenése és a volt az előző évinél. így a fel­készltetnövekedés jelentős mér- halmozás aránya a belföldi séklődése következtében — felhasználásban 16 százalék, 10—15 százalékkal kevesebb kisebb az előző évinél. A népgazdaság 1982, évi fejlődésének főbb mutatószámai Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos épités-szerelés Mezőgazdasági termékek - termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, milliárd forint, folyó áron terv 1981. év százalékában 101—101,5 101,5—102 98—99 102—102,5 98—99 104—104,5 100—100,5 100,5—101 178—180 98 102 99 105 100,5 101 185,4 Az ipari termelés 2 százalék, kai, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezti iparé 3,9 százalék­kal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomó- részt a kivitelt bővítette. Az ipa­ri ' termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszony­latban fokozódott, összességé­ben 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosság­nak és a termelőfelhasználók­nak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalék­kal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott bel­földi kereslet a gazdálkodó egy­ségeket különbözőképpen érin­tette és alkalmazkodásuk a vál­tozó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazaton­ként és vállalatonként differen­ciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar nö­velte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat terme­lése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagos­nál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfel­dolgozó, valamint a növény­olajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, vala­mint a műszeripar növelte ter­melését. A többi gépipari ága­zat termelésnövekedése is meg­haladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csök­kent a termelés. Néhány c.j zat termelését különösen kéd- vezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézsé­gek. Ezek közé tartozott a ko­hászat, egyes vegyipari ágaza­tok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésé­nek alakulása Bányászat 1982. év 1981. év százalékában 101,4 Villamosenergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 ' Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelmiszeripar 104,4 Ipar összesen 102,0 Az ipar termékszerkezete Vóncsa Jenő (a kép jobb oldalán) megtekinti a burgonyafeldolgozó üzemet Vajszlón. Váncsa Jenő mezőgazdasági és -üefmezésügyi miniszter látogatása a vajszlói burgonyafeldolgozóban A Szentlőrinci Állami Gazdaság tovább fejleszti a vertikumot korszerűsödött, jobban alkal­mazkodott a felhasználói igé­nyekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termék­cserélődés üteme, a gyórtmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. (Folytatás a 2. oldalon) Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter teg­nap meglátogatta a Szentlő­rinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapüré-pelyhet előállító üzemét. Jóllehet az üzem már tavaly ősz óta, immár három műszakban, folyamatosan ter­mel, a tegnapi látogatás — igaz, mindenféle ünnepélyes külsőségeket mellőzve — amo­lyan üzemavatás volt. A minisz­ter, Horváth Lajos megyei ta­nácselnök és dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára kíséretében, a mohácsi Új Barázda Termelő- szövetkezet zárszámadásáról jövet délután először a gazda­ság szentlőrinci székházát ke­reste fel, ahol dr. Kern József igazgató és munkatársai fo­gadták és tájékoztatták. A Szentlőrinci Állami Gaz­daság alappillére a burgonya­termesztés és -feldolgozás. A burgonya a vetésterület 10-12 százalékát foglalja eh a hek­táronkénti termésátlag évek óta 34-35 tonna körül mozog, többszöröse az országos át­lagnak. Erre épült a vajszlói feldolgozó, mely tavaly ősztől burgonyapüré-pelyhet is gyárt. A vertikumot tovább fejlesztik, így többek között szeretnék ki­váltani a külföldi vetőburgo­nyát, ezzel kapcsolatban ígé­retes együttműködést folytat­nak a Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telepé­vel. Folytatni szeretnék a me­liorációt és az öntözés fejlesz­tését, továbbá import dobszá­rító beszerzésével még az idén szeretnék megkétszerezni a vajszlói üzem teljesítményét. A szentlőrinciek mindehhez a miniszter támogatását kérték. Ezután került sor a vajszlói látogatásra. Itt bemutatták az üzemet, melyet nem egészen egy év alatt a Baranya megyei Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat húzott fel, s a Ma­gyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósága pénzelt hitellel. Megmutatták, hogyan készül a püré-pehely, melyet huszonöt kifos papírzsákokba töltenek, s küldik a nagyfo­gyasztóknak. A termelés egész évben folyamatos lesz, mert már felépült és májusra be­rendezik a 2500 vagonos hűtő- tárolót, melyben az alapanyag károsodás nélkül eltartható. Váncsa Jenő megfordult a vezérlőteremben is, ahol a pult nyomógombjainak segítségével beindította a pillanatra leállí­tott feldolgozósort. A laborató­riumban kóstolót is adtak, íz­lett a percek alatt elkészített burgonyapüré. Itt megtudtuk, még januárban a boltok pol­cain, a fogyasztók asztalán is megjelenik a vajszlói készít­mény. Egy-egy dobozban há­rom adag, összesen 40 deká­nyi burgonyapüré-pelyhet cso­magolnak, az ára előrelátható­an 32-33 forint. A recept rop­pant egyszerű: két deci hideg tejbe 3-4 gramm sót teszünk, 4 deci forró vizet öntünk és hozzákeverünk 10 deka pelyhet. Három perc után ízesíthető, íz­lés szerinti fűszerekkel, vajjal. Három személyre tálalható. Az üzemlátogatás után Ván­csa Jenő miniszter ismét Szent- lőrincre autózott, ahol beszél­getést folytatott vendéglátói­val. M. Z. Pécs egy része a felszabadulási emlékműtől Ipar ■(jetik a krumplipüré

Next

/
Thumbnails
Contents