Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-29 / 28. szám

A szocialista országok életéből Bulgária ff; Két esztendő a mérlegen lókkal'nőtt. Ezek a mutatók azt jelzik: a számottevő növekedés ellenére — amely különösen ak­kor jelentős, ha figyelembe vesszük a nehéz világgazdasági helyzetet, amely Bulgáriát is nagymértékben érinti — egye­lőre elmaradás tapasztalható az 1981—85-ös évekre elfoga­dott népgazdasági terv fő irányzataitól. Az idei esztendőre összeál­lított népgazdasági célokat — mint Sztanis Bonev miniszterel­nök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke jellemezte — a realitásod jellemzik. A terv­készítők abból indultak ki, hogy Bulgáriában is végérvényesen befejeződött az extenzív növe­kedési szakasz, az ehhez szük­séges valamennyi termelési fé­nyező gyakorlatilag kimerült. Éppen ezért az idei esztendő­ben előtérbe kerül a tartalékok teljesebb kihasználása, köztük az anyag- és energiagazdálko­dás javítása, a munkaszerve­zés és a munkafegyelem erősí­tése. Figyelemre méltó, hogy például a nemzeti jövedelem 3,8 százalékkal tervezett bővü­lését — ez összegszerűen mint. egy egymilliárd leva lesz — teljes egészében a munkater­melékenység növelésével kíván­ják elérni. Az ipari termelés 4,8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig a terv szerint 2,7 százalékkal bővül 1982-höz ké­pest. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában nagyon so. kát várnak Bulgáriában a ta­valy bevezetett átfogó gazda­ságirányítási reform kiteljese­désétől. Az intézkedések a ko­rábbinál nagyobb önállóságot biztosítanak a vállalatoknak és lényegesen módosították a mi­nisztériumok feladatait, illetve hatáskörűket. Ami a vállalatokat illeti: az idei esztendőtől kezdve a ko­rábbi több száz mutató helyett mindössze hét tervmutatót kap­nak. Kötelezően előírják a vál­lalatok alaptevékenységére vo­natkozó értékesítés mennyisé­gét, a nyereséget, a valutabevé­telt, a műszaki fejlesztés teen­dőit, az új beruházásokat, a hazai, illetve az importból szár­mazó anyagoik és félkésztermé­kek felhasználásának felső kor. látóit. A vállalatok számára megadott mutatók kötelező ér­vényűek. (Azt tervezik egyéb­ként, hogy a vállalati tervezési munka javítása érdekében a későbbiek során öt évre előre rögzítik a mutatókat). A válla­latok a jövőben önállóan dönt­hetnek majd, hogy a kötelezően előírt termékeken felül mit gyár. tanok és azokat milyen piaco­kon értékesítik Ezzel összhang­ban módosul a vállalati elbírá- jás-értékelés is: a termelési erő. források maximális kihasználá­sával a minél nagyobb nyere­ség elérése a cél. Szovjetunió _ Nyugatról keletre Az új esztendő küszöbén Bul. gáriában is értékelték a végzett munkát és félvázolták a követ­kező hónapok tennivalóit. Új vonásként — más szocialista országoktól eltérően — az 1982- es esztendőt nem önmagában vizsgálták, hanem a legfonto­sabb mutatókban két esztendő teljesítményét minősítették. Ez — mint ahogy arra bolgár köz­gazdászok rámutatnak ■— reáli­sabb értékelésre ad módot. A bolgár statisztikai hivatal jelen, tése szerint a nemzeti- jövede­lem az ötéves tervidőszak első két esztendejében összesen tíz százalékkal, az ipari termelés körülbelül 9,8 százalékkal, míg a mezőgazdasági 10,4 száza­A szovjet népgazdaság áta­lakulásának egyik legfontosabb jellemzője a termelés súlypont, jónak a keleti körzetek felé va­ló eltolódása. Minden ágazat­ban megfigyelhető ez a jelen­ség. A gazdaságföldrajzi térkép a történelem alakulására is ma­gyarázatot nyújt. A Szovjet— Ázsiában kialakult új ipari bá­zisnak óriási szerepe volt ab­ban, hogy a Szovjetunió ellen tudott állni, és végül győzött a második világháborúban, ami­kor az európai szovjet iparvi­dék nagy része német megszál­lás alá került. A háború óta a szocialista építésbe bekapcso­lódtak a Jenyiszej és az Anga­ra medencéjének óriási energia, forrásai, megalapozva ezzel Kö­zép- és Kelet-Szibéria óriási tér­ségeinek qazdasági fejlesztését. A távoli Szovjet-Kelet és-Észak ritkán lakott területei a délke­leti aszályos vidékek, Közép- Ázsia félsivatagai egymás után kapcsolódnak be a szovjet nép­gazdaság vérkeringésébe. Jól példázzák ezt az ipar „kenyerének", az energiát elő­állító erőműveknek a telepítése. Közismert, hogy a Szovjetunió­ban létesülnék a világ legna­gyobb vízlépcsői. A Volga— Kóma vízlépcső rendszer (ösz- szesen 14 ezer megawatt) már lényegében elkészült. Köztük olyan óriásbk is működnek, mint a Lenin-erőmű Kujbisevnél (2300 MW) vagy a volgográdi vízierőmű (2500 MW). De a víz­energia-forrásoknak több mint 80 százaléka az Uralon túli ke­leti országrészekben van. Ott Inkubátorok Koraszülött csecsemők elhe­lyezésére szolgáló inkubátorok prototípusának tervét készítet­ték el nemrégiben a belgrádi Nikola Tesla Gyár dolgozói. A jugoszláv tervek szerint és ki­zárólag jugoszláv alapanyagok­ból készült inkubátorok rendsze. rés gyártását az idén kezdik meg. Kedvezőek az eredmények az energiagazdaságban is. Az erő­művek az ellátási nehézségek ellenére túlteljesítették tervü­ket: 117,5 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek. Tavaly év eleje óta nem voltak áramkiesések A lengyel erőmű­vek összteljesítménye 1270 me­gawattal bővült: áramot adott már a Polaniec erőmű V. és VI. blokkja, Belchatow és Zarno- wiecz. épülteit és épülnek az Angara- Jenyiszej vízlépcső-erőművei, amelyek négyszerié, ötszörte ol­csóbb áramot fejlesztenek, mint a voigai erőművek, és amelyek­nek alapvető szerepük van az ázsiai szovjet területek iparo­sításában. A tervezett 12 erő­mű közü| elsőnek a bratszki épült fel. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a. világ egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalják a még épülők. És a vízierőművek építése is to­vább vándorol keletre. A tizedik és tizenegyedik ötéves terv programjában szerepeli a ké­pünkön látható Amur-melléki -Zeja vízierőmű építése, amely a Szovjetunió legkeletibb vidé­kének jelent olcsó és nagy energiaforrást. A nagy vizierőmű-építések el. lenére az összes termeit villa­mos energia négyötödét még ma is a hő- és atomerőművek szolgáltatják. A hő- és vízierő­művek energiájának összesítése, a több európai és szibériai energiarendszer egyesítése fo­lyamatban van, jóllehet a nagy­feszültségű távvezetékeknek óri­ási távolságokat kell áthidalni­uk. Kombájnos brigád a wieczdreki szénbányában A bányászatban és az ener­giaszolgáltatásban elért ered­mények mindenekelőtt a mun­kafegyelem megszilárdulásának köszönhetők. A jelentések sze­rint, ha a szállítási nehézsé­gek nem akadályozták volna, még-2,5—3 millió tonnával több kőszenet is ki tudtak volna termelni. Eredmények a szén- bányászatban 1982-ben a lengyel bányászok 189,3 millió tonna kőszenet és 37,4 miilió tonna barnaszenet hoztak felszínre. Ez megfelelt a válság előtti évi mennyiségnek. Ennél több feketeszenet, 201 millió tonnát csak 1979-ben bá­nyászatok Lengyelországban. Ezt az eredményt azonban akkor hétnapos munkahéttel érték el, vasárnaponként is dolgoztak a bányákban. * Aztán jött a válság. A szén­bányászat visszaesett: 1981-ben csak 163 millió tonna volt a tel­jesítmény. A szénhiányt az ipar, a lakossági ellátás és az export egyaránt megsínylette. Az ener. giaigényes iparágakat, mint például a cementgyártást, kény­telenek voltak leállítani. Napi­renden voltak az áramkiesések, A következmény: az állatte­nyésztő telepeken elpusztultak a.csirkék, a tehenek nem adtak tejet, az utcai víf&gítást kikap­csolták, a könyvtárakat és mú­zeumokat sötétedéskor bezár­ták. Ilv módon az 1982-ben elért eredmények nemcsak Lengyel- ország lakosságát, de a világ- közvéleményt is meglepték. Meglepetés vált ez Reagan amerikai elnök tanácsadói szá­mára. is, akik arra számítottak, hogy a lengyel szén eltűnik a világpiacról, hogy helyet adjon az amerikai szénexportnak. A valóság ezzél szemben: Lengyel- ország 29,1 millió tonna szenet exportált. 16,1 millió tonnával többet, mint egy fél évvel ko­rábban. A nyugati kivitel meg­duplázódott: elérte a 16 millió tonnát. Az apostol Kuba „Egyenes derékkal jöttem, Onnan hol nőnek a pálmák, Mielőtt meghalok, lelkem Versekben osztja e| ólmát!” Fiatalok és idősebbek ének- lik-dúdolják szerte a világon a forradalmi jelképpé lett kubai dalt, a Guantandmérát. Ám azt mór kevsebben tudják, hogy verssorait egy lánglelkű költő- forradalmár, Jósé Marti vetette papira, „Egyszerű versek" cím­mel, még a múlt század végén. Marti emlékét nemcsak a Gu. antanoméra őrzi. Eszméi, gon­dolatai ma is érvényesek, ma is hatnak egész Latin-Ameriká- ban. Most, születésének 130. év­fordulóján a kubai nép nagy szeretettel, széles körű ünnep­ségekkel emlékezik meg az „Apostolként" emlegetett haza­firól. Jósé Marti 1853. január 28- án született a havannai kikötő­negyedben egy spanyol beván­dorló család első gyeremeke- ként. A vékony termetű, ragyo­gó tehetségű fiút vönzza az iro­dalom, a költészet, de legin­kább a hazájában folyó sza­badság küzdelmek lelkesítik. Már 17 éves korában szembe­kerül a spanyol gyarmati ha­tóságokkal. Hat év börtönre íté­lik, megismeri a kényszermunka poklát, majd száműzetésbe Spanyolországba küldik, ahol jogi- és bölcsészdiplomát sze­rez, Szenvedélye és elhivatott­sága azonban egyetlen cél fe­lé vezérli; felszabadítani Kubát a gyarmati elnyomás alól. Rövid életének nagyobbik része száműzetésben telik el. Akáirhová kerül, Mexikóba, Gu­atemalába. az Egyesült Álla­mokba, mindenütt keményen dolgozik. Költő, drámaíró, éles tollú publicista, nagy hatású szónok. Szervezi, aktivizálja emigráns honfitársait, a felsza. badító harc döntő szakasza előkészítésének szellemi atyja. A függetlenség kivívását azon­ban már nem érheti meg. Má­sodik hazatérése után néhány hónappal fegyverre] a kezében hal meg, a harctéren éri az el­lenséges puskagolyó. Csupán 44 éves volt. Verseinek, gondo­latainak* magától értetődő tisz­tasága, hősi halála nekünk ma. gyaroknak Petőfit juttatja, eszünkbe. Jósé Marti Latin-Amerika tör­ténelmének egyik legjelentő­sebb gondolkodója volt, aki sok mindent előre megérzett a kon­tinens jövőjéről. Felismerte, hogy a hanyatló spanyol biro­dalomnál veszedelmesebb a közeli szomszéd, az Egyesült Államok. Figyelmeztetett o mo. nokultúra, az egyoldalú gazda­sági szerkezet, az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő egyodalú kül­kapcsolatok veszélyeire. Valódi függetlenséget kívánt Kuba szá­mára, nem pedig azt, hogy gaz­dát cseréljen. Jól sejtette meg a veszélyeket. Halála után nem sokkal Washington egyenlőtlen szerződéssel láncolta magához a cukorszigetet. Csak hat évti­zed múltán, Fide! Castro és a felkelő hadsereg katonái telje­sítették be Marti álmát: kivív­ták Kuba második függetlensé­gét. Az Apostol egységre közös fellépésre buzdította Latin-Ame­rika, — ahogyan ő fogalma­zott: „a mi Amerikánk” — né­peit. Szavai akár ma is elhan­gozhatnának a falklandi hábo­rú után ismét összefogásra hajló kontinensen: „Itt az ideje, hogy számba vegyük erőinket, egy­máshoz Igazítsuk lépteinket és szilárd tömböt alkossunk, mint az ezüst az Andok méhében”, (Elekes) Jósé Marti, a lánglelkű kubai forradalmár Testvér­lapjaink írják CAMBEHCKO flEAO A szliveni Kék Kövek Játékgyár nagy elismerést szerzett magának termékeivel a belföldi és a külföldi piacokcrn. A vállalat kollektívája az elmúlt 20 év alatt azt tűzte célul, hogy olyan játékokat gyártsanak, me­lyek mosolyt varázsolnak a gyermek­arcokra. A puha szőrű nyuszikák és mókusok az apróságok kedvenc já­tékaivá váltak. 1982. évi termelési tervüket, a je­lenlegi ötéves terv első két évi fel­adatait, teljes mértékben teljesítet­ték. Azóta már az 1983. évi tervfel­adatok eredményes megvalósításához szükséges feltételeket készítik elő. Az idei évben az első félévre egymillió^ egyszázezer leva értékben kell játé­kot gyártaniuk, de az ősszel Plovdiv- ban tárgyalásaik során a kereskedel­mi szervek kétmillió-ötszázezer leva értékű különféle játékra adtak meg­rendelést. így a termékek értékesítése nem okoz gondot a gyár vezetőinek a hazai piacon. Az idei évben 40 új modell sorozatgyártásával kívánják bővíteni a választékot — a nyuszicsa­lád, északi fehér medve, Mikimaus, a sétáló és ugató kis kutya a kiraka­tokban várja majd a kíváncsi vevő­ket. A külföldi piacon Anglia. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Kuba, Ro­mánia, Magyarország és az NDK-beli testvérváros Gera is keresi a termé­keket. ELÁS SLAVONtJE A konvertibilis valutapiacra továb­bi tartalékokat tud mozgósítani Szla­vónia—Baranya régiójának gazdasá­ga. Ezt állapították meg a régió társult munkaszervezetei, melyek azt tervezik, hogy az 1983-as évben 16 százalékkal növelik a kivitelt az el­múlt évhez képest. Ezt a növekvést annak tudatában határozták meg a termelők, hogy a régió gazdaságá­ban még nagy tartalékok, továbbá reális lehetőségek vannak arra, hogy a tervezett lépést megtehessék. Terveik szerint 17,1 milliárd dinárt tenne ki a nyersaynagok behozatalá­ra fordítandó költség, míg az export 21,6 milliárcfot hozna a terület ter­melőinek. Dinamikusan növekszik egyébként a konvertibilis piacokra való kivitel, elsősorban a fejlett, va­lamint a fejlődő országokba. Ez a bel- és külkereskedelem szervezésé­ben kiván majd nagy körültekintést, szervezettséget, összhangban az eszé­ki régió külkereskedelmi elképzelé­seivel. Az export egyébként egyre jelentősebb tényezővé válik e terület fejlődésében. A gazdasági egységek most ismé­telten áttekintik, milyen lehetősége­ik vannak a külpiacokon való sikeres fellépésre. Mivel az új beruházáso­kat korlátozták, fegyelmezettségre van szükség valamennyi egységnél, hiszen elsőbbséget azok fognak él­vezni kölcsönök, hitelek elnyerésében, akiknél leghamarabb lehet várni az exportból eredő pozitív hatásokat. A termelés területén a lenagyobb abszolút exportot a bőr, gumi és ci­pő készítésével foglalkozó Borovo Gyár tervezi, a régió kivitelének 27 százalékát kitevő árumennyiséggel. Második helyet a fémfeldolgozó üze­mek foglalják el, 24,8 százalékkal, mig a mezőgazdasági termelés har­madik helyen áll az exportőrök kö­zött Szlavónia—Baranya területén. Ez a három szféra adja majd az ex­port 70 százalékát. E tervek megvalósításához főként a fejlett ipari országokból szükséges nyersanyagot behozniuk, nz import 76 százalékát, de dinamikusabban akarják növelni a fejlődő országok­ból származó behozatalt is. Innen a bőr- és gumiipar, a cipőgvártás. az élelmiszeripar számára vásárolnák a nyersanyagot. Jugoszlávia Technikai újdonságok Automatikus vezérlésű köny. nyen áthelyezhető vízi erőmű mintapéldánya 'készült el a na­pókban a pula'i hajógyárban. A hazai nyersanyagok felhasználó­sával készült berendezés számos előnyt ígér a hagyományos erő­művekkel szemben: nem kell hozzá géptermet építeni, egy­szerűen üzembe helyezhető és olcsón term,°| áramot, A gyár­ban rövidesen megkezdik a hordozható 15 és 2500 KW tel­jesítményű vízi erőművek soro­zatgyártását. * Új kisteherautót mutatott be a szlovéniai Köper CIMOS Válla­lata. A Diane kocsi mintájára készült teherjármű a DÁK ne­vet viseli. Súlya: 640 kilogram, teherbírása: fél tonna. A kocsi 100 kilométeres óránkénti se­besség mellett 7,2 liter üzem­anyagot fogyaszt. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents