Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-04 / 34. szám

1983. február 4., péntek Dunántúlt napló Az ÉVM miniszterhelyettese Pécsett Építőipari aktíva a megyei pártbizottságon Tervegyeztető tárgyalás volt tegnap Pécsett, a Megyei Párt- bizottság székházálban az Épí­tésügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint Baranya megye és Pécs város képvise­lői 'között. A minisztérium ré­széről dr. Kádár József minisz­terhelyettes és Simon Jenő fej­lesztési főosztályvezető vett részt, a megyei tárgyalóküldött­séget dr. Dányi Pál, a Megyei Pártbizottság titkára és dr. Föld­vári János, a Megyei Tanács el­nökhelyettese, valamint Szent­irányi József, a Városi Pártbizott­ság első titkára és dr. Molnár Zoltán városi tanácselnökihe­lyettes vezette. A tárgyaláson sorra vették a megye építőipari helyzetéből adódó időszerű kér­déseket, mindenekelőtt a kapa­citáshiányt, amely mind az új építésekre, mind a felújítások­ra — ezen belül a pécsi bel­városi rekonstrukcióra — néz­ve, negatív hatással van. A me. gye e nelhéz helyzetben ismé­telten a tárca segítségét kér­te egyebek közt külföldi mun­kásak, pécsi foglalkoztatása a BÉV budapesti kötelezettségé­nek a feloldása, a megyén kí­vüli építőipari szerveztek orien­tálása formájában. Felvetették a magánerős építés anyagellá­tási hátterének a kérdését az­zal, hogy ma az építés legna­gyobb költségtétele a szállítás. Az ellátás területi egyenetlen­ségének a rendezésére sürget­ték az ÉVM és a belkereskedel­mi tárca intézkedését. Legna­gyobb gondot a kisméretű tég­lák hiánya okoz, a hiány meg­szüntetésére mezőgazdasóqi üzemek újból üzembe helyezné­nek régi kis téglagyárakat, de ehhez támogatásra lenne szűk, ség. Erre a minisztériumnak van lehetősége. Nincs azonban a panelüzem esedékes rekonstrukciójának; a támogatósára a fedezethiányt — mintegy 50 millió forintról van szó — helyi koordináció­val, a fejlesztési a'ap meqelő- legezésével kell meqoldani, il­letve az Országos Tervhivatal­tól kell támogatást kérni. A he­tedik ötéves tervi lakásépítés függ a rékonstrukció időben történő végrehajtásától. Napirenden volt a magánerős lakásépítés telekellátása is; a a magas hasznólatbaadási díj miatt — főleg falun — #nem eléggé vonzó ez a forma. Kér­ték annak a megfontolását: az éDÍtésék elősegítése véqett nem lenne-e célszerűbb tulajdonba adni a telkeket. Az építőipari ágazathoz tar­tozó vállalatok, szövetkezetek, az építőipar tevékenységét ösz- szehangoló intézmények veze­tőinek aktívaértekezletét tartot­ták tegnap délután a Megyei Hadüzenet az alkatrészhiánynak Pártbizottságon, melyen részt vett a tervegyeztető tárgyalá­son az Építésügyii és Városfej­lesztési Minisztériumot képvi­selő dr. Kádár József miniszter- helyettes és Simon Jenő fejlesz­tési főosztályvezető. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára ismertette a délelőtti terv­egyeztető tárgyaláson elhang­zottakat, majd a résztvevők mondták el a beruházásokkal, felújításokkal, tervezéssel és építőanyag-ellátással kapcsola­tos észrevételeiket. Kabács Béla, a Dél-dunántú­li TÜZÉP Vállalat igazgatója a magánlakásépítők ellátásá­nak nehézségeiről, az elosztási gondokról és a gyártók szűk ka­pacitásáról beszélt. Szikszói Tibor, a BCM igazgatója meg­említette, hogy kormányhatá­rozat értelmében a jelenlegi olajtüzelést széntüzelésre kell átállítania a gyárnak, ugyan­akkor kétszázmilliós beruházás­sal kiépíthetnék a földgázveze­téket és az egy év alatt meg­térülne. Dr. Fekete Sándor, a DÉLKŐ igazgatója is támoga­tást kért: a nagyhdrsányi kő­bánya a savanyodó termőtala­jok javítására 100 ezer tonna meszet tudna biztosítani, de vasúti rakodás hiányában mindössze 13 ezer tonnát vesz­nek át a mezőgazdasági üze­mek. Kasza Tibor, a MÉSZÖV elnökhelyettese a lakásszövet­kezetek mind nehezebbé váló fenntartási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységének segítését kérte a tárcától. Saj­gó Jenő, a Baranya—Tolna me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat igazgatóia a tavalyinál is több kisméretű téglát, hőszige. telő téqláf és cserepet ígért és beruházási támogatást kért, hogy 7—8 millióval növelhessék a kisméretű tégla gyártását. Gá­dor András, az UNIBER igaz­gatója a versenytárqyaláso’k fel­tételeinek a beruhózó-tervező- kivitelező együttműködésének további javítását szorgalmazta és nehezményezte, hogy mér­hetetlenül felduzzadt az admi­nisztráció. Nemeskéri László, a BÁÉV igazgatója a VII. ötéves tervidőszak lakásépítésének biz­tosítására kérte, a oanelüzem rekonstrukció hiányzó anyagi fedezetének biztosítását. Med- veczky Antal, a BÁÉV pártbi­zottságának titkára az alap­anvaq ellátási gondokról, a ha­táridőkről. az építő-szerelőipar jövedelmezőséqének csökkené­séről és-felúiítások összhangiá. nők megteremtéséről szólt. Misch! Róbert, a Pécsiterv igaz­gatója hangsúlyozta, hogy a tervező mindenképpen part­ner akar lenni, felajánlotta, ha a BCM ótállhat a földgáztüze­lésre segítik. Biró Sándor, a TESZÖV elnöke a termelőszö­vetkezetek építőipari részlegei tevékenységének jelentőségét A Győri Rába Gyár —, amely az idén várhatóan négymilliárd forint értékű mezőgazdasági erő- és munkagépet készít — hadat üzent az alkatrészhiány­nak: ezentúl közvetlenül látja el különböző géptartozékokkal a termelési rendszereket és a gépeit üzemeltető gazdaságo­kat, kiegyensúlyozott, zavarta­lan ellátást teremtve. A magyar mezőgazdaság több mint két­ezer nagy teljesítményű, külön­böző típusú Rába erőgépet használ, sok száz, ugyancsak nagy teljesítményű munkagép­pel kiegészítve. A gépek több­sége a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban dolgo­zik, így a legkézenfekvőbb megoldást választva, a rend­szerek központjaiban hoztak létre raktárakat és innen látják el alkatrészekkel a taggazda­ságokat. A KITE raktára Nád­udvaron, a GITR-é Szajolban, a BKR-é Baján, a KSZE-é Szek- szárdon és Győrött, az IKR-é Nagyigmándon található. A gyáriak ígérete szerint a termelési rendszereken kívülálló gazdaságoknak sem kell vára­kozniuk a Rába traktorokhoz, munkagépekhez való alkatré­szekre; elkészült Győrött, az Ipar utcában az a 700 négy­zetméteres raktár — amit rövi­desen további 500 négyzetmé­terrel bővítenék —, ahol ők vásárolhatnak. A raktárhálózat 300 millió forint értékű nyitókészlettel kezdte meg működését; az al­katrészek utánpótlásáról folya­matosan gondoskodnak, a ter­melési rendszerek taggazdasá­gainak az alkatrészekért kifize­tett összegekből 4 százalékot vissza is térítenek. A II. országos kólótábor ....... D élelőttönként tánctanulás szerepei a II. országos kólótábor programján. Képünkön hazai dél­szláv táncokat tanítanak a Baranya Táncegyüttes tagjai, Vidákovics Antal vezetésével. Sokszínű programok a tavaszi szünetben Országszerte készülnek a ter­vek az oktatási, művelődési in­tézményekben a diákok tavaszi szünetének hasznos eltöltésére. Bár a művelődési miniszter utasítása szerint csak április 5— 8-ig tart a tavaszi szünet az oktatási intézményekben, de a hét végi pihenőnapok, illetve ün­nepnapok miatt 5 nappal meg­hosszabbodik a szabad idejük a diákoknak. így az utolsó tanítási nap április elseje, péntek, és áp­rilis 11-énf hétfőn mennek először iskolába a tanulók. A szünidő napjaiban sok is­kola tanulói útrakelnek és egy vagy többnapos tanulmányi ki­rándulást tesznek. Azoknak a gyermekeknek, akik nem vesznek részt iskolai ren­dezvényeken, a művelődési köz­pontok, úttörőházak kínálnak egész napot kitöltő szabadidős elfoglaltságot. Ki mit tud? Kihirdették az eredményt Megyei döntő: február 19-én Siklós kivételével lezajlottak Baranyában a megyeszékhelyen és a vidéki városokban az idei Ki mit tud? válogató versenyei. (Siklóson szombaton rendezik meg.) Tegnap délután Pécsett, az Ifjúsági Házban a zsűri ki­hirdette az eredményt, közölte az egybegyűlt érdeklődőkkel, hogy kik vehetnek részt a me­gyei döntőn, amelyet február 19-én, szombaton délután 2 órakor tartanak meg az Ifjúsá­gi Házban. Eszerint a budapesti zsűri elé kerülnek a vers- és pró­II tárgyalóteremből ítélet a magyarbólyi vasűtfosztogatők ügyében Hírt adtunk már olvasóink­nak arról a tolvajbrigádról, amelyik két és fél év alatt rendszeresen fosztogatta Ma- gyarbólyban a vasúti szállít­mányokat. Köztudott: határállo­másról van szó, ahol rendsze­resen haladnak át tranzit-szál­lítmányok, nyilván ezek az áru­féleségek keltették fel a nyolc­tagú társaság — valamennyien a vasútállomás dolgozói — fi­gyelmét. Jobbára nem tudták, mi van a vagonokban, ennek tudható be, hogy a lefülelésü­ket követő házkutatás során el­képesztően gazdag „választék” tárult a szakértők szeme elé. A gépkocsi-alkatrészektől kezd­ve a gyógyászati segédeszkö­zökön keresztül a konyhafelsze­relési, háztartási eszközökig halmokban tornyosult az ello­pott áru. A brigád szisztemati­kusan dolgozott: mindenből csak keveset — ez volt a vezér­fonal. Alapos munkát igényelt az ügy felderítése, csakúgy, mint -a tárgyalás a siklósi járásbíró­ság dr. Stadtrucker Károly ta­nácsától, ahol a napokban szü­letett meg az ítélet. A vádirat egyébként 50 pontot tartalma­zott, még a jogszakértők is el­csodálkoztak a hosszú felsoro­láson ... Az értékes szállítmá­nyokat fosztogató társaság mintegy 160 000 forint értékű kárt okozott, bár enndk tete­mes része az ellopott áruk le­foglalásával megtérült. Angyal Sándor váltókezelő, Lajcsik Lajos forgalmi szolgá­lattevő, Sánta Gábor vonatve­zető, Hódi Ferenc tolatásveze­tő, Kelle János ugyancsak to­latásvezető, Szegedi Jenő vál­tókezelő, Kempf János árupénz­táros, s végül Dancsó László raktári segédmunkás — ők al­kották a nyolctagú tolvajbrigá­dot. Akárhogy is nézzük: mun­kahelyi beosztásuk révén „al­fától ómegáig” végigkísérhet­ték az állomáson a szerelvé­nyek mozgását, volt idő az ólomzárak „preparálására", s arra, hogy a nyitott ablakokon bemászva dézsmálják meg az árut. Nagyobb értékre . .. üzletsze­rűen ... bűnszövetségben . .. részben dolog elleni erőszak­kal ... folytatólagosan ... — sorjáznak a minősítések a bí­rósági ítéletben, kinek-kinek neve mellett, érdemei szerint. A III. rendű vádlott, Sánta Gábor másért is felelt: az ő vezetése alatt állt a helyi MHSZ-lövész- klub, s az annak a kezelésében lévő kispuskákhoz használatos lőszerekből 690 darabot ello­pott. Ami csak úgy ment, hogy meghamisította a lőszerfelhasz­nálási könyvet is ... így őt a bíróság halmazati büntetéssel sújtotta. Az I. rendű vádlott Angyal Sándor 1 év és 6 hónapi, a II. rendű Lajcsik Lajos 1 év és 8 hónapi, a III. rendű Sánta Gá­bor 1 év és 10 hónapi, a IV. ■ rendű Hódi Ferenc 1 év és 6 hónapi, az V. rendű Kelle János 1 évi, a VI. rendű Szegedi Jenő 1 év és 6 hónapi, a VII. rendű Kemp János 1 év és 4 hónapi, a Vili. rendű Dancsó László 6 hónapi (de esetében 2 évre fel­függesztett) szabadságvesztés büntetést kapott. A nyolc ember közül egyedül Dancsó nyugo­dott bele az ítéletbe, a többiek fellebeztek, így az ő esetükben az ítélet még nem jogerős. M. A. zamondók közül: Illés Zsolt, Scher Erika, Balogh Mária, Ko­rona Erzsébet és Ruppert Eri­ka, a bábosok közül a Pelikán és a Figurina bábcsoport. A tánc, balett és jazz-balett ka­tegóriából továbbjutottak: Ex- ner Judit — Rauschenberger Gabriella — Szabó Eszter, Bo­tor Zsuzsanna — Gyenis Zsu­zsanna — Farkas Enikő, Do- náczi Károly és a Marek József Mezőgazdasági Szakközépisko­la délszláv tánccsoportja. A szólóének, szólóhangszer és hangszeres együttesek me­zőnyéből a megyei döntőn fel­léphetnek: a Szélkiáltó együt­tes, a Royal Dixiland Jazz Band, a Mecsek zenekar és énekese, Freppán Csilla, az Ariel együttes, a Pécsi Spiri­tuálé együttes, Csertő László, Kóczián Tibor, Szontágh Sán­dor, Németh Tibor az Everest együttessel, Orsós György, Kor­bolt László, Menyhárt Éva, Lo­vász Edit, Szabó Zsuzsa, a Ti- nódi-duó, Szajcsán Éva és Ivá- nácz István zenekara, a „Ri­tuális vér" zenekar és a Ci­gány Folklór együttes. A városi bemutatók zsűrijé­nek véleménye szerint a be­mutatók színvonala általában közepes volt. A legjobb szín­vonalat a komolyzene nyújtot­ta, többet vártak a könnyűze­nétől és a vers- és prózamon­dóktól is. Általában sem színvonalban, sem művészi-technikai megol­dásban nem láttunk kiemelke­dő teljesítményt. Azok nyújtot­ták a legtöbbet, akik évek óta egy-egy szakkör, együttes, amatőr csoport keretében rendszeresen dolgoznak vagy szakember készítette fel őket a versenyre. G. T. 5 Könyvszemle Baranyai levéltári füzetek Csak helyeselhető az az el­gondolás, hogy a Baranya me­gyei Levéltár évkönyveként q dr. Szita László szerkesztésében esetenként megjelenő Baranyai helytörténetirás különböző ta­nulmányai levéltári füzetek for­májában mint különlenyomatok is hozzáférhetőkké válnak. Az alig 500 példányban megjelenő évkönyvhöz egyrészt nehéz hoz­zájutni, másrészt bármennyire is szakember legyen valaki, ke­vés azoknak a száma, akik min­denhez értenek. S mivel egy-egy évkönyvben többféle tudomány­ág is találkozik, nyilván minde­gyik kutató elsősorban csak a saját tudományága iránt érdek­lődik. Nem biztos, hogy a Pécs zenei élete iránt érdeklődőt le tudná kötnj — mondjuk — a Károly Róbert korabeli pécsi egyházi szervezet kialakulása. Az eddigi 36 füzet lehetővé teszi, hogy az egyes történeti szakkörök az őket érdeklő kér­désekről szóló tanulmányokat kiválogathassák, és kísérletező­kutató munkájukhoz felhasznál­hassák. Erre is nagy lehetősé­get nyújtanak a baranyai le­véltári füzetek. Mit is találunk ezekben? Elsősorban is a Baranya me­gyei és Pécs városi helytörténet sok adatát tárják elénk. Oly gazdag tárháza ez az eddig ismeretlen, vagy csak éppen említett dokumentumoknak, hogy belőlük — ha lassan is — elénk színesedik számos olyan mozaikdarabka, amelyeket ösz- szerakva az ország dél; részé­nek megye- s várostörténete, gazdaságföldrajza, iskolapoliti­kája, zeneélete, agrórvonatko- zásai, nemzetiségtörténete — megyénk és városunk helytörté­netének egységes képét fogja nyújtani. A fenti célkitűzésen túlmenő­en is jelentősek e levéltári fü­zetek. Változatos adatszolgálta­tásaik nagymértékben elősegí­tik az évtizedünk végére tervbe vett baranyai községtörténeti lexikon elkészítését. Sajtó alatt már a dr. Pesti János szerkesz­tette, baranyai helységek föld­rajzi névleírását tartalmazó kö­tet, s ezt történeti vonatkozá­sokkal fogja gyarapítani e lexi­kon: a legrégibb időktől szinte napjainkig. „1971 óta különösen idősze­rű történészi munka a fehér foltok felszámolása, mert ä Baranyai Monográfia Sorozat cím alatt megalkotott történel­mi szintéziseket célzó kötetek < terve sürgeti ezt” — írja mind­ezeknek összefogója: Szita László dr., a Levéltár igazgató­ja­Aprólékos, rendkívül finom feldolgozó munka előzi meg minden egyes tanulmány létre­jöttét. A régebbi írásos doku­mentumok feltárásában nélkü­lözhetetlen a latin és a német nyelv ismerete. Ezen alapfelté­telen kívül is ismerni kell a vizs­gált kor társadalmi, gazdasági, szellemi életének atmoszféráját, vagy ahogy mondani szokták: benne kell élni a korban. Nem elég csak a feltárás. Igen -sok kutató megelégszik az­zal, hogy az eddig még nem publikált anyagot közzéteszi anélkül, hogy azt kommentálná, vagyis magyarázó jegyzeteivel látná el. Mindenegyes tanul­mánynak tehát nemcsak a kora­beli száraz vagy érdekes doku­mentumokat kell közreadnia, hanem azoknak beható, szak­szerű fejtegetésével, szükség- szerű értelmezésével hozzá kell járulnia a feltárt tényanyag alapos megértéséhez is. A levéltári füzetek többsége ezeknek az elveknek a figye­lembevételével készült. Nem baj az, ha egy-egy tanulmány megjelenése vitát válthat ki. Ma ezekét „kreatív eszmecse- rék"-nek mondják, de bizonyos, hogy a társadalmi helyzetükből adódó előítéletektől és szerep- vállalásuktól független bírálók megjegyzései szellem; előreha­ladásunkat, esetünkben Bara­nya és Pécs népének tudomány­ágak szerinti, minél teljesebb és tudományosabb megismeré­sét szolgálják. dr. Tóth István e hangsúlyozta. Balatonyi Dezső, o az OTP Baranya megyei Igaz- g gatóságának vezetője a foghíj k beépítéseket,- a változatosabb li elosztású lakásokat kérte az n építőktől és azt, hogy ne az év e utolsó negyedévére hagyják a t lakásátadások zömét. Bertram f Jenő, c Tanácsi Magas- és n Mélyépítő Vállalat igazgatója p a rekonstrukcióra való átállás s nehézségeiről számolt be és a ti kapacitás növelésére ismétel- z ten lengyel munkásokat kért. r A felszólalóknak dr. Kádár s József adott választ, majd az I aktívaértekezletet összefoglaló- e jóval dr. Dányi Pál zárta. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents