Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-09 / 338. szám
6 Dunántúli napló 1982. december 9., csütörtök Miénk a lakóhely! Új tanácsrendelet a településfejlesztést és fenntartást segítő társadalmi munkákról A Baranya megyei Tanács 1982. október 25-i ülésén új rendeletet hozott a településfejlesztést és fenntartást segítő társadalmi munkákról. Az új tanácsrendelet alkotását a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága többek között a következő megállapításokra hivatkozva javasolta a tanácsülésnek: megyénk lakossága, dolgozó kollektívái, fiatalsága az ötödik ötéves tervidőszakban számos területen kinyilvánította a lakóhelyhez való cselekvő kötődését, önkéntes áldozatvállalását. Ennek köszönhető, hogy a helyi tanácsok minden 100 forintnyi fejlesztési lehetősége 11—12 forinttal növekedett, s olyan többleteredményeket könyvelhettünk el (800 óvodai hely, 26 általános iskolai tanterem, 6 tornaterem), amik ha nincs a társadalmi összefogás, pénz hiányában csak később valósulhattak volna meg. Társadalmi munka nélkül nem épülhetett volna 7—8 ezer folyóméter út, 5 ezer méternyi járda, 20—21 ezer méternyi nyílt csapadékelvezető árok. Ezekhez a helyi tanácsok csak az anyagot adták. Az elért eredményekre, a megye társadalmi aktivitására alapozva, a fejlesztési lehetőségeket és a lakossági igényeket egybevetve, a VI. ötéves tervben sem nélkülözhető a közösségi segítség. A társadalmi-gazdasági fejlődés által támasztott újszerű követelmények ugyanakkor szükségessé teszik a településfejlesztési, társadalmi munka továbbfejlesztését, ismételt szabályozását, A HNF Baranya megyei Bizottsága által javasolt tanácsrendeletet megtárgyalták és véleményezték a megye társadalmi munkát szervező és irányító szerveinek képviselői és aktivistái, a HNF társadalmi aktivistái, a helyi tanácsok társadalmi munkával foglalkozó munkatársai, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöksége, a Baranya megyei Tanács igazgatási és jogi, illetve terv- gazdasági bizottsága. Megtárgyalta a Megye, Tanács végrehajtó bizottsága is. A korábbi tanácsrendelet ma is értékes és hasznos rendelet részeit megtartva a tanácsülés meghozta az 1 1982. T. sz. rendeletet. Mi ezúttal a korábbi szabályozáshoz képest új elemeket, illetve rendelkezéseket Ismertetjük. A négy fő részre tagolódó rendelet első része, 1. paragrafusának második pontja így hangzik: A társadalmi munka célkitűzései között a következő időszakban az eddiginél nagyobb jelentőséget kell biztosítani a meglévő értékek megóvásának, felújításának, a létesítmények működési feltételei javításának, az alapellátás fejlesztésének, A 3. paragrafus a) pontja új elemként mondja ki, hogy ezentúl a lakóhelyi élet- körülmények fejlesztését a lakosság sokoldalú ellátását szolgáló közösségi intézmények létesítéséhez, felújításához, karbantartásához és működéséhez nyújtott tevékenységet társadalmi munkának tekintjük. Ugyancsak társadalmi munkq értékként tartják majd számon az egyének és a kollektívák önkéntesen vállalt közvetlen befizetéseit a tanácsi pénzalapok javára. A közvetlen befizetéseken kívül ide tartozik a kommunista műszakok bére, a téglajegyek vásárlása, az önkéntes társulási hozzájárulás, valamint az önálló jogi személyként működő társulatok közgyűlése által meghatározott érdekeltségi hozzájárulás. A társadalmi munka értékét növeli a műkincsek, gyűjtemények, ingatlanok stb. közcélra történő adományozása. A jövőben pénzbenj hozzájárulásnak tekintik — a kereskedelemben alkalmazott fogyasztói árakat figyelembe véve — a társadalmi munka során felA rendelet második fő része többek között kimondja, hogy rendkívül hasznos lenne, ha a jövőben a társadalmi munkamozgalmak, tantermek, napközik kialakítására, a meglévők bővítésére, korszerűsítésére, illetve üzemeltetési feltételeik javítására, valamint a családot nélkülöző egyedülálló idős emberek, rokkantak gondozására, a nekik szükséges szociális intézmények építésére, bővítésére, korszerűsítésére irányulnának. Emellett változatlanul feladat a kultúráltabb környezet, a tisztább települések kialakítása, a közterületek fásítása, parkosítása, valamint a települések kommunális ellátásának javitásc, társulatok szervezése. A tanácsi szerveknek különösen nagy gondot kell fordítaniuk a lakosság közreműködésével elvégezhető feladatok pontos kijelölésére, a tervekben való -rögzítésére, majd a végrehajtás használt, a lakosság és a gazdálkodó szervek által ingyenesen átadott, vagy társadalmi munkában előállított anyagot, terméket. Nem vehetők figyelembe viszont, az olyan állampolgári kötelezettségek közé sorolt — helyi tanácsrendeletben is rögzített — tevékenységek, mint pl. a lakóház előtti járda, utca seprése, továbbá a gazdálkodó szervek által okozott belterületi útrongálások, szemetelések kötelességszerű helyrehozása. A pénzben közvetlen nem kifejezhető, értéket nem alkotó társadalmi tevékenység, mint pl. a tanácstagok, a lakóbizottsági aktívák, társadalmi ellenőrök — és így tovább — munkaidőn túl és ellenszolgáltatás nélkül végzett munkája, valamint az olyan közös feladatok megoldásában való részvétel, mint az öregekről való gondoskodás, a gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés nem számolhatók el a társadalmi munkák forintértékének összegében, de az értékelésnél ezeket számba kell venni és a közreműködőket erkölcsi elismerésben kell részesíteni. Ugyancsak nem vehető figyelembe az értékelésnél a sportolók, iskolák, művészeti együttesek és csoportok gazdálkodó egységek általi szállítása, illetve a visszatérítendő kommunális kötvény, valamint az adófizetés útján előírt fizetési kötelezettség teljesítése. A szerkesztőség postájából E>ü Naponta kapunk hasonlóképpen kezdődő köszönő leveleket: „Köszönetünket szeretnénk kifejezni . ..", „Szíveskedjék köszönetünket . tolmácsolni az illetékeseknek ...", „Köszönjük ..." Néha csak egy képeslapon, legtöbbször levélben, amelyben kikerekedik egy- egy szép történet, gyönyörű nyugdíjas találkozóról, jól szervezett kirándulásról, új útról, amit már oly régen vártak az utca lakói. Aztán orvosokról, akik egészségesen adták vissza családjuknak szeretteiket, udvarias autóbuszvezetőkről, akik megálltak a busz után száladét bevárva, vagy csak kedvesen köszöntek ... Van, aki személyesen jön el, a történetét mindenképpen el kell mondania valakinek, nagy dologról van szó, jelentős ese. mény volt az életében. Pedig egyszerű, mindennapi tettek ezek. Mindenki tette a dolgát, a maga posztján, munkaterületén. Amolyan szóra sem érdemes ügyek (?). A MÁV Pécsi Igazgatósága találkozót szervezett százötven nyugdíjaMegkérdeztük: Mikor teszik rendbe a Csontváry- szobor környékét? Aki már járt Pécsett, Lvov- Kertvárosban, a Csontváry utca környékén, biztosan látta Csontváry mellszobrát is, és egyetért panaszos levélíróinkkal, akik már nem bírják nézni elhanyagolt környezetét, amely most — a jelek szerint — szemétlerakóhely szerepét tölti be. A Kertészeti és Parképítő Vállalat vezetőit kérdeztük: Mi. kor rendezik a szóban forgó területet? A terv már elkészült, azonban a kivitelezéssel várniuk kell, mert a Városi Tanács építési osztályától még nem kaptak megrendelést erre a munkára. (Az építési osztályon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ők s várnak. A tervosztály megbízására.) Pedig a terv szép: A szobor köré térburkolat kerül, környezete cserjékkel díszített, füvesített terület lesz, padokkal. Azonban ez már csak a jövő évben valósulhat meg, de reméljük mielőbb rendezett lesz a szép szobor környezete. Miért zárt be a zöldséges pavilon? A Pécsi Állami Gazdaság Ivov-kertvárosi zöldséges pavilonját körülbelül fél éve bezárta. Több panaszos levél érkezett rovatunkhoz, olvasóink a „miért"-re szeretnének választ kapni. Ebből egyértelműen az derül ki, hogy szükség van a továbbiakban is erre az üzletre. Legalábbis az ott lakók sze. rint. A gazdaság vezetői másképpen látják. Kolonie* M i- hálynétól, a gazdaság igazgatóhelyettesétől a következőket tudtuk meg: Több mint fél évig olyan „gyér" forgalmat bonyolított a bolt, hogy a fűtés és világítás több pénzt emésztett föl, mint a bevétel volt. Főként ezért zártuk be. Tulajdonképpen csak alkarmi elárusítóhely volt ez, ugyanis a területet, amelyen áll, csak ideiglenesen kaptuk bérbe a Városi Tanácstól. Helyette új felajánlást nem kaptunk. Ezért egyelőre nem is várható, hogy új üzletet tudunk nyitni a régi helyett. A gazdaság illetékese azt is hozzáfűzte, hogy azóta több zöldséges pavilon nyílt. Mit mondhatunk? Olvasóink továbbra is a gazdaság megkedvelt termékeit keresik ... Kővári S. Gábor Hétköznapi emberségeink sónak, amelyen részt vettek a Vasutas Zenekar tagjai, a Köztársaság téri iskola diákjai — műsorukkal, gondoskodásukkal örömet szereztek százötven idős embernek. Vagy a 43-as, kovácstelepi, Vöröskeresztes körzet zalakarosi kirándulást szervezett a környék kilencven idős emberének ... A 33/a-s busz vezetője látva, hogy néhányon a busz után szaladnak, megállt, megvárta őket. Vagy a pécsi állomáson egy szegedi utas visszakapta elveszettnek hitt holmiját. Kaptunk levelet kórházban felgyógyult olvasóinktól — kö. szönik a gondoskodást, a segítséget a mindent elkövető orvosoknak, a kedves, előzékeny nővéreknek. Köszönik azoknak, akik az utcán, buszon segítettek, mentőt hívtak, megnyugtató szavakkal bátorítottak . .. Egyszerű, hétköznapi dolgok ezek. Mindenki tette a dolgát.---------------- * ---------------É s mégis milyen fontosak a bajbajutott embernek. Nem közönyt, meg-nem-értést talált. Segítséget, emberséget a bajban. S legtöbbször azoktól, akik mindezért nem várnak elismerést, köszönetét. Hiszen mindez olyan természetes (!). Avagy mégsem? Az emberben ott bujkál a kisördög, nem lehet szó nélkül hagyni: ha ezeket az egyszerű dolgokat megköszönik az emberek, ezek a hétköznapi emberségek a kirívó esetek, a meghökkentő, megköszönnivaló ügyek, mégsem mennek olyan rendben mindennapi dolgaink. Nem ez az általános, a természetes? Higgyük, hogy igen. S köszönjük meg mi is levélíróinknak,, hogy örülnek a jónak, s megosztják velünk örömüket. S mondjuk el, hogy tenni csak így, örömet szerezve érdemes. G. M. Pécsett, a donőtuii Csurgó dűli lakói tették ssóvó: elkészült az útjuk, s mégsem kész. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat valóban aszfaltszőnyeget fektetett le a Csurgó-tetőről egészen a Magyorürögi útig. Am kiderült, hogy az útszakasz felső harmadában, hatvan méter hosszúságban partvédőművet kell építeni, mert o nyári esőzések után meglazult a partoldal. Türelmet kérnek, tehát az itt lakóktól, hiszen éppen az ő biztonságos közlekedésük érdekében vált ismét munkaterületté az útszakasz. A rédőmű építése egy hónapig tart, ám az időjárás függvénye, hogy mikor tudják elvégezni a munkát. Valószinűleg csak jövőre kerül rá sor, akkor értesítjük majd olvasóinkat az időszakos korlátozásokról. Addig súlykoriá- tozó táblát állítanak fel. Fotó: Läufer László * Válaszol az illetékes „Pontosabb tájékoztatást kérünk” A Dunántúli Napló 1982. november 4-i számában a „Szerkesztőség postájából” Csoko- nainé Pécs, Madách I. u. 4. sz. aláírással „Pontosabb tájékoztatást kérünk" címszó alatt megjelent észrevételre az alábbiakat válaszolhatjuk: Érvényben lévő személy- és poggyász-díjszabásunk egyértelműen előírja, hogy a kedvezményes árfekvésű nyugdíjas bérlet csak a Volán Vállalat által érvényesített „Igazolvány" (nyugdíjas bérletigazolvány) egyidejű felmutatás mellett használható fel az utazásra. Az Igazolvány kiváltásakor a nyugdíjas, nyugdíjas igazolványban „nyugdíjas" bejegyzéssel és az utolsó havi csekk- szelvénnyel köteles igazolni, hogy a nyugdíjat folyamatosan kapja.--------------------- » E llenőrünk tehát helyesen járt el akkor, amikor erre a panaszost figyelmeztette. A bérletigazolványok valamennyi típusa tartalmazza mindazokat az utazási feltételeket, amelyekre az igazolvány tulajdonosa jogosult és ha panaszosunk elolvassa azokat az utazási tudnivalókat, a megtörtént kínos helyzete elkerülhető. Ami a bérletváltásnál a bérletkiadó részéről történő, a figyelemfelhívást illeti; ez a hétköznapi gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, mert a rövid, néhány nap alatt (28-tól 6-ig) közel 80—85 ezer darab bérlet kerül eladásra, ebből mintegy 20 ezer a nyugdíjas. írásbeli tájékoztató kifüggesztésével tovább kívánjuk szélesíteni információnkat, ezzel csökkentve a hasonló jellegű panaszok számát. Olvasóink írják „Sokat lejlődött a vajszlói erdészet” Rózsahegyi József, vajszlói olvasónk nyugdíjastársai nevében is megírta élményeiket, amelyeket a vajszlói erdészetben nemrég megtartott nyugdíjas napon szereztek. Áz erdészet nyugdíjasainak zöme, már 1952-ben, az erdészet születésekor kezdte és végezte itt a munkáját becsülettel a nyugdíjazásáig. A nyugdíjas találkozón az erdészet vezetői megmutatták nekünk az új üzemeket, s a látottak csodálattal töltöttek el bennünket: milyen nagyot fejlődött egykori munkahelyünk a nyugdíjazásunk óta. Megnéztük az új fűrészüzemet, amelynek termékei jórészt külföldre men. nek, s dollárt hoznak a népgazdaságnak. Jogi tanácsadó L. L. olvasónk kérdezi, hogy az 50 éves jubileumi jutalmat mikor lehet o dolgozó részére kifizetni? A Munka Törvénykönyvének 48. § (2) bekezdése értelmében a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalmat az esedékesség évében kell kifizetni. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete a 63. íjóban azt írja elő, hogy a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi személyi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor a részére, illetve munkaviszonyának — elhalálozása — miatt történt megszűnése esetén az örökösnek ki kell fizetni. F. B.-né 1970 évtől dolgozik,' de 1976 végétől gyermekgondozási segélyen van. A segély ez évben lejár. Kérdése: a gyermekgondozási segélyezés idejére jár-e szabadság? Az 5 1981. (XII. 29.) ÁBMH. sz. rendelet 1. §-a értelmében a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság : a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, b) a szülési szabadság tartamára, c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti, d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára, e) tartalékos katonai szolgálat idejére és I) minden, olyan munkában nem töltött időre, amelyre jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. Felhívjuk még olvasónk figyelmét árra is, hogy az 1981. évi 32. sz. tvr, 1. §-a értelmében 1982. január 1. napjától a szabadság korábbi rendje megváltozott. Az új rendelkezések értelmében a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alap- szabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár. Háromévenként egy nap. A 74 1981. (XII. 29.) MT. sz. rendelet módosította a Munka- Törvénykönyv végrehajtási rendeletét az új 47. § (2) bekezdése értelmében a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként, a tizennégy évesnél fiatalabb, — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, — legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után — a most ismertetett pótszabadságon felül — évi két, minden további ilyen gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. Azt is elmondjuk, hogy a most ismertetettek alkalmazása szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik (tizennyolcadik) életévét betölti. Amennyiben a szabadság mértékét illetően munkáltatójával vitája lenne, úgy annak fe- lülbírá'ásóro n váhalati munkaügyi döntőbizottság az illetékes. Üzen a szerkesztő Pécsbónyai idős olvasóinknak üzenjük: a panaszt továbbítottuk az illetékesekhez. Reméljük, a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Mit tekintünk társadalmi munkának és mit nem? Segíteni a gyerekeknek és az időseknek feltételeinek biztosítására, a munka jó megszervezésére. A rendelet harmadik fő része a társadalmi munka elszámolását és nyilvántartását határozza meg, míg a negyedik az értékelésről és elismerésről szól. Ez utóbbiból kiemeljük, hogy a települések közötti verseny eredményeinek értékelésére a Megyei Tanács V. B. és a HNF Megyei Bizottsága különböző szervek képviselőinek részvételével egy operatív bizottságot alakít, s ez a bizottság hat — városok, nagyközségek, ezer fő feletti községek, 500—1000 fő közötti, 300—500 fő közötti és 300 fő alattj községek — kategóriájában értékel. A Baranya megyei Tanács a középtávú fejlesztési tervében jutalmazási alapot képez, amiből fejlesztési alap kiegészítésben részesíti azokat a településeket, amelyek a saját kategóriájukban, éves viszonylatban a legjobb egy főre vetített eredményt érik el.
