Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-07 / 6. szám
1983. január 7., péntek Dunántúlt napló 3 Energiatakarékos, környezetbarát építészet Napház NAP-FÜTÉSÜ LÉGKOLLEKTOR ©NYÁRI ÁLLAPOT A napenergia hasznosítása nem új dolog; ezzel foglalkozik a „napház" jeligéjű, második díjat nyert pályamunka is, melyet sorozatunkban a Garzonmodul és a Transz-org után bemutatunk. Készítői Szász János építészmérnök, a PMMF tanára és Fülöp László, az AGROBER épületgépésze. E pályamunkának egyik érdekessége az, hogy a két témában kiírt pályázat mindegyikéhez kapcsolódik — emlékeztetőül, az egyik a fiatalok magánerős lakásépítése, a másik az energiatakarékosság volt. A „napház’’-zal — mely a vállalkozó kedvű fiatalok számára készült —, az energiatakarékosságot célozták meg a tervezők. Sajátos, megnyerő épület — A pályázat valóban fiataloknak szól, olyanoknak, akik mernek új dolgokba belevágni. Az ő számukra csillantottunk meg egy építkezési lehetőséget — s igaz az, hogy ezzel a tervvel az energiatakarékosságra összpontosítottunk, de ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen napház megépítése 'olcsóbb lesz, mint más építkezés. S ha már a többletköltségről van szó: ezt vagy megtakarítja valaki, vagy másra, például értelmetlen díszítésre költi — vagy napházat épít. Ez esetben azonban a plusztól tséa belátható időn belül lül megtérül, éppen az energia- takarékos megoldás miatt. Ugyanakkor az épület sajátos, megnyerő architektúrát képviselhet, hiszen az energiamegtakarítás nem jelenthet esztétikai engedményt. — Mi a napház lényege, s miben rejlik az energiatakarékosság? — Az alapelv nem saját találmány, de Magyarországon még nincs ilyen típusú ház; viszont minden jel arra mutat, hogy a jövőben lesz, s ha egyszer elterjed ez a tervezői gondolkodás, igen gyorsan követheti az építészeti megvalósulás is. A napház klímaorientólt terv, a napenergiának ily módon történő hasznosítása nagymértékben függ a tájolástól, a telek fekvésétől: a környezeti adottságokból indul ki. Más szóval ezt a típusú épületet passzív napenergia-hasznosító háznak nevezzük. Igen sokrétűek az eszközök, amelyekkel a napház megtervezésekor dolgoztunk. — Például? —• Például igen fontos szerepet játszik a védett térszervezés: a legmelegebbnek szánt helyiséget vagy helyiségeket közrefogják a hidegebbek, s ez a legbelső tereknek plusz védelmet biztosít. A passzív napépítészet igen differenciáltan bánik a hőszigeteléssel és a szerkezeti anyagokkal. Az energia- avűitő falak mindig sötét színűek, s hozzá kell tennünk, na- qyon jól mutatnak. E fal előtt lehet még egy védőzóna, ami általában üvegház. Kifejezetten különleges anyagok nem kellenek a napenergiát hasznosító megoldásokhoz, azaz mind a hagyományos, mind az iparosított technológia alkalmazható. A pályázattal nem is annyira egy adott tervre kívántuk fölhívni a figyelmet, mint inkább e tervezői módszerre, amelynek a lényege a belső, kellemes viszonyok biztosítása a környezeti adottságok kihasználásával, a napenergia építészeti hasznosításával. Ezért a terv egyik jellemző elemét sokoldalú hasznosításra külön is kidolgoztuk. Egy és többszintes, síkhomlokzatú és teraszos lakóházaknál és kommunális épületeknél is alkalmazható. sőt akár utólag is beszerelhető. Mennyibe kerül? — Mi ez az elem? — Olyan speciális falmegoldásról van szó, amely egyszerre több funkciónak tesz eleget: a fal nemcsak tart és elhatárol, hanem hőt Is tárol. Elnyeli a nap energiáját, hővé alakítja és továbbítja. A fal anyaga csak a hatásfokba szól bele, a lényegesebb a szerkezeti kialakítás. Ami teljesen új a tervünkben, az egy speciális falfütőelem- megoldás: nem kell hozzá drága automatika, ehelyett az úgynevezett termoszifon elvű légkollektorként működik. — Mennyiben szolgálja ez az energiatakarékosságot? — Említettük, hogy