Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-08 / 7. szám

Bűnüldözési operálni értekezlet Támadóbb bűnözés, szigorúbb felelősségre vonás Bűnüldözési operatív értekez­letet tartott a napokban a Ba­ranya megyei Főügyészség. Az egész megyére kiterjedő vizs­gálatok nyomán készült előter­jesztés alapján a baranyai bűn­üldöző és igazságszolgáltató szervek vezetői megtárgyalták a rablással, a kifosztással és a zsebtolvajlással elkövetett bűn- cselekmények nyomozási és vádemelési gyakorlatának ta­pasztalatait. Az értekezlet után kértük meg a megyei bűnüldö­ző és igazságszolgáltató szer­vek vezetőit: válaszoljanak a Dunántúli Napló kérdéseire.- A közvéleményt erősen foglalkoztatja: kik az elköve­tők, milyen körből kerülnek ki? Dr. Kosa Ferenc megyei fő­ügyész:- Elöljáróban szeretném meg­említeni, hogy Baranyában a lakosság nyugalmát és hangu­latát tartósan befolyásoló, illet­ve zavaró súlyos bűncselekmé­nyek az utóbbi években ritkán fordulnak elő. Az erőszakos jel­legű bűntettek — köztük a rab­lások - száma viszont emelke­dett. Ez a tény nemcsak a köz­véleményt foglalkoztatja - jog­gal —, de a bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató szerveket is arra indítja: a bűnmegelőzés érde­kében hatékony intézkedéseket tegyenek. Az említett bűncselekmények elkövetőit illetően: döntő több­ségük munkakerülő életmódot folytat, 50 százalékuk foglalko­zás nélküli, másik fele alig vé­gez alkalmi munkát. Az elköve­tőknek mintegy 70 százaléka egyszer, vagy többször volt már büntetve. Sokan írástudatla­nok, vagy az általános iskola 2-6. osztályát sem fejezték be. Mindez tehát azt jelenti, hogy a munkakerülő, lumpen ele­mek, társadalmunkba beillesz­kedni és munkát végezni nem akaró csoportból kerülnek ki a döntő többségükben súlyos megítélésű bűncselekményt el­követők. Ehhez talán még any- nyit a rablásokkal kapcsolat­ban: rendszerint férfiak és ré­szegek követik el, míg a nők a zsebtolvajlásban „jeleskednek". Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője: — A bűnüldözési operatív ér­tekezlet elé terjesztett vizsgá­lati anyag még egy körülmény­re felhívja a figyelmet. Arra tudniillik, hogy miközben társa­dalmunk immár évtizedeken ke­resztül mindent megtesz a ci­gánylakosság beilleszkedésének segítése érdekében, mégis szá­molnunk kell — az utóbbi évek­ben feltűnően megnövekedett mértékben - a cigánybűnözés­sel. Komlón például a vizsgált időszakban a 20 gyanúsított közül 18, Szigetváron 25-ből 19 a cigánylakosság köréből került ki, de nem sokkal jobb a hely­zet Pécsett és Siklóson sem. Egyre gyakoribb az is, hogy a lumpenelemek a beilleszkedni nem akaró cigánysághoz csat­lakoznak, csoportokat alakíta­nak ki velük az együttes bűnö­zés céljából.- Mennyiben „közreműkö­dői” a bűncselekményeknek a sértettek? Arra gondolok: hí- báztathatóak-e egy bizonyos mértékig a sérelmükre elkö­vetett bűntettek bekövetkezté­ben? Dr. Kása Ferenc: — A sértettek, - akiknek az értékeit erőszakkal elvették - rendszerint férfiak. Jelentős ré­szük kisebb vagy nagyobb, sok esetben igen súlyos alkoholos 4. HÉTVÉGE Válaszok a Dunántúli Napló kérdéseire befolyásoltság állapotában volt, amikor a bűncselekményt sérel­mükre elkövették. Általában az alsóbb osztályba sorolt italbol­tok környékén, a késő éjszaká­ig nyitva tartó szórakozóhelyek térségében történnek a bűncse­lekmények. Jellemző a csopor­tos elkövetés, gyakorta az, hogy az említett helyeken szórakozó nők szexuális kapcsolat terem­tése ürügyén különböző elha­gyott helyekre, több esetben a lakásukra csalják azt, akinél pénzt vagy más értéket láttak, és ott a nők élettársai, férfi­rokonai, vagy más, a bűncse­lekmény elkövetésére szövetke­zettek a gyanútlan sértettet ki­fosztják, sokszor féltékenységet színlelve bántalmazzák, érté­keit erőszakkal elveszik. Vannak olyan esetek, amikor az állampolgárok szégyenük a sérelmükre elkövetett ilyen jel­legű bűncselekményeket, az el­követés körülményeit és hosszú ideig nem tesznek feljelentést. A késedelem pedig a felderítés szempontjából végzetes hiba, az idő múlása lehetetlenné teszi oz elkövetők kilétének megálla­pítását. Orbán István: — Megerősítem az eddig mon­dottakat: az elmúlt háromne­gyed évben elkövetett erősza­kos cselekmények esetében meghatározó volt a mértékte­len alkoholfogyasztás. És a helyszínek: Pécsett a rablások 24 százalékát az Olimpia étte­rem közelében, 17 százalékát a Hősök tere környékén, 10—10 százalékát a Hullám étterem és a meszesi kisvendéglő közelé­ben követték el. Az egész me­gyére érvényes: a szórakozóhe­lyek, italboltok záróráját követő egy-két órán belül követik el ezeket a bűncselekményeket. Szóba került a zsebtolvajlás is: a Pécsett ismertté vált ilyen ügyekből tizenkettőt a Konzum Áruházban, tizenegyet autó- buszmegállókban vagy autóbu­szon követtek el. Az ilyen ügyek felderítése so­rán számos tapasztalatot gyűj­töttünk, amelyek közül most csak azt említem: ha netán vannak is szemtanúi egy-egy erőszakos cselekménynek, az emberek ritkán avatkoznak köz­be. Általában akkor volt ered­ményes az eljárás, ha rendőr tartózkodott a közelben, vagy a sértett mindjárt jelentette a bűncselekményt, s így a tettes még „forró nyomon" üldözhető volt. Példaként a közelmúltban elkövetett Hegyalja utcai rab­lást említem: a tettes pár órán belül kézre került. I- Az állampolgárok ho- | gyan segíthetik a megelőzést? Dr. Kása Ferenc:- A megyei bűnüldözési ope­ratív értekezletnek természete­sen az is célja volt, hogy meg­felelő intézkedéseket tegyünk az eredményes megelőzés ér­dekében. Ezeket most felsorol­ni hosszú ideig tartana. Amit azonban az össztársadalmi fel­adatokon belül az állampolgá­roktól kérni szeretnénk: na­gyobb gonddal, körültekintéssel vigyázzanak értékeikre, italbol­tokban, szórakozóhelyeken ne kössenek könnyelmű ismeretsé­geket kétes emberekkel, ne kérkedjenek pénztárcájukkal! És — különösen áruházakban, tömegközlekedési eszközökön, általában ahol sokan vannak - fokozottan óvakodjanak a zsebtolvajoktól.- Eddig is tudott volt, de az operatív értekezlet csak megerősítette: a szoros kap­csolat a bűnözés és az alko­holizálás között nehezíti a felderítést. Orbán István: — A nyomozati szakban az ittas sértettek magas aránya legalább olyan mértékben hát­ráltatja a felderítést, mint ami­lyen mértékben megkönnyíti az elkövetést és a büntetlenül ma­radást. A rablások feljelentési gyakorlatára ugyanis jellemző, hogy csak a nagy kisebbségben lévő józan sértettek tesznek haladéktalanul bejelentést a rendőrségen. Pécsett például a cselekmény elkövetésének nap­ján a rablásoknak mindössze 7 százalékát, 48 óra eltelte után, 56 százalékát jelentették be, de 30 napon túlra is jut 5 száza­lék. Egyébként a sértettek ittas ál­lapota folytán az is gyakori, hogy ha időben is értesítik a rendőrséget, nem tudnak pon­tosan számot adni a velük tör­tént eseményekről, de még ab­ban is bizonytalanok, hogy tu­lajdonképpen hol voltak, arról nem is beszélve: kikkel . . . Dr. Kása Ferenc: — Egyértelmű — elkövetői és sértetti oldalon is - a túlzott alkoholfogyasztás, mint közre­ható ok. Ezért az előbb említett óvatosság mellett a másik fon­tos dolog: ne legyünk közöm­bösek a bűncselekmény kiala­kulása, illetve elkövetése lát­tán, segítsük jószóndékkal az elkövetők felderítését és fele­lősségre vonását. Csak példa: a fiatalkorúakat és ittas szemé­lyeket az italboltokban, szóra­kozóhelyeken ne szolgálják ki szeszes itallal. Ha mégis, akkor viszont a kiszolgálók ellen is el kell járni. Elgondolkoztató, hogy 1981-ben a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása miatt a megyében csak 75, it­tas állapotban lévő személy ki­szolgálása miatt pedig mind­össze 35 esetben indult sza­bálysértési eljárás, miközben botrányos részegség miatt 510 embert kellett felelősségre von­ni .. . Vizsgálatunk során nem találkoztunk olyan esettel, ami­kor az ittas állapotban bűn- cselekményt elkövetőt korábban szeszes itallal kiszolgáló sze­mélyt is felelősségre vonták volna. — Bizonyára hatékonyan szolgálná a megelőzést az is, ha az ügyek meghatározott csoportjában gyakrabban él­nének bíróságaink a gyorsí­tott eljárással. Dr. Kamarás István, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyette­se: — Statisztikáink azt mutatják, hogy a Baranyában működő bí­róságok kellő szigorral és idő­ben hozzák meg ítéleteiket a szóban forgó bűncselekmények tárgyalásának befejezéseként. Most a rablást és a kifosztást említve az úgynevezett pertar­tam 3-6 hónap, s ezt mi elfo­gadhatónak tartjuk. Hozzá kell tennem azonban, hogy bizonyos esetekben hasznos lehet a meg­előzés szolgálása oldaláról a gyorsított eljárás, s ezzel, a le­hetőségeihez igazodva, élnek is bíróságaink. Dr. Kása Ferenc: — Szeretném hozzátenni, hogy a munkakerülő, lumpen életmódot folytató csoport egyes tagjainak bűnöző maga­tartása támadóbb lett, ezért feltétlenül indokolt a velük szembeni támadóbb fellépés, az intézkedések és felelősség­re vonások kellő szigorítása. Gr bán István:- A rendőri szervek az utób­bi időben komoly erőfeszítése­ket tettek és tesznek a bűnül­dözés eredményességének és gyorsaságának fokozása érde­kében. A készenléti szolgálat, a pécsi akciócsoport megszerve­zése is ezt szolgálták. Ezzel együtt azonban az erőszakos bűncselekmények időnként olyan mértékben adnak mun­kát, hogy ez rendkívüli erőfeszí­téseket igényel a rendőrségtől. Mészáros Attila Helyreállított pinceszakasz a Rákóczi út alatt 52 milliós pince­program 1983-ra Ötvenöt megerősített pince hasznosítható Érdemes a két listát összeha­sonlítani: 1982-ben 32 pécsi pincében terveztek valamilyen beavatkozást — 11 helyen meg­erősítést, a többin megszünte­tést -, az 1983-as tervben már csak 12 pince szerepel, ebből 8 a tervezett megerősítés. A két adat önmagában is sokatmon­dó, de ha a korábbi évekhez hasonlítjuk, még szembetűnőbb a tendencia: rohamosan fogy­nak a beavatkozást igénylő pin­cék. Mi legyen a sorsuk? 1975 óta kap Pécs rendszeres állami támogatást a pincéi „el­len”. A kezdeti években bizony 100 körül volt az éves progra­mokban szereplő pincék száma és ezek között elenyészően cse­kély volt a megerősítettek szá­ma. Csakhogy ezek még így, apródonként is megsokasodtak, felszínre hozva egy újabb gon­dot: mi legyen a sorsuk? Úgy tűnik, a válasz kezd pozitív len­ni. Egyebek közt erről is szó volt a minap a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának az ülésén, amikor a pincékkel kap­csolatos tennivalókat irányító­szervező építési osztály beszá­molt az 1982-ben végzett mun­kákról és előterjesztette az 1983-as tervet. Az utóbbit ille­tően: a vb jóváhagyó határoza­ta után Szentendrén tárgyalt a tárcaközi bizottság a pincékkel veszélyeztetett városok jelenlegi helyzetéről, a jövő évi progra­mokról és a többivel együtt jó­váhagyta Pécs 52 millió forintos tervét is. Ez egyértelmű az álla­mi támogatás folyósításával. Az ismeretlenek Nézzük először 1982-t. A program 50 millió forint felhasz­nálását tűzte ki célul, s ez - némi belső átcsoportosítással — meg is történt. Előkészítő mun­kákra 4,5, pincemegerősítésekre és -megszüntetésekre 19,6, üt­és közműrekonstrukciókra 26,2 millió forintot használt fel a vá­ros (az utóbbi tételből 16,3 az utakra, 9,6 pedig a közművek­re ment). És mi van a számok mögött? Mindenekelőtt az, hogy a beve­zetőben említett 32-es szóm ténylegesen 52 volt — menet közben ugyanis 20 ismeretlen pince került elő; ilyen alapon számítanak a szakemberek ar­ra, hogy az 1983-ra tervezett 12 is jóval több lesz (a tendencia viszont még így is érvényes!). így van jelen a kezdettől tudott probléma: jól használható, eredményesen prognosztizáló pincekutató módszer híján a napi munkák során kell számol­ni az ismeretlen pincék felbuk­kanásával. A pincéken kívül egyéb mun­kák is folynak. Az útépítések legfontosabbja az északi érintő út, az idei ráfordítás (közművel együtt) 13,2 millió forint. Be­fejezettként szerepel a Surányi Miklós út - a teljes korszerűsí­tés után ez a belváros fölötti út az első számú „védővonal”, ami a hegyről jövő esővizet megfog­ja. Más belvárosi és azon kívüli út- és közmunkák is voltak, ezek együttesen mind a belváros biz­tonságát szolgálják. 3,4 millió forintért területelőkészítést is vé­geztek - ez nagyrészt a keleti érintő utat szolgálja az Irányi Dániel tér fölötti bontásokkal. Alagút és Kossuth Lajos utca És 1983? A terv 52 millió fo­rint felhasználására szól: 4 mil­lió az előkészítésekre (kutatás, térképezés), 12,1 millió a pince­munkákra, 3,3 millió a városfal helyreállítására, támfalak meg­erősítésére, 24,5 millió útépítés­re és korszerűsítésre, 6,9 millió pedig közműrekonstrukciókra. Befejeződik a Landler Jenő ut­cai városfalszakasz helyreállítá­sa és folytatódik a munka az Aradi vértanúk úti falszakaszon. 15 milliót irányoztak elő az északi érintő út Klvária-domb alatti alagútjának az építésére, 5 milliót pedig magára az út­építésre. összesen 5 millióval szerepel a tervben a Kossuth Lajos utca: folytatják a csapa­dékcsatorna építését, ezúttal a Kazinczy utcától a Széchenyi tér felé, ami eléggé bonyolult fel­adatnak ígérkezik a színház- és a szállodafelújítás mellett, hi­szen biztosítani kell az élet fo­lyamatosságát. A tervezett mun­kák jegyében végre megkezdő­dik a Kossuth Lajos utca séta­utcává formálása is. Ezzel kap­csolatban érdekességként em­lítjük meg azt a gondolatot, hogy itt a műemléki környezet­hez jobban illő öntöttvas lám­paoszlopokat állítsanak fel. 4 millió forinttal szerepel a terv­ben a Geisler Eta utca — itt csapadékcsatorna- és útépítés lesz, amennyiben sor kerül az idén elmaradt gázvezeték-re­konstrukcióra. Két dologról külön is érde­mes szólni, Jó ütemben halod Pécs építésföldtani térképezése. A 12 lapból álló térképsorból a 4 belvárosi (ebbe számít pl. a Tettye és Újmecsekalja is) már elkészült, úgyszintén a patacsi és a nagyárpádi lap is. A tér­kép Pécs nagyrészt ismeretlen építésföldtani viszonyait tisztáz­za, így hasznos segítője lesz minden jövőbeni építkezésnek. Gombapincék A pincék hasznosításáról el kell mondani, hogy 55 olyan megerősített pince van, amelyek nagy része különböző célokat szolgálhat. Tetemes költséggel, reprezentatív kialakítást kapott a Rákóczi út—Felsőmalom utca sarok alatti egykori borospin­ce: a pécsi felsőoktatási intéz­mények közös ifjúsági klubjá­nak szánták. A dolog azonban lassan akar valamire vergődni, ezért az aknamélyítők lassított ütemben végzik a hátralévő munkákat, hogy ez is valamiféle állagvédelmet biztosítson. El­gondolkodtató: ha ezen a vona­lon nincsenek meg az anyagi feltételek (márpedig az évek óta tartó huzavonából erre le­het következtetni), nem lehet­ne-e a pincét a nagyobb - vá­rosi közösséget szolgáló célra felhasználni? Pénzt hozó ven­déglátó intézményre gondolunk elsősorban; olyanra, mint pl. az állandóan zsúfolt prágai Ta­más-pince. Változatlanul vajú­dik a Jókai utca 15. alatti isko­lai futófolyosó céljára kialakí­tott pince sorsa. Kiderült, hogy erre nem alkalmas. Dehát ak­kor mire? Újabban felmerült, hogy magánvállalkozásban te­kepályát csinálnának ott. Vég­ső döntésre vár a Hunyadi út elején lévő kétszintes pince, amelynek a megerősítés utáni végleges kialakítása most fo­lyik. A pincét a Dél-dunántúli Tervező Vállalat kapta meg az Architektúra Klub részére, de jelentkezett a Villány-Mecsekal- jai Borgazdasági Kombinát is pezsgőbár-nyitási szándékával. A DTV ezt a pincét átengedné - egy másik, klub céljára al­kalmas pince ellenében. Te­hát? .. . Sokkal kedvezőbb egy sor kisebb pincének a helyze­te. A Pécsi Állami Gazdaság komposztüzemének létrejöttével lehetővé vált, hogy kistermelők is vállalkozzanak gombater­mesztésre. Eddig mintegy 20 pincét át is pdtak már ilyen célra. Hársfai István Eflvre kevesebb beavatkozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents