Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-03 / 33. szám

2 Dunántúlt Tlaplo 1983. február 3., csütörtök Bush Brüsszelben George Bush amerikai alel- nök szerdán délután nyugat­európai kőrútjának újabb állo­mására, Brüsszelbe érkezett. Előzőleg Bonnban és Hágában tárgyalt. A belga fővárosban a kormány vezetői mellett talál­kozik a NATO állandó tanácsa tagjaival és a nyugat-európai közösség vezetőivel. Bush azt igyekszik ölfogad­tatni kőrútján a szövetségesek­kel, a rakéta-telepítésiben érintett országok kormányaival, hogy az amerikai nulla-megol­dás „a lehető Itegjobb” — no­ha veszélyezteti a genfi tárgya­lások sikerét a Szovjetunió ha­tározott elutasítása után. Bush szerdán Wilfried Mar­tens belga miniszterelnökkel ta_ nácskozott, majd Leo Tinde- mans külügyminiszterrel. A bel­ga kormány 1980-ban a genfi tárgyalások eredményeitől tette függővé az országba szánt 48 cirkálórakéta befogadását, s maga részéről szintén az öme- rikai nulla-változatot találja „a legjobbnak”, mert annak el. fogadása esetén nem kerülne sor a telepítésre, „A belga ál­láspont azt jelenti — hangoz­tatta azonban a kormány szó­vivője —, hogy a genfi tanács­kozás kudarca esetén a kor­mány hozzájárul a tervezett te. lepítéshez, amelynek technikai előkészületei egyébként foly­nak.” Kreisky Washingtonban Ma találkozik Reagan elnökkel Szerdán hivatalos munkalá­togatásra Washingtonba érke­zett Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár. Kreisky kíséretében van Hans Seidel pénzügyminiszter, Ferdi­nand Lacina, a kancellári hi­vatal államtitkára és több más osztrák hivatalos személyiség. Kreisky csütörtökön találkozik Reagan elnökkel megbeszéfés és munkaebéd keretében a Fe­hér Házban. Az osztrák—ame­rikai kapcsolatok mellett vár­hatóan elsősorban a közel-keleti kérdést vitatják meg. Washingtonban arra számí­tanak, hogy a semleges Auszt­ria vezetője felszólítja az ame­rikai elnököt, tegyen az eddi­ginél nagyobb erőfeszítéseket a kelet-nyugati feszültségek csök­kentésére és fegyverzetkorláto­zási megállapodás elérésére a Szovjetunióival. A kancellár csütörtökön a szenátus és a képviselőhöz kül­ügyi bizottsága előtt is ismer­teti országa álláspontját ezek­ben a kérdésekben. Shultz Pekingben Szerdán Pekingbe, távol-ke­leti kőrútjának második állomá­sára érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter. Ven­déglátója formailag Vu Hszüe- csien külügyminiszter, de Shultz találkozni fog Teng Hsziao-pinggel, Csao Ce-jang kormányfővel1, Vang Ping-csien pénzügyminiszterrel és mások­kal is. Shultz négynöpos látogatá­sával kapcsolatban a kérdés úgy vetődik fel, hogy Peking és Washington viszonya a belát­ható jövőben „normális, de nyugtalan” lesz-e, vagy új éle­tet lehelnek a szovjetellenes kí­nai—amerikai stratéaiai part­nerkapcsolatba. Pekingben dől. gozó amerikai diplomaták ez utóbbi kérdésre nemmel felel­nek Mint fogalmaznak, az eu­fória elmúlásával most „a két fél újra ismerkedik egymás­sal ...” Az amerikai külügymi­niszter megpróbálja „ismét sín­re tenni” a két ország kapcso­latait, olyan alapot igyekszik teremteni, amelyen az eddigi­nél zökkenőmentesebben fejlőd­het Peking és Washington vi­szonya. Tény, hogy az utóbbi időben, főleg kínai részről, nem beszél­nek kínai—amerikai „párhuza­mos érdekekről”, egymást erő­sítő akciókról a világban, s az amerikai külpolitika egyes lé­péseit is fokozottabban érik bí­rálatok kínai oldalról. A máltai külügy­miniszter életrajza Alex Sceberras Trigona, a Máltai Köztársaság külügyminisztere 1950. március 4-én született Máltán. Kö­zépiskolai tanulmányait befejezve, a máltai egyetemen közjegyzői, majd általános jogi diplomát szerzett. 1973-tól az oxfordi egyetemen poli­tikai tudományokat és közgazdaság- tant hallgatott. Trigona tanulmányai idején hazá­jában az egyetemi diákszövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős al- elnöke, majd a diákképviseleti tanács elnöke, s egyben az egyetemi lap főszerkesztője volt. Oxfordban meg­választották a helyi diákszövetség nemzetközi felelősének. Alex Sceberras Trigona egyetemi tanulmányai befejeztével visszatért Máltára, és az egyetemen nemzet­közi politikát és közgazdaságtant adott elő. Továbbra is jelentős köz­életi tevékenységet folytatott: 1976 és 1979 között az Ifjúszocialista Szö­vetség nemzetközi titkárának, 1977- tol 1982-ig a Máltai Munkáspárt nemzetközi titkárának tisztét is betöl­tötte. 1978-tól négy éven át az II- Hsieb című politikai-társadalmi fo­lyóirat főszerkesztője. Alex Sceberras Trigona 1981 de­cembere óta a Máltai Köztársaság külügyminisztere, s egyben a kultu­rális tárca irányítója is. & A KERAVILL CSOMAGKÜLDŐ SZOLGÁLATA (Budapest III., Flórián tér 6-9- 1033) utánvéttel szállítja a kis méretű, nagy teljesítményű MDK-tentrifugát Ára 850 Ft NAGYVILÁGBAN A Szovjetunió genfi képviseletének épületében szerdán megnyílt a hadászati fegyverek korláto­zásáról és csökkentéséről tavaly júniusban megkezdett szovjet-amerikai tárgyalássorozat 3. ülésszaka. A küldöttségeket szovjet részről Viktor Karpov nagykövet, (képünkön jobbra), az ame­rikai oldalon pedig Edward Rowny nagykövet vezeti. A szerdai nyitó ülés két és fél óra hosszat tartott. A zárt ajtók mögött lefolytatott tanácskozásról nem adtak ki közleményt. ítéletidő Európában Legalább 18 emberéletet kö­vetelt az a vihar, amely kédden és a szerdára virradó éjszaka söpört végig a Brit-szigetektől a Szovjetunió európai területeiig. Az áldozatok többségét az óránkénti 150 kilométeres se­bességgel száguldó szél által kicsavart fák sújtották halálra. A legsúlyosabb helyzet Nagy- Britanniában és az NSZK-ban alakult ki. Nem végleges ada­tok szerint Nagy-Britanniában 7 halálos áldozata és több tu­cat sebesültje volt a keddi íté­letidőnek. Felborított autók, tö­vestül kicsavart fák, lesodort ház­tetők jelezték a vihar útját. Nagy-Britanniában egyéb­ként több tengerparti város és település részlegesen vagy tel­jesen víz alá került. Belgiumban és Hollandiában is árvíztől tartanak a hatósá­gok. A vihar a holland partok­nál felborított egy dán hajót. Az öt fős legénység 3 tagja el­tűnt. Megemlékezés Volgográdban — A sztálingrádi csata 40. évfordulójáról szerdán ünnepé­lyesen emlékeztek meg Volgog. rádban. A város központjában, az el­esett hősök terén tömeaayűlést tartottak, majd a térről indult az a gépkocsikból és páncélo­zott szállító járművekből álló oszlop amely a Mamajev Kur- gánra vonult. A páncélozott járműveken a Szovjetunió hős városainak földjét tartalmazó urnák voltak; ezeket ünnepé­lyesen elhelyezték a sztálingrá­di csata emlékét hirdető szobor, csoportnál. Az emlékmű-együttesnél ko­szorúkat és virágokat helyeztek el a hős városok képviselői és a külföldi küldöttségek is. ♦ WASHINGTON: Az Egye­sült Államok elnöke kedden es­te saját szóvivőjét megcáfolva közönséges propaganda-manő­vernek minősítette saját csúcs­találkozó-javaslatát. Reagan a St. Louis Dispatch cimű lap tu. dósitójának arra a kérdésére vá­laszolva, hogy „nyílt levele", amelyet Bush alelnök olvasott fel Nyugat-Berlinben, ad-e bár­miféle új jelzést a Szovjetunió­nak, kijelentette: „nem, őszin­tén szólva egyszerűen csak az ő nagy propaganda erőfeszíté­seikre válaszoltam..." Az amerikai elnök azzal magya­rázta kijelentését hogy a Szov­jetunió megpróbálja „lejárat­ni" az amerikai fegyverzetkorlá­tozási javaslatokat. — ■ ■ * ■■■ + RÓMA: Hosszas tárgyalá­sok után megállapodás jött lét­re az Olasz Szakszervezeti Szö­vetség, valamint a kormány képviselői között az egészség- ügyi alkalmazottak munkaszer­ződése ügyében. Az orvosok szervezete bejelentette, széles körű vitára bocsátja az egyez­ményt, de ezzel egyidejűleg sor kerül a már bejelentett sztrájkokra is. Szerdától tehát, a korábbi döntésnek megfele­lően, szombatig újabb orvos­sztrájk lesz az olasz kórházak­ban és az orvosok csupán el­sősegélyben részesítik a betege­ket. ♦ PEKING: Szerdán Peking­ben befejeződtek az ötnapos kínai—indiai tárgyalások. A két fél megállapodott, hogy újabb, negyedik fordulóra kerül sor, ezúttal Új-Delhiben. Hivatalos kínai tájékoztatás szerint „ko­moly és nyílt módon mélyreha­tó véleménycserére került sor, ami elősegítette a határkérdés megoldására vonatkozó állás­pontok megértését”. Ez kedve­ző a jövendő tárgyalásokra nézve, fűzte hozzá a kínai hír- ügynökség. Az NSZK-ban két halálos ál­dozata volt a keddi ítéletidő­nek. Hamburgban a kikötőt egy időre bezárták. Alsó-Szászor- szágban a zord időjárás miatt felfüggesztették a tanítást. Lengyelországban a gdanski és a szczecini kikötőben az or­kán miatt le kellett állítani a rakodási munkákat, és a szcze­cini vajdaságban több mint 700 településen szünetelt az áramszolgáltatás. Több tenger. melléki körzetben árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Szintén nem voltak sérültjei annak a földrengésnek, amely szerdán a kora délelőtti órák­ban rázta meg Olaszország dé­li körzeteit. A Richter-skálán 4-es erősségű földlökések — mint az olasz belügyminiszté­rium illetékesei közölték —csak jelentéktelen károkat, de a la­kosság körében nagy riadalmat okoztak. A földmozgások köz­pontja ugyanazon a területen volt, ahol 1980 novemberében egy súlyos földrengés következ­tében csaknem 3000 ember vesztette életét. lllltlll A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldött­sége, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének vezetésével ''január 31—február 2. között látogatást tett Lengyelországban. A ven­dégeket fogadta Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára. A kül­döttség megbeszélést folytatott Kazimierz Barcikowskival, a LEMP PB tagjával, a KB titká­rával, aki tájékoztatást adott a jelenlegi társadalmi-politikai helyzetről és a szakszer­vezeti mozgalom fejlődé­séről Lengyelországban. A vendégek találkoztak Varsó­ban a szakszervezeti témával foglalkozó országos szeminárium hallgatóival, valamint a varsói üzemek szakszervezeti bizottsá­gainak és alapító bizottságai­nak elnökeivel. A küldöttség látogatást tett az államtanács mellett működő társadalmi kon­zultatív bizottság elnökségénél, amelynek tevékenységéről Zbig­niew Salwa professzor adott tá­jékoztatást. A találkozók és megbeszélések szívélyes baráti légkörben és a kölcsönös meg­értés jegyében folytak le. A fe­lek véleményt és tapasztalatot cseréltek a párt- és szakszer­vezeti tevékenységről. A meg­beszéléseken és találkozókon részt vett a LEMP KB társadal­mi-szakmai osztályának vezető­je, Stanislaw Gabrielski. Gás­pár Sándor szerdán Varsóban sajtóértekezletet tartott, majd este a SZOT küldöttsége eluta­zott Varsóból1. SZEMLÉLTETŐ OKTATÁS. Donald Regan, amerikai pénzügyminisz. ter, a kongresszus költségvetési bizottságának szemléltető ábrá­val magyarázza, hogy az 1984-es — 848,5 milliárd dolláros — költségvetés miért lesz deficites. Kommentar Már az utazás előtt sejthe­tő volt, hogy Bush amerikai elnök alighanem üres táská­val érkezik nyugat-európai kőrútjára. Azóta e sejtés lát­ványosan beigazolódott. Bush Nyugat-Berlinben felolvasta Ronald Reagan nyílt levelét és — mive| az alelnök Csak azt húzhatta elő útitáskájá­ból. amit főnöke beletett Washingtonban — a világ­sajtó egyöntetű megállapítá­sa szerint bizony ez a táska valóban üres volt. A Fehér Házat nyilván meglepte, hogy a nyílt levél voltaképpeni első számú cím­zettje, Juíi'j Andropov főtit­kár azonnal és egyértelműen válaszolt. A Pravda kérdései­re válaszolva Andropov hang­súlyozta, hogy Reagan leve­lében semmi új nincs. „Ugyanarról a nullaváltozat­ról van szó — és ezt a világ valamennyi hírügynöksége Nyílt válasz egy nyílt levélre azonnal észrevette — amely eleve elfogadhatatlan a Szovjetunió számára". Nem­csak a világsajtó látja így, hanem — más tekintélyes nyugati személyiségek mellett — Helmut Schmidt is. Beszéljünk magyarul. Az amerikai elnök levele megle. hetősen baljós jel, Genfben nyilvánvalóan döntő szakasz kezdődik a tervezett amerikai rakétatelepítés évében és az emberiség, amely tisztában van a tét nagyságával, szin­te lélegzetét visszafojtva fi­gyel. Ilyen közegben, ilyen időpontban a Fehér Házból postára adott nyílt levé| a csalódás moraját hullámoz- tatja végig a zaklatott-re- ménykedő világon. Végtele­nül fontos vált, hogy szovjet részről azonnal tisztázzák: a Bush által felolvasott levél üres papír, a nullaváltozat járhatatlan út. Az amerikai elnök végül is nem kevesebbet akar, mint azt, hogy Moszkva szerelje le valamennyi közép-hatótá­volságú nukleáris rakétáját — „cserében” viszont Washing­ton és szövetségesei minden ilyet megtarthatnának. Az Andropov-nyilatkozat nemcsak egy levélre volt vá­lasz, hanem az egész tartha­tatlan alapállásra. A főtitkár villámgyorsan és világosan emlékeztetett arra a régi té­telre. hogy mind az igazi em­beri, mind az igazi nemzet­közi kapcsolatokhoz egyedül és kizárólag a kölcsönösség aranyhídján át vezet út. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents