Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-03 / 2. szám

1983. január 3., hétfő Dunántúlt napló s Uj üzem Boksán Szerelik a csavargyártó gépeket ft Kába legsikeresebb éve Fennállása óta a legsikere­sebb évét zárta 1982-ben a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Tőkés exportjukat az előző évihez viszonyítva 25 szá­zalékkal növelték. A KGST-or- szágokba irányuló szállítások­nál betartották az államközi megállapodásokban előírt mennyiséget és ütemet. A vál­lalat nyeresége meghaladja a 2 milliárd forintot, A termelési programot a piaci igényeknek megfelelően év közben több­ször is megváltoztatták. Új tí­pusú futóműveket és más új konstrukciókat hoztak forga­lomba. A régebben alakult ter­mékeknél is számos korszerű­sítést vezettek be a megrende­lők igényei alapján. Az 1983-as indulást megfe­lelően előkészítették. Voltak olyan üzemrészek, amelyek már december elejétől azokat az öntvényeket, alkatrészeket gyártották, amelyekből az új esztendő első munkanapján megkezdődött az újabb Rába- futóművek, motorok, tehergép­kocsik, mezőgazdasági erő- és munkagépek, lei sál lattartó be­rendezések szerelése. Ebben az évben már beépítik áz első új típusú Rába-motorokat is a tehergépkocsikba, valamint me­zőgazdasági erőgépekbe. Ezek a motorok a jelen'eg gyártot­taknál jóval nagyobb teljesít­ményűek lesznek és jobban megfelelnek a környezetvédel­mi előírásoknak. Megkezdték az előkészületeket egy 14 ló­erős kistraktor gyártására is. Ötvenmillió csavar már az idén Januárban próbaüzem - Tizenkét új munkahely - Megrendelés a galván- és a müanyagiizemnek Januárban 12 automata gé­pen megkezdődik a csavar­gyártás Boksán. Az idei prog­ram minimum ötvenmillió, A facsavar hiánycikk és kitűnő piacot ígér. A Csavaripari Vállalat dom­bóvári gyárával kötött együtt­működési szerződés 1985. de­cember 31-ig szól. A vállalat­nak kapóra jött a baksaiak ér­deklődése: nincs elég embe­rük és nem tudják termelőka­pacitásukat kihasználni. A dombóváriak minimális igénye 1983-ra 50 millió csa­var. Ezen felül minden mennyi­séget átvesznek. Ha Boksán produkálni tudják az ipari át­lagot, akkor már az első év­ben 85 millió csavar elérhető­nek látszik. A Csavaripari Vállalat 12 gyártó automatát ad el a tsz- nek és egy évig minden tmk- és egyéb segédanyagot bizto­sít. Ezalatt a baksaiaknak a saját tmk-tevékenységüket olyan szintre kell emelniök, hogy a gyorsan kopó anyagok egy részét maguk állíthassák elő. A tmk-együttműködést úgy képzelik el, hogy az egy­szerűbb alkatrészeket Boksán gyártják a Csavaripari Vállalat, részére is, a fejlettebb techno­lógiát igénylőket pedig Dom­bóváron készítik el. A tmk-ban tehát szakosodnak. A csavarok jelentős részét galvanizálni kell. Ezért a ter­melőszövetkezet kiegészíti gal­vanizáló üzemét két forgódo­bos, merőkorongos berendezés, sei. A csomagoláshoz a boksái műanyagüzem termékeit hasz­nálják a dombóvári gyárban is. Ez a megye négy legje­lentősebb műanyagüzemének egyike. Jövőre már 22 milliós programot valósit meg. A gépeket decemberben Dombóváron felújították, most Boksán szerelik. Még január­ban próbaüzem és áprilistól teljes termelés, két műszakban. Az új üzem 12 embernek ad munkát. Tizenkét értéktermelő munkahely — már önmagá­ban is teljesítmény. Előnyös azért is, mert az új tevékenység további megren­deléseket jelent a meglévő üzemeknek, s természetesen jövedelmet is ígér a vállalko­zás, a befektetés két év alatt megtérül. . Az építők, a fémipar, az ag­rárelektronika és a műanyag­üzem után 1978 óta ez a bok­sái termelőszövetkezet ötödik melléküzeme. Együttes tervezett termelési értékük 1983-ban 80 millió forint. Nemcsak a név változik, hanem a feladat is Összevonták az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző intézményeket Január elsejével átalakult, és más nevet vett fel a Megyei Állategészségügyi Áilomás, va­lamint a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség Baranya megyei Felügyelő­sége ezentúl a Szekszárdi Ál­lattenyésztő Vállalat pécsi ál­lomásaként keresendő, amikor a tsz-ek és állami gazdaságok igénybe kívánják venni a szol­gáltatásait. Hozzácsatolták a Mesterséges Termékenyítő Fő­állomás pécsi állomását. Mun­kájukat ezentúl önkéntes ala­pon veszik igénybe a mező- gazdasági üzemek. A B05- COOP és Taurina állattenyész­tési rendszerek befolyása mind nagyobb megyénkben, de ez is versenyre ösztönöz tekinté­lyében, felkészültségében. Létszámleépítéssel járt az Állategészségügyi Állomás új­évi névadója, pedig hozzácsa­tolták a Megyei Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló Intéze­tet, valamint a MÉM Élelmi- szeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálatának baranyai kiren­deltségét. Majdnem negyven­nel kevesebben dolgoznak a most T55 fős intézményben, amelynek neve: Állategészség­ügyi és Élélmiszerellenőrző Ál­lomás. Itt is maradtak a me­gyei, illetve a megyén kívüli ellátási területek, de a minősé­gi követelmények nagyobb hangsúlyt kaptak. Profilokat vontak össze, megszűntek a párhuzamosságok, a többletel- ienőrzések, ésszerűbbnek tű­nik a koordináció. Pluszfel­adattal bízták meg az új intéz­ményt, amely betölti az állat- tenyésztés hatósági feladat­körét, ezen kívül nyilvántartja, elszámolja a tenéntartó kis­termelőknek szánt állami tá­mogatást. Ennek az összege megyénkben jelenleg évente átlag negyvenmillió forint. Cs. J. Új gépek, új jegyek a helyi buszokon Jól szervezett árusító­hálózat — Éjjel a Kanziim étteremben kapható Premierje volt az új pécsi és komlói jegykezelő gépeknek az új év első munkanapján: Pé­csett 563-at, Komlóra 168-at he­lyeztek el az autóbuszokon. Sőt Komlón néhány távolsági járatot is ilyen készülékkel láttak el. A lakosság jól alkalmazkodott az új helyzethez, időben megvet­ték a jegyet, s lényeges fenn­akadás nem volt. Az új jegykezelő készülékeket Budapesten gyártották, a Fővá­rosi Fi no mimechanikai Vállalat, nál, darabja 500 forintba került. Típusjelzése: „J'k 1.”. Haszná­lata egyszerű. Megszűntek te­hát a régi típusú gépek okozta gondok, viták. A 12. Volán Vál­lalat előre megszervezte azt is, hogy a városnak minden pont­ján, s lehetőleg késő este is vá­sárolni lehessen jegyet. Ezért bizományos hálózatot alakított ki, s minden eladott kétforintos helyi buszjegy árából 10 fillért, vagyis 5 százalékot az árusító­nak ad. Elsősorban a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedel. mi Vállalatot és a postát szer­vezték ibe. A válfaját 66 ABC áruházában és boltjában lehet jegyet venni.. A posta a saját hivatalaiban és a postai érték­cikket árusító helyeken, például trafikokban árusítja a buszje­gyet. Ezenkívül a hírlapárusok­tól is Jehet kapni, így a posta összesen 42 helyen ad el jegyet. A legforgalmasabb helyeken kapható tehát, ahol a lakosság egyéb útjávaí. egyéb vásárlásá­val könnyen össze lehet kap­csolni. Jegyárusító hely lett a Kon­zern étterem is. Nem a föld­szint önkiszolgáló, hanem az alagsori. Az ottani ruhatárban ugyanis éjfélig — az étterem zárásáig — meg lehet venni a jegyet. A jegyárusok hálózatá­nak szervezését még nem fejez­ték be — most a vendéglőkkel tárgyalnak, s akkor még több helyen lehet majd jegyet venni, késő este is. December 27-én már kiadtak 600 000 jegyet. Az összesen 1 200 000 forintos kész­let azonban néhány helyen már fogyóban van. Pótlásáról gyor­san intézkedtek. Készülnek a termelőszö­vetkezeti zárszámadások Teflonbevonatú acéledények Bonyhádról Korszerű, szép edények gyártását kezdték meg a Bony­hádi Zománcárugyárban. Az újdonságok sorába tartoznak a kemény teflonbevonatú acél főzőedények, amelyek az ame­rikai Du-Pont céggel kötött szerződés alapján készülnek. Nálunk eddig csak teflonbevo: natú alumínium edényekkel ta­lálkozhattak a vásárlók. A tef­lon 2 jelű, 22 és 26 cm-es pá­roló, szeletsütő tálakból ez év­ben háromszázezer hagyja el a gyárat. Később tejforraló edény és omlettsütő gyártását is tervezik, ugyanilyen bevo­nattal. A bonyhádi üzem másik új­donsága a domborított edény. Ezekből az új esztendő első negyedében, többféle méret­ben mintegy húszezret készí­tenek. Az edények hengeres palástja domborított, azaz görbe vonalú: előnyük, hogy bennük a pára főzés közben visszacsapódik az étel felüle­tére. A termelőszövetkezetekben országszerte készülnek a zár­számadások, rövidesen meg­kezdődnek az idei munka eredményét értékelő, valamint a jövő évi feladatokat megvi­tató küldöttgyűlések, közgyű­lések is. A termelőszövetkezeti tör­vény sorrendiségben elsőbbsé­get biztosít a küldöttgyűlésnek, amely jóváhagyja a mérleg­adatokat és észrevételeket, ja­vaslatokat tesz az 1983, évi tervelőirányozatokra. A szövet­kezeti életnek erre a fórumá­ra a munkahelyi közösségek megválasztott képviselő: kao- nak meghívást. Az, hogy a kö­zös gazdaság különböző mun­katerületeiről, ágazataiból ér­keznek küldöttek ezekre az ér­tekezletekre, lehetővé teszi a gondok széles körű és alapos megvitatását. A közös gazdaságok 1982- ben eredményes évet zártak, a nehezebbé váló körülmények között is teljesítették a tervet. Előzetes felmérések szerint ter­melési értékük — folyó áron számolva — mintegy 9 száza­lékkal nagyobb, mint 1981- ben. A szövetkezeti dolgozók száma mintegy 30 ezerrel — 4 százalékkal — nőtt egy év alatt. A jövő évi feladatok je- lertősek a tsz-eknek, hiszen a központi előirányzatok a mezőgazdasági termelés 1,5— 2 százalékos fokozását irányoz­ták elő és ebből alaposan kive­szik á részüket a közös gazda, ságok is. A helyi tervelőirány­zatokat szintén a küldöttgyűlé­seken, majd később a közgyű­léseken vitatják meg, illetve hagyják jóvá. A tanácskozá­soknak különös jelentőséget ad, hogy 1983-ban a szabályo­zó rendszerben változások kö­vetkeztek be, s ezek egyértel­műen megkövetelik a gazdál­kodás hatékonyságának növe­lését. Az országban 1302 tsz, va­lamint 119 szakszövetkezet, ha­lászati tsz és szövetkezeti tár­sulás készít zárszámadást. Szilveszteri mulatságok Mint minden évben, most is vidám volt a szil­veszter. Sok vendég volt a Ná­dorban és az Olympiá- ban, de mindkét étterem hajnali négy óra után már elcsendesedett. A patinás Nádoiban négyszázan kö­szöntötték az éjfélt, az Olympia étteremben és bárban háromszázötven vendéget fogadtak. Az Olympia áttelepült a Ság- vári Művelődési Házba is, ahol külön rendezvényt tartottak az ércbányászok­nak: kétszázötvenen töltöt­ték itt az év utolsó nap­ját. Soha ekkora forgal­ma nem volt még a szajki autóscsórdának, mintezen a szilveszteren. Igaz, re­mek szórakozással is szol­gáltak: műsorra tűzték a pingpongtáncot. Aki nem nyert a hagyományos tom­bolán, az kipróbálhatta — vigaszdíjként - egyesek szerint azonban fölért egy büntetéssel. Hogy milyen a pingpongtánc? Rendkí­vül egyszerű: mindössze egy kávéskanál nyelét kell a szájba venni, a kanál­kába bele keli helyezni a labdát, aztán jöhet a ze­ne és a tánc, csak éppen a pingponglabda nem es­het a földre. Lassabb ze­nénél még csak-csak, de csárdásnál bizony ez már alig sikerült. Ugyanakkor, akik nézték, remekiil mu­lattak — az „áldozatok" rovására. A bólyi Platánban a legnépszerűbb fogás a bólyi bőségtál volt, míg a dunaszekcsői halászcsár­dában — magától értető­dően jr- a halászlét vá­lasztotta a legtöbb vendég szilveszteri vacsoraként. Visszatérve Pécsre: a Szliven étteremben a tom­bola fődíjául fölajánlott élő malacot samponban für­dették a jeles alkalomra. Ez 12 kilós, a dömörka- pui szállodában kisorsolt élő malac 10 kilós volt. Egyébként a Mecsek 10 turistaházában összesen vagy háromszázan voltak. A bánosi kulcsosház szil- veszterezői régi hagyo­mányt elevenítettek föl: éjfél után a falu lakóival együtt megkondították a harangot, s az öreg ha­rangláb tövében pezsgőz­tek. A tévétorony presszójá­ban százhúszon szilveszte­reztek; az éjféli asztalra scsevapcsicsa és sült ma­lac került. Nem sokkal lej­jebb, a Misina étteremben nyolcvanon várták az éj­félt, s a kellemes várako­zást még kellemesebbé tették az ételspecialitá­sok, mint a gombával töl­tött csirkecomb és a Du- barry sertésborda. Pécs ugyanolyan képet mutatott, mint minden év­ben: nagy tömeg tódult ki a belvárosban az utcák­ra, körülvették a Széche­nyi téren a mindenki ka­rácsonyfáját; Kertvárosban hullottak a csillagszórók, és lakásokban, éttermek­ben, utcán egymás után pukkantak a pezsgősüve­gek dugói, s így kíván­tunk egymásnak- boldog új évet. Duszf egy premier

Next

/
Thumbnails
Contents