Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-10 / 9. szám

1 iDI 1 KRÓNIKA r íDl i kronikaI Az emberek főként a mű­vészi- és sportteljesítménye­ket tapsolják meg, kiabálnak elragadtatásukban. Regele Károly, a MÁV pécsi Igazga­tóságának mérnök főintézője az idén lélekjelenlétéért, bá­torságáért, ügyességéért, nem utolsó sorban emberségéért érdemelte ki a tapsot, éljen­zést. Pécsett, a Ivov-kertvárosi lakótelepen immár hagyomá­nyos, hogy szilveszter éjsza­káján a lakók kiállnak az erkélyre és csillagszórót gyúj­tanak (petárdát is). Tízezer­nyi csillagszóró szikraesőjé­ben, a riasztópisztolyok és pezsgősüvegek robbanása, trombiták harsogása közben kívánnak egymásnak boldog új esztendőt. — Mi is kinn álltunk az erkélyen — mondja a 35 esztendős fiatalember —, szűkebb családi körben és barátainkkal szilveszterez­tünk. Talán fél egy lehetett, amikor -észrevettük, hogy a két emelettel (első emeleten) alattunk levő erkélyen sokkal Regele Károly A villámhárítón közelítette meg a tűzfészket nagyobb a fény, mint ame­lyet a csillagszórók okozhat­nak. Egy pillanat alatt átvil­lant bennem, hogy tűz van. Lerohantam, de hiába csen­gettem, nem nyitottak ajtót. Akkor tudtam meg, hogy nincsenek otthon. Visszafu­tottam a lakásunkba és az erkély melletti villámhárítón lemásztam. Egy faláda égett nagy lánggal, de más gyűlé- kony tárgyak is voltak ott. Közben a sógorom még egy vödör vizet a nyakamba zú­dított, ő felülről akart segíte­ni. Kidobtam az égő ládát, körülnéztem. Más még nem fogott lángot, a lakást már nem veszélyeztette a tűz. Le­másztam a villámhárítón az utcára, ott oltottam el a lá­dát . . . — Nem jutott eszébe, hogy a tűzoltókat riassza? Egy pillanatra megfordult bennem, de éjfél után hiába is kísérleteztünk, nem kap­tunk vonalat. Kár lett volna az időt ezzel húzni. _ S persze, végzetes ' is lehetett volna. Vannak gyer­mekei? — Igen. Egyik tizenkettő, a másik nyolc. Nem. Egy pillanatig sem akart felesé­gem megakadályozni. — Soortolt? — Igen. Úszó voltam. A lányom tornászik ... Ö bizo- zonyára könnyebben mászik majd hasonló helyzetben, az egyetlen helyen felfüggesz­tett himbálózó antennán. Hi­szen, nem lehet vitás, hogy a gyerekei örökké emlékez­nek majd apjuk bátorságára. Már csak azért is, mert né­hány éve saját kigyulladó karácsonyfájukat oltotta el hasonló lélekjelenléttel. Ta­lán az önfeledten éljenző emberek néhány év múltán majd csak egy pezsgőmámo­ros szilveszteri emlékként tartják számon az esetet. Re­gele Károly olyannyira sze­rény, hogy még a köszöne­tét is szégyenkezve fogadta. Bejöttek a szerkesztőségbe a megmentett lakás tulajdo­nosai és kértek, írjam le: Schmidt Károlyék sosem fe­lejtik el, amit értük tett.. . Lombosi Jenő II. Lajos - Lucifer gólyacsorrel Régi-régi karneválok A XIV. századtól a téli ün­nepkör az új esztendő napját követően a Háromkirályok és a Vízkereszt napján át a Farsang­ba torkollt. Á későbbiekben ez az időszak látványos egyházi és világi színjátszások, keresz­tény mezbe bújtatott, ám mégis pogány hagyományokat őrző népszokások ideje lett, telve sok-sok vidámsággal, úgyhogy nem is csoda, ha ezt a Vízke­reszt utáni vidám, zenés-táncos időszakot annak idején, a XVI. században így emlegették: „az ördögöknek szentelt regös hét." A kultúrtörténet a régi idők karneváljaiból följegyzett egy szinte párja nélkül álló, igazón nagyszabású karnevált. Esett pedig ez az 1476-os évre, s nem rövidebb ideig, mint két hónapig tartott. Persze, a hosz- szúra nyúlt ünnepségnek is megvan a maga magyarázata: Q karnevál Mátyás király és Beatrix házasságkötése után kezdődött Budán. Képzelhetni, mi minden történt e két hónap alatt: az egyházi szertartások melett számos kopjatörést, szánkiróndulást, huszonnégy fogásosos lakomát jegyzett föl c krónika, pontosabban a két­hónapos budai ünnepségsoro­zatot leghívebben tükröző írás, oz akkor Mátyásnál vendéges­kedő Hans Seybold naplója. De nemcsak az udvar mulatott e nevezetes időszakban, hanem c nép is: apródok, diákok ren­dezték meg fadorongokkal — a nézők nagy mulatságára — a lovag; tornák paródiáját. Ebből a korból másfajta farsangi szokást is följegyeztek: 1514-ben Vízkereszt napján megválasztották a „Bolond Ki­rályt", s ezt a mulatságot szo­katlan látványosság követte, a kakasviadal. Egyik évben Beat­rix nővére ötvenhat különféle álarcot, jelmezt küld Magyar- országra, a farsang idejére. Igen érdekes a Mohács, előtti utolsó karnevál is. 1525-ben II. Lajos igen sok maskarát — fő­ként elefántoknak, s más ször­nyeknek mását — készíttette el, és ő maga sem vonta ki magát a mulatságból. Jelmezt öltött, nem is akármilyet: ökör­szarvas, gólyacsőrös Lucifer- jelmezben jelent meg. D. Cs. Meleg vizű strandok Szép számmal keresték fel Dél- Dunántúl meleg vizű strandjait tegnap a fürödni vágyók. Guna- rason kora délutánig 440 belé­pőjegy fogyott, elég sokanl vették iqénybe a szaunát, volt látoga­tója a szoláriumnak és a masz. százsnak is, Zalokaros három gyógymedencéje és a szauna úszómedencéje tegnap délutá­nig 1400 vendégnek nyújtott fel. üdülést, sokan használták fris­sítőül a masszázst, a tangentort, a négy rekeszes villanyfürdőt, a terápiás kezelést, a súlyfürdőt, a gyógytornát, a rövidhullámú kezelést és a szaunát. Hét vé­gén mindkét téli fürdőépület fo. gadott vendéget Harkányban, mintegy másfél ezren élvezték a meleg vizet, sokan vették igénybe a masszázst, a pedi­kürt, és a fodrászt. A szigetvá­ri strand a köznapi fürdőven- d ég-létszám dupláját fogadta vasárnap, 100—120 vendég lu­bickolt, a masszázs, a pedikű­rös és a kádfürdő is fogadott vendéget. „Kár, hogy kártyával játsszák!” A párosverseny első fordulójának résztvevői. Fotó: Loufer László Nemzetközi bridzs­verseny Pécsett Szentpéteri János, a Buda­pesti Bridzs Egyesület doyenje esküszik, rá, hogy ennek a já­téknak egyetlen szerencsétlen­sége az, hogy kártyával játsz- szák. Egyébként több kombi- natív készséget kíván, mint a sakk. — Egy leimérés szerint a ko­sárlabda után a bridzsnek van a legtöbb leigazolt versenyző­je, a szellemi sportok közül pedig a legnagyobb szakiro­dalma. Ottlik Géza külföldön ismertebb a bridzs-szakköny- veiről, mint idehaza szépiro­dalmi műveiről - állította Szentpéteri János tegnap dél­után, röviddel a pécsi Eszék étteremben megrendezett É vmilliók kellettek hozzá, míg az élőlények nagy része kifejlesztette azo­kat a jelzéseket, amikkel tu­domására hozza az ellenkező nemű társának, hogy kész a fajfenntartás aktusára. Ilyen­kor kinyílnak a csodálato­sabbnál csodálatosabb virág- és toliköltemények — de hát mint tudjuk, az embernél nincs csodálatosabb. Olvasom például a héten a lapokban, hogy Angliában már kapható olyan nyakba akasztható mütyür, ami zöld betűkel írja ki, hogy LEHET, és pirosakkal, hogy NEM. A mütyürt a nők akasztják nya­kukba, s az a neve, hogy szex­mérő. Azon az elven alapul, hogy a tüszőrepedéskor, tehát amikor a pete megterméke- nyülése a legvalószínűbb, ak­kor a nők testhőmérsklete magasabb az átlagosnál. A Szexmérőgondok mütyür ezt méri, s akkor gyul­lad ki a piros felirat — ez a dísz tehát azt jelzi, hogy noha a szervezet kész az utódnem- zésre, az egyén nem. A piros betűk tehát vissza­riasztják a koslató hímeket, pardon: vágyakozó férfiakat, ami viszont ellentmondásban van azzal, hogy a piros szín izgatja a bikákat. A zöld meg viszont nyugtató hatású, bár lehet, akiket majd a termé­szet lágy ölére emlékeztet a szín, s ez kompenzálja az előbbi hatást. No, ha továbbá elgondolom, hogy gyerekkoromban feldör­zsöltük a hőmérőt, hogy még ne kelljen menn; iskolába, le­het, hogy az előrelátóbb höl­gyek kis rezsót is szereltetnek a mütyürbe, hogy NEM-re pi­rosítsák magukat, elriasztan­dó a nem kívánatos, de a LE­HET jelzésen nekiszabadult férfiakat. S hát azt sem tar­tom kizártnak, hogy némely perszónák minifridzsiderrel kombinálják szexmérőjüket: a férjfogás egyik bevált módja a terhesség. Abba már nem ís merek be­legondolni, hogy a hevesebb vérmérsékletű, állandó szerel­mi lázban álló hölgyek állan­dóan NEM-et, a hideg nők meg állandóan LEHET-et mu­tatnak majd. Azt hiszem, maradok az eddigi jelzések vételénél ... Bodó L. nemzetközi bridzsverseny befe­jezését követően. Három napon keresztül ma­gyar, osztrák és lengyel ver­senyzők mérték össze tudásu­kat a számozott, irány szerint is megjelölt asztaloknál. A versenyt — amely a jubi­leumi, 20. Mecsek Kupa nevet viselte - a pécsi KPVDSZ bridzs-szakosztólya rendezte -r a résztvevők egybehangzó ál­lítása szerint nemzetközi szín­vonalon. A rendezésben orosz­lánrészt vállalt Bari István és felesége, ak-ik a pécsi büdzs­éiét főszervezői. A bridzs ré­gebben az orvosok, jogászok kedvtelése volt, ma már min­den társadalmi rétegből egy­formán hódolnak ennek a fifi- kás kártyajátéknak, amelyben a szerencsének szinte alig van szerepe. Minden a párosok jó együtt­működésén, taktikáján múlik. Tizenöt perc alatt két „leosz­tást" kell végigjátszani, azután ellenfelet és kártyát cserélnek. Az értékes díjakért folyó csa­patversenyt a budapesti Fo- garasi Bálint csapata nyerte meg, míg a párosversenyben Koltai—Kovács (Budapest), má­sodik Árvai-Harsányi (Pécs) páros diadalmaskodott. H. J. O Rajhona Ádám előadásá­ban hallhatjuk ma 17.31-kor a Kossuth-adón Alekszej Tolsztoj a Kísértés című elbeszélését az író születésének 100. évforduló­ja alkalmából. A rádióműsort Vass Zoltán Iván, a Pécsi Nem. zeti Színház rendezője rendezte. O A Pécsi Grafikai Műhely­nek nyílik kiállítása, ma a pé­csi Nevelési Központban; A két hétig nyitvatartó tárlat na­ponta 10-tő| 18 óráig tekinthe­tő meg. Idegen­forgalmi bál a Nádorban Hagyomány Pécsett az idegenforgalmi bál: a Ná­dor összes termeiben ren­dezendő mulatságon há­romszázötvenen vehetnek részt e hét végén. A báli szervezők, - a Mecseki Intéző Bizottság, a Mecsek Tourist, a Hun- garhotels, a Volán, az Express, a Cooptourist és az IBUSZ — a bálon tom­bolát is tartanak, s a nye­remények stílszerűen uta­zási lehetőségek és utazási bonok. A szerencsés nyertesek utazhatnak Berlinbe repü- / lővel, vagy Harkányba, Bu­dapestre egy hét végére, mások a szegedi szabad­téri játékokra - a bonok pedig természetszerűleg szabadon és bármikor fel- használhatók. O Balatoni vasárnap. A szo­katlanul tavaszias januári va­sárnapon Szántódról 7—17 óráig óránként indult a Kossuth motoros komp Tihanyba, on­nan 7.30—17.30-ig ugyancsak óránként indult vissza, mégpe­dig elég szép utaslétszámot szállítva. A személy és gépkocsi forgalmuk elég jó völt, lényege­sen többen utaztak a komppal a túlsó partra és vissza, mint hétközben A siófoki Fogas ét­terem és a Balaton Cukrászda látogatottságán viszont nem igen érződött a tegnapi tava­szias időjárás. Bírság a biztonságért! A 60-as évek derekán meg­döbbentő jelenséggel találkoz­tak a lengyelek: a Kárpátok Iá. bához telepített cellulózegyó- raikként tartalmazó és elszik­kasztott mellékterméke több- száz kilométerrel arrébb jelent, kezett, oly mértékben szeny- nyezve a terület vizeit, hogy jó ideig sem fogyasztásra, sem mezőgazdasági, de még ipari célra sem használhatták a vi­zet. De nem kell nekünk ahhoz szömszédolnunk, hogy olyan intő példákat találjunk. Ha nem lépünk időben, oly mértékben szennyezhetjük és mérgezhetjük környezetünket, hogy azt büntet- Itenül sem a növény sem az állatvilág és az emberi szerve­zet sem képes elviselni. Bár nálunk szerencsére nem akadtak ilyen súlyos példák, ám a megtörtént néhány eset mindennél jobban indokolja a Minisztertanács 56/1981. számú, kemény hangú rendeletét, ami a toxikus hulladékok keletkezé­sének ellenőrzését és az ártal­matlanításukkal kapcsolatos te­vékenységet szabályozza. A megelőzést, az aktív védeke­zést, az ilyen jellegű hulladé­kok csökkentését, illetve az új­rahasznosíthatóságukat szorgal­mazó rendelet értelmében ho­zónkban is kialakulnak majd azok a terültetek, ahol megfe­lelő körülmények között tárol­hatják, illetve ártalmatlanná te­hetik a veszélyes hulladékokat, miután a megfelelő kémiai és fizikai kezelés révén már ki­nyerték belőle az újrahaszno­sítható alkotóikat. Az ilyen cél. ra szolgáló területeket már ki­jelölték — összesen 8 van, köz. tűk az egyik a garéi — de amíg ezeken megteremtik o szükséges feltételeket, valószínű hosszabb idő telik el Ám addig is tenni kell valamit! Az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha a la­kossági szemétteleptől elkülö­nítve, de még a telephez tar­tozóan helyezik el az ilyen hul­ladékot A költségesebb beru­házásokat — például egy égé. tőművet — pedig célszerű tár­sulásos alapon négy-öt, akár hat-nyolc üzem összefogásával felépíteni. A beruházásokhoz szükséges területeket szintén a helyi tanácsoknak kel| kijelölni, ük. Nos, nagyjából ilyen és eh­hez hasonló előírásokat fogal­maz meg a rendelet, s a fel­készülésre, illetve a végrehaj­tásra egy év türelmi időt kap­tak az érintettek ami 1982 de­cemberében lejárt. Januárban már bírságolnak az illetékesek, az OKTH felügyelőségei, így a dél-dunántúli is. Tudomásuk szerint Baranya, Tolna és So­mogy megye területén 2160 üzem, vállalat, gazdaság, szö­vetkezeti melléküzem, kisipari műhely létezik, ahol a techno­lógia során veszélyes hulladék keletkezhet. A becslések szerint lesznek minimális 20 000, de akad­hatnak majd többszázezer fo­rintos bírságok is, mivel az elő. zetes tájékozódások szerint — nem mindenki lépett úgy, ahogy kellett volna. Akik pedig intéz­kedtek, bizonyára nemcsak a félévenként ismételhető bírság­tól tartanak T. É. A VEJTI „RÁKÓCZI" MGTSZ, Vejti, Táncsics u. 7/A., levélcím, irányitószám 7838., az alábbi munkakörökbe hirdet felvételt: ♦ Autószerelő és mezőgazdasági gépszerelő, nagy gyakorlattal ♦ számviteli munkában jártas dolgozókat számviteli mpnkára ♦ gyors- és gépírót ♦ üzemgazdász ♦ statisztikus ♦ belső ellenőr gyakorlattal ♦ agrármérnök gyakorlattal ♦ gépészmérnök energetikusi munkakörbe. Bérezés a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MÜM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően, megegyezés szerint. BIZONYOS MUNKAKÖRÖKBEN LAKAS MEGOLDHATÓ. Pécs, Görcsöny, Baksa, Vajszló útvonalon a tsz saját autóbusszal szállítja a dolgozókat. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN A TSZ ELNÖKÉNÉL, LEVÉLBEN A FENTI CÍMEN VAGY TELEFONON: VAJSZLÓ 14. Ä hét embere

Next

/
Thumbnails
Contents