Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-09 / 338. szám
1982. december 9., csütörtök Dunántúli napló 5 Körtvélyesi László felvétele Jó ellátást ígér a kereskedelem Elegendő lesz a fűszer, a tölteni való bél Új helyzetben az IBUSZ (Munkatársunk telelonjelen- tése). Az IBUSZ nem növeli órait! — jelentette be Ha.rsányi Zol. tán, a 80 esztendős Magyar Utazási Iroda vezérigazgatója. Tegnap ugyanis sajtótájékoztatót rendezett °z IBUSZ- éppen abban az épületben, ahol 80 esztendővel ezelőtt megalakult: a pesti Vigadóban. A vezérigazgató szerint csak a hazai és külföldi partner-cégek áremelésének egy része terheli majd az utasokat, az IBUSZ minden szolgáltatását ezután is a régi áron adja. Ezért az utazások lényegesen nem drágulnak. Számokkal: a szocialista országokba vezető utak 5—8, a dollárelszámolású államokba indulók 8—12, a belföldiek pedig 4—6 százalékkal kerülnek jövőre több pénzbe, mint az idén, Ugyanakkor az IBUSZ minden útjára, saját autóbuszának költségéből általában 20 százalékot enged. Az IBUSZ-ra általában jel. lemző rugalmasság eredményei : idén 600 000 külföldi vendéget fogadtak az országban és 1,5 milliárd forint értékű konvertibilis, továbbá 600 millió forintot kitevő szocialista valutát hoztak a népgazdaságnak. A vízumváltás. sal együtt valuta-bevételük az idén 94 millió dollár volt. A Baranya megyei IBUSZ munkáját dicséri- 'hogy a Pécsi Állami Gazdaság révén sikerre vitte a lovasturizmust. Elmondták: a belföldi szervezett turizmus fejlesztésének eredményét is. Az IBUSZ országjáró túráin 260 ezren vet. tek részt, további 21 000 vendég üdült belföldön az IBUSZ segítségével. Mindez 10 százalékkal nagyobb forgalmat jelentett 1982-ben, mint az elmúlt évben. A sajtótájékoztatón résztvevő újságírók legizgalmasabb kérdése volt: lesz-e versenytársa az IBUSZ-nak? Kiderült, hogy van egy elképzelés az OTP-és egy osztrák utazási iroda közös magyarországi hálózatára. Az IBUSZ vezetői kijelentették, hogy — persze azonos feltételek biztosítása mellett — nyugodtan várják a versenytársat. F. D. Koszta Gabriella színművész pécsi költők verseit adta elő A korábbi évekhez képest jó ellátást igér a kereskedelem a disznóvógási szezonra. Az üzletek polcait máris feltöltötték, a szükséges fűszerek elegendő mennyiségben állnak a vásárlók rendelkezésére. Erről tájékoztatta lapunkat a két megyét ellátó FŰSZERT, a Baranya megyei Elelmiszerkereskedelmi Vállalat, a Zöldért, továbbá a kölcsönzéssel foglalkozó Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat pécsi üzlete. Utóbbi ugyan nem adott megnyugtató választ a disznóvágásnál használatos eszközöket illetően. A Mecsek FŰSZERT, amely Baranya és Tolna megyékben gondoskodik az ellátásról, kielégítőnek ítéli meg a választékot. Mint Hetesi Antal, az értékesítési osztály vezetője elmondta, paprikából- borsból, sóból elegendő áll rendelkezésre és ugyanez mondható el a rizsről és az árpagyöngyről is. Asztalisóból eddig 4800 mázsát szállítottak a két megye üzleteibe, paprikából háromszázötven mázsát, borsból 130 mázsát, árpagyöngyből 320 má. zsát, rizsből 2100 mászát vittek ki a túrajáratok. A raktáron lévő készletek elegendőnek bizonyulnak, tehát nem lesz hiány a felsorolt árukból. A Baranya megyei Elelmiszerkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának előadója, Városi Gyula elmondta, hogy legalább öt féle tölteni való belet hoztak forgalomba, amelyek a kijelölt ABC áruházakban és o húsboltokban kaphatók. Az első szállítmányok egy hónappal ezelőtt kerültek az üzletekbe- a folyamatos utánpótlásról is gondoskodnak szükség szerint. A hurkához felhasználandó ma-rhavékonybélből ötszázezer métert, a szalámi töltéséhez szükséges marha vastagbélből, ló. és műbélből kétszázezer mé. tért szereztek be és ugyanennyit biztosítanak a kolbásztöltéshez használt sertés vékonybélből. A Baranya megyei Zöldért nagykereskedelmi osztályának vezetője, Szabó Jolán azzal kezdte válaszát, hogy csak legyen annyi vágni való sertés, mint amennyi fokhagymát „betároltok”. A Zöldért raktárában ugyanis legalább tíz tonna a készlet. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat pécsi, Baj- csy-Zsilinszky utcai üzletének vezetője Rozánovics Józselné viszont nem szolgált jó hírrel. Elmondta, hogy tavaly tíz hurkatöltőt kaptak- de az ügyfelek egymás után vitték vissza a gé. pékét, mert a töltelék a bél helyett a töltő hátsó részén saj- tolódott ki. A központ által szállított töltőket vissza is vitték a fővárosba azzal a megjegyzéssel, hogy rossz a konstrukció. Jelenleg mindössze egy töltőgé. pük van ami az üzletvezető sze. rint működőképes, a húsdarálók késeit most éleztetik, ígérete alapján a hét végére a köszörült késeket visszahelyezhetik a darálókba. Végezetül .megjegyezte, hogy a kölcsönözni szándékozók elsősorban az elektromos működtetésű töltőt és darálót keresik, de azt is hozzátette, hogy az igényeket képtelenek kielégíteni. Ez utóbbi érthetetlen, sajnálatos. Salamon Gyula ■fr éső délután, munkaidő utón került sor tegnap Egerágon az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet egerági alapszervezetének beszámoló párttaggyűlésére. Nem véletlen az időpont, hiszen sem ez- sem más nem történhet a termelő munka rovására — s ezt a felfogást és törekvést tükrözte, maga a taggyűlés is, mind a beszámoló, mind pedig a hozzászólások. Lassan mór az lesz a közhely, hogy mostanában mindenhol, minden fórumon a legfontosabb téma, a gazdasági helyzet, de az, hogy mindenütt a gazdasági célok végrehajtása került előtérbe, helyes és reális dolog- hiszen most ez a legfőbb feladatunk. S nemcsak beszélnünk kell erről a mindenkit nagyon is érintő témáról, hanem a megbeszéléseket a gyakorlatban tét. teknek is követniük kell. S hogy ezt a legtöbb helyen igen komolyan veszik, azt bizonyítja a tegnapi egerági taggyűlés is. Már maga a beszámoló is, amit Mester Józselné, az alapszervezet titkára tartott, a fő hangsúlyt a gazdasági célok helyi végrehajtásának tapasztalataira és a jövő évi feladatokra helyezte. Jelenkor, ’82 Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés téli ülésszakára készülve tegnap ülést tartott a megyei képviselőcsoport Pécsett a HNF székházában. Dr. Borsos János, a csoport vezetője ismertette a Magyar Népköz- társaság 1983. évi költség- vetéséről szóló törvényjavaslatot, majd Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese adott tájékoztatót a megye 1983. évi költségvetési előirányzatáról. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Sasvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A képviselők közül többen kifejtették véleményüket a törvényjavaslatról. Jelenkor '82 címmel irodalmi estet rendeztek tegnap a Vár- konyi Nándor Könyvtár olvasótermében. Ez a hely az elmúlt két év folyamán, fennállása óta több ízben adott otthont irodalmi rendezvényeknek, a rádió könyvklubjának. Vendége volt Hubay Miklós, Fodor András és bemutatkozott itt két el. sőkönyves pécsi költő, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György. A könyvtár, együttműködve a helyi írócsoporttal folytatja tovább ezt a hagyományt, és ezt gazdagította a tegnapi est is. Évente minden esztendő végén ilyen keretben szeretnék újraidézni, megszólaltatni a Jelenkorban megjelent legszebb írásokat. Tegnap az idei számokból hallottunk összeállítást pécsi színészek, Balikó Tamás, Koszta Gabriella és Újlaky László előadásában. Az esten Kircsi László oboaművész is közreműködött. Az összeállításban, ez Parti Nagy Lajos munkája volt, a városhoz, konkrétan a Jelenkorhoz kötődő költők, mint Weöres Sándor, Takáts Gyula, Kálnoky László versei szólaltak meg és a Pécsett élő költők sora, felvillantva egy-egy arcéit, témát, gondolatot. Az értékes lírai termésen túl jellemző a Jelenkorra a modern magyar próza erőteljes jelenléte is. Két izgalmas, figyelemre méltó írás. sál ezt Esterházy Péter és Nádas Péter neve képviselte. Irodalombarátok, alkotók országszerte legjobb folyóirataink között tartják számon a Jelenkort, az éves termést ily módon a közönség elé tárni már ennél fogva is érdemes. Volna persze az ilyenfajta estnek óriási helyi jelentősége is — ha arra többen ellátogatnánk. Kár, hogy az összejövetelen szinte egyetlen diákot sem láttunk .. . G. O. Beszánoló párttangyűlés Egerágon Előtérben a gazdaság- politikai célok Megőrizni az életszínvonalat Az egerági alapszervezethez tartozó legnagyobb gazdasági egység a szarvasmarha-telep, nem véletlen hát, hogy a legtöbb szó erről esett. A telep dolgozóinak munkája ebben az évben is eredményes volt, a legfontosabb mutatókban túlteljesítették a tervet. Ám ennek ellenére itt is fölmerültek problémák. s ezt valamennyi későb. bi hozzászóló megemlítette. Ne. vezetesen azt, hogy a jó eredmények ellenére, a tejtermelés, ben a tervezetthez képest elmaradtak. Ennek egyik fő oka, hogy az áramszolgáltatás nem mindig kielégítő, s hogy ennek kiküszöbölésére a termelőszövetkezet a mai napik nem tudott aggregátort vásárolni. Pe. dig, — ahogy a hozzászólásokból kiderült, — ez már legalább hároméves probléma. Persze az aggregátor hiányán kívül azon is érdemes elgondolkodni, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora szarvasmarha-telep vasár, nap déltől hétfőig áram nélkül marad. A tejtermelést befolyásolta a takarmányellátás is, amin a jövőben javítani kívánnak. Az üszőnevelésnél a legnagyobb problémát a kevés férőhely okozta. A növénytermesztési ágazat eredményes esztendőt tudhat maga mögött’ annak ellenére, hogy a tavaszi szárazság miatt a búzánál és a borsónál hatmillió forint árbevétel esett ki, de ezt a napraforgó és a kukorica terven felüli termésével behozták. Kitért a beszámoló a háztáji gazdálkodásra és a kisegítő gazdaságokra is, melyek az elmúlt évhez képest jobb eredményt hoztak. Hogy miért mi is elsősorban a gazdasági kérdésekre tértünk ki? Erre példának csak egy adat: a termelőszövetkezet taggyűlésein 24 fő-napirendből ebben az évben 56 gazdasági jellegű témákkal foglalkozott — se témáknak Jtt csak egy töredékét volt módunkban megemlíteni. A beszámolót Úbert Béla, a termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára minősítette, majd ezután került sor a többi hozzászólásra. A jelenlévők egyike mintegy összefoglalásul fogalmazta meg az egyik leglényegesebb gondolatot: a jövőben mindannyiuknak úgy kell dolgozniuk, hogy a termelőszövetkezet tagságának jelenlegi jó életszínvonalát meg tudják őrizni. D. Cs. A nyelvművelő A tél dere már megüté a krizantémok fejét, a tarlott bokrok között sárga levél zörög. A díszcserjékkel övezett séta- úton évek óta nem jár senki. A fogadó szoba déli részén egy öreg Bősendorfer várja Budapestre, a Kodály-múzeumba való szállítását. Most csak a hároméves Lillácska veregeti két kis ujjával a billentyűket. Csend telepszik a tájra, a házra, s csak néhányon sejtik, hogy a Mikszáth Kálmán utcai Péczely-házban vagyunk, ahová oly sokszor és szívesen látogatott el fiatal feleségével a Tanár úr. Talán itt fogalmazódtak meg benne a Vissza tekintésben írtak mély gondolatai: „Mi lehetett a hajtóerő, amely minden akadály ellenére máig egyenes úton röpítette, hol vonszolta ennek az életnek szekerét? Egy reménytelen, viszonzatlan, viszonozhatatlan szerelem. A néphez, melynek ezeréves látható története, és talán még jobban nyelvében, dalában élő többezeréves láthatatlan élete ellenállhatatlanul vonz magához, vérségi kötelék nélkül is." „Amikor e sorokat leirta, szinte már egyformán osztotta meg erejét és idejét a zene és az anyanyelv - mondhatnám igy is: a zene nyelve és a nyelv zenéje között" — írja Lőrincze Lajos. Tudni kell Kodályról, hogy vérbeli nyelvművelő is volt, aki cikkeket írt, előadásokat tartott, harcolt a szép magyar beszédért, a jó magyar kiejtésért, a helyes magyarságért. Eredetileg a kiváló nyelvtudós, Gombocz Zoltán serkentette őt a nyelv dallamának, a magyar hangtan kutatására. Nem vált nyelvésszé, de neki köszönhetjük az első jó magyar ejtési verseny győztesének, Lőrincze Lajosnak fölfedezését, és azt a sok nyelvművelő cikket, amellyel szépíteni, jobbítani akarta nyelvünket a mindinkább elharapódzó idegen- szerűségek ellen. A vidéki nyelvművelők egy alkalommal hivatalosak voltak az Akadémia százas termébe. Leülés után látom ám, hogy a jelenlevők kihúznak valamiféle írótóblót maguk elé — jegyzetelés végett. Én is így tettem, de oly erősen rántottam fel az írólapbt, hogy az eqész mindenestül kiszakadt. Csakhamar magamra vontam mindenki figyelmét. Kodály is észrevette zavaromat, és megvigasztalt: — Nem baj, kollega úr, van az Akadémiának pénze, majd megcsináltatja. Ugyanerről a tanácskozásról megmaradt emlékem az is, hogy az egyik felszólaló „nyelvművelő” annyira teletűzdelte mondanivalóját a nyelvtudományban sajnálatosan elterjedt idegen szakkifejezésekkel, hogy Kodály nem bírta sokáig hallgatni, megakasztotta az előadót: - Először tanuljon meg a kollega úr magyarul, és csak azután menjen ki a néphez népművelésre! Tudjuk, hogy sok kérdésben volt egyéni állásfoglalása. A sizik—siel igeformák közül Kodály a sízik-re szavazott. Egyik rádióelőadásának ez volt a címe: „Szávai: kultúr?" Ebben mai nyelvünk egyik „legocsmá- nyabb dudváját", a kultúr szót igyekezett kigyomlálni. Nem sikertelenül. Bár kultúrosokkal még találkozunk, de a kultúr- otthonok helyébe a művelődési házak (szóban rövidítve: műv- házak) léptek. A sportnyelvben szereplő 0:0 kérdésben Kodály és a televízió a nulla ejtés helyessége mellett kardoskodott, míg én - számos nyelvünkben szokásos szócsonkításra hivatkozva, a nullkörzőt, a nullszériát említve- a null szó használata mellett szálltam síkra. A rádióközvetítések engem igazoltak. Néha már a tévében is null-nullrói szólnak. Utóvégre is: a null kevesebb a nullánál. Tóth István