az építési költség nem lesz kevesebb, sőt többletköltség merül föl. Készítettünk pénzügyi kalkulációt, eszerint a többletköltség körülbelül 280 ezer forintot tesz ki, de ebben már minden benne van. Ugyanakkor itt is lehet bizonyos dolgokat olcsóbban kihozni, ha az építtető maga is beszáll munkával, vagy kevesebb eszközt alkalmaz, mint amit mi bemutattunk. A költség szerinti ütemezést nem számoltuk, mint a Garzonmodul tervezői, már csak azért sem, mert ez az épület nem utólagos bővítésre készült, hanem az egész szerkezetet egyszerre kell megMETSZET kúlsó-beisó nyílások belső kivezető nyilasok HOMLOKZAT építeni. A ház egyébként 120 négyzetméter alapterületű; inkább a belső részek azok, amelyeket ütemezhetően terveztünk. Rátérve az energiatakarékosságra, éppen ez az a szempont, ami miatt feltétlenül van jövője: ugyanis e ház fűtési energia- költsége sokkal kisebb, mint más házaké. A megtakarítás nem kevesebb, mint 40—50 százalékos. Ezt bizonyítják a számítások, de hogy mindez feke- tén-fehéren kiderüljön, ahhoz kell egy ilyen épület. — S lesz? — Minden jel arra mutat, hogy igen. Az országban négy fog épülni, kísérleti jelleggel, ebből egy Pécsett, állami támogatással. A tervek szerint idén elkezdődhet a napház építése. Energiatakarékos — Küllöldön mennyire terjedt el ez a technológia? — Mindenképpen lemaradtunk e téren. Ha a külföldet nézzük, különbséget kell tennünk az aktív, és a gazdaságosabb, a passzív napenergiahasznosító házak között. Mind az aktív — elsősorban a használati melegvizet előállító —, mind a passzív technológiában vezet az USA. Európában Franciaország jár elöl a passzív technológiában, de megemlíthetjük még az angolokat, svédeket, hollandokat, tehát nálunk kedvezőtlenebb adottságú országokat. A szocialista országokban inkább az aktív rendszerek terjedtek el, főként Jugoszláviában, a Szovjetunióban, de az NDK-tól Mongóliáig sorolhatjuk a példákat. Ha nálunk megépülnek ezek a kísérleti passzív napenergia-hasznosító házak, s bebizonyosodik gazdaságosságuk, a szocialista országok között úttörő szerep jut hazánknak az energiatakarékos, környezetbarát építészet megismerésében, terjesztésében. Dücső Csilla Évzáró- évnyitó munkásőr egységgyűlések E hét végén megkezdődnek Baranyában a zászlóalj szintű évzáró-évnyitó munkásőr egységgyűlések. Ezeken a gyűléseken, amelyeket az elmúlt év végén a szakasz és a század szintű gyűlések előztek meg, ünnepélyes keretek között értékelik az elmúlt év kiképzési és szolgálati feladatainak teljesítését és meghatározzák az 1983-as év feladatait Régi hagyomány, hogy az évzáró-évnyitó zászlóalj-gyűléseken tesznek esküt a munkásőrség új tagjai, és ekkor búcsúztatják a leszerelő, illetve a tartalék állományba kerülő munkásőröket, s itt adják át a szolgálati érdemérmeket, kitüntetéseket. A munkásőrség Baranya megyei parancsnoksága, törzse, közvetlen alegységei és a Pécs városi Landler Jenő zászlóalj január 8-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában tartja ünnepi egységgyűléséL Ugyancsok a POTE aulájában rendezik meg január 9-én 10 órai kezdettel a Mecseki Szénbányák munkásőr zászlóaljának egységgyűlését. Január 15-én három egységgyűlés lesz, s valamennyi 10 órakor kezdődik: a siklósi zászlóaljé a siklósi határőr laktanya dísztermében, a mohácsi zászlóaljé a mohó esi filmszínházban, a szigetvári zászlóaljé a Szigetvári Konzervgyár nagytermében lesz. A komlói zászlóalj január 22-én 10 órától a bányászváros új színháztermében tartja meg évzáróévnyitó ünnepi egységgyűlését. H munkás és a munka védelmiben Első a biztonság! „Riadót kell fújni a munkahelyi fegyelmezetlenségek ellen!" — így fogalmazott a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa legutóbbi ülésén az SZMT vezető titkára, amikor a testület a munkavédelem helyzetét tekintette át. Az SZMT elnöksége márciusban már megvitatta ezt a témát, s akkor is azt állapította meg, mint amit most decemberben: indokolatlanul magas az üzemi balesetek száma. Az azóta eltelt több, mint fél év alatt semmit nem változott a helyzet, az akkori megállapítósok ma is érvényesek: „A balesetek zöme körültekintőbb munkavégzéssel, fegyelmezettebb magatartással, fokozottabb vezetői ellenőrzés mellett meqelőzhető lett volna. Az üzemi balesetek többségét azok a dolgozók szenvedték el, akiknek a szakmai tudása, jártassága nem megfelelő, illetve munkafegyelme az átlagosnál rosszabb volt”. A riasztó helyzet okait keresve olyan tényekre bukkanunk, amelyekből logikusan csők az következhetne, hogy az üzemi balesetek száma folyamatosan csökken. Az utóbbi évtizedben jelentősen javult az egyéni munkást védő eszközök gyártása, forgalmazása, a gazdálkodó szervezetek nagy ösz- szeqeket fordítottak a munkásvédelemre, s a termelés technológiai színvonala is emelkedett. Ennek hatása tulajdonképpen nem is maradt el, hiszen 1970-től folyamatosan csökkent meqyénkben az üzemi balesetek száma. 1970-ben 7270 3 napon túl gyógyuló üzemi baleset történt, s ebből 39 volt a halálos. (Ezek a számok a termelőszövetkezetek adatait nem tartalmazzák!) 1980-ban 4200 baleset történt és ebből 15 volt a halálos kimenetelű. A folyamatosan csökkenő tendencia 1981-ben váratlanul és indokolatlanul megtört: az előző évihez viszonyítva 29 százalékos emelkedés következett be. Ez a növekedés szinte valamennyi népgazdasági ágra jellemző volt, s az 1982-es részadatok ismeretében csak azt állapíthatjuk meg, hogy most is az. Az 1982-es év üzemi baleseti statisztikája nem sokban fog eltérni az 1981-től. Például abban sem, hogy éppúgy, mint 1981-ben. tavaly is több mint húsz halálos üzemi baleset történt Baranyában; 1981-ben 27 volt, tavaly 24, de két ügy minősítése még függőben van. A statisztika számait persze nagyon kevesen veszik komoly figyelmeztetésnek, hiszen az emberi tragédiákat nem látják meg bennük. Egyébként is az a gyerekes — mert nem lehet ezt másképp minősíteni — felfogás uralkodott el, amely szerint más kárából sem érdemes tanulni, hiszen „velem ez úgysem történhet meg”. Valószínű, hogy azok közül is jó néhányon eb22653 gyermek táborozott 39 országból Zánka - 1982 A karácsonyi szünetre a balatoni úttörőváros csapatépületei is elcsendesedtek, hazautazott az 1982. évi utolsó turnus mintegy ezer táborozója. Velük együtt tavaly összesen 22 653 gyerek töltött 28, illetve 14 napot az úttörővárosban, köztük 3208 külföldi pajtás, akik 39 országból érkeztek Zón- kára. Az iskolai tanítás idején, januártól májusig, majd szeptem. bértől decemberig a hatodik osztályosoké volt az úttörőváros, ők 28 napos táborokban — az iskolai szaktárgyak tanulása mellett — úttörőőrs-vezetői és -rajtitkári képzésben részesültek. Az .úttörővárosi nyár, mint minden évben, 1982-ben is a legkülönbözőbb szaktáboraival tette színesebbé az úttörőmozgalom szünidei programjait. Júniustól szeptemberig 14 napos turnusokban 16-féle szaktábor fogadta a gyerekeket. Érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően küldték az út. törőcsapatak a gyerekeket az éneklő ifjúság-, a képző- és iparművész, a filmszemle, a tudományos, technikai úttörőszemlén egyéni pályázatot nyert úttörők, a túravezetők, a társadalmi munkafelelősök, a sport- aktívák, a sakkolimpia, a víziúttörők, az eszperantó, az úttörőtanács-titkárok, a környezet- védők, a teremtsünk értéket, a kiváló őrsök, a pályázatot nyert úttörők és az úttörőgárda szaktáboraiba. A tizenéves gyerekeket tábo. roztató — a mozgalom támasztotta igényeket mind jobban kielégít és fejlődő — úttörőváros 1982-ben is gyarapodott, jelentős társadalmi összefogással elkészült az ország legnagyobb közlekedési parkja, A gyerekek három és fél kilométer hosszan kiépített, a közutakon előfordu. ló összes közlekedési helyzetnek megfelelő pályán — gyalog, kerékpárral és kismotorral — sajátíthatják el a közlekedés alapismereteit. 1983 — a már hagyományossá vált táborozások mellett — a mozgalmi képzés korszerűbb formái kísér, létezésének, értékelésének és alkalmazásának az éve Zánkán, erre készül a balatoni úttörőváros apparátusa. ben bizakodtak, akiknek a balesetéből már csak mások vonhatnák le a tanulságokat. Ezek sokfélék lehetnek, aszerint, hogy ki milyen munkát végez, de a legáltalánosabb és legmegszívlelendőbb mindenképpen ez: a könnyelműség, fegyelmezetlenség, felületesség pillanatnyi kényelméért olykor a legnagyobb „árat kell fizetni". Ez ellen senki sincs biztosítva, senki sem bízhat csak a szerencséjében, hiszen profán példával élve a rulettjáték törvényszerűsége, hogy a piros után előbb-utább fekete következik. Életünkkel és munkatársaink életével nem lehet hazardírozni, mert a veszteség pótolhatatlan: 1981-ben a halálos üzemi balesetet szenvedett dolgozók utón 8, 1982-ben 19 kiskorú gyermek maradt árván! S mégis nagyon sokan inkább bíznak a szerencséjükben, mint a munkásvédelmi szabályok célszerűségében, szükségességében. Számtalan kirívó példát lehetne említeni. Orfűn szennyvízcsatorna építésénél elmulasztották a munkaárok dúcolását. A halálos balesetet a munkárok beomlása okozta, amely maga alá temetett egy dolgozót. A vezetői mulasztás mellett a baleset bekövetkeztében szerepet játszott az alkohol is. Ugyancsak az ellenőrzés elmulasztása és a szabálytalan munkavégzés okozta egy pécsi autóbusz gépkocsivezető halálát, akit a telepen gázoltak el. Fegyelmezetlenség miatt a szemes kukoricába fulladt egy asszony az egyik állami gazdaságunk tárolóhelyén. Ugyancsak a mezőgazdaság területén történt az az eset, amely külön tanulsággal is szolgál. Központi felhívásra a munkásvédelmi oktatással megbízott vezető figyelmezteti a dolgozókat, hogy senki ne másszon fel a tároló tetejére egy-egy lyukat „befoltozni", mert a tető nem bír el akkora súlyt. Saját magára azonban nem vonatkoztatta a figyelmeztetést; s nem sokkal később éppen ó alatta szakadt be a tető: 6-7 méter magasból zuhant a betonra, s úgy összetörte magát, hogy hetekig feküdt a kórházban. A munkavédelmi felügyelet aligha ilyen elrettentő példa bemutatásával képzelte el a dolgozók oktatását. Másféle példamutatásra lenne szükség a munkahelyi vezetők részéről. Az ellenőrzések tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a termelést közvetlenül irányító munkahelyi vezetők olykor maguk járnak elől a munkavédelmi szabályok megszegésében. Igazán nem meglepő, hogy másoktól sem tudják megkövetelni a fegyelmet. Még gyakoribb, hogy a termelést irányítók a termelés érdekének téves jelszavával szemet hunynak a szabálytalanságok felett, majd a baleseti jegyzőkönyvekben megpróbálják elködösíteni a felelősséget. Ennek a szemléletnek a helytelenségét egyértelműen bizonyítják az üzemi balesetek statisztikai adatai s a táppénzes napok alakulása, s abban az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok arányának növekedése. A termelési feladatokat még a nehezebb gazdasági körülmények között sem lehet a munkásvédelemtől elválasztva kezelni, annál is inkább nem, mert a munkásvédelmi fegyelem, a munkafegyelem és a munka szervezettsége egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő fogalmak. Évtizedes és terméketlen vita utórezgéseiként még ma is felteszik olykor a kérdést, hogy melyik helyesebb kifejezés: munkavédelem, vagy munkásvédelem? Lehet, hogy nyelvészeti szempontból más értelmezés a helyesebb, a tartalmát tekintve azonban akármelyik változatot is használjuk, mind a kettőt egyenlő súllyal kell értenünk alatta: a munka és a munkás védelmét a munka és a munkás érdekében! D. I.
