Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-18 / 48. szám

e Dunántúlt napló 1983. február 18., péntek Fóliaház a domboldalon Megszoktuk, hogy a fóliaházak sík területen állnak, szépen tömbösitve. Gergelics Lajos Pogányban a lejtőre építette az övét, hosszan a lejtő irá­nyában. Megoldása Magyorországon egyedülálló — és igen ésszerű. A déli lejtőn a napsugarak meredekebb szögben érik a talajt, a felmelegedés lényegesen erősebb, ami a mai energiaárak mellett nem utolsó szem­pont. A Riviérán az olaszok és fran­ciák igy építik a fóliablokkjaikat a meredek déli oldalakon. * Hirtelen hidegre fordult az idő, a hajnali hőmérséklet mínusz 10—14 fok. Sokan azonban már kiültették a pa­lántákat szimplatakarásos, fűtetlen fóliaházakba is. A saláta több helyen megfagyott. Mit lehet ilyenkor tenni? Török Ferenc, a baksai zöldségter­melő szakcsoport szaktanácsadója a következőket mondja: — Az eddigi gyakorlattól eltérően, amikor a nap felkel, minden ajtót ki kell nyitni és kereszthuzatot csinálni, hogy lassan engedjen fel a fagy. Le­het, hogy a saláta megmenekül. Bár számolni kell vele, hogy érzékenyebb lesz a botrytisre és peronoszpórára. * Megkezdődtek d borversenyek Pé­csett. A DÉDÁSZ szakszervezeti bi­zottságának szervezésében az elsőt megtartották. A pécsi Áfész február 23-án, a Városi Tanács szakszervezeti bizottsága 25-én rendez borversenyt, a pécsszabolcsi szőlészeti szakcsoport és'az istenkúti népfrontbizottság feb­ruár végén. Kiskörzeti verseny lesz Komlón és Hosszúhetényben is. A városi összevónt versenyre már­cius 12-én kerül sor. Területi borver­senyt szerveznek még Mohácson, Sik­lóson és Szigetváron. Akik már szerepeltek borversenyen, azokat írásban felkérik a részvételre. De bármely szőlősgazda nevezhet kiskörzeti versenyre és közvetlenül az összevont városira is. A pécsi városi versenyen csak pécsiek, városkörnyé­kiek és komlóiak vehethek részt. A feltétel: a benevezett borból legyen 50 literes készlete, és nem lehet ben­ne direkttermő. Felvilágosítást Tátrai Dénes ad a Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lyán, a 13-222-es telefonszámon. Szölotermesztes — korszerűen (4.) Milyen legyen a snr- és Inlávnlsán? Teremtsünk kedvező feltételeket az intenzív szőlőtermesztéshez - Kisgazdaságokban a közepes sortáv a legmegfelelőbb - Hegyoldalon a lejtő irányára merőlegesen A sor. és tőtávolságot nagy körültekintéssel válasszuk meg, mert a tenyészterület döntően meghatározza a tőke fejlődé­sét, az alkalmazható termesz­téstechnikát, a várható termés mennyiségét és minőségét. Napjainkban csak olyan sor- és tőtávolság jöhet szá­mításba, amely kedvező felté­teleket teremt az intenzív sző­lőtermesztéshez. Csak így válik lehetővé, hogy korszerű eszkö­zökkel művelhessük meg a sző­lőterületet, kiaknázhassuk . az ökológiai adottságaink nyújtot­ta lehetőségeket és a termesz­tett fajtákban rejlő biológiai képességeket. A sor. és. tőtávol­ság ésszerű megválasztása alapvető jelentőségű atekintet- ben is, hogy a termesztés bio­lógiai és technológiai feltéte­lei megfelelő összhangba ke­rüljenek és a termelés haté­konysága korunk mai szinvo- -nalán valósuljon meg­180-200 cm Kisüzemben, házikertekben többféle sor. é^ tőtávolságot választhatunk anélkül, hogy a korszerű szőlőtermesztés lehe­tőségéről lemondanánk. Az el­múlt évtizedek eredményei és tapasztalatai alapján kisüzem­ben és házikertben a következő sor- és tőtávolságot tartom perspektivikusnak. Közepes: 180—200 cm, széles: 300 cm. A tőkéket mindkét sortávolság esetén a sorban egymástól 120 cm-re ültessük. A keskeny sor­távolságot — 100—120 cm — azért nem javaslom, mert az kizárja a korszerű szőlőtermesz­tést. A kisgazdaságokban és házikertekben a szőlőt 180 ern­es, vagy szélesebb sortávra te­lepíteni azért célszerű, mert ilyen sortávolság mellett termékeny talajon a tőkéket intenzív for­mákkal — például kordon és sylvoz — művelhetjük, a tőke és környezete között megfe­lelő összhang alakul ki, és rendszeresen nagy mennyiségű és jó minőségű termést kap­hatunk. A huzalos támasz mellett a tőkék ápolása egyszerűbb. Kö­zépmagas-, vagy magasműve­lés kedvező feltételeket teremt a vegyszeres gyomirtáshoz, és az ültetvény sorközjáró traktor­ral művelhető. Ha a kisgazdaságban gépi művelésre valamilyen ok miatt nincs lehetőség, a sortávolsá­got akkor se vegyük 180 cm-nél lényegesen keskenyebbre, mert az intenzív' tőkeforma kialakí­tásához és fenntartásához ek­kora tenyészterületre szükség van. Valamennyi tényezőt figye­lembe véve tehát a házikertek többségében a közepes sortá­volságot tartom legmegfele­lőbbnek. A széles sortávolságot is ajánlom a kisgazdaságokba- Az ilyen ültetvények kialakítá­sa és fenntartása igényel leg­kevesebb kézi munkaerőt, ugyanakkor rendkívül kedvező feltételeket teremt a gépi mű­veléshez. Széles sortávú, magas művelésű ültetvény létesítése akkor is számos előnnyel jár, ha a gépi művelés nem old­ható meg. Az ilyen ültetvé­nyekben is lehet sok év átlagá­ban hektáronként 12—14 tonna szőlőt termelni. A mustfok vi­szont a legtöbb fajtánál 1 — 1,5 fokkal alacsonyabb, mint a középmagas tőkeformákon. Ezt a hátrányt korai érésű fajták termelésbe vonásával ellensú­lyozhatjuk. A fentiek alapján a 2000 négyzetméternél nagyobb sző­lőtelepítésnél a kistermelőknek is a széles sortávolság és a ma­gas művelés valamelyik válto­zatát ajánlom. Meredek hegyoldalon, sekély termőrétegű (60 cm-nél véko­nyabb és köves) talajon azt kö- vetőleg javaslom a telepítést, miután a talaj termékenységét az intenzív szőlőtelepítéshez megfelelővé tettük. Ilyen termő­helyen azonban csak közepes sortáv jöhet számításba. A tenyészterület meghatáro­zása után kiszámítjuk a tele­pítendő tőkeszámot. Az alapirány A parcellák és tőkehelyek ki­jelölésére csak azután kerülhet sor, miután a területről az ösz- szes növényi maradványt — tuskó, gyökér, tarack — vala­mint a köveket lehordtuk és a talajfelszínt teljesen simára el­munkáltuk. Barázda, mélyedés vagy. egyéb egyenetlenség a területen nem maradhat­Nagyobb területű telepítés­hez az utakat és a táblákat műszerrel jelöljük ki. Derékszö­get azonban elfogadható pon­tossággal kertészzsinórral is ki­tűzhetünk. A kitűzést mindig az alapirány megjelölésével kezd­jük — ez legtöbbször a telek­határ egyik széle. A táblák ol­dalát erre merőlegesen tűzzük ki, megjelölve a tábla négy sarkát, A további kitűzést, a sor- és tőkehelyek kijelölését csak ezután kezdjük meg, ami­kor meggyőződtünk a főirány és táblabeosztás helyességéről. A kitűzéshez nagyszámú fehér­re meszelt vagy festett, külön­böző hosszúsáqú karó és cövek kell. Ezután kijelöljük az utakat, majd az utak melletti végső sorok helyét. Az út szélességé­nek megállapításakor a per­medé, a szőlő- és trágyaszál­lításhoz használt járművek mé­retét vegyük figyelembe. Ha szükséges, akkor területünkön a járműveknek hagyjunk fordu­lóhelyet. Kisüzemben, ameny- nyiben a szőlőt géppel művel­jük, a gép típusától és a sor szélességétől függően 4—6 mé­ter széles út kell minimálisan. A mezsgyétől a szélső sor he­lyét a törvényben előírt illetve helyileg szokásos távolságra tűzzük ki- Az úttól a szélső sort legalább 80 cm-re ültessük. A táblák, a parcellák keretezése­kor tartsuk szem előtt, hogy hu­zalos támaszú szőlőkben a köz­lekedés csak a sorok irányá­ban lehetséges. Ezért a hosz- szabb sorokat 40—50 méteren­ként átjáró gyalogútokkal sza­kítsuk meg. A sorokat domb- és hegy­oldalon a fő lejtésirányra ke­resztben vézessük. Sík területen az észak—déli irány a legjobb. Teraszon a sorokat a terasz­sík két szélétől legalább 80— 80 cm távolságra vezessük. Hegyoldalon a sorok a réteg­vonalat is követhetik, Bowden-huzallal A sorok és tőkehelyek kije­löléséhez a néhány acélszálból sodort bowden-huzal felel meg legjobban, mert kevésbé nyúlik. Két kombináltfogó segítségével a sodronyszálat szétfeszítjük és a sornak, illeíve tőkehelynek megfelelően különböző színű drótot vagy fémlapocskát erő­sítünk bele. Ezután a tábla két végén huzal mellett pálcikával először a sor- majd pedig a tábla másik két szélén a tőtá­volságot jelöljük meg. Ezt a munkát keretelésnek nevezzük- Ezután a táblán, vagy parcel­lán kijelöljük a tőkehelyeket úgy, hogy mindegyik tőke he­lyét pálcikával vagy hálózatos vonulhúzással jelöljük. Nagyobb lejtésű és egyenetlen felületű területen szabályos sorokat csak függőónnal ellátott kitűző­léccel tudunk kijelölni. Két hét múlva: Mikor és hogyan ültessük a szőlőt? Dr. Diófási Lajos PÉCS SZÜLETTEK : Gazdag Diána, Frank Ferenc, Gróf Gábor, Arnold Eva, Retkes Szilárd, Sztankó Melinda, Szekeres Lívia, Mátyás Gábor, Faze­kas Barbara, Durovics Péter, Háhl Zsolt, Németh Károly, Szakái István, Fullér Zsanett, Kovács Balázs, Doma Melinda, Gazsi Georgina, Kása Sza­bolcs, Fábián Eszter, Papp Péter, Troska Csaba, Bodai Eszter, THI Már­ton, Herczegh Judit, Walter Ferenc, Vörös Attila, Radó Gábor, Huszár József, Borovácz András, Novinics Ferenc, Varga József, Hevesi Zsolt, Krutki József, Fekete Péter, Schiffler Lilian, Kuti Zsuzsanna, Kordé Gyula, Ticz Attila, Matáncsi Kata, Ihárosi Hajnalka, Szabó Gábor, Pataki Dá­niel, Rideg Noémi, Schóber Krisztina, Pap István, Kovács Tamás, Lajtai Réka, Ignácz Mariann, Kovács Attila, Palotai Tamás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó György és Weisz Beatrix, Kovács Pé­ter és Vaskuti Gabriella, Fürdös Fe­renc Zoltán és Gödöny Mária, Te- mesi Gábor és Somorjai Éva, Magyar Mátyás és Hilyovszky Agnes, Márits János és Sütő Mária, Braun Tibor és Dömötör Gyöngyi, Dombi László és Gerenday Erika, Baschta István és Rózsahegyi Anna, Szikora János és Müller Margit, Balázsfi István és Várnagy Judit, Gyurkó Ferenc és Molnár Julianna, Mezei Csaba és Szabó Judit, Zsoldos István és Pam­mer Zsuzsanna, Gyurka László és Hetényi Ildikó, Dugália György és Balogh Veronika, Móri Ferenc és