Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-29 / 28. szám
A károkozó is károsult Milliós károk - felelőtlenségből, „jópofaságból” Festék-spray— házak, kocsik ellen Tűz a rönkvárban A homokozó egyetlen éjszakája Valahányszor randalírozás- okozta károkról hallok, mindig egy régi emlékkép elevenedik meg bennem abból az időből, amikor Pécs-szerte még olyan csővázas padok voltak, amelyeknek a lábait félméternél mélyebben a földbesüllyesztett betongúlókhoz csavarozták. Egyszer Uránvárosban egy reggelen arra lettem figyelmes, hogy a házak közti parkok egyikében a padokat betongúlástól kirángatták a földből. Itt aztán volt erő! . . . Hány meg hány hasonló esetről tudunk még! Tavaly — emlékszem — azzal' szörnyül- ködtettek el a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál, hogy ozon frissiben elmondták: a Köztársaság téri szökőkút medencéjének a két oldalán lévő fúvókasorokat akkurátuson, nagy-nagy türelemmel betöm- ködték vicces fiúk, s kis híja volt, hogy a vizet nyomó motorok nem égtek le. így „csak" két ember két műszakja bánta a „tréfát". Fizet a társadalom Igazán nem is tudhatjuk, hogy a károkozók mögött mikor van tényleges gonoszság, romboló düh, vagy egyszerűen csak „jópofaság”. Pl. a Zsol- nay-kút megrongálását sem a, szándékosság, hanem a meggondolatlanság idézte elő: egy fiú imponálni akart egy lánynak, s most munkások tucatjai dolgoznak azon, hogy a rombolást meg-nem-történtté tegyék. Persze a végeredmény szempontjából mindegy, hogy szándékosság vagy meggondolatlanság idézi elő a kárt, a jóvátétel az esetek túlnyomó többségében a társadalomra hárul. Milliókat kell rendszeresen olyan dolgokra költenünk, amiknek jobb helye is lehetne manapság, amikor amúgyis meg kell néznünk, mire adunk ki egy fillért is. Viszont, aki kárt okoz, az ilyesmire igazán nem gondol (és feltehetően el sem olvassa mérgelődésemet). Ilyenkor év elején az előző évről mérleget készítvén ez a dolog is szóba kerül, nagy ösz- szegek — számos milliók! — említésétől kísérten. Ezt próbáltam kinyomozni, de bárhol is érdeklődtem, kiderült: a károkat sehol sem forintosítják, azok „belevegyülnek" a szokásos napi karbantartási munkák költségeibe, s csak nagyritkán fordul elő, hogy van kártérítő tettes is. Tulajdonképpen érthető is ez, hiszen oly mindennaposak a szándékos károkozások, hogy természetesnek is veszik a miattuk felmerülő költségek „lenyelését”. Legtöbbször arctalan vandálok miatt megy fel a pumpa . . . Pádból aprófa A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál Pintér Valéria parkfenntartási üzemvezető fényképcsomót terít elém, amikor a témáról beszélgetünk: beton-sakkasztal kettétört lappal, összetört virágtartók, virágjaiktól kifosztott kőtálak, megcsupált tulipánok .. . És az eleven élmények sora. Az Erika utcai „csodapark" két évig mindenkit lenyűgözött a szépségével, aztán tavaly egy reggelen a környékbeliek azt látták, hogy a színes műanyag-ülőkék többségét összetörték. A Diana téren tavalyelőtt különleges jót. E HÉTVÉGE szószert állítottak fel: a faoszlopokat kötelek szövevénye fogta össze, pompás mászóle: hetőséget kínálva a gyerekeknek. Mára kötelek már nincsenek — levagdalták istentudja kicsodák, istentudja mikor. Az Ifjúság úti ABC-nél ún. kanadai asztal-padot raktak le (ára 6000 forint), amit egykettőre aprófává vertek szét. Az uránvárosi „kaland-játszótéren" a rönkvárakat kezdték ki, a „bontási anyagból" éjszakánként tüzet raktak. Az Egri Gyula út— Hajdú Gyula út sarki belső ud. varon az új homokozót U-ala- kú betonelemekkel vették körül, a műszaki átadást követő napon oz elemek kazalba hányva voltak a homokozó mellett. Se szeri, se száma a példáknak, nem is csodálható, ha a vállalat munkásai joggal elkeseredettek, amikor munkájuk ilyen semmibevételét tapasztalják. Pl. olyankor is, amikor a parkolókban újra meg újra cserélni kell a fákat, mert hol az egyik, hol a másik kocsi húzza meg a kérget, s ez a „játék” addig tart, amíg a fa ebbe belepusztul. A többszöri pót. lás sok pénzt visz el. No és persze, az örökös csemeték árnyékot sem adnak. Futóverseny kocsitetőkön És másutt? A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál Kovács lózsel főmérnök az emlékezetembe idézi: a tavalyi szilveszteri jókedv „eredményeként" a városban mintegy 50 ezer forintnyi kár keletkezett a tönkretett szemetesedényekben. Idén valamivel szolidabb volt a jókedv, már ahogy a vállalattól látszott. Mintegy százezer forintra teszi a KRESZ- táblákban okozott károk összegét a főmérnök. Az „éjszakai erősek" előszeretettel hajlítgat- ják a táblatartó-oszlopokat, amelyek — alumíniumból lévén — el is törnek. A háromszögletű táblák is a vandalizmus céltáblái: ki tudja, miért, de szeretik behajlítgatni a sarkaikat. A PIK-nél Kanizsai László házkezelési osztályvezetőt faggatom, de forintösszeget ő sem tud mondani, a házkezelési költségek nyelik el a randali- rozós miatt elköltött- forintokat. Példákkal azonban tud szolgálni. Rendszeresen kifosztják a panelházak tetőkijáratai ajtajainak a zórkulcs-dobozait. Miért? A lakókat egy menekülési lehetőségtől fosztják meg, ha netán tűz ütne ki a házban. TelefirkáljaE a lépcsőházakat — a festék-spray a homlokzatok után „belsőtéri dekorációs eszközként" is megjelent. Újra meg újra betörik a bejárati üvegajtókat, s ilyenkor bizony napokig alaposan szellőzhet a lépcsőhöz. Tettes persze nincs! A 104 nyilvános telefonfülke is állandó rongálási célpont. Vajon gondol-e arra az, aki leszaggatja kábelestől a kagylót, kiszereli a seholsem használható mikrofont, tönkreteszi a készüléket, hogy a hasznavehetetlen telefonállomás által emberéletet tesz kockára? Telefonkönyv? Ilyesmit már ki sem raknak, hiszen már a kitétel napján elkezdik a „trancsíro- zását". Gyakori a panasz a várakozó gépkocsikban okozott károk miatt. Dr. Szallián Béla, az ÁB gépkocsikárrendezési osztály- vezetője sem tudja ezt forintban kifejezni, az ilyen kifizetéseket nem gyűjtik külön, de néhány rongálóstípust azért elmond. Itt is divatba jött a festék-spray. Ha idejében nem veszik észre (azaz, amikor meg friss a festék), bizony jöhet a fényezés. Ez még a Casco mellett sem olcsó mulatság! Volt olyan kártétel, amikor vidám fickók végigszaladtak a parkoló kocsik tetején. Tavaly szilveszterkor sok volt o csillagszórós kár (a szikra eítávolít- hatatlanul róég a dukkóro, s csak egyetlen orvosság van: az újrafényezés), de idén — a sokszori figyelmeztetésnek köszönhetően — lényegesen kevesebb ilyen esete volt a biztosítónak. És mi van még? „természetesen" a tartozékok leverése, a kocsioldalak végigkar- colása, lámpák beverése, gumik kiszúrása ... Valami különös dolog ez. Amerre csak nézünk, mindenfelé kártételekkel találkozunk, s akár a személyünk ellen, akár a köztulajdon ellen irányul, a károsultak mindenképpen mi vagyunk. És bármily furcsa, végső soron az is, aki a kárt okozza. Mert — sajnos — ő is a társadalmunk togja. Ismét a harkányi művelődési házról Hársfai István Vannak tervek a Harkányban épülő művelődési ház belsőépítészeti megoldásaira! Részletes tervek, rajzok készültek a Mecseki Szénbányák tér-' vezési osztályán a villamos berendezésekre, a fűtésre, még a bútorzatra és a függönyökre is. Erről a harkányi tanács vezetőivel együtt saját szemünkkel győződhettünk meg azon a tanácskozáson, amelyet a Szénbányák tervezői hívtak össze. Most ne firtassuk, miért nem tudtak eddig Harkányban a művelődési ház belső berendezésének nyolc példányban megküldött tervrajzairól. Használni úgysem tudták volna őket, mert az épület csak most jutott el abba az állapotba, hogy szóba kerülhetnek a belső megoldások. amelyek — ha mind megvalósítják a tervezők elképzeléseit — esztétikussá és jól hasznosithotóvó teszik majd a házat. Egyik olvasónk — o lapunkban megjelent tudósításra válaszolva — amellett tör lándzsát, hogy igenis szükség volt ekkora művelődési házra Harkányban. Vele együtt mi is bizakodunk, hogy igaza lesz. Kételyeinknek a magyar- országi művelődési házak átlagos kihasználtságát szem előtt tartva adtunk hangot. A nagy előtér, ahol a „nyitott ház” koncepcióba iílő prog. romokat remekül meg lehet majd rendezni, a kétszáz személyes színházterem, a sok célra hasznosítható öltözők, klub- helyiségek sora, az előkerült rajzok szerint mind aprólékos, pontos tervezésre vall. A kivitelezés — a tanács vezetői szerint — eddig pénzhiány miatt akadozott, de most remény van arra, hogy 1983-ban már a belső berendezések egy részét is fölszerelhetik. Az UNI- BER elvállalta az építkezés műszaki ellenőrzését addig a pillanatig, ameddig a kivitelezés költségei fedezve vannak. Ezek a legújabb hírek a harkányi művelődési házról. H. J. Hz országban elsőként Az orvosi rendelőkben megjelenő betegek adatainak nyilvántartása, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek feldolgozása, a következtetések levonása igen jelentős manuális munkát hárít az egészségügyben dolgozókra. Úgy tűnik viszont, hogy Pécsett, országosan elsőként, ez év januárjában korszakos lépésváltás történt: a megyeszékhely 136 000- re tehető tizennégy éven felüli lakosságának adatait a Pollack Mihály Műszaki Főiskola R 22. es számítógépén tartják nyilván és az úgynevezett számítógépes komplex szűrés, a sikeres kísérletek befejezését követően, a gyakorlatban is beindult. A pécsi modellt, mint hallottuk, oz elmúlt év őszén Szegeden rendezett országos konferencián követésre méltónak tartották, melytől a járóbetegellátás színvonalának növelése és az egészségügyi adminisztráció csökkenése várható. A Pécsi Egyesített Egészség- ügyi Intézmények rendelőintézeti laboratóriumi forgalma éves átlagban kétmillióra tehető. Számos olyan megbetegedés van, amelynél párhuzamosan végeztek laboratóriumi vizsgálatokat, a procedúrát tehát nem egy esetben a betegnek több ízben is végig kellett járni. A nyolc évvel ezelőtt létrehozott „Komplex Szűrőállomás” egyik feladata volt, hogy a felnőtt lakosság szív-, érrendszeri, anyag, csere, idült máj és vese, légzőszervi, nőgyógyászati és tumor betegségeit kiszűrje. Az igen nagy manuális munkát igénylő, több évig tartó tevékenység eredményeként mór az elmúlt évben mintegy hetvenezer laboratóriumi vizsgálatot nem kellett elvégezni, mert a szükséges információk rendelkezésre álltak. A számítógépes rendszer segítségével viszont tovább pontosítható, hogy a betegnél milyen vizsgálat elvégzése szükséges, mert mindez az R 22-es memóriaegységéből lehívható. Személyazonosításra, az Állami Népességnyilvántar. tó Hivatal kódrendszerét alkalmazzák, így a két számitógépes rendszer összekapcsolásának feltétele adott, a személyi adatok naprakészek. — A szűrővizsgálati forgalom számítógépes feldolgozását 1977-ben kezdtük tulajdonképpen, mikor több, mint tizenöt és félezer személy adatait dolgoztuk föl. Ehhez igen készséges segítséget nyújt azóta is a PMMF Matematikai és Számítástechnikai Intézete. Annak idején arra kerestük a választ — mondja dr. Szilasi Anna Pécs megyei Város Tanácsa egészségügyi osztályvezetője—, Számítógépes egészségügyi nyilvántartás Pécsett Á beteget az R 22-es idézi a vizsgálatra hogy milyen megterhelést vett át a szűrőállomás az alapellátástól, mekkora arányú a betegek felesleges küldözgetése, amely számukra és számunkra is nagy megterhelést jelent. Vizsgáltuk továbbá a már ismert és új megbetegedések arányát is. Harminckét rizikófaktorból tucatnyi rizikócsopor- ■ tot állítottunk össze a számilatot kell elvégezni. A tesztelés tehát befejeződött, most már elhisszük az R 22-es adatait. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gép ellenőrzi a szűrés elvégzését is, és amennyiben nem kapja meg a laboratóriumi eredményt, úgy egy hónapon belül újabb felszólítást küld a szűrőállomásra. A rend. szerszervezők és egészségügyi A számítógépek adatfeldolgozás közben tógépes nyilvántartás számára: például a szív, vese és érrendszer, tumor, cukorbetegségekre veszélyeztetettekre vonatkozóan. Mindez lehetővé tette periodikus szűrés és gondozás intézményen belüli információs rendszer modelljének kidolgozását. Csak példaként említem, hogy tavaly — mert a gépre kidolgozott tesztelés a manuális ellenőrzés után még fél esztendőn át folyt — ezer tumorgyanús közül mintegy 240-nél vált szükségessé a részletesebb vizs. gálot elvégzése, 11 esetben igazolódott a rosszindulatú betegség, 227 esetben viszont megállapítottuk, hogy az illető gyógyítható. A gépnek tehát óriási jelentősége, hogy Pécs felnőtt lakosságának 200—500 adatát tárolja személy szerint. A számítógép megírja a vizsgálatra felszólító idézőcímkét, kidobja, hogy ki melyik rizikó- faktorba tartozik, az illetőn mikor és milyen jellegű vizsgászakemberek egyébként gondoltak a „spontán" betegforgalomra is. Erre a célra külön adatlapot szerkesztettek, omit az R 22-es szintén feldolgoz. A számítógépes rendszer nagy segítséget nyújt a körzeti orvosok számára is — Pécsett 69 körzet működik —, mert ettől az évtől kezdve megkapják a betegforgalommal kapcsolatos statisztikát, a vizsgálati eredményeket személyekre bontva. Ez azt jelenti, hogy a körzeti orvosok és az asszisztencia megszabadul az eddigi eléggé leterhelő adminisztrációs munkáktól, hiszen oz információk visszakerülnek a körzetbe. Különben most folyik az a kutatási munka, amelynek az a cél. ja, hogy a teljes körzeti orvosi dokumentációt számítógépre vigyék. Az adatrögzítést a szűrőállomáson végzik a Mickey 80 mikroprocesszoros készülék segítségével. Az információkat az irógéprendszerű szerkezetről mognókazettára rögzítik, at adatokat pedig az Interface egység továbbítja az R 22 részére. A szűrőállomáson lévő berendezések lehetővé teszik a személyenkénti adatok, a nopi forgalom tárolását, és a képernyőn kiirt esetleges hibák azonnali korrigálását is. E mikroprocesszoros berendezés lehet az alapja a körzeti orvosi egységekre épülő rendszernek, ahonnan a telepített terminálokról a későbbiek során az adatokat továbbítják a számítógéphez. Kísérleti jelleggel* a Rókus utcai körzeti rendelőben is hamarosan beállítanak egy Mickey 80-ast. Ebben az évben várhatóan tíz körzetet kapcsolnak be a rendszerbe. A jelenleg rendelkezésre álló négy terminálból három a szűrőállomáson dolgozik, ahol naponta legalább háromezer adatot rögzítenek. Pécsett a manuális felkészülést is tekintve öt év tapasztalata áll az egészségügyiek rendelkezésére. E munkának különben az első időszakban részese volt az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet számítástechnikai munkacsoportja, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szervezéstani Intézete és — mint ahogy említettük — o Pollack Mihály Műszaki Főiskola, amely., a továbbiakban is igen nagy feladatokat vállal magára az egészségügyi irányítás és tervezés, a lakossági ellátás színvonalának emelésében. Végezetül szükséges hozzáfűzni a következőket: az Egészségügyi Minisztérium Számítás- technikai és Alkalmazástechnikai Bizottsága az elmúlt esztendőben fogadta el kutatási témaként a számítógépes szűrővizsgálat kidolgozását, a komplex lakossági szűrés modelljének felállítására. E téma a kutatási főirányok egyike, kidolgozására Pécs is pályázott... Salamon Gyula
