Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-21 / 20. szám
e Dunántúlt napló 1983. január 21., péntek Új kísérlet indul Bolyban 145 dekagrammos broiler a 42. napon Gáspár Zoltán három társával közösen nevel 7000 broilert. Negyven községben — Mohácstól Egyházaskozárig és Za- látáig — 196 család 2290 tonna broilert állított elő tavaly, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát integrációjában és további 60 család 310 tonna sertést. Olyan árumennyiség ez, amivel két éve még senki sem számolt, amit munkaidő után állítanak elő 75 százalékban egyáltalán nem parasztok. Az idén sem lesz kevesebb. Ugyanaz a pontosság Négyezer 20 kilós, makk- egészséges malacot adtak ki tavaly kistermelőkhöz. „Erre ügyelünk — mondja Túri István ágazatvezető — nem kívánunk vitázni senkivel". Eddig a tenyészvonal fölöslege került a kistermelőkhöz. Most már a nagyüzem fejlesztésénél is számításba veszik a kistermelést. Ahogy befejezésihez közeledik a sertéságazat re- konstrukciója — a kombinát 50 000 sertést szállít évente — a malacszám felmehet évi 10 000- re. Ormánypusztán egy istállót battériásra alakítottad át — ez csak a háztáji céljait szolgálja. Hatvanon vállalkoztak sertés- hizlalásra. A vállalkozásnak hangsúlya van. A kistermelésben ugyanis új irányzat erősödik fel — egy-egy „gazda" 40—50 sertést hizlal. Az ötvenet kétszer kell venni, két turnus készül el évente. A malacok és a táp árát a kész hízók elszállítása után, elszámoláskor vonják le. Egy-egy hízón 500—800 forint a haszon. A tápot a kombinát házhoz szállítja. S hogy mennyire egységes a munka a nagy- és kisüzemben — ugyanaz a pontosság, ugyanaz a fillérekre menő racionalitás! Egy-egy alkalommal 20 mázsa tápot visznek ki egy kistermelőhöz, ennyi fér a tartálykocsiba. Az állományt ehhez méretezték. A takarmányt ömlesztve szállítják, hogy a tíz forintos zsákárat meg lehessen takarítani. Egy-egy alkalommal 200 malacot adnak kj „gazdákhoz". 'A takarmány előző nap megérkezik. Elhullás? — 1 százalék alatt volt tavaly, a 4000- bő| 38. Ez fajta, gondozás és férőhely kérdése. A magyar fehér hússertést holland lapállyal keresztezik és még Durocqot is visznek rá. A vonalnak szép a sonkaformája, nagy a vágóértéke, nem hízik el és hajtani lehet. Négy-öt hónap alatt eléri a 110 kilót. A háztáji sertés is exportra megy a kaposvári feldolgozón keresztül. Legtöbben a régi istállókat alakították ót, önetetővel, ön- itatóval szerelték fel. A trágyát vízsugárral mossák le. Nincs tanfolyam, nincs szervezett tapasztalatcsere. De egyetlen gazda sincs, aki legalább tíz másiknál meg ne nézte volna, hogyan csinálja ő. — Sorbaállnak a jelentkezők — mondja Túri István — válogatni lehet köztük. 500-tól 13 000-ig A broilernevelőknél ez megszűnt. Tavaly 240-en neveltek pecsenyecsirkét, most 196-an vannak. Az értékesítési gondok miatt 40—50 család abbahagyta. És ma kevesebb a jelentkező, mint a kilépő. Arról szó sincs, hogy a háztáji integrációban az állományt csökkentenék. Az első félévben a tavalyi szinten megy minden- tovább. ■ Szó sincs arról, hogy a kistermelői integrációban a termelést csökkentenék ■ Egy malacnevelő istálló tízezres kapacitással csak a kistermelők céljait szolgálja Bolyban ,34-en, Mohácson 25- en, Bárban 24-en, Kozármisleny- ben 16-an a BMK integrációjában hizlalnak broilert. A legkisebb tétel 500, de van, aki 13 000-et nevel egy-egy turnusban. És öt rotáció van évente! Aki jól csinálja, nem keres rosszul. Tavaly egy csibén átlagosan 10,41 forintja maradt a kistermelőnek. Igaz, 2,4 kilogramm tápból állítottak elő egy kiló broilert. Ebből persze még le kell vonni a fűtés, szellőzés, gyógyszer, az épület és a felszerelés °rát, s a munkát számítani nem szabad. A 196 kistermelő közül 108-an ipari üzemekben dolgoznak. Négyből hárman új istállót építettek. „Ami ma a nagyüzemben korszerű berendezést látunk — mondja Merk János ágazatvezető — azt a kistermelőknél mind meg lehet találni". 356 000 férőhely áll az integráció rendelkezésére, kétharmada mór az év első hetében be volt telepítve. A műszaki berendezést a kombinát szerzi be, készpénzzel kell fizetni érte. A naposcsibét és a takarmányt a kombinát előlegezi. Gyakorlatilag tehát a gazdaság pénze van lekötve — éves átlagban 20 millió forint. Iza Vedet Most új kísérlet kezdődik. — Franciaországban jártunk — mondja Kisjakob Lajos vezérigazgató. — Az arabok nekik is csak 1 dollárt fizetnek a feldolgozott broiler kilójáért, s ők mégis kijönnek belőle és van piacuk. Az érdekelt: hogyan? —- Egy gazda megmutatta istállóját, 30 000 broilert nevel, 24-et négyjetméterenként. A 42. napon szállít 145 dekagrammos átlagsúllyal — nálunk 49 nap kell — és 185 dekagramm takarmányból állít elő egy kilogramm élősúlyt. 6,5 rotációt ért el egy év alatt. A táp valamivel jobb a miénknél, de nem lényegesen. A fajta azonban Iza Vedet. Ez 145 dekagrammos korában mutat komplett kész formát, amikpr a mi hibridjeink még csupa szárny, csupa láb jószágok. Mostantól kezdve minden héten 6000 Iza Vedet naposcsibét helyez ki legjobb kistermelőihez a bólyi kombinát. Jobb takarmányt aflnak és a 42. napon a broilert levágják. Ha a franciák meg tudják csinálni, mennie kell minólunk is! Udvaron Bo'dolaiék 100 sertést hizlalnak a BMK integrációjában. Gajdos György (Kozármisleny) nevéhez fűződik a vizfüggö- nyös hajtatás megvalósitása Baranyában. December—januárban retket nevelt — csak vizfüggönnyel, olajfűtésre egyáltalán nem volt szükség. — A retek — 15- 000. csomóra számithat — szépen fejlődik. Negyedannyi olajjal Hármas fólia A Kertészeti Egyetem soroksári kísérleti telepén új eljárást mutattak be az olaj- szükséglet csökkentésére. Vízfüggönyös vagy duplán takart fóliaházban úgy ültetik el a palántákat; hogy a 7,5 méter széles felületet középen félméteres úttal két sávra osztják. Fél collos vascsövekből vagy 2 cm-es pvc-csövekbő| még egy vázrendszert építenek, amelynek magassága 1—1,2 méter. A növény tehát hármas fóliaborítást kap. Naplemente után a vázrendszerre fekete fóliát húznak. Reggel leveszik. A fólia nincs rögzítve, s azért fekete, mert annak jobb a hőmegőrző tulajdon- * sága. A fűtést nem úgy oldják meg, hogy a házba meleg levegőt fúvatnak, hanem egy gégecsövet fektetnek a talajra, közel a növények tövéhez és ebben meleg vizet cirkuláltatnak. A cső folyómétere 4,50 Ft. Ha olajjal állítjuk elő a meleg vizet, akkor ennél a technológiánál egy liter olajjal kell számolnunk négyzet- méterenként. Ha harmadik fóliát nem alkalmazunk és nem a talajfelszínt melegitjük, hanem meleg levegőt fúva- tunk be, akkor 4 liter négyzet- méter az olajszükséglet. Készlettrágyázás A telepítés előtti alaptrágyázáshoz szervestrágyát használunk, négyzetméteren, ként 10 kilogrammot, valamint foszfor- és káliumműtrágyát. Szervestrágyának legalkalmasabb a sertés- és a marhatrágya. Az esetek 90 százalékában jelentős mennyiségű műtrágyáról van szó. Gyakori, hogy talajelem. zési adatok alapján négyzet, méterenként 30-50 dkg kálium- és foszforhatóanyag szükséges. Az alaptrágyát augusztus végén, szeptember elején kell kiszórni. Előtte azonban elvégezzük a talajegyengetéseket, elkészítjük a vízelvezető árkokat és megépítjük a kőburkolatú utakat. Utána erre már lehetőség nincs. A kijuttatott alaptrágyát azonnal leszántjuk 25-30 cm mélységbe és a talajt lezárjuk, hogy ki ne száradjon. Négy hét múlva kerülhet sor a forgatásra. Október kö- zeoéig ezt mindenkéooen be kell fejezni, mert telőadód-, hat, hogy a káliumkloridból a csapadék nem tudja kimosni a kloridot és emiatt tavasszal perzselés mutatkozik. Ha kicsúsztunk az időből, akkor kálisó helyett káliumszulfátot ajánlok, és a károsodás elkerülhető. A forgatás 70 cm mélységig történik — előhóntós ekével. Egyes helyeken, például kiskertekben, nem lehet ekét alkalmazni. Itt markológéppel rakjuk át a földet. Kiásunk egy futóárkot és azt a mellette lévő pásztából fel. töltjük úgy, hogy a feltalaj alul kerüljön és az altalaj felül. Ahol semmiféle gépi munkára nincs lehetőség, ott kéziforgatáshoz folyamodunk. Az alaotrágyát úgy forgatjuk a földbe, hogy amikor a feltalajt átdobjuk, annak a tetejére rakjuk a szervestrágyát és a műtrágya kétharmadát. A műtrágya egy- harmada az árok fenekére kerül. Szervestrágyát nem juttatunk az árok aljára, a gyökerek nagy része ugyanis a 30 cm-es zónában lesz. Forgatás közben a gyökérzetet, kavicsokat el keN távolítani, mert gátolják a művelést. A falait asztalsi- masáqúra munkáljuk, kezdődhet az ültetés. Szőlőt szőlő utón azonnal lehetőleg ne telepítsünk. A ta'ajuntságot három-négyévi oihentetéssel kerülhetjük el. Ezalatt lucernával vetjük be a területet. Ha méqis szőlő szőlő utón következik, indokolt lehet a talajfertőtlenítés. Milyen lajfákat ültessünk? Fehér-, vörös bor-, vagy csemegeszőlőt telepítsünk? Minden házikertben létjogosultsága van a csemege- szőlőnek. Kielégíti a család igényeit, de eladni is jól lehet, mivel a nagyüzemek nem tudnak a csemegeszőlőtermelés gondjaival megbirkózni. Szem előtt kell tartani, hogy csemege- és jó minőségű vörös bort adó szőlőt sülevényes talajon nem lehet termelni, azoknak gazdagabb, jó vízgazdálkodásé és melegebb fekvésű terület kell. Minőségi vagy tömegbort adó fajtákat ültessünk? MiveJ Magyarországon kiváló minőségű fehér és vörös borok termelhetők, ezeket favorizáljuk. Tömegborban nem vagyunk versenyképesek, a mediterrán országok hozamait nem tudjuk elérni. Viszont a minőséget adó fajtákkal is tudunk már olyan mennyiséget termelni, amely a gazdaságosságot biztosítja. Korai, vagy kései érésű fajták legyenek? Eddig a késeiek voltak dominánsak. A termésbizton- sóg és termésminőség egyaránt azt indokolja, hogy a korai és középérésű fajták kerüljenek túlsúlyba még Baranyában is. Ezeknek kell elsőbbséget adni. Felmerül a kérdés: hány lajtát ültessünk? Előrebocsátom: egy-egy fajta mindenképpen tiszta sorba, elkülönítve kerüljön. Négy-öt fajtát akkor is telepíthetünk, ha kicsiny a területünk. Ez lehetővé teszi, hogy az évek többségében azonos mennyiségű és jó minőségű borokat termeljünk. Szerepet játszik az is, hogy 20-30 évre szól a döntésünk. Nagy körültekintéssel kell tehát eljárni, hogy szőlőnk a változó igényeknek megfeleljen. Csemegeszőlőből 8-10 fajtát ajánlok, a Csabagyöngyétől az Afuz Aliig, vagy Itáliáig, hogy az egész szezonban friss gyümölcs kerüljön az asztalra. A borszőlőfajták tulajdonságaikban egészítsék ki egymást. Például savas mellett legyen olyan, amely lágy bort ad, az aromás mellett, amely . nem olyan gazdag aromaanyagban. Ezek egymást kiegészítve többet adnak, mint szólóban. A vörcs bor iránti kereslet megnőtt, jelenleg nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Ezért a vörös bo-t adó fajták telepítése a csemegeszőlők mellett fokozod figyelmet érdemel. Feltétlen indokolt, hogy festő szőlő is legyen köztük. így még kedvezőtlen évben is megfelelő színű bort tudunk előállítani. Nagyobb részarányt ónnak a fajtának adjunk, amely nagy mennyiségre és jó minőségre képes. Két hét múlva: Milyen lajtákat milyen társításban telepítsünk? Dr. Diófási Lajos 11 kiskertek talajvizsgálata A szántóföldekhez hasonlóan a kiskertekben is célszerű — a gazdagabb termés érdekében — a talajvizsgálat. Megfelelő termést ugyanis csak akkor lehet elérni, ha a korszerű tápanyag-utánpótlásról is gondoskodnak a kerttulajdonosok. Ennek hiányában a fák nem teremnek, sárgulnak, sínylődnek. Pedig viszonylag kevés utánjárással és munkával, minimális költségráfordítással a talaj feljavítható. A többi között a kisüzemi termesztés kiszolgálására is élet- rehivott Országos Talajvizsgálati Laboratórium hálózata segít e munkában; szaktanácsot ad a tápanyag-utánpótlás helyes megszervezésére és kivitelezésére. A talajvizsgálatok rendjéről a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások adnak felvilágosítást. wm | rr ■ _ _ , r korszerűen (2.)
