Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-19 / 49. szám
6. HÉTVÉGE Két évvel ezelőtt jártam a szentlószlói Pacsirto utcában. Akkor csak néhány frissen A hízó befejezte rövid földi pályafutását, már kétfelé hasítva lóq a rénfón. A konyhából orrunk alá lopakodik a friss, fokhagymás máj illata s egyszeriben élettel, a jóllakottság ígéretével tölti meg ezt az álmosnak tűnő szombat reggelt. Ingala Istvánék Szentlászló új utcájában, a Pacsirta utcában jó időben vágtak, a február meghozta azt a csípős telet, ami biztossá teszi a töltelék tartósságát. A ház mögött az ótok, istállók,‘gaz. dasági épületek azonban nem maradnak lakatlanok. Hat bika, és tíz hízó szerződéses hizlalása szerepel a csalód ez évi terveiben. A zselici erdészet hivatásos vadásza ezúttal a böl- lérség tudományában jeleskedik, de nemrég még kőműves, kubikos, ács, anyagbeszerző ís volt a napi munka mellett. Szükség is volt erre a sokoldalúságra, hogy meg. valósíthassák a család régi álmát: végre saját házukban laknak. Annuskát. feleségét szólítja a férfi, hisz neki sok még a tennivalója az udvaron. A fiatalasszony magyar—történelem szakos tanárnő itt Szentlászlón, s csakhamarki- derüf, hogy pedagógiai érzékét nemcsak az iskolában kamatoztatja. — Somogyhórságyon laktunk, szolgálati lakásban. Minden vágyunk egy saját ház volt, s hogy ez teljesüljön, keményen megdolgoztunk ér. te. Falusi lány vagyok, megszoktam a ház körüli munkát, eay pillanatig sem jutott eszembe, hogy az ótok takarítása, az állatok gondozása, etetése nem egyeztethető össze a tanári képesítéssel. Két gyéréit van, szá; mukra is természetes, hogy ha akarnak valamit azért megdolgoznak. A kislány a baromfiakat látja el, Pityu fiúnknak a nyúlok tartásából van a zsebpénze Tizenöt éve foglalkozunk disznókkal, bikákkal, ebből gyűjtöttük ösz- sze a házépítéshez szükséges pénzt. Áll már a ház, de még sok munka van hátra a készig. A négy közül még csak három szobát laknak, a kettő közül a második fürdőszobát is fel kell szerelni, hátravan a központi fűtés. — Most már tudunk örülni a háznak. Amikor beköltöztünk, akkor a sok küszködés valahogy elnyomta a siker örömét — mondta mosolyogva Ingaláné. A teljes befejezésig a munkáknak körülbelül az egy- ; harmada hátravan, de a biz- I tositék is ott van. saját szorgalmukban Az álmokat kemény munkával lehet valóra váltani A szentlászlói új utca lyen dolgoznak: az ÁFÉSZ ; helyi italboltját vették ki szer- > ződéses üzemeltetésre. Mind- ezek mellett meghökkentő tér. | mészetességgel mondja Ar- I nőid né : — Idén megint uborkával foglalkozom, tavaly a paradicsomra ráfizettünk. Szeret- ; nénk építeni egy nyárikonyhát és gazdasági épületeket. Úgy gondoltuk, hogy biká- i kát hizlalnánk. Aztán még idén szeretnék negyven ka- j csát nevelni... ☆ A fiatalember félkész há-. I zónák emeletén az ablak- j kereteket festegeti. Tolnai József 27 éves gépszerelő a helyi termelőszövetkezetben. Ö, feleségével együtt a ta- f (rarékosság, szüleik pedig az áldozatvállalás útját válasz- I tották az új otthon megteremtéséhez. — öt éve vagyunk háza- . I sok, a szüleimnél lakunk Bol- j dogasszonyfán. Lakásra, étel. j re egy fillért sem kellett so- j ha költenünk, minden pénzt a házra tettünk félre, öt év alatt talán tízszer voltunk moziban, ez volt minden szóra- j kozásunk így a kezdeti, ki- I lencvenezer forint spórolt pénz és az OTP-kölcsön elég volt az induláshoz. Természe- j tesen minden fizetésünket is a házra költöttük. — Ez talán mégsem lehet elég egy hat-hétszáz ezer forintot érő ház-felépítéséhez... — Rengeteget jelent a saját munka A szomszédok, rokonok barátok segítsége mel- ' lett minden szabad perce- ! met itt töltöttem, munkával. A ház már tető alatt van, belül persze sok még a tennivaló. De minden reményünk megvan rá, hogy teljesül a vágy: idén beköltözhetnek. Hazafelé sétálva számítgat- juk a tanácselnökkel: a saját és a kalákában végzett munka is megérhet úgy háromszázezer forintot. Hát, így is lehet. Kurucz Gyula co végére egy építkezéshez. Itt kivétel nélkül így, kalákában, oda-vissza szívességi alapon épültek a házak. Ahogy Arnoldnét hallgatom a gazdagon, jó ízléssel berendezett, szép kétszintes házban, próbálom elképzelni, micsoda kitartás, küszködés vezethetett idáig. — Én árva lány voltam — meséli a fiatalasszony — a férjem hétgyerekes családból jött, csak magunkra számíthattunk. Szulimánban és Kö- vesden laktunk az erdészeti lakásokban. A férjem gépkocsivezető volt, én otthon gyesen a két gyerekkel. Teheneket tartottunk, disznókat hizlaltunk, én emellett szerződésben termeltem babot, uborkát. Négy éve vásároltuk itt a telket, 81-ben költöztünk be. Én még az építkezés alatt két műszakba jártam a varrodába, emellett el. láttam az állatokat A gyerekek óvodás koruktól fogva megszokták, hogy mindenből kiveszik a részüket, a háztartásban és a ház körüli munkából is. Most mindketten egy hevakoli és pár félkész ház jelezte az utcát, esős időben bajos lett volna itt gumicsizma nélkül sétálni. Most, Hortobágyi József tanácselnökkel az új, betonozott járdáról nézzük a sok szép új portát, s a szilárd burkolatú út kiér egészen a Kaposvár felé vezető főútvonalra, közvetlenül a Szentlászló kezdetét jelző tábla mellett. — összesen huszonhat házhelyet építettek be itt eddig. Ebben az utcában még hat házhely vár beépítésre, a gazdájuk már megvan. Ugyancsak hat házhelyet alakítottunk ki a falu tálsó végén, a Kossuth Lajos utcában. Úgy tűnik, a jelenlegi építési igények kielégítésének nincs akadálya. Most inkább az óvodának ötven férőhely- lyel való bővítése és a 300 adagos napközis konyha felépítése a gond. Hiába, sok fiatal házas teremtett itt otthont az elmúlt pár évben. ☆ Arnold Györgyöt keressük, felesége mondja, hogy elment betont keverni az utVita a demokráciáról (2.) A demokrácia feltételei A demokrácia kérdése napjainkban is a legtöbbet vitatott politikai problémák közé tartozik. E kifejezés körül valóban nagy a zűrzavar, ami miatt sokan eljutnak arra az álláspontra, hogy a vita helyett inkább gyakoroljuk a demokráciát. Ennek ellenére sem tűnik azonban szükségtelennek a demokráciáról szóló vita. A Dunántúli Napló február 5-i számában szentelt helyet a témának. A cikk a marxizmus de- mokráciafelfogósának alapvető tételei közül hármat érint. Ezek: a demokrácia osztályjellege, a demokrácia és a diktatúra viszonya, illetve a demokrácia elhalása A dolgozat alapot ad arra, hogy a benne foglalt gondolatokat továbbfűzzük. Egy tartalmi korlátozást azonban teszünk: a szocialista demokrácia problémakörénél maradunk. A szocialista demokrácia egyszerre jelenti a munkásosztály érdekében folytatott hatalom- gyakorlást illetve egy olyan uralmi, kormányzati formát, amely az adott közösség által ellenőrizhető és megváltoztatható. E felfogásból következik, hogy a demokrácia kategóriája a politikai rendszer uralmi viszonyainak minősítésére alkalmas fogalom, másrészt a szocialista demokrácia tartalmi és formai mozzanatai csak szoros egységben vizsgálhatók. Ki gyakorolja a hatalmat — tartalmi oldal; hogyan, milyen intézményeken keresztül, milyen bázissal stb. — formai oldal. A szocializmus politikai rendszerének demokratikus tartalmát a munkásosztály uralma fejezi ki. Ez azt jelenti hogy a munkásosztály hatalomra kerülése azonosítható a szocialista demokráciával? Másképpen szólva: a szocializmus politikai rendszere eleve demokratikus? Ha elméletileg helyes választ akarunk adni a kérdésre, vizsgálnunk keif a formai oldalt is, mert fentebb a szocialista demokráciát ártartalom és a forma egységéként tételeztük. Arról van szó, hogy a demokratikus tartalom megtalálja-e a neki megfelelő formákat, melyekben kifejeződhet. A munkásosztály hatalomgyakorlása csak úgy demokratikus, ha biztosított a hatalom gyakorlásához 'szükséges feltétel- és eszköz- rendszer. Amennyiben ez nem garantált, a demokratikus tartalom kerül veszélybe. Ez a létező szocializmus tapasztalatai alapján is belátható. Elsősorban az ún. „személyi kultusz” időszakára gondolunk, amikor a demokratikus tartalom az osz- tánybázis szűkülésével, a szövetségi rend rombolásával kiküszöbölődött. Kiüresedtek a demokratikus formák, elenyészett a politikai demokrácia. Vegyük példáül a nagy történeti hagyományokkal rendelkező magyar szakszervezeti mozgalmat. A kiéleződő nemzetközi helyzet szubjektív értékelése, s egy sor más körülmény hatására a szocialista átalakítás üteme felgyorsult, a politikai rendszer kiépítése pedig együtt járt a hatalom túlcentralizálá- sával. Ennek következtében fordulat állott be az MDP szak- szervezeti politikájában, s a szakszervezetek feladatait egyoldalúan az állami intézkedések a tervfegyelem támogatása. a neveléssel kapcsolatos tennivalókra korlátozták. A demokratikus érdekképviseleti funkciójuk egészében háttérbe szorult, nerp működött a demokratikus érdekképviseleti rendszerük. A tartalom nem tudott kifejeződni a különböző formákban, a formák pedig nem válhattak a szocialista demokrácia tartalmi mozzanatává. Hangsúlyoznunk kell tehát: a demokrácia ugyan a szocializmus lényegét pontosan tükröző hatalmi berendezkedés, de nem lehetetlen időlegesen a politikai berendezkedés más formája sem. Ezen a ponton a demokrácia és a diktatúra viszonyának elemzését vonjuk be vizsgálatunk körébe. Mi a diktatúra? Lenin szerint „A diktatúra tudományos fogalma nem jelent egyebet mint semmi által nem korlátozott az égvilágon semmiféle szabály által nem akadályozott közvetlenül erőszakra támaszkodó hatalmat.’' Másutt így fogalmaz: „A diktatúra a társadalom egyik részének uralma az egész társadalom felett, méghozzá olyan uralom, amely közvetlenül az erőszakra támaszkodik.” A diktatúra tehát osztálykategória, a politikai berendezkedés formája a tartalom és a forma egysége. Formailag nem zárja ki a demokráciát nem következik belőle eleve a demokrácia tagadása. Ebből méq nem következik egyetemes érvénnyel az a tétel, mely szerint minden diktatúra egyben demokrácia is. és minden demokrácia egyben diktatúra is. Ugyanis egy adott társadalomban a politikai berendezkedésnek csakis egy meghatározott formája lehet. Másrészt a történelmi tények sem igazoliák e tételek általánosító ielleqét. Fenntartásokkal kell tehát fogadni azt a felfogást, miszerint az eavik osztály diktatúrája a másik fe'ett feltétlenül egvütt jár az uralkodó osztályon belüli demokráciával. Lenin Kautskyval való vitájában eqyhelyütt iqv ir: ........a dikta. t úra nem jelenti feltétlenül a demokrácia meqsemmisitését annak az osztálynak a számára amely ezt a diktatúrát más osztályok felett gyakorolja." Lenin itt feltételes módban fejezi ki magát. A létező szocializmus tapaszta'atai is bbo- nyítiák az óvatos fogalmazás indokoltsáaát. A szocializmus' aazdasáai bázisán is működhet átmenetileg eav olyan politikai berendezkedés melyben egy kisebbség erőszakot alkalmaz a többség felett. Pedig a proletárdiktatúrában az erőszaknak, mint uralmi eszköznek az alkalmazása a burzsoáziával szemben fogadható el. Ugyanakkor a munkásosztály és szövetségesei számára a legteljesebb demokráciát kell biztosítani. Könnyen belátható tehát, hogy a demokrácia és a diktatúra nem egymást feltételező fogalmak, hanem mindkettő a politikai berendezkedés formája, s mint ilyen egymást kiegészítő, illetve egymással felcserélhetetlen uralmi berendezkedések. Mivel a demokráciát a mindenkori konkrét politikai társadalmi viszonyok határozzák meg ezért a következőkben szocialista demokráciánk működését befolyásoló feltételrendszer néhány lényegesebb elemével szeretnénk foglalkozni. Varga Lajos—Bilecz Endre Kiegészítő képzés az Államigazgatási Főiskolán A tanácsakadémiai végzettségű dolgozók az idén is jelentkezhetnek az Államigazgatási Főiskolo kiegészítő képzésére. A főiskola levelező hallgatóiként továbbtanulók konzultációs foglalkozásait Veszprémben, Budapesten, Szegeden, Mályiban és Nyíregyházán tartják majd. A jelentkezés — melynek határideje március 30-a — menetéről o Tanácsok Közlönye ez évi második száma ad tájékoztatást.