Fábián Éva, Schmalcz Ferenc és Ma­rék Györgyi, Bernáth Tibor és Czéh Marianna, Harci István és Négyesi Erika, Szikra János és Szörcs Anna, Merckle László és Pósa Judit, Kont­rák Sándor és Novák Margit, Tóth Miklós és Király Julianna. MEGHALTAK: dr. Deli Károly, Végh Tibor, Tihanyvári Gézáné Takács Ilo­na, Rumszauer Lajos, Szabó József, Hajdú Józsefné Buzádi Mária, Dóra Józsefné Herke Julianna, Bencze Béla, Radics Vendelné Maltesics Ju­lianna, Győri Imre, Jerolin Béláné Czigelédi Margit, Kovács Sándorné Komompár Mária, Balog Sándorné Dobszai Anna, Kerényi Mária, Eper­jesi Imre, Jávorka Lajos, dr. Krassóy Béláné Barri Ilona, Mlazovszky Edéné Kram Janka, Szabó Józsefné Dergesz Margit, Tramposch Hugóné Richter Gizella, Rada József, Mihály Sándor­né Buries Mária, Volcsányi Mária, Nagy Lajos, dr. Dombos Kálmán, Schreck István, Horváth Lászlóné Kari Mária, Molnár Lajosné Haris Alujzia, Hunyadi Jánosné Pintér Terézia, Lan­tos József, Kiss János, Ladányi Má­ria, Kollár Józsefné Fischer Mária, Kiss István, Pataki János, Fehér An­tal, Krejcsi József, Szilvási Ignác, Ti­borc József, Hörtl Jánosné Pretz Má­ria, Horváth Józsefné Mataseck Ilonái Szabó György, Hochstrecz Gyuláné Ditrich Mária, Szél Istvánné Priszta- vok Zsófia, Beleznai Sándor, Be- nyovszky Andrásné Pucher Anna, Bi- zsáki József, Kis-Varga Józsefné Tóth Mária, Margitfalvi Lászlóné Mátyás Mária, Pandur Károlyné Bognár Trón, Dobos József, Papp Béla, Petrovics Antal, Szarka Györgyné Biró Julianna, Havas Adél, Major Ferenc, Kármán Istvánné Csibi Karolin, Horváth Mi­hály, Pajor Miháiyné Dudás Rozália, Apfentalier Ferencné Hoffmann Te­réz, Frikker Józsefné Major Margit, Szalai Lajosné Wald Mária, János jánosné Tamás Anna, Kovács János­né Siskó Mária, Biró Béla, Gódi Ernő, Szele Virág, Farkas Györgyné Farkas Erzsébet, Szabó Gyuláné Nagy Rozália, Resch Ferencné Brücker Katalin, Kary Béla, Peti Kálmán, Gyenis József, Németh Ká- roiyné Koppányi Alice, Varga Jó­zsef, Mészáros Miháiyné Sándor Erzsébet, Bereczky Istvánné Rainer Magdolna, Jovi Károlyné Közép-Var­ga Katalin, Zöld Ferencné Solymi Mária, Szántó János, Wolf Tihamér, Homlódi Ferenc, Schlag Györgyné Hock Mária, Varga Istvánné Németh Ilona, Imrei Jánosné Nagy Katalin, Békéss Jánosné Mihácz Irma, Hor­váth Ferencné Cserfán Rozália, Ka­puvári Károly, Varga Nándorné Var­ga Ilona. SIKLÓS. Születtek: Nitt Aletta, Magics Attila Márton, Briga Gábor Lajos, Szabó Anett, Kotogán And­rea, Csonka Ildikó, Keresztes Edit, Simon Agnes, Kleinhans Mónika, Kleinhans Zoltán, Váczi Lívia Éva, Kosztics Melinda, Bezsó Katalin, Steindl Róbert Zoltán, Babos Gá­bor, Csiszár István, Csiszár János, Molnár Zétény, Kis-Marics Mónika, Horváth Attila, Balogh Inez, Puskás Anita. Meghaltak: Czompó Sándorné Bó- di Ilona, Bódi Sándorné Bucsek Ilo­na. Csécs János, Györkő Lajos, Mol­nár Ferenc, Zsíros Jánosné György Margit,- Gulyás Pál, Nagy János, Szabó Ferenc, Horváth Pál, Dobos Andrásné Éva Erzsébet, Dávid Já­nosné Sós Rozália, ígért Lajos, Sül­le Józsefné Feldvébel Erzsébet, Schreiber Péter, Pettermann Ferenc­né Odenwald Paula, Molnár Miklós- né Kopencsnik Rozália, Keresztes Kázmérné Petkovics Mária, Lukics Pál, Felföldi Imréné Hitre Irma. Tanácsrendelet Hol lehet állatokat tartani? Széles körű előkészítő mun­ka és társadalmi viták után Pécs megyei város Tanácsa mégalkotta az „Állatok tartá­sáról'' szóló 1982. évi 3. sz. tanácsrendeletet. A tanácsrendelet mellőzi an- hak felsorolását, hogy milyen állatokat szabad tartani. Ebből az következik, hogy általában bármely állat tartható. Kell-e engedély? Az állattartáshoz általában nem szükséges hatósági enge­dély, illetve mások hozzájáru­lása. Az I. fokú állattartási ható­ság (Pécs m. város tanácsa V. B. Hivatala igazgatási osztá­lya, Pécs, Kossuth tér 1.) en­gedélye szükséges az olyan általában vadon élő állatok tartásához, amelyek fizikai erejüknél vagy a szervezetük­ben termelt méreg hatásánál fogva az ember életét, testi épségét súlyosan veszélyeztet­hetik. (Pl. oroszlán, tigris, mér­ges kígyók, stb.) Az I. fokú természetvédelmi hatóság (Baranya megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, Pécs, Rákóczi út 34.) engedélye szükséges a természetvédelmi védettség alá tartozó állatfa­jok egyedeinek befogásához, gyűjtéséhez, tartásához. A védett állatfajok teljes felsorolását az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. OKTH. sz. rendelkezése tartal­mazza, s egyúttal meghatároz­za a védett állatfajok egyedei­nek eszmei értékét is. Igy pél­dául az erdei béka és a fali gyík eszmei értéke 500-500 Ft, a sárgarigóé 1000 Ft, a vid­ráé 50 000 (!) Ft, stb. A lakóépület tulajdonosá­nak hozzájárulása szükséges á magántulajdonú, többlakásos lakóépületben és az ahhoz tar­tozó telken való kutyatartás­hoz, valamint lakásonként egynél több macska tartásá­hoz. Egylakásos, magántulaj­donú lakóépületben e tulajdo­nosi hozzájárulásra nincs szük­ség. Állami' tulajdonú ingatlanon folytatott állattartás esetén a tulajdonosi hozzájárulást meg­adottnak kell tekinteni, azon­ban jogellenes állattartás ese­tén az ingatlan kezelője kez­deményezheti az állattartási hatóság intézkedését. Társbérlet esetén a kutya­tartáshoz, illetve egynél több macska tartásához a társbérlő hozzájárulása is szükséges. Övezetek Azok az állattartók, akik az 1982. évi 3. sz. tanácsrendelet hatályba lépése előtt jogsze­rűen létesítettek állattartást, állattartásukat a korábban ha­tályos tanácsrendelet övezeti előírásainak megfelelően foly­tathatják. Azok, akik az 1982. évi 3. sz. tanácsrendelet hatálybalépé­sét követően kívánnak állattar­tást folytatni, az egyes építési övezetekben irányadó előírá­sok keretei között tarthatnak állatot. Ezek szerint: — a város I. sz. építési öve­zeteiben állattartás céljaira melléképület nem létesíthető, és baromfi, galamb, nyúl, nut­ria (a továbbiakban kisállatok) valamint juh, sertés, kecske, szamár, öszvér, ló, szarvasmar­ha (a továbbiakban számosál­latok) nem tarthatók; — a város II. sz. építési öve­zeteiben csak kisállatok tartá­sára alkalmas melléképületek létesíthetők, és csak kisállatok tarthatók; — a város III. sz. építési övezeteiben megengedett a juh, sertés, kecske, valamint a kisállatok tartására szolqáló melléképületek létesítése, illet­ve az említett állatok tartása; — a város IV. sz. építési övezeteiben kisállat és bár­mely számos állat tartására szolgáló melléképület létesít­hető, illetve bármely kisállat vagy számosállat tartható. Bár a fenti felsorolásból ki­tűnik, a teljesség kedvéért nem árt leszögezni, hogy az egyes építési övezetekben ér­vényes korlátozások nem vo­natkoznak kutyák, macskák és egyéb, kedvtelésből tartott ál­latok tartására. Már említettük, hogy a meg­lévő és jogszerűen létesített ál­lattartásokra a korábbi tanács- rendelet állattartási övezetha­tárai vonatkoznak, új állattar­tás létesítése esetén viszont az állattartási melléképület épí­tésére engedélyt kell kérni az I. fokú építési hatóságtól. Az építési hatóság az engedélye­zési eljárás során az egyes építési övezetekben érvényes korlátozásokat figyelembe ve­szi, illetve azokról készséggel ad felvilágosítást. Az egyes építési övezetek a város belterületének tagolása útján jöttek létre. Állatot tartani azonban a város alább felsorolt zártkerti és külterületi részein is sza­bad. Zártkertek: Vasas (Porcsin— 72.610—72.668. hrsz.), Kerék­hegy, Hirdi zártkertek (Vörös­hegy, Ámor), Murom (Szabol­csi zártkert, Újhegyi zártkert, Homoktető, Káponya, Hajmás, Nagyárpádi zártkert. Mecsek- szentkúti zártkert, Magyarürögi zártkert, Patacsi zártkert, Ko- dó-dűlői zártkert, Cserkúti zárt- kert. Külkerületek: Árpádtető, István-akna, Józsefháza, Rü- cker-akna, Petőfi-akna, Vaksa, Fosztóvölgy, Reménypuszta, Péterpuszta, Zrínyipuszta, Nagyberek, Berki rét. A felsorolt zártkerti és kül­területi városrészekben bár­mely kisállat- illetve számosál­lat tartására alkalmas mellék- épület létesíthető, és bármely kisállat, illetve számosállat tartható. Hány állatot szabad tartani? A tartható állatok darab­száma a következő: — barom­fi, galamb, nyúl, nutria: legfel­jebb 5000 db., sertés, kecske, juh: legfeljebb 100 db., sza­már, öszvér, ló, szarvasmarha: legfeljebb 10 db. Kutya és macska egy laká­sos lakóépületben számbeli korlátozás nincs, többlakásos lakóépületben lakásonként 1-1 db., díszhalak, díszmadarak számbeli korlátozás nincs, kü­lön engedéllyel tartható vad­állatok, illetve természetvédel­mi védettség alá tartozó álla­tok az engedélyben meghatá­rozott darabszám szerint. Általános szabály, hogy álla­tot tartani csak mások jogai­nak tiszteletben tartásával sza­bad. Általános szabály az is, hogy állatot általában csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, ketrecben szabad tar­tani. Baromfi, galamb, nyúl, nut­ria a lakóépület arra alkal­mas, elkülönített és nem lakás céljára szolgáló helyiségében (pl. alagsor, vagy padlástér) is tartható. Ezentúl baromfit a lakóépülethez tartozó kertben — elkülönített és elkerített he­lyen — is szabad tartani. Ku­tyát és macskát, éneklő- és díszmadarat a lakásban is szabad tartani. Külön kell szólni a kutyák tartásával kapcsolatos előírá­sokról, mert a gyakorlati ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az ebtartók ezeket az előíráso­kat nem ismerik, illetve nem tartják be a szükséges mérték­ben. Kutyát póráz és felügye­let nélkül bármely közterületre kivinni, kiengedni, vagy kiju­tását lehetővé tenni szigorúan tilos I Az egyes építési övezetek­ben irányadó állattartási elő­írások, valamint az ebtartással kapcsolatos szabályok megsze­gése ezentúl szabálysértésnek minősül, s mint ilyen, 3000 Ft- ig terjedő pénzbírsággal bün­tethető. Dr. Árvay László Pécs m. város tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának főelőadója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents