Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-07 / 6. szám
2 Dunántúlt Tlaplo 1983. január 7., péntek A Varsái Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van" —• szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris ösz- szecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese" — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az. ingatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bo- nyulultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra” — ír. ja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nuk. leáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nem;- zetközi helyzetben különösen fontos, hogy ölmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel hogy a fegyverkezési verseny megszün. tetősének egész kérdéskörében adjanak határozott új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessége” — írja a politikai nyilatkozat. A nyilatkozat kiemelten foglalkozik az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik- állapítja meg a dokumentum, — hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — hagyományos és nukleáris - fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása". Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komoly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat-Európában. E döntések végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonia a bizalom gyengülését és a helyzet rosz- szabbodósát az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi .nulla’ megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótávolsáqú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján" — hanqpztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról, s megállapítja: a Szovjetunió legújabb, december 21-én közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat-Európában" — figyelmeztet a prágai dokumentum, megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagymennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat-Európában megnövelik a hagyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Bécsben a lehető leggyorsabban, nem több, mint egykét év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sürgetve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: a összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját tartsák Bukarestben. „A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeurópai értekezleten részt vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyek a realitáson alapulnak és megfelelnek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás minden résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, a politikai párbeszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyítéséért minden szinten, q kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos területen megvalósuló, mindennemű megkülönböztetéstől mentes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítéséért. Külön foglalkozik a nyilatkozat Lengyelországgal. Az európai kérdések elemzését összegezve a politikai nyilatkozat megállapítja: „Európában, ahol már több évtizede léteznek különböző társadalmi berendezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes." A politikai nyilatkozat negyedik fejezete a világhelyzet több más kérdését tekinti át, leszögezve: a nemzetközi helyzet javítása jelentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiában, Afriká. ban, Latin-Amerikában és más térségekben. „Nincs olyan világméretű, vagy regionális prob, léma, amelyét ne lehetne igazságosanl, békés eszközökkel megoldani” — állapítja meg a dokumentum Egyebek mellett az értekezlet részvevői veszélyesnek minősítik azokat a kísérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latinamerikai és óceániai államok közvetlenül, vagy közvetve katonai-politikai szövetségekbe akarják bevonni. Sürgeti a többi között az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását, az erről szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújítását. Külön foglalkozik a dokumentum a leginkább elhúzódó és legveszélyesebb válsághelyzettel, a közel-keleti válsággal. Elítéli Izrael libaboni invázióját, a palesztin és a Libanoni nép elleni agresszióját, Nyugat-Bejrút polgári lakosságának kegyetlen lemészárlását. Követeli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés résztvevői kedvezően fogadták az arab állam- és kormányfők fezi tanácskozásán előterjesztett rendezési elveket. A rendezéssel kapcsolatos korábbi álláspontjukat megismételve leszögezik: e célból nemzetközi konferencia összehívása szüksége; valamennyi érdekelt fét, köztük a PFSZ, a Palesztinái arab nép egyedül törvényes képviselője részvételével. Több más feszültséggóc megszüntetésére is utal a nyilatkozat és a többi között meg. állapítja: az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENS7-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével megkezdődtek az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalások. „Korunkban az általános béke megőrzése elválaszthatatlan valamennyi néo és állam egyenjogúságának elismerésétől1. Tar. tás béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden eqyes állam elismeri és tiszteletben tartja valamennvi más állam törvényes jogait és érdekeit” — összegzi a politikai tanácskozó testület ülése résztvevőinek véleményét e kérdésben a dokumentum. Az ötödik fejezet az államok közötti bizalom légkörének megteremtésével összefüggő kérdéseket elemzi s a többi között foqlalkozik a szocialista országok, a nemzetj felszabadító és más haladó mozgalmak ellen az utóbbi időben megindított széles körű kampánnyal is. E kampány célja az, hogy igazolja a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza fokozásának, a különböző államok függetlensége lábbal tiprásának, a belügyeikbe történő beavatkozásnak, gazda- sáaj fejlődésük feltételei megnehezítésének, az enyhülési folyamat akadályozásának politikáját. Az új kommunistaellenes hadjárat megszervezésére irányuló törekvések a valamennyi ország érdekeit veszélyeztető nemzetközi feszültség szításához vezetnek. A továbbiakban, a szocializmus eredménveit méltatva, a dokumentum kiemeli a szuverén szocialista országok között kialakult úi típusú nemzetközi kapcsolatokat. „Az ülés résztvevői, kifejezésre juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerősítik eltökéltségüket, hogy a jövőben is erősítik a szocialista országok ösz- szeforrottsáqót, fejlesztik és elmélyítik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésüket, eqvesítik erőfeszítéseiket a békéért és a haladásért vívott harcban" — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszútávú gazdosáqi és műszaki tudományos együttműködés és kooperáció kibővítése a KGST keretében. A befejező hatodik fejezet tartalmazza a Varsói Szerződés legújabb, rendkívül fontos javaslatát annak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különösképpen a nukleáris fegyverek terén hatalmas potenciállal rendelkező katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között kiküszöböljék a bizalmatlanságot, csökkentsék a szembenállás szintjét. Emlékeztetve a két szervezet feloszlatására irónvuló korábbi javaslataikra, az ülés résztvevői leszögezik: „A mostani kiélezett nemzetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek már most képesek csökkenteni a bizolmatlansóqot a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között és az aggályokat az agresszió lehetősége miatt." „A Varsói Szerződés taqjai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagállOmokkal szem. ben és nincs szándékukban meqtómadni azokat, mint ahogy egyetlen más országot sem Európában vagy azon kívül. A NATO tagállamai szintén úgy nyilatkoznak, hogy nincsenek agresszív szándékaik. Ilyen körülményék között ne'm lehetnek o'yan okok, amelyek megakadályoznák a két szövetséghez tartozó államokat abban, hogy kölcsönösen megfelelő, nemzetközi joqi jellegű kötelezettsé. geket vállaljanak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez különösen jótékony hatást gya. korolhatna a nemzetközi események egész további fejlődésére." „Ezen elképzelésekből1 kiindulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű kép. viselői javaslattal fordulnak az Magyar vezetők üdvözlő távirata Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából HENG SAMRIN elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, CHAN SY elvtársnak, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Phnom Penh Kedves elvtársak! Kambodzsa nemzeti .ünnepe, a forradalmi erők történelmi győzelmének negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Szociálista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a kambodzsai népnek. A kambodzsai hazafias erők hősies küzdelmét és a független, önálló, a fejlődés szocialista útját választó Kambodzsa megteremtésére irányuló erőfeszítéseit a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás híveinek rokonszenve, támogatása és szolidaritása övezte világszerte. A magyar kommunisták, szocializmust építő népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambodzsai nép élcsapat pártja vezetésével forradalmi vívmányai megszilárdításé, ban, a haza újjáépítésében, a népgazdasáq helyreállításában és emberhez méltó életkörülmények megteremtésében elért. Támogatja a Kambodzsai Népköztársaságnak a délkelet-ázsiai népek biztonságának és békés együttműködésének megteremtésére irányuló kezdeményezéseit. Pártjaink, országaink és népeink testvéri kapcsolatai, együttműködése szilárd elvi alapokon töretlenül fejlődik. A Magyar Népköztársaság a béke és a társadalmi haladás minden hívével együtt változatlanul szolidáris a Kambodzsai Népköztársaságnak a nemzetközi elszigetelés meghiúsítására, az országépitő munka eiedményes kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseivel. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek, a testvéri kambodzsai népnek a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, forradalmi vívmányaik védelmében, hazájuk felvirágoztatásában. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Chea Símet, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kambodzsai partnerszervezetének. Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz: kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról voló kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról.” A nyilatkozat részletezi a javasolt szerződés elemeit A szerződés magja az lehetne, hogy a két szövetség tagállamai kölcsönösen kötelezettséget vállalnak: nem alkalmaznak egymás ellen elsőként sem hagyományos sem pedig nukleá- ri; fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kötelezettségvállalásukat nemcsak eaymás irányában, hanem harmadik országokkal szemben is megtehetik. További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös kötelezettségvállalás, amely szerint a két szövetség tagállamai nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus kommunikáció biztonságát olyan térségekben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. Ugyancsak kötelezettséget lehetne vállalni arra, hogy tárgyalásokat folytatnak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló hatékony intézkedé. sökről, a fegyverzetek korlátozó, sáról és csökkentéséről, valamint a leszerelésekről. Meg lehet vizsgálni a váratlan támadás veszélyének elhárítását szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettségvállalások nem érintenék a résztvevők elidegeníthetetlen jogát az egyé. ni és a kollektív önvédelemre. Ugyanakkor viszont a két szövetség tagjai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira használnák ki, s így saját maguk biztonsága kerülne veszélybe. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez' csatlakozhatna a két szövetségen kívül álló többi érdekelt európai állam és a viláq más államai is. „A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevőknek meqgvőződése. hogy ilyen szerződés megkötése hozzájárulna Európában szembenálló katonai csoportosulásokra való megosztottságának felszámolásához és megfelelne a népek kívánságának, hogy békében és biztonságban éljenek. Felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz: fogadják ezt az új kezdményezést a legteljesebb figyelemmel és adjanak rá építő választ." Befejezőiül a prágai ülésen elfogadott politikai nyilatkozat a következőket mondja: „Ä Varsói Szerződés tagállamai — e politikai nyilatkozatban kifejtve elképzeléseiket a béke megszilárdításának, a nemzetközi enyhülés megőrzésének és elmélyítésének útjairól és eszközeiről a jelenlegi helyzetben — kinyilvánítják készségüket a párbeszédre és az együttműködésre mindazokkal, akik e nagy célok elérésére törekednek".
