Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-22 / 21. szám

LScenc piusz saját ötletek ' sv--~ Dobozpalettázó gépet szerelnek össze a Sopianában Fotó: Läufer László A Sopiana Gépgyár termétcfejlesztő Nagyobb önállóság három áruházban A Minisztertanács 1982. ok­tóber 22-én megjelent rendele­té lehetőséget ad arra, hogy vállalatok, szövetkezetek egyes kereskedelmi egységeiket, úgy. nevezett jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemeltessék. Ba­ranyában a Ruházati Kereske­delmi Vállalatnál ennek meg­felelően három egység: Pécsett az Ifjúsági, Komlón a Csille, Mohácson a Duna Áruház áru. sit január 1 -tői a korábbinál nagyobb önállóságot biztositó rendszerben, amely a vásárlók­nak jobb áruválasztékot és még udvariasabb kiszolgálást igér. A MERUKER a kijelölt áru­házak vezetőivel, illetve helyet, teseivel öt évre szóló szerző­désben rögzítette a működésre vonatkozó feltételeket. Csomagológépek a hazai iparnak Megcélozták a külpiacokat is Olcsó, gyors beruházás Sátorponyvás istállók a szederkényi tsz-ben A nemrég önállósult pécsi Sopiana Gépgyár első saját termékével 1982 végére rukkolt ki. Két év alatt háromféle gyűj­tőcsomagoló és egységrako­mány-képző gépsort alakított ki a műszaki gárda a legjobb fizikai szakmunkásokkal együtt, működve. Az önálló termék ha­zai újdonságnak számít. 1980 a licenszvósárlás, 1981 a ter­mékkifejlesztés, 1982 a proto­típusgyártás esztendeje. 1983- tól sorozatban készülnek a kon- zervek és egyéb élelmiszeripari cikkek egységcsomagolását könnyítő gépsorújdonságok. Kezdetben csak újításként fogták fel a műszakiak ötletét, majd a nyugatnémet, svéd és svájci licencek megvásárlása után az importpótló honosítás gondolata került előtérbe. Ne­héz feladatnak tűnt a hazai szabványokhoz való igazítás, csupán a megvett dokumentá­ciók jelentettek támpontot a pécsi konstruáláshoz. Náfrádi Gusztáv fejlesztési osztályvezető szerint a külföldi prototípus nélkül a kifejlesztés úgy hatott. mintha sötétben ta­pogatóznának. Veszélyes koc­kázatvállalásba fogtak, de na­gyobb rizikóval járt a megfe­lelő alkatrészellátás. Hónapo­kig tartott, míg- döntöttek, mi az, ami a hazai kereskedelem­ből, a házilagos előállítás út­ján, s legutolsó sorban import­ból teremthető elő. Újvári And­re-' gyártmányfejlesztő arról be­szélt, hogy a tervdokumentá­ciókat hetente, sőt naponta változtatták, míg sikerült a ha­zai élelmiszeripari követelmé­nyeket maximálisan figyelem­be venni. Bár jártak a svájci Inwolvo cégnél, az egyik li- cencszállítónál, de kevésnek bizonyult a külföldi tapaszta­latszerzés. Kiderült, hogy az Inwolvo, lwema és Daboy cég gépsoraival a külföldi partne­rek hazai konzervek egységra­kománnyá képzését nem vál­lalják, legfeljebb periférikus, alig teljesíthető megrendelés­ként szerepelhetnénk. Konzer- veink méretei, súlya általában elütnek a nemzetközi előírá­soktól. Méais, vállalták a re­ménytelennek tűnő honosítást, amibe befektettek több mint tízmillió forintot. Azóta az ösz- szeq jórésze a prototípusok ki­küldésével meqtérült. A tényt Frei János műszaki főosztály- vezető beszélgetésünk alkalmá­val nemegyszer kiemelte. A kartonfelállító — berakó, — kartonozó és a körbeburko­ló csomagológép jelenleg a Debreceni Konzervgyárban, a zsák- és dobozpalettázó pedig a BCM-ben, a Taurus Gumi­gyárban, a Törley Pezsgőgyár­ban vizsgázik. Nem csekély eredménnyel. Ugyanis a kézi és balesetveszélyes anyagmozga. tást, amihez aliig találni rako­dómunkásokat, gépesítették. A BCM, a Volán 12-es Vállalat, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat bízik az új termékekben. Közösen pályáztak, hogy a MÁV elkülönített fejlesztési alapjából az anyagmozgatást korszerűsítő tőikéhez jussanak. (Az alap forintjai a kocsiállás -miatt kiszabott bírságokból1 szü­letnek meg). A BCM-ben két gépsor működik kísérleti jelleg­gel. Szeretnék elérni az átme­neti műszaki hibák leküzdése után, hogy a mészhidráton kí­vül a vásárlói igényeknek meg­felelően cementet is kínálhas­sanak egységrakományban Ez. ze| is több vevőt akarnak sze­rezni. A Volán hét speciális da­rut. a Tüzép -raklapokat vásá­rolt, hogy az előcsomagolt áru. féleségeket könnyen szállíthas­sák. A fenti példák érzékeltetik, hogy a honosított berendezés­sorok a hazai körülmények kö­zött többre képesek, mint kül­földi társaik. A Sopiana állan­dó kapcsolatot tart fenn az al­kalmazókkal, hogy a módositá. sokat, a kérelmeket figyelembe vegye. így most tálcán fogják csomagolni a konzerveket, vagy húsipari áruk, műtrógyafélesé- gék egységrakománnyá alakítá­sára is sor kerülhet. Ennek ér­dekében finomítják egyebek között a megállító és megfogó szerkezetet, a vezérlést és to­vább csökkentik a felhasznált import anyagok arányát. Az importkiváltás az első nekifutás­ban Is jelentős de messze még a teljes eredménytől, főleg a hajtóműves fékmotorok vonat­kozásában Több házi újítással iqyekeznek kiváltani a hiányozó import alkatrészeket. Legutóbb a kartonfelállitó gép vákuum- rendszerét helyettesítették ha. zaival. A műszaki fejlesztési té­mákért felelős teamek tovább­ra is működnek a prototípus- gyártást seqítő elitszalomunkó- sok közösségével eqyütt. Az import berendezés hazai válto­zata jóval olcsóbb, gépsoron­ként 2,5—3 milliós árról beszél­hetünk. Mindez nem ok az elé. qedettséqre. Megnyugtató im­portpótlás akkor lehetséges, ha a hazai karton minősége meqhaladja a külföldiét, és ebben az esetben a berende­zés megbízhatóságára nyugod­tan vállalhat garanciát a gyár. tó cég. Aprp lépések vezetnek el a biztos sikerhez. Bár 1983 in­kább a kipróbálás esztendeje, már javában tart a piacszer­zés. A Szigetvári és a Dunake­szi Konzervgyár jelentkezett megrendelőként. A Szovjetunió mellett a közel-keleti dollórpi- ac meghódítását is tervezi a Sopiana Gépgyár. Csuti J. Egy tehénférőhely kialakítá­sa a hagyományos módon leg­alább 15 000 forintba kerül, ami hosszú időt vesz igénybe. A szederkényi Karasica Gyön­gye ‘Tsz központi majorjában a sátras (ponyvás) istállók meg­építésekor az említett összeg­nek a felével gazdálkodtak. A nyitott, karámrendszerű, pony­vatetős újdonságok kivitelezé­sét a gépműhely és az építé­szet húsz szakembere 1982 ta­vaszán kezdte, nyárra fejezte be. Rekordidő, idegen cég másfél évre vállalta volna a munkát. Decembertől a három létesítményben több mint 300 növendékmarhát hizlalnak, a szöbadta'rtásra emlékeztető mó. dón. A beruházó tsz-ben meg­szűntek o férőhelygondok, a húsmarhatartósi és a tejterme­lési ágazat tovább fejlődhet. A kémesi tsz szabadalmát vették át. Az ottani újítók a felfújható graboplaszt sátor, a csővázas tetőszerkezet, a nód- és palatető helyett az éghetet­len ponyvát ajánlották, ame­lyet speciális kötelekkel kell ki­feszíteni az akácoszlopokhoz. 1981-től Kémesen kisistólló, magtár, a harsány! tsz-ben ga. bonatároló készült ezzel a mód­szerrel. Szederkényben egy 450 négyzetméter felületű ponyva­tetőt közel ötven acélfelfüg­gesztés tart meg a hatalmas oszlopok között. Legnehezebb­nek a tartórendszer megvaló­sítása bizonyult. A rugalmas akác mellett döntöttek, mert az bírja a vihart, a terhelést. A szomszédos mezőgazdasági üzem nemcsak az ötletet ad­ta. Megvarrta a ponyvát, amelyhez a speciális szövetet a Szegedi Posztógyárból vásá­rolják. Ezen kívül a szerelés­ben is segítettek. (A ponyváról annyit, hogy tiz évet kibír, víz­hatlan.) Frey György építésvezető és Maul József művezető arról be­széltek, hogy amit csak lehe­tett, házierőből oldottak meg. így gyártották le a sátorfedés nélküli részek vas- és farost­lemez felületeit, a feszítő orsó. kát, a