Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-21 / 20. szám

1983. január 21péntek Dunántúli ílaplo 5 Lapunk szigetvári programja befejezéseként munkatársaink fórumon találkoztak a szigetvári­akkal, és kiállítást nyitottak meg fotóriportereink felvételeiből. Fotó: Läufer László Befejeződtek a középiskolai tanulmányi versenyek Az idén nehezebb - Űj felvételi rendszer az egyetemeken - Legtöbben indultak matematikából, legkevesebben magyar irodalomból Befejeződtek megyénkben az országos középiskolai ta­nulmányi versenyek döntői. A középfokú oktatás minden is­kolatípusában vannak verse­nyek, nem egy közülük — mint például a matematika —'egé­szen a nemzetközi diákolimpia szintjéig terjed. A gimnáziu­mokban és szakközépiskolák­ban az általános műveltség legfontosabb tárgyaiból ren­deznek versenyeket, a szak­munkásképzőkben szakmai té­mákban mérik össze tudásu­kat a diákok. A héten a gim­náziumokból és szakközépisko­lákból jelentkezett tanulók Politikailag felkészült állampolgárokra van szükség A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának 1983-as programja Az idei év első testületi ülé­sén az 1982-es mozgalmi év eredményeit értékelte és az 1983-as munkaprogramját vi­tatta meg tegnap délelőtt a Pécs városi Tanács dísztermé­ben, dr. Adóm Antal elnökleté­vel megtartott tanácskozásán, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. Az elmúlt évről szóló beszá­molót és az idei munkaprog­ramra vonatkozó javaslatot Krasznai Antal, a megyei nép­frontbizottság titkára terjesztet, te a testület elé. A tavalyi év mérlege egyértelműen pozitív: a baranyai népfronttestületek, aktivisták eredményes te­vékenysége a társadalmi élet szinte valamennyi területére ki­terjedt. Az idei évre vonatkozó program ennek a munkának folytatását, tervszerű továbbfej­lesztését jelölte meg alapvető célként. A Hazafias Népfront megyei szervei a mozgalom legutóbbi országos kongresszusának áí- lásfoglalásaibó1, illetve az MSZMP Baranvo megyei Bízott, sóga program jóból, adódó .fel­adatok megvalósítósóra mozgó­sítja megyénk lakosságát. Gaz­dasági, társadalmi, politikai feladataink megoldásához — mint ahogy a meqyei népfront- bizottság célkitűzéseiben hang. súlyozottan szerepel — politi­kailag jól felkészült állampol­gárokra van szükség. Ennek ér­dekében javítani kívánják a politikai ismeretterjesztés mi­nőségét, hatékonyságát, külö­nösen a társközségekben és az ifjúság körében. Tavasszal pél­dául középiskolások számára az állampotqári ismeretekből szervez a népfront vetélkedőt. Ugyancsak kiemelt feladat a lakosság önkéntes közhasznú tevékenységének, valamint a másodlagos nyersanyag és hul­ladékgyűjtési akciónak a szer­vezése, a fogyasztók tanácsai működésének támogatása, a fiatalok eszmei, politikai neve­lése, az idősekkel, nyugdíjasok, kai való törődés, a cigányla­kosság társadalmi beilleszkedé­sének segítése, A kultúra és a művelődés iránti igények fel­keltésére többek között nyelv­művelő vetélkedőket is szervez a népfront a középiskolások számára. A honismereti mun­kában a szocialista nemzeti tu­dat erősítése még hangsúlyozot- tabb jelentőséget kap a szo­cialista hazafiságra nevelés fel. adataival egyetemben. A beszámoló és az ez évi program vitájában felszólalt Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya megyei titkára. A me­gyei pártbizottság véleményét is tolmácsolta, amikor úgy érté­kelte az elmúlt évi népfront­mozgalmi munkát hogy e sok­irányú tevékenység is hozzá­járult 1982-ben Baranya fejlő­déséhez. s ahhoz, hogy az MSZMP XII. kongresszusán meghatározott célokat pártta­gok és párton kívüliek nemzeti programként fogadták el. vég­rehajtásában is egységesen cselekednek. Az idei év nép­frontmozgalmi feladatairól szól­va a megyei pártbizottság tit­kára megállapította, hogy adottak a még jobb, még eredményesebb munka feltéte­lei. A népfrontmozgalom sok fontos célja közc-tt a legalap­vetőbb, hogy az egész társa­dalom közös munkájával a ne­hezebb körülmények között is teljesíteni akarjuk az MSZMP XII. kongresszusa által megha­tározott feladatokat — mon­dotta Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára. D. I. A MERA könyvel és bérszámfejt Vetélkedő a Szovjetunióról Novemberben tette közzé felhí­vását a Vasas Ipari Szövetkezet pellérdi színesfém-öntödéjének „Gábor Áron" szocialista bri­gádja egy olyan vetélkedőn való részvételre, amelyet a Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendez­nének meg. A felhíváshoz szinte valamennyi baranyai ipari szö­vetkezetben csatlakoztak. A két­fordulós vetélkedő megyei dön­tőjét tegnap délután tartották meg Pécsett, a KISZÖV Stein­metz Miklós Művelődési Házá­ban. A háromfős csapatok — amelyek a Szovjetunió c. lap 1982. évi számai alapján készül­tek fel a versenyre — nyolc for­dulóban mérték össze tudásu­kat. A „tételek" között irodalmi, történeti, művészeti, technikai kérdések szerepeltek. A zsűri — amelynek elnöke Bányász Béla, a Szovjetunió c. lap főszerkesz­tője volt —, végül a Baranya megyei Fényszöv csapatát hozta ki győztesnek, legmagasabb pontszáma alapján. Második helyen a pécsi Háziipari Szö­vetkezet csapata végzett, a har­madik helyet pedig a Kesztyűs Szövetkezet versenyzői szerezték meg. Szerelés alatt a Pécsi Vasútigazgatóság számítóközpontjának ve­zéregysége. Számítógép a MOV Pécsi Igazgatóságán fi lengyel szakemberek befejezték a munkát Hangszigetelt falak, az elő­írásoknak megfelelő padozat és az utolsó munkafázisokhoz tartozó, a kívülállónak érthe­tetlennek tűnő „rendetlenség”. A színhely a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának egyik emeleti sa­rokterme, ahol a vasútigazga- •tóságok közül elsőként a ma­nuális munkát a számítógép váltja föl — ami az országos rendszer kialakítását segíti elő. A napokban érkeztek a len­gyel szerelők, akik az angol li- cenc alapján gyártott MERA típusú számítógép és az ahhoz tartozó terminálok beállítását, tesztelését végzik. Az előkészí­tés olyannyira zavartalan volt, hogy a jövő hét elejétől kezd­ve, a bérszámfejtés és a köny­velés a MERA segítségével tör. ténhet. A lengyel szakemberek ma befejezik az üzembe állítás­sal kapcsolatos munkákat — ezt hangsúlyozta többek között Reményi Ferenc, A MÁV Pécsi Igazgatósága tervgazdasági és műszaki fejlesztési osztályának megbízott vezetője. De mit is jelent a gyakorlat­ban az említett berendezés és a hozzá kapcsolható terminálok működtetése. A MERA kis szá­mítógép 10 millió adat egy­idejű befogadására, tárolásá­ra, illetve feldolgozására ké­pes. Az első lépcsőben 22 ter­minált kapcsolnak a géphez, amiből a későbbiek során még tízet állítanak munkába: és a képernyőkre szükség szerint azonnal „lehívhatók” a szüksé­ges információk. A még most is sok helyen alkalmazott lyukkártyára vitt adattovábbí­táshoz, illetve azok gépi fel­dolgozásához viszonyítva tehát ez nagy előrelépést jelent? mert eddig megközelítőleg egy hónap volt a feldolgozási idő. Az 1983-as esztendő már csak azért is jelent korszakvál­tást e téren, -a pécsi Vasút- igazgatóságot tekintve, mert még idén „összekötik” a MÁV Budapesten működő Számítás, technikai üzemének R 40-es gépeit a MERA-rendszerrel, amely a későbbiekben a háló­zati feldolgozást teszi lehetővé. A lengyel gép egyébként nagy segítséget nyújt az üzem­viteli feladatokban, így többek között a személyforgalomban a menetrendszerűségben, a szerelvények számának figye­lemmel kísérésében, az opera­tív beavatkozásban: a fő-me- netirányítóba beállítandó ter­minál ugyanis mindezeket az információkat a pillanatnyi helyzetnek megfelelően továb­bítja és ugyanez vonatkoztat­ható a teherkocsiparkra, a va­gonok és vontatójárművek ja­vítási ciklusaira, az úgyneve­zett futási teljesítmények „irá­nyítására”, a be- és kirakásra, a beruházási költség-előirány­zatok készítésére, az alépítmé­nyek és különböző műtárgyak, a pálya javításának optimális időben való elvégzésére, és még sorolhatnánk ... De térjünk vissza a MERA üzembeállításának indokoltsá­gára! Csak példaként említjük, hogy a már ugyancsak elhasz­nálódott könyvelőgépek cseré­je megközelítőleg ötmillió fo­rintba került volner, és ezzel csak az eddigi számviteli mun. kákát végezhetnék. Salamon Gyula erőpróbájának első fordulója fejeződött be, a továbbjutók március második felében old­ják meg feladataikat. A középiskolai tantárgyi ver. senyek legfőbb vonzereje ab­ban van, hogy az országosan első tíz helyezett felvételi vizs­ga nélkül juthat be a tantár­gyának megfelelő egyetemi szakra. Pontosabban: juthatott be eddig. Az idén első ízben ez az eredmény csak könnyí­tést jelent. Az egyetemeken ugyanis mostantól kezdve a 120 pontos felvételi vizsga- rendszer van érvényben. Az el­ső tíz helyezettnek tantárgyá­ból sem szóbeli, sem írásbeli felvételit nem kell tennie, mert a 30 pontos maximumot meg­kapja, de a másik tárgyból kell felvételiznie, és a középis­kolából vihető hatvan pontot hat tárgyból kell összeszednie. A cél az egyoldalú szakmai ér­deklődés megakadályozása volt. Vaqyis mostantól kezdve nehezebb a középiskolásoknak — ebből a szempontból. Egyébként sem könnyű: az országos tanulmányi versenyek feladatai általában az érettsé­giénél nehezebben: az egyes tárgyakból 20-30 oldalas tesz­teket kell krtölteniök. Tizenkét tárgyból rendeznek versenye­ket, hétből már egy évvel előbb pályatételeket ad ki a minisztérium, ezeket a verse­nyig kell kidolgozni, gyakran nehéz kutatómunkával. A tanulmányi versenyen a gimnáziumok és szakközépis­kolák harmadikos diákjai vesz. nek részt, az idén Baranyából 871-en. Ez valamivel több, mint az előző években volt. Néhány jellemző szám a tantárgyak iránti érdeklődésre. A legtöb­ben (239) matematikából in­dultak, ezt a fizika (196) és az orosz nyelv (138) követi. A legkevesebben politikai gaz­daságtanból és magyar nyelv­ből (8-8) és magyar irodalom­ból : 5. Ez utóbbi elég aggasz­tó, s remélhetőleg figyelmez­tető jel az oktatásügyi szakem­berek számára. Baranya egyébként a 19 me­gye első harmadában van a díjak számát tekintve, a nagy­múltú középiskolák sok kiváló tanulót indítottak útnak. Ha­gyományosan elsősorban a ké­miában és a matematikában értek el sikereket megyénk di­ákjai. G. T. Átadták a Sugovica Hotelt Baja új idegenforgalmi léte. sítménnyel gazdagodott: teg­nap délelőtt adták ót a régóta várt szállodát a Petőfi-szige- ten, A Sugovica Hotel a kém ping mellett harmincmillió fo­rintos beruházással készült el a Bajai Építő- és Építőanyag­ipari Vállalat kivitelezésében. Bács-Kiskun megyében az el­múlt húsz év során nem épült új szálloda, ezért nagy vára­kozás előzte meg az átadást. A kétszintes szállodában 35 fürdőszobás szoba és két lak­osztály várja a pihenni vágyó­kat. A földszinten az étterem mellett drinkbár és kétpályás automata tekepálya található, az emeleten napozóteraszok és konferenciaterem áll rendelke. zésre. A háromcsillagos szállót — amelynek berendezését is baja vállalatok készítettek — Kálay Oszkár — az országos Idegen- forgalmi Hivatal vezetője adta át. Az első csoport a Szovjet­unióból érkezett, de már svéd, finn, NSZK és magyar vendé­gei is vannak az új szállodá­nak. Vukováry Bea Folyóiratszemle A Nyugat Hetvenöt évvel ezelőtt, 1908. január elején jelent meg a huszadik századi magyar iro­dalom mindmáig legnagyobb hatású folyóirata, a Nyugat. Több mint három évtizeden keresztül irányította, szervezte az irodalmi élet fő vonulatát, tükrözte szellemében a radi­kális gondolkodást, a haladó modernséget. A Nyugatnak köszönhető, hogy irodalmunk szinkronba került az európai' szellemiséggel, hogy a folyó­irat-szerkesztés terén példát adott korának, sőt az utókor­nak is. Indulása nem előzmények nélküli. A korszerű polgári íz­lés követelményeit igyekezett kielégíteni már Kiss József lap­ja is, A Hét, mely 1890 óta jelentős szerepet töltött be az új irodalmi törekvések felkaro­lásában. Még inkább* előkészí­tői voltak a Nyugatnak a szá­zadelőn megjelenő, hosszabb- rövidebb életű, a modern szemléletet érvényesíteni pró­báló folyóiratok, mint az Új Magyar Szemle, a Magyar Géniusz, a Jövendő. Természetesen szükség volt megfelelő Írógárdára, mely magáénak vallotta az „új időknek új dalaival” fellépés sürgető programját. Talán sze­rencséje is volt a Nyugatnak, hogy indulása évében már csaknem egységes csoportot képezett szemléletében az el­ső nemzedék, élén a kor ki­emelkedő költőegyéniségével, Ady Endrével. Valamennyien szemben álltak az irodalmi konzervativizmussal, s elvben és gyakorlatban egyaránt a modern polgári felfogást hir­dették. Az idők szavát értette meg tehát a Nyugat, mikor in­dulásakor rájuk támaszkodott, hogy segítse törekvéseik sok­irányú megvalósulását. A szerkesztés gondját Igno­tus és Osvát Ernő vállalta ma­gára az első időkben, anyagi támogatást pedig Hatvány La­jos és Fenyő Miksa nyújtott a lapnak, Különösen sokat kö­szönhetett a Nyugat Osvát Er­nőnek, a zseniális szerkesztő­nek, aki két évtizedes munká­val kialakította sajátos profil­ját. Osvát kitűnő ízlése, biztos ítélőképessége, nagy művelt­sége lehetővé tette, hogy a Nyugatban mindig a legma­gasabb színvonal érvényesül­jön, hogy minden igazi tehet­ség helyet kapjon. Olyan kivá­ló írók, költők kezdhették pá­lyájukat az ő támogatásával, felkarolásával, ‘ mint Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosz. tolónyi Dezső, Juhász Gyula, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Ter- sánszky. S ami külön kiemelen­dő. Ady haláláig munkatársa volt a lapnak, s a Nyugat mellé állt, mikor a konzervatív Maqyarország dühödten tá­madta. A folyóirat első korszaka a forradalmak bukásával zárul. Az ellenforradalmi éra a Nyu­gatot is megbélyegzi követke­zetes, humanista magatartásá­ért, nehéz időket él ót a hú­szas évek elején. Új lendületet, erőt a második nemzedék — Illyés Gyula. Németh László, Hunyadi Sándor, Szabó Lőrinc — kirajzása ad a lapnak. Ha­marosan azonban újabb tragé­dia következik be, 1929-ben meghal Osvát Ernő. A szer­kesztést Babbs, Móricz és Gel- lért Oszkár veszi át. Hogy ők hárman szemléletükben, törek­véseikben mennyire különböz­nek, azt Móricz 1933-as szakí­tása ékesen bizonyítja. A harmincas években telje­sen Babits irányítása alá kerül a Nyugat. Továbbra is kima­gasló színvonalú lap, de poli­tikamentessége sok haladó írót más táborba kényszerít. Teret -nyit a világirodalomnak, a né­pi írók mozgalmától azonban elzárkózik. Új nemzedéket bo­csát útjára, de József Attilát nem közli. Nagy erények, nagy hibák jellemzik ekkortájt. Mi­vel a Babitshoz kötődése erős a költő halála után, 1941. augusztusában a Nyugat is megszűnik, Kovács Sándor Forum Szigetvaron • '■ • . • -.Vi ■ v‘ •-

Next

/
Thumbnails
Contents