Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-18 / 48. szám
2 Dunántúli Tlaplo 1983. február 18., péntek A 35 éves magyar-szovjet kapcsolatokról Harmincöt évvel ezelőtt, 1948. február 18-án »írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási 'szerződést, amelyet 1967 szeptemberében újabb 20 évre meghosszabbítottak, Ezzel új típusú szövetség jött létre hazánk és a Szovjetunió között. Államközi kapcsolatainkat minden fontos területen szerződéses, illetve egyezményes alapokra helyeztük Ennek megfelelően kapcsolataink rendezettek, továbbfejlesztésük rendszere megalapozott. A társadalmi élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet együttműködés az elmúlt 35 évben egyre gyümölcsözőbbé vált, a rendszeres magasszintű látogatások tovább mélyítették a két ország, a két nép barátságát. A magyar—szovjet kapcsolatok a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elve alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. Állami kapcsolataink széles körűek, bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcsolatok, fejlődött a társadalmi és tömegszervezetek együttműködése is. Azóta, hogy 1945. szeptember 25-én hazánk és a Szovjetunió felvette a diplomáciai kapcsolatot, közös históriánk mérföldköveiként számos új, gazdasági, tudományos és kulturális egyezmény, szerződés jelzi együttműködésünk fontos állomásait. A gazdasági kapcsolatok első állomása az 1945 augusztusában aláírt magyar—szovjet kölcsönös áruszállítási egyezmény volt. Ez jelentősen'•hozzájárult ahhoz, hogy a felszabadult országban megindulhasson a termelés, az élelmiszerellátás folyamatos legyen. A háborús károk helyreállítása után az árucsere-forgalom rendkívül dinamikussá vált a két ország között. Az export csaknem háromszorosára, az import majdnem négyszeresére emelkedett az ötvenes években A nehéz időszakokban a Szovjetunió kormánya mindig is segítségére sietett hazánknak. 1957 októberében például 100 millió rubel hitelt nyújtott Magyarország kormányának, amelyből 60 millió rubelért árucikkeket — egyebek között fontos nyersanyagokat — szállított és 40 millió rubelt pedig szabad devizában bocsátott a kormány rendelkezésére. Ugyanebben az évben ipari üzemek építésére, rekonstrukciójára, valamint a közlekedés fejlesztésére nyújtott gazdasági és műszaki segítséget a Szovjetunió. Hazánk gazdasági fejlődése, az ipar termelésének növekedése mór az ötvenes évek végén megmutatta, hogy országunknak a korábbiaknál jóval több energiahordozóra lesz szüksége. Egyebek között erre a felismerésre utal, hogy már 1959 decemberében aláírták a Magyarországra eljutó kőolaj- vezeték építéséről szóló egyezményt.' A szerződés megkötését követő harmadik évbén már fel is avatták a „Barátság” kőolajvezeték magyarországi szakaszát, és hét évvel később ennek kibővítéséről is megállapodtak. Ennek az időszaknak gazdasági kapcsolatairól beszél a timföld- és alumíniumtermelés, a nagypaneles házépítő gyárak felépítéséről 'Szóló együttműködési megállapodás is. A hetvenes éveket ismét a nyersanyagszállításról szóló megállapodások jellemzik. 1975 márciusában adták át például a „Testvériség” gázvezeték első, a Beregdaróctól—Leninvárosig terjedő 127 kilométeres szakaszát, s ekkor írták alá az Uszty- llimszki Cellulózgyár építésében való magyar—szovjet együttműködésről szóló szerződést. E kombinát építésénél tevékenykedtek — más testvéri országok fiataljaival együtt — a Kun Béla magyar ifjúsági építőbrigád is, amelynek tagjai a létesítmény 1979-es megnyitásáig a Szovjetunióban dolgoztak A hetvenes évek gazdasági együttműködésében olyan jelentős szerződések is szerepelnek, mint a Dunai Vasműben létesítendő konverteres acélmű felépítéséről, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművének elkészítéséről szóló megállapodás. Ekkor írták alá azt az együttműködési jegyzőkönyvet is, amelynek értelmében a Szovjetunió 1976 és 1980 között több kiemelkedően fontos magyar ipari beruházásban vett részt. Ezek között szerepelt a Kossuth-adó, a Paksi Atomerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, valamint a Tiszai Kőolajfinomító megépítése is. Mint ahogy szovjet gazdasági és műszaki segítséggel létesült ebben az időszakban négy szénbányánk és a Dunántúli Hőerőmű is. 1978-ban avatták fel Ungváron a „Szövetség" gázvezeték 2750 kilométer hosszú szakaszát, amely évente 1,6 milliárd köbméter földgázt szállít hazánkba, majd egy évvel később megindult a Vinnyica—Albertirsa nagyfeszültségű távvezetéken a villamosenergia-szállítás. A 80-as évek gazdasági kapcsolataira a már meglévő szerződések kibővítése és elsősorban a mezőgazdasági együttműködések megkötése jellemző. 1980 márciusában írták alá az MNK és a Szovjetunió közötti gyártásszakosítósi és a kooperáció fejlesztésének hosszútávú programját: az energetikai gépgyártási, a hajóipari és a vegyipari termékgyártási egyezmény meghosszabbítására1. Ekkor foglalták jegyzőkönyvbe az egyes szakágazatok 1990-ig szóló együttműködésének fő irányait: az elektronikai iparban; a nehéz- és szállítógépek gyártásában; az orvostechnikai iparban és az autóiparban. Ebben az évben kezdte meg munkáját a szovjet—bábolnai baromfiprogram első telepe. Két évvel később már a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát leszállította azt a négy nagy baromfigyárat, amelyek együttvéve egy „újabb Bábolnát” tesznek ki A gazdasági kapcsolatok legutóbbi állomásaként idén január 20-án írták alá a két ország 1983-ra szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét, amely összesen több mint 8 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő. A jegyzőkönyv a szakosodás és a kooperáció további bővítését, korszerű gépek kölcsönös szállításának növelését tervezi és hozzájárul a műszaki haladás gyorsításához. Az exportban jelentős helyet foglalnak el a híradástechnikai berendezések, az elektronikus számítógépek, az autóbuszok, Valamint az úszó- és portáldaruk. Magyar vállalatok vesznek részt számos szovjet könnyűipari üzem rekonstrukciójában. Mindezek a megállapodások jelzik, hogy a Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb gazdasági partnere. Külkereskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnerrel. Tudományos kapcsolataink is a 40-es évek végén kezdődtek: 1949 júliusában alakult meg a Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. Ennek keretében számos egyezmény jött létre, amelyek fejlesztették a honi kutatómunkát, s lehetővé tették azt is, hogy a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin magyar fiatalok tanulhassanak. A magyar és a szovjet tudományos intézetek "között azóta szoros kapcsolatok alakultak ki. Az elmúlt években jelentősen fejlődtek kulturális kapcsolataink is. 1980-ban j!4 szovjet játékfilmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek a szovjet filmszínházak. Mindig kiemelendő kulturális eseménynek számítanak a színházak kölcsönös vendégszereplései is. Az elmúlt években ezekben sem volt hiány. A szpvjet kultúra, irodalom, zene, képzőművészet népszerűsítésében pedig jelentős szerepet játszik a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Táviratváltások a magyar-szovjet barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a kommunizmus építésén munkálkodó testvéri szovjet népnek a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján. A három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemében. Népeink történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializmus építését hazánkban, jól szolgálta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött, amely ötvözi a két évtized eredményeit és további feladatainkat népeink barátságának' erősítésében, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővitésében. Pártjaink internacionalista kapcsolatai, országaink sokoldalú együttműködése, népünk és a kommunizmust építő szovjet nép testvéri barátsága olyan tényezők, amelyek elősegítik a békéért, a haladásért, a népek boldogulásáért folytatott küzdelmet. Népünk teljes meggyőződéssel támogatja országaink szövetségét, szoros együttműködését. Nagyra értékeli a Szovjetunió békepolitikáját, üdvözli és cselekvőén támogatja nagyfontosságú békejavaslatait. A Magyar Népköztársaság, hűen szerződéses kötelezettségeihez, a jövőben is együtt munkálkodik a testvéri szovjet néppel teljes egységben és megbonthatatlan szövetségben, együtt halad a közös történelmi úton, együtt küzd a haladásért és a békéért. Első barátsági szerződésünk aláírásának 35.. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek, hazájuk felvirágoztatásában, a kommunizmus építésében, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhárításában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából Púja Frigyes külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban köszöntötte a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségét. ——— v ■ — 1 ■' Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUDAPEST Kedves Elvtársak! A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa szívélyes üdvözletét és jókívánságait küldi önöknek, és az önök személyében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek. Ez a történelmi esemény fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásában, jelentős tényezőjévé vált az európai béke megőrzésének és a biztonság megszilárditásának. A magyar—szovjet kapcsolatok sok éves tapasztalata meggyőzően bizonyítja a szocialista internacionalizmus szerződésben foglalt elveinek elévülhetetlen jelentőségét, amely az 1967-ben aláirt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink népeinek kapcsolatai szilárd alapokra támaszkodnak, népeinket a szocializmus és a kommunizmus épitésének alapvetően közös érdekei és céljai egyesitik. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően együttműködik az élet minden területén. x A többi testvéri országgal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonossága nyilvánul meg a jelenkor legfontosabb kérdéseiben Pártjaink a szocialista közösség összeforrottságában, a haladó és békeszerető erők együttes tevékenységének megerősítésében látják az agresszív imperialista köröktől eredő háborús veszély elhárításának, a nemzetközi helyzet általános javulásának legfőbb biztosítékát. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz pártjaink, népeink, államaink testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. Újabb nagy sikereket kívánunk önöknek, a testvéri Magyarország minden kommunistájának és dolgozójának a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásáért, a szocializmus és a béke javára folytatott alkotó munkában. Az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szovjetunió Minisztertanácsa ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hatalmas tűz pusztított Ausztráliában, A képen Mt. Macedón városát valósággal a földdel tették egyenlővé a lángok. Tárgyszerű légkörben Szovjet-francia tárgyalások Moszkvában csütörtökön tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Claude Cheysson francia külügyminiszter között. A megbeszélésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről volt szó, valamint arról, hogyan közelíti meg a problémákat a Szovjetunió és Franciaország. Andrej Gromiko rámutatott, hogy az SZKP és a szovjet kormány nemzetközi téren változatlanul a béke megszilárdítására, az agresszióval szembeni ellenállásra, a népek.törvé- nyes jogainak megőrzésére, szabadságukért és függetlenségükért folytatott harcuk támogatására törekszik. A béke minden állam és minden államférfi elsőrendű feladata, mondotta a szovjet külügyminiszter. Kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Franciaország — mint korábban már nemegyszer — tevékenyen, együtt tud működni a béke érdekében. Franciaország külpolitikájának alapvető irányvonalát elemezve Claude Cheysson hangsúlyozta: Franciaország kitartó béke, a népek és az emberek jogainak védelme mellett. A francia politikus szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Szovjetunió és Franciaország függetlenül a társadalmi berendezkedésükben fennálló különbségektől és az egyes nemzetközi kérdések megítélésében jelentkező nézeteltérésekről — vállalhat az államok közötti együttműködés megszilárdításában és különösen a meglévő feszültségi gócok felszámolásában. A szovjet és a francia külügyminiszter áttekintett néhány nemzetközi kérdést is, köztük a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben folynakítéletidő Kubában Kuba nyugati partvidékén csütörtökön hat órán át ítéletidő tombolt. A váratlanul érkezett, özönvízszerű esőzések és az óránként 180 kilométer sebességű szél tetemes anyagi károkat okozott. A hirtelen időjárásváltozás miatt Havanna több kerülete víz alá került. A Jósé Marti repülőtéren több épület és repülőgép megrongálódott. A nemzetközi repülőtér nyolc alkalmazottja megsérült. Havanna megyében a hivatalos jelentések szerint 23 ember sebesült meg, és folyik az anyagi károk felmérése. Az esőzések a legnagyobb kárt a dohányültetvényekben okozták. A szigetország meteorológiai szolgálata figyelmeztette több megye lakosságát a fenyegető veszélyre. Letartóztatások Chilében A chilei rendőrség Santiago egyik gyára előtt letartóztatott 78 sztrájkoló munkást, közöttük 3 szakszervezeti vezetőt is. Ennek előzménye az, hogy a Madeco nevű rézfeldolgozó üzem előtt összesereglett munkanélküliek között a sztrájkolok röpcédulákat osztogattak, és a munkabeszüntetés támogatását kérték tőlük. Ennek láttán a sztrájk letörésére a vállalatvezetés meghirdetett 357 munkahelyet. A La Se- gunda című lap jelentése szerint a felhívásra több ezer állástalan jelentkezett. Megfigyelők a sztrájktörők és” rendőrök segítségével, levert munkásmegmozdulást a Pinochet- rezsim elleni fellépés fontos eseményeként értékelik. A KONZUM VASOSZTÁLYÁNAK AJÁNLATA: 8440 Ft helyett 5900 Ft-ért. amíg a készlet tarti Titkárnői munkakörbe középfokú végzettségű, gyakorlattal rendelkező PERFEKT GYORS- ÉS gépírót, valamint gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót FELVESZÜNK. A jelentkezést rövid önéletrajzzal „IPARI SZÖVETKEZET” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe kérjük leadni. Centrum hétfő! 1983. FEBRUÁR 21-ÉN 20 SZÁZALÉK VISSZATÉRÍTÉS! * Minden háztartási műanyagáru, (a tőkés import kivételével) * Aluminiumfogasok 243,—, 255,—, 273,— Ft. PÉCSI fjjj Centrum Áruház /