vasszerkezeteket, vala­mint a kosaras emelőt. Az utóbbival 8—10 méteres ma­gasságban könnyen mozogtak, nem béreltek darukocsit. Lele­ményességükkel megközelítőleg 30 százalék kivitelezési költsé­get takarítottak meg. A három új istállóban két ember dolgozik, egyebek között kezeli a fűthető önitatókat, frissíti a mintegy fél méter vas. tag mélyalmot, tisztítja, feltöl­ti a szabadtéri etetővályukat. A trágyásodó mélyalom kigőzöl­gése és az állatok lehelete ad­ja a meleget. A talajig leérő tetőborítóst belülről másfél mé­ter magas téglafal takarja, véd a széltől és az állatoktól is. Alig száz méterre ettől a lé­tesítménytől az előhasú üszőket tartják egy másik új istállóban. Hullámpalatetős, három tégla­fala van. a negyedik oldola teljes hosszában nyitott, egy szabadtéri etetőrendszerhez kapcsolódik. Boródpusztai min­tára épült, szintén olcsón és gyorsan. Itt is az a cél, hogy a szabadtartással edzettebbek, egészségesebbek legyenek az állatok. Nem közömbösek a tenyész­tésre vonatkozó gazdasági szá­mítások, elképzelések. Szeret­nék elérni, hogy az élőmunka, vele együtt a bérkifizetés, sőt a takarmányköltség csökken­jen. Nagy hideg esetében benn etetnek, többet almolnak, de minimálisan megnövekszik a felhasznált takarmány mennyi­sége. A keresztezett Holstein- friz—magyartarka állomány faj­táját tekintve szívós, valószínű, hogy o zord időjárás kellemet­len hatásait könnyebben viseli el. Az elmúlt néhány hétben a közérzetük kellemes volt. A kí­sérlet évének számít 1983, de­cemberben merik csak kimon­dani, mit hoztak a gazdasági számítások. Cs. J. Üzlet -1983 RÖVID HAJRÁ HELYETT HOSSZÚ HAJRAT. Vállalataink és szövetkezeteink az elmúlt év­ben nagy erőfeszítéseket tettek a nem rubelelszámolású ex­portelőirányzataik teljesítésére. Az év derekán a terv és a va­lóság még igen messze esett egymástól, de aztán az év má­sodik felében nagy versenyfu­tás kezdődött, kettőzött szor­galommal indították útnak ex­portszállítmányaikat még az utolsó napokban is, hogy minél kedvezőbb legyen a mérleg, s kifizethető az exportprémium. Nem jól van ez így. Év végén köztudottan összetorlódnak a szállítások, nyomasztó hiány mutatkozik szállítóeszközökből, arról nem is beszélve, hogy a később kiszállított áru ellenér­téke később folyik be. El kelle­ne érnünk — s talán éppen az exportprémiumok ösztönző ha­tásával —, hogy egyenletesebb ütemű legyen a kivitel. Rövid hajrá helyett nyissunk hosszú hajrát. * PÉCSI KESZTYŰSÖK A NAGYVILÁGBAN. A Hunor Pé­csi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Vállalat külkereskedőjével, a Tannimpex-szel már a múlt év őszén megkezdte idei üzletei­nek előkészítését, a mintakol­lekciókat soha olyan korán ki nem küldték, mint most, csak­hogy előbb kint legyenek a piacon, mint a versenytársak. Jelenleg is élénk külpiaci mun­kát folytatnak, nemrég érkezett haza Svédországból üzleti útról Kréth Károly, a siklósi gyár ve­zetője, s ugyancsak üzJetszerző úton Olaszországban tárgyal dr. Szabó József, a bőrruházati gyár igazgatója. Ugyanakkor a közeli napokban további tizen­egy kesztyűgyári szakember in­dul üzletszerzésre, nemzetközi kiállításokra nyugat-európai or­szágokba, sőt a Távol-Keletre is — ,a Fülöp-szigetekre, Pa­kisztánba és Japánba. A cél: új üzletek szerzése, olcsóbb nyersanyagbeszerzési források leikutatása. Üdvözlendő a gyá­ri szakemberek utaztatása, hi­szen ,á termelő Így juthat köze­lebb a piachoz, szerezhet első kézből értesüléseket a vevők igényeiről. •3c ELŐJELEK A HATAR MENTI CSERÉBEN. Indulnak a magyar —jugoszláv határ menti ügyle­tek. Az UNIVERZUM Szövetke­zeti Közös Vállalatnál a héten a jugoszláv Podravka cég kép­viselői tárgyaltak az idei igé­nyekről. Az UNIVERZUM hús­pástétomokat, halkonzerveket és más élelmiszereket vásárol­na, cserébe szárított zöldséget, tejport, tojásport ajánlott fel. Mellesleg vásárolnánk a köz­kedvelt (jelenleg csak turista- úttal elérhető) Vegeta ételíze­sítőkből is, de furcsamód — s ezt mi mondjuk — az engedé­lyező szervek „fekete listára" tették, nem akarnak versenyt támasztani a hazai levesporok­nak. A magyar—jugoszláv határ menti árucserében érdekelt szakemberek egyébként úgy látják, a jugoszláv gazdasági nehézségek nem fognak vissza­esést okozni a forgalomban, s minthogy a belkereskedelem dollárkeretét itthon is megnyir­bálták, ez is a határ menti ügy­leteknek kedvez, hiszen ezek nullszaldósak. A Pécsi UNIVER­goszláv üzletembereket, akikkel textiláru vásárlásáról tárgyal­nak. * ADÓS. fIZESS! Olybá tűnik, egyre jobb üzlet tartozni, leg­alábbis ami a gazdálkodók, a szállítók és a vevők egymás közötti ügyleteit illeti. Az el­múlt évben — különösen az, év második leiében — banki tájé­koztatás szerint igencsak fel­lazult a fizetési fegyelem, szo­kásba jött a fizetési halasztás, a vevők és a szállítók közötti kereskedelmi hitelnyújtás. A fi­zetésképtelenség ugyan egyes nagyokat sem került el — elő­fordult Baranyában, hogy egyik kereskedelmi vállalatunknál 100 millió forintnyi tprtozásért áll­tak sorba a szállítók —, de fő­ként a kicsikre mondható el, majdhogy nem erre rendezked­tek be. S ha netán a szállítók nem számoltak lel késedelmi kamatot, még jól is jártak oz adósok, átmeneti pénzzavaruk­ban nem kellett banki hitelt igénybe venniük. A gazdasági folyamatokat o pénzügyi folyamatoknak hűen tükrözniük kell, ez elengedhe­tetlen a gazdálkodás normális menete, a gazdasági tisztán­látás érdekében. Kétségkívül, közismert gazdasági bajaink közepette nincsenek könnyű helyzetben vállalataink, szövet­kezeteink. Talán éppen ezért túlzás a nagyvonalúság, az egymás iránti határtalan türe­lem és megértés a számlák ki­egyenlítését illetően. A M,agyar Nemzeti Bank mindenesetre a maga eszközeivel az idén azon lesz, hogy ez a nemkívánatos gyakorlat ne burjánozzék el. * A JÖVŐ ÜZLETEIÉRT, A Pé­csi Sopiana Gépgyár az elmúlt években svéd, NSZK-beli és svájci licencek alapján kezdett el csomagológépeket gyártani. A gépek honosítása sikerült, sőt esetenként a hazai és a kül­földi igényeknek megfelelően tovább is fejlesztették ezeket a gépeket, ami már saját fejlesz­tőik mérnöki munkáját, szak­értelmét és képzeletét dicséri. A moszkvai Kémia, '82 kiállítá­son például a szovjetek részé­ről felmerült az igény, meg kel­lene kétszerezni a zsókpalettá- zó gép teljesítményét. Nos a licencadó svéd cég közreműkö­désével most vállalkoznak erre. A nagyobb teljesítményű gép minden bizonnyal nagyobb üz­leti esélyeket biztosít a szovjet piacon. Egy másik saját fej­lesztés a dobozpalettázó gép fordítottja — a depalettázó, az­az a rakománybontó gép. Már a jövő üzleteire gondolnak. A Ml ÚJSÁG A DOLLARBOL- TOKBAN? Amióta a magyar állampolgárok 2000 lorint (ez. körülbelül 50 dollár), értékben tarthatnak maguknál konver­tibilis valutát, fellendült az In­tertourist Nádor, Pannónia és Napsugár szállóbeli dollárbolt­jainak lorgalma. Elsősorban az elektronikus játékok és a koz­metikumok voltak kelendőek. Az Intertourist most pécsi szak­ember személyében körzeti in­tézőt nevez ki e boltok — és a kaposvári Dorottya Szállóban lévő bolt — szakmai segítésé­re. Ide kívánkozik az a hír is, a Nádor Szállóban februárban új elhelyezést, elegánsabb külsőt kap az Intertourist-üzlet. Miklósvári Zoltán ZUM a jövő héten is vár ju­A Nádor szállóbeli Intertourist-üzlet, ahol „Családi dollárjainkat" elkölthetjük, a legújabb rendelkezések értelmében fejenként 2000 forintnyi kemény valutát Az üzletet februárban megnagyobbit- ják, a bejárathoz közelebb helyezik. eBYültműkiidcse a megrendelőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents