Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-05 / 35. szám
2 Dunántúli napló 1983. február 5., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981- ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. f A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszközállománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet-magyar földgázvezeték Városföld— Kiskundórozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982- ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál vállalati beruházásként megnyílott Csor- dakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybri- kett-gyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin-ak- na. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a Paksi Atomerőmű I. sz. reaktorblokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fóliagyártós. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású hús- feldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtő- kapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal csökkent A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az <yjy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állat- tenyésztés 4 százalékkal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10 százalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 .százalékkal többet, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön ' termelt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben, a lakossági igények azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete 11 százalékkal csökkent, miközben a kerti zöldségtermelés tovább bővült. A termésmennyiség összességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981, évi visszaesés után ismét kiemelkedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hektáronként minden eddiginél több, 6,40 tonna termett. 1982. év végén 9 035 000 darab sertést tartottak a gazdaságok, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon belül az anyakocák száma is kiemelkedően magas volt. A szarvasmarha-állomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000 darabot tett ki. A juhok száma ugyanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban. A vágóállat-termelés 5 százalékkal nőtt az 1981. évihez képest és megközelítette a 2,2 millió tonnát. Valamennyi fontosabb vágóállat termelése növekedett. A tejtermelés az 1981. évihez képest 1,6 százalékkal nőtt. Tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint az előző évben, A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenysége 1982-ben is gyorsab. ban nőtt, mint alaptevékenységük. Ezzel összefüggésben a nagyüzemekben foglalkoztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emelkedett. A nagyüzemekben a fontosabb gépek közül a traktorok, az ^ arató-cséplő gépek és a tehergépkocsik száma gyakorlatilag nem változott, összességében — a gépek cserélődése folytán — bővült a gépi vonóerő kapacitása, amely 1982 végén csaknem elérte a 8 millió kW-ot. Kedvezően alakult az ágazat energiagazdákodó- sa, folyékony szénhidrogénekből csökkent a felhasználás. Műtrágyából az előző évinél 5 százalékkal vásárolt többet a mezőgazdaság, így egy hektár mezőgazdasági területre hatóanyagban számítva 236 kg' jutott. Az erdőgazdálkodás fakitermelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1 százajékkal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irányuló telepítés és fásítás — a beruházási lehetőségekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglévő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8 százalékkal bővült. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás termelő- szolgáltató tevékenysége a fejlődő országokkal lebonyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymértékben emelkedett. A nem rubel elszámolású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivitelé lényegesen több volt az előző évinél. A nem rubel elszámolású behozatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anyagok, főleg a nyers- és alapanyagok, valamint a félkésztermékek importja. Számottevően mérséklődött a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek behozatala, de kevesebbet importáltak ipari késztermékekből is. A kivitel növekedésében meghatározó szerepe volt a gépeknek és az élelmiszeripari termékeknek. Erőteljesen nőtt a komplett gyár- és gépberendezések, a közlekedési eszközök, a műszerek és a híradástechnikai gépek kivitele. Az élelmiszeripar exporttermékei közül a legjelentősebb tételt képviselő hús- és baromfiipari termékekből, továbbá qyümölcs és főzelék- konzervekből, növényofajipari termékekből bővült a kivitel. Anyagjellegű termékekből ugyanannyit, fogyasztási iparcikkekből kevesebbet exportáltak ebben a viszonylatban, mint 1981-ben. A forgalomban a kivitel növekedése és a behozatal mérséklődése következtében — a cserearányromlás ellenére — kiviteli többlet keletkezett. Beruházások A szocialista szervek beruházásainak összege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 milliárd forinttal többet, mint 1981-ben. A beruházások volumene 2—3 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent Az állami beruházásokra kifizetett összegek az előirányzatnak megfelelően, folyó áron 1 százalékkal mérséklődtek. 1982- Den 3 új nagyberuházást indítottak. Az év folyamán a folyamatban lévő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások ösz- szege kb. 3 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézkedések a beruházási vásárlóerőt korlátozták, a vállalati beruházások növekedési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg nagyobb volt a tervben számítottnál. A folyamatban levő beruházások állománya az év folyamán nőtt, a beruházások átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások volumenének csökkenése szelektív beruházási politika mellett valósult meg. 1982-ben állami támogatásban és hitelezési előnyben részesültek többek között az energiaracionalizálási, a másodlagos nyersanyagok, felhasználását, a háttéripar fejlesztését szolgáló és a konvertálható exportárualapokat bővítő beruházások. Az előirányzottat meghaladó összegeket fordítottak a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tárolásának és elosztásának, a gabonatároló-hálózat, a közműhálózat, a helyi közlekedés, az általános iskolák, az óvodák, a bölcsődék fejlesztésére. tervben számítottat kis mérték, ben meghaladóan nőtt. A közüzemi vízművek víztermelő kapacitása 2,1 százalékkal bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma, így arányuk az összlakosságon belül 78 százalékra nőtt. A csatornázott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott. A szennyvíztisztító kapacitás 4,8 százalékkal bővült, elkészült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3 százalékkal csökkent. A csökkenés nagyobb részt a nemzetközi, kisebb részben a belföldi szállítási iqények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szállításokat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye valamelyest emelkedett. A távolsági személyszállítást 1 százalékkal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autóbuszok utasainak száma megközelítette az 1981. évit. A helyi tömegközlekedés utasainak száma 1 százalékkal nőtt. Villamoson kevesebben, metrón és autóbuszon többen utaztak, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán 39 villamos, és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állított forgalomba. 337 km hosz- szúságú pályát korszerűsítettek, 99 km-t villamosítottak. 120 km vonalhosszúságban önműködő vonalbiztosító berendezést szereltek fel. A közúti tömegközlekedés ja. vitását többek között 117Ö autóbusz, 35 trolibusz forgalomba állítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer új személy-'' gépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 millió a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a forgalomnak az M—1 autópálya Bicske—Tatabánya közötti 22 km-es szakaszát, az M—3 autópálya budapesti bevezető szakaszához tartozó Felszabadulás úti csomópontot, valamint az Árpád-híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti felüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-zal ezen belül a lakásokon felszerelteké 13 500-zal bővült. A távbeszélő főközpontok kapacitása Budapesten szerény mértékben, vidéken jelentősebben bővült. Az országos távhívó hálózatba a főállomások 78 százaléka van bekapcsolva. A közlekedésben és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. A közlekedési vállalatoknál az összes és az egységnyi szállítási teljesítményre jutó üzemanyagfelhasználás némileg csökkent. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk mennyisége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1981-ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés tovább erősödött. A rubel elszámolású behozatal volumene 3 százalékkal, a kivitelé 4 százalékkal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind az importban az ipari késztermékek forgalma. Ezenkívül a behozatalban az alkatrészek és félkésztermékek, a kivitelben a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedett. Nyers- és alapanyagokból az efőző évinél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelkedése nagyobb volt, mint a kiviteli áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országokból származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A Népesség, népmozgalmit, foglalkoztatottság 1983. január 1-én az ország népessége 10 700 000 fő volt, 10 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1982 folyamán 133 600 gyermek született, 9300-zal kevesebb, mint 1981- ben. A csökkenés oka egyrészt a 15—49 éves szülőképes korú nők számának további csökkenése, másrészt a szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, valamivel kevesebben, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élve- szülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset jutott, míg 1981-ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az elmúlt évben 10 ezer fővel, 0,2 százalékkal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíj- korhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A munkavállalási korú aktív keresők száma, nem változott, miközben az ilyen korúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 21 900-zal csökkent, a nem anyagi ágakban 13 600-zal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a közlekedés- és hírközlésben kisebb mértékű volt a létszám- csökkenés. A kereskedelemben és a vízgazdálkodásban lényegében változatlan maradt, a mezőgazdaságban pedig — a kiegészítő tevékenység bővülése révén - emelkedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szocialista szektorában — a mezőgazdaság kivételével — befejeződött az ötnapos munkahétre való áttérés. Ezzel egy- időben került sor a szabadságolások új rendjének alkalmazására, amety növelte az egy dolgozóra jutó szabadságnapok számát. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazót- egy keresőre jutó havi átlag-, keresete bérkiegészítésekkel együtt 4970 forint volt, nominálértékben 5,6 százalékkal több az 1981. évinél. A mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete 6,2 százalékkal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt és kb. 102,5 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 69 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1981-ben. A növekedésben a 2 százalékos, illetve TOO forintos kiegészítés mellett szerepe volt annak, hogy az év folyamán 45 ezerrel, 2 176 000-re nőtt a nyugdíjasok száma, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Kismértékben hozzájárult a növekedéshez az alacsony nyugdíjjal rendelkezők részére az év közben végrehajtott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugdíjkiegészítés. 1982-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2660 forint volt. Családi pótlékra 1982-ben 15 milliárd forintot fizettek ki, ami közel 2 százalékos növekedést jelentett. 1982 végén 233 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 8 ezerrel kevesebb, mint 1981 decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1981-ben. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 6,9 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy fél százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság összes fogyasztása 1 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1,1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 0,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,7 százalékkal nőtt, a ruházati cikkeké 2,4 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány az év folyamán 15,7 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 175,7 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1982-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett. A kórházi ágyak szórna 1500-zal nőtt. 78 új általános és gyermekorvosi körzet létesült Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya, A bölcsődei helyek száma 2200-Zal bővült. 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt. Az óvodai helyek száma 6800-Zal nőtt, és elérte a 408 ezret, miközben az óvodáskorú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodáskorú gyermekek 84,2 százaléka járt óvodába. Az 1982/83-as tanévben 31 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 90 százaléka tanul tovább, 43 százalékuk középiskolában, 47 százalékuk szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A múlt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 44 400 nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményekbe 100 600 hallgató jár, a nappali tagozaton lényegében annyian, az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 400 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 500 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztály- termeinek száma 1600-za| bővült Az egy osztályteremre jutó tanulók száma kissé csökkent. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 2700 fővel, közel 81 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 400 pedagógus tanít, 400-zaI több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolái tanulók 41,6 százaléka részesüt napközi otthonos ellátásban az 1981. évi 39,9 százalékkal szemben. Emelkedett a diákotthonokban vagy kollégiumokban lakó szakmunkástanulók és egyetem i -fői skola i hallgatók aránya. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára kifizetett ösztöndíj összege mintegy 30 százalékkal emelkedett. Idegenforgalom 1982-ben 9,8 millió külföldi látogatott az országba, 34 százalékkal kevesebb, mint 1981- ben. A beutazók háromnegyede a szocialista országokból érkezett. A Magyarországra látogatók 2/3-a, 6,5 millió fő egy napnál hosszabb időre érkező turista volt! Számuk az előző évhez képest ugyancsak csökkent A turisták átlagos tartózkodási ideje, valamint a napi kiadósaik nőttek, így az idegenforgalomból származó bevételek 9 százalékkal meghaladták az előző évit. Magyar állampolgárok 3,9 millió esetben utaztak külföldre. Ez az egy éwe| korábbihoz viszonyítva 30 százaékos csökkenést jelent. A szocialista országokba utazott a külföldre látogatók 88 százaléka. Az idegenforgalmi kiadások összege valamelyest meghaladta az 1981. évit. A bevételek és kiadások aktív egyenlege nagyobb volt az előző évinél. Az év folyamán jelentősen, több mint 10 százalékkal bővült a kereskedelmi szálláshelyek száma. A szállodák befogadóképessége 5100-zal, ezen belül Budapesten 4500-za| nőtt. Az egyéb szálláshelyek — turistaszállások, campingek nya. raláhózak, fogadók, fizetővendéglátás — befogadóképessége 25 ezerrel lett több. Budapest, 1983 február 4. Központi Statisztikai Hivatal
