Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-31 / 30. szám

Minden héten autóvásár Pécsett A tegnapi vásár tájékozódó jellegű iS' volt. Az uj gépkocsik árának emelése után sokon vol­tak kíváncsiak arra, miként rea­gál a használtautó-piac. Nos, az eladók igyekeznek követni oz új kocsik ármozgását. A vevők pedig igyekeznek nem tudomá­sul venni az áremeléseket. Eb­ből következően nem sok üzlet köttetett. A kínálat többsége az öt-hot éves és idősebb kocsikból állt. A három évnél fiatalabb kocsik jellemzően a legújabb árakat tartották. A 4—5 évesek a be­szerzési árat kérték, a régeb­biek árfolyama ugyan alacso­nyabb szinten, de nem mindig a reális érték közelében alakult ki. Jellemző árak: Ladák: 10 év felettiek 40—50 000 Ft. 6— 10 évesek 60—75 000 Ft. 5—3 évesek 75—110 000 Ft. A két véglet: FIAT 131 Mirafiori 260 000 Ft, Skoda 1000 MB Januári csúcskínálat Az eladók igyekeznek követni az új megemelt árakat­Kevés üzletet kötöttek Korszerű vásári szolgáltatások? (CU) 20 000 Ft. Polski 126 (2D) 52 000 Ft Dacia (Pl) 108 000 Ft. Trabant (CS) 20 000 Ft, (ZE) 42 000 Ft. Renault 4 (UT) 52 000 Ft. Mivel a heti autóvásárokon várhatóan egyre nagyobb töme­gű autót kínálnak eladásra, a vásárfelügyelőség új szolgálta­tások bevezetését tervezi. Ha­marosan tehetőség nyílik arra, hogy a kocsikat a vevők ala­posan megtekinthessék. Erre a célra elkészült mór egy felálló rámpa. Csekély díjért „üzletkö­tő irodát” is biztosítanak az ügyfeleknek, ahol kitölthetik a hatósági adásvételi szerződést is, így leegyszerűsíthető a ké­sőbbi ügyintézés. Majd később egy aszfaltos út is épül a vásár­téren, ahol reális körülmények között lehet fékpróbát végezni, netán próbaút is megtakarít­ható lesz. K. P. A Vándor Sándor kórus- szemle baranyai döntője Országos cipőipari szakvásár nyílik Pécsett tr Éjszaka a fogászati ügyeletén Szombat este fél kilenc. A pécsi Lánc utcai Rendelőintézet fogászati ügyeletének ajtaján kopogtatnak, majd a tessékre egy középkorú nő lép be. Iszo­nyúan fájhat a foga, a bal ar­ca elég tisztességesen beda­gadt. Szaggatott mondatokban mondja el baját, miközben na­gyokat sóhajt.- Tudja asszonyom, hogy ezzel a foggal nem lehet ját­szani, ki kell húzni — mondja dr. Alkonyi Péter ügyeletes fog­orvos, miután megnézte a be­teg fogat.- Tudom doktor úr. . . Érzéstelenítés, néhány perc, s megkezdődik a foghúzás, amit nézni sem kellemes. Az orvos óvatosan megfeszíti a fo­gat, a legkisebb kézmozgását is hangos jajgatás kiséri, majd kis szünetet tart. A beteg szin­te görcsös erővel kapaszkodik a szék karfájába. A második „menet” kezdetén már "gyön­gyözik a homloka, s ahogy a fogó feszíti a fogat, úgy erősö­dik a kiáltása. Az orvos közben beszél hozzá, nyugtatja, de ez szemmel láthatóan nem sokat használ. Még néhány pillanat, s kint van a fog, a nő fájdal­mában az orvos derekába ka­paszkodik. Lassan megnyugszik, már menne, de Alkonyi doktor visszatartja, utasításokkal látja el, gyógyszert ír fel. Ezután egy halk köszönöm, s elindul az ajtó felé.- Két-hórom hete egy pró­batömést tettek a fogába, de ellenőrzésre már nem ment vissza, a tömés kiesett . . . Pe­dig akkor még meg lehetett •volna menteni — mondja Alko­nyi doktor. Várjuk a következő beteget, eltelik egy óra, két óra, de senki nem jön. Igaz, a televí­zióban remek műsor van, ta­pasztalatok szerint ilyenkor el­vétve jönnek az ügyeletre.- Milyen ellátásban kell ré­szesíteni az ügyeletén a bete­geket?- Az akut problémákat kell megoldanunk, de ez rtem azt jelenti, hogy mindig kihúzzuk a fogat. Amelyiket lehet, azt megmentem.- Sokan jönnek?- Talán szombaton éjjel a legkevesebben, hétköznap töb­ben. Tavaly volt olyan hétközi ugyeletem, hogy 36 fogat húz­tam ki . . . Tizenegy óra után néhány perccel megjelenik egy fiatal­ember. Ö kimondottan foghú­zásra jött, már néhány napja fáj a foga, de délutános volt. Hát igen, az ügyeletén nem kell sokat várni. Sokan ezt is kihasználják. Nyúl Ágnes asz- szisztens elkészíti a Lidocain injekciót, szúrás, talán tíz perc, s a fiatalember megkönnyeb­bülten hagyja el a szobát. Szombaton éjfélig öten ke­resték fel a fogászati ügyele­tet, akik közül hárman nyolc óra előtt jöttek. R. N. A heti autóvásárok közönség- sikere egyértelmű. Az elmúlt hé­ten a kellemetlen időjárás elle­nére 270, tegnap pedig 338 autót állítottak ki az eladók. A vósórfelügyelőség nyilvántartá­sai szerint ez egyúttal januári csúcsot jelent. Komlón gyűltek össze tegnap délután Baranya megye mun­kás- és ifjúmunkás kórusai, hogy részt vegyenek a Vándor Sándor emlékére rendezett szemle megyei döntőjén. A nyolc kórussal összesen 400 dalos lépett fel a komlói szín­ház- és hangversenyteremben, ahol méltó otthonra talált ez a mozgalom is. A szemlet dr, Rácz Sándor, Komló város Ta­nácsa művelődésügyi osztály- vezetője nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy ellentétektől szabdalt világunkban milyen fontos közeledésre ad lehető­séget a zene, és ezen belül is a közös éneklés. Vándor Sán­dor zeneszerző és kórusvezetö emlékének méltó ápolását je­lenti a munkáskorusok mai mozgalma, es öröm, hogy e mozgalomnak eppen a mun­kósváros Komló szép új hang­versenyterme ad fórumot. A Komlói Munkáskórus lépett először pódiumra tegnap Tóth Ferenc vezényletével, majd a komlói Carbon-kórus Vegyes­kara, a Bólyi MEDOSZ Kóru­sa, a Pécsi Afész Vegyeskara, a Pécsváradi Afész Női kara, a pécsi Kodály Férfikar, a Pécsi Volán Bartók Béla Férfikara és a Pécsi 500. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet Vegyeska­ra szerepelt a zsűri előtt, majd a résztvevő 400 munkósdalos összkarban szólaltatta meg Vándor Sándor: Talán tudunk dalolni még és Kodály—Berzse­nyi: A magyarokhoz című kó- rusmüvét, az első Lakner Ta­más, a Kodóly-művet Ivasivka Mátyás vezényletével. G. O. A szentlőrínci Költségvetési üzem dekoratőrei már jó ideje megállós nélkül dolgoznék, hogy az országos cipőipari szakvásár — teljesebb nevén a bőr- és bőrfeldolgozó ipari szak­vásár — sikere ne múljon a há­zigazdán. Szerdán kezdték a ki­állítás építését kész anyagok­kal, tegnap délután már sor­ra kerültek fel a 16 cipőgyár es szövetkezet emblémái és termé­kei — mintegy 1300 lábbeli — a polcokra. A pécsi Nevelési Központ mozitermének 400 négyzetméteres ' alapterületén megtalálható mindaz, amit a cipőgyártók ez év őszére, telére kifiáinak a kereskedelmi válla­latoknak. A 16 legnagyobb láb­beligyártó cég termékein kívül kiállítja termékeit a pécsi, bu­dapesti és a simoníornyoi bői gyár, valamint a Hunor pécsi kesztyűgyár. A cipőipari szakvásár —, me­lyet első ízben rendeznek Pé­csett — ma délelőtt 11 órokor nyílik, a két hét alatt az előtér­ben lévő hat tárgyalóban vár­hatóan 1300—1500 szakember kínál, kér, rendel, hogy a gyár­tók júniustól az itt leközölt láb­beliket már szállítsák. (Az ér­deklődők február 5—6-án 10— 19 óra között tekinthetik meg a bemutatott modelleket.) A tegnap délutáni hajrában Oszaczky László, a Bőr- és Ci­pőipari Egyesülés műszaki ta­nácsadója, Németh Béla, a Me- csektourist vásáriroda^ felelőse és a dekorosok serénykedtek, hogy a ma délelőtti nyitásra minden készen álljon. M. L. hDIl Q MERÉSZ MUTATVÁNY. A képünkön latható francia ar­tista, aki 100 méteres magasságban egyensúlyoz 250 méter hosszú kötélen, lehet, hogy szinvak, lehet, hogy nogyot hall, de hogy tériszonya nincs, az biztos ... 0 ORVOSI CSODA Az orvosok értetlenül állnak Ananta Kunia Dey szervezetének képessége előtt: az artista, aki legutóbb Nyugat-Berlinben lépett fel, 12 liter vizet tud le­ereszteni a torkán. Ha a képünkön latható óriási edeny űr­tartalmát nehezen tudjuk is megsaccolni, képzeljünk magunk elé egy tucat literes üditös üveget... O FURCSA VADALLAT. Szokatlan szállítmányt odtok fel nemrég a Párizs melletti Roissy Chorles de Gaulle repülő­terén, A küldemény — amelyet Kínába címeztek — egy hím oroszlán és egy nőstény tigris ivadéka, amelyet talán „tig- roszlánnak" nevezhetnénk. A keresztezett vadállat a pekingi' állatkert megrendelése. Képünkön: Paul de la 'Panouse, a feladó Thoiry-i állatkert igazgatója ellenőrzi a tigroszlón ket­recét. A Szantorini sziklafala. Ahol most a tenger vize hullámzik, ott emelkedett valamikor a vulkáni hegy egy része ... (A sierzö felvétele) Egy letűnt világ nyomában. Atlantisz rejtélye (II.) 1932-ben egy görög régész, Spyridon Marinatos Kréta szi­getének északi részén, az Irák- lióntól (Heracleion) alig 7 ki­lométernyire levő bronzkori te­lepülés, Amnisszosz romjainál kezdett ásatásokat. Amnisz- szosz még az i. e. 1500 esz­tendőt megelőző időkben a krétai minószi birodalom leg­főbb kikötője és fegyvertára volt. Az Amnisszoszban végzett ásatások során Marinatos töb­bek között vulkáni eredetű hoTzskő- („habkő") és hamu­rétegeket is talált. Vajon ho­gyan kerültek ezek az anyagok ide, Krétára, ahol nincsenek és soha nem is voltak működő tűzhányók? A válasz nagyon egyszerű: a Közép-Krétától északra levő, körülbelül 100 kilométer távolságban találha­tó Szantorini (Théra) nevű szi­getvulkán jöhet csak számítás­ba a kérdéses horzskő- és ha­murétegek forrásaként. Marinatos röviddel e felfede­zés után egy tanulmányt tett közzé a híres, angliai régészeti folyóirat, az „Antiquity” hasáb­jain. Itt kifejtette azt az elmé­letét, amely szerint Amnisszoszt a Szantorini egy hatalmas ere­jű kitörése pusztította el, s a szigetvulkán működését kísérő szökőár semmisítette meg az észak-krétai kikötőkben hor­gonyzó hadihajókat. Emiatt - állította Marinatos — Kréta védtelen maradt, s amikor nem sokkal a katasztrófa után a szárazföldi Görögország északi részéről betörtek az achájok, könnyen le tudták győzni a tel­jesen demoralizálódott minószi hadsereget. Kréta népét külön­ben is rendkívül súlyosan érin­tette, hogy a tűzhányóból szár­mazó hamu a sziget középső és északi részén, valamint az Ázsia felé eső, vagyis keleti oldalon is, elpusztította a ter­mest. Éhínség lett úrrá a szi­geten, s valószínűleg járványok is felléptek. így szólt tehát az elmélet, amelyet a tudományos világ akkoriban még igen nagy két­kedéssel fogadott. Marinatos- nak sajnos, igen sokáig _ nem volt lehetősége arra, hogy to­vábbi ásatásokat is végezzen, s ezeknek révén igazolja el­gondolását. Csak jóval a má­sodik világháború vége után nyílt mód arra, hogy újabb ku­tatásokat végezzen a terepen, — de most már nem Krétáq, ha­nem magán a „bűnösnek” vélt tűzhányón: Szantorinin. Idő­közben a geológiai vizsgalatok és a tengertani kutatások is egyaránt igazolták, hogy a Szantorininek valóban volt egy gigantikus méretű kitörése, mégpedig i. e. 1500 körül, — s Így Marinatos elmélete komoly támogatást kapott a földtudo­mányok részéről. De további régészeti bizonyítékokra is szüksége volt! 1967-ben végre összegyűlt annyi pénz, amellyel megkezd­hették a kutatást a Szantorini déli, Krétával éppen szemben fekvő' részén. Marinatos ekkor mar világhírű tudós volt, egye­temi tanár, s a Görög Tudomá­nyos Akadémia elnöke. Az ő kezében összpontosultak az összes, görögországi ásatások ügyei. Már a legelső napokon is érdekes eredmények születtek, mert kiderült, hogy az ásatá­sokra kijelölt területen, a vas­tag horzskő- és hamuréteg alatt bronzkori eszközök, vala­mint vázák töredékei fekszenek. Néhány heti további munka után pedig világgá repülhetett a szenzációs felfedezés híre: a Szantorinin egy bronzkori vá­ros romjai fekszenek a vulkáni eredetű rétegek mélyén, s ezt a várost a tűzhányó pusztította el! De mi köze mindennek At­lantiszhoz? Dr. Hédervári Péter (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents